Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-03 / 61. szám

1993. március 3., szerda uj Dunántúli rtapiö 3 Melyik a Hantarex valódi arca? Európa legjobbja akarunk lenni Hosszú távra gondolkodik az olasz befektető Luciano Mattiolo Néhány héttel ezelőtt la­punk tudósítást közölt a Han­tarex Industry Rt. dolgozói­nak szakszervezeti gyűléséről. Az érdekképviseleti összejö­vetelen számos, azóta vitatott kijelentés elhangzott a roha­mosan fejlődő olasz céggel kapcsolatban. Munkatársunk ezek tisztázása érdekében ke­reste fel az illetékeseket. A Mechanikai Laboratórium egykori pécsi gyáregységének telephelyén gomba módra sza­porodnak az új üzemcsarnokok. Luciano Mattiolo, a Hantarex Industry igazgatója büszkén te­kint a művére, irányítása alatt valósul meg a 3 milliárd forin­tos beruházás. Új üzemcsarnok-A munka az előzetes ter­veknek megfelelően halad. A legutóbbi fagyok minimális ké­sést eredményeztek, de vélemé­nyem szerint ez nem veszélyez­teti a végső határidő betartását. Még akkor sem, ha terveink időközben módosultak valame­lyest. Egy kedvező piaci lehető­séget kihasználva új szerződé­seket kötöttünk az amerikai Compaq, és az olasz Olivetti céggel. Ez azt eredményezi, hogy az év végére tervezett napi 3000 monitor (számítógépes képernyő) helyett ennek duplá­ját kell előállítanunk. Az igé­nyek kielégítése érdekében a te­lek déli oldalán is új üzemcsar­nok építését kezdjük meg rövi­desen, és néhány jelenlegi ter­mékünk gyártását, mint a moni­tor tápegység, videojáték, bér­munkába szeretnénk kiadni ma­gyar cégeknek. Decemberben már 1500 dolgozót szeretnénk alkalmazni.-A beruházás finanszírozá­sáról több mende-monda is ke­ring a városban. Miből épül a Hantarex pécsi gyára?-Az eddigi 1,5 milliárd fo­rintos beruházás a Hantarex fi­renzei központjának pénzéből valósult meg. Ezen felül nem­régen kötöttünk szerződést az Intereuropa Bankkal, aminek értelmében az új üzemcsarnok felépítésének 255 millió forin­tos költségét a pénzintézet fi­nanszírozza egy hatéves futa­midejű hitellel. Mivel ezt a gyors ütemű fejlesztést saját erőből nem tudjuk tovább pén­zelni, szükségünk lesz közép és hosszú lejáratú hitelekre. Ennek érdekében a közeljövőben alap­tőke-emelést hajtunk végre, ami pénzügyi szempontból új lehe­tőségeket nyit meg előttünk. Az eddigieken kívül érdekeltséget szerez a Simest (olasz állami pénzintézet), a BERS (angol bankhálózat), az Intereuropa Bank és a helyi önkormányzat. A Hantarex üzemcsarnokai­nak kivitelezési és felújítási munkálatait a komlói Dóm Rt. végzi. A társaság alkalmazotta­inak mintegy egyharmada, 50 ember dolgozik a pécsi nagybe­ruházáson. A cég műszaki igaz­gatója, Juhász József így beszél a Hantarex-szel való kapcsola­tukról, az olaszok fizetési mo­ráljáról.- Napi kapcsolatban állunk az olasz gyárépítőkkel, akikkel eddig gond nélkül tudtunk együttműködni. A szerződést nyugati mintára kötöttük, amely szerint meghatározott előleg felvétele után szakaszosan egyenlítik ki számláinkat. Ha késik a kivitelezés, késik a pénz is. Eddig egyszer kerültünk ilyen helyzetbe az egyik alvál­lalkozó, a Pécsi Tatarozó Válla­lat késedelme miatt. A szerző­désbe foglaltunk egy, a magyar cégek számára korábban isme­retlen kikötést is. A beruházó a pénz utolsó 10 százalékát a mű­szaki átadást követő 90 napig visszatartja, hogy az időközben esetleg felmerülő minőségi ki­fogásokat rendbe tetesse. Ezt a módszert minden hazai kivite­lezőnek tudomásul kell vennie, ha munkát akar vállalni külföldi beruházótól. Mi is így kötöttük meg szerződéseinket alvállal­kozóinkkal. A kérdésre, hogy van-e a Hantarex Industry Rt.-nek adóssága más cégek felé, meg­int Luciano Mattiolo válaszolt.-A már említett termelési fölfutás finanszírozása pillanat­nyilag minden anyagi lehetősé­günket leköti. Emiatt néhány partnerünknek csak kisebb ké­séssel tudunk fizetni. A befekte­tett pénzünk forgási sebessége 6 hónap, így márciusban várható, hogy októberi invesztálásunk meghozza eredményét. Remé­nyeink szerint akkortól már a csekély csúszást is ki tudjuk kü­szöbölni. Szociális ellátottság Az ominózus szakszervezeti gyűlés fő témája a dolgozók szociális ellátatlansága volt. Az erről szóló tudósítás megjelené­sét követő napon az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat illetékesei tartot­tak vizsgálatot a helyszínen, és az állapotokat kielégítőnek mi­nősítették. A szakorvosok örömmel nyugtázták a beruhá­zók azon törekvését - amelynek alapozási nyomai már most jól láthatók - hogy az újonnan épülő szociális blokkok üzem­csarnokokhoz kötődjenek majd, így kisebb távolságokat kell megtenniük a dolgukra indu­lóknak. A gyár vezetésének ígé­retéhez híven beindult az üzemi orvosi ellátás, valamint a vidéki dolgozók kedvezményes be- szállíttatása. Már csak hetek kérdése, hogy megkezdje mű­ködését az üzemi étkezde, a Hantarex a vendéglátós cégek ajánlatait várja a szerződés megkötése előtt. A különböző műveleteknek helyet adó üzemcsarnokokba Agostino Sanson általános igaz­gató vállalta a kalauzolást. Az új és felújított, világos helyisé­gekben tisztaság és szigorú munkarend fogadja a belépőt. Mint Sanson úr mondja, a Han­tarex hagyományainak megfele­lően komoly hangsúlyt fordíta­nak a dolgozók megfelelő mun­kakörülményeinek biztosítá­sára. Az-egyes munkahelyeken például formatervezett forgó­szék védi a munkások egészsé­gét. Az általános igazgató vé­leménye szerint a dolgozók kö­zérzete jelentősen befolyásolja teljesítményüket is, így a tulaj­donosnak nem érdeke, hogy tu­datosan rontsa azt. Egy munkahelyen a közérze­tet leginkább befolyásoló té­nyező a bérezés lehet. A Hanta- rexnél a betöltött funkció és a munka minősége és mennyisége befolyásolja a fizetést. A jelen­legi bérek átlaga kétszerese a Mechlabomál fizetett átlagbér­nek, a fizikai állományban lé­vők között 12 és 36 ezer forint között mozog. Az új bérezési rendszerről egyik kidolgozója, Szabó Ernő személyzeti igaz­gató számolt be. Bérek és prémium-Az utóbbi időben rohamo­san szaporodó hiányzások kikü­szöbölése érdekében az új bér struktúrába beépítettünk egy prémiumot, amit akkor kap meg a dolgozó, ha a rendes munkai­dejét hiányzás nélkül ledol­gozta. Ezt is beleszámítva átla­gosan 15 százalékos bérfejlesz­tést hajtottunk végre a közel­múltban. Dolgozóinknak rend­szeresen lehetőséget biztosítunk a továbbképzésre, ami egy jobb bérkategóriát is jelenthet szá­mukra. Hasonlóan mód nyílik túlórák vállalására, amikre a rendes órabér 2-3-szorosát fizeti a cég. De beszéljenek a bérekről a legilletékesebbek, maguk a dol­gozók. Antal László monitorsze­relő még csak hat hónapja dol­gozik a vállalatnál, keresete a legalacsonyabbak közé tartozik.-Valamivel 10 000 forint alatt szokott lenni a nettó fizeté­sem, igaz, túlórát nem szoktam vállalni. Ezelőtt egy kft-nél vol­tam géplakatos, ahonnan elbo­csátottak. Nem sok a pénz, de máshol el sem tudnék helyez­kedni. (Beszélgetésünk idején a fiatalember még nem tudta, hogy a legutóbbi béremelés so­rán havi járandósága mintegy 2000 forinttal emelkedett, ami­ről főnökei a következő fizetés előtt tájékoztatják.) Az ugyancsak fizikai állo­mányba tartozó Sörös Sándor műszakvezetőnek az emelés előtt 35 ezer forint volt a bruttó fizetése.- A Mechlaborban géplaka­tos voltam, most az automata beültető részlegben a dolgozók irányítása, betanítása, javítás, karbantartás a feladatom. Nem vagyok elégedetlen a bérem­mel, igaz, ebben általában havi 60 óra túlmunka is benne van. Úgy ítélem meg azonban, hogy ez a cég hosszú távú lehetőséget biztosít számomra, és én élni is kívánok vele. Jeneiné Mikulai Éva tol­mács-adminisztrátorként tevé­kenykedik a monitorszerelő részlegben. Mivel ő az, aki a főnökkel, beosztottal egyaránt érintkezik, őt kérdeztük a mun­kahelyi hangulatról.- A magam nevében elöljá­róban annyit, hogy rendkívül jól érzem magam itt, és úgy ítélem meg, hogy a dolgozók többsége is szívesen jár ide. A munkálta­tók sokat tesznek annak érdeké­ben, hogy javuljanak a feltéte­lek, ezáltal a munkahelyi han­gulat is tovább javulhat. A Hantarex Industry Rt. ma 880 embert foglalkoztat, na­ponta 2200 számítógépes ké­pernyő kerül le a szalagokról. A hatalmas üzemcsarnok folya­matosan épül, az eredetihez fo­lyamatosan új tervek, elképze­lések csatlakoznak. A cég filo­zófiáját így foglalta össze Agos­tino Sanson általános igazgató a látogatásunk végén: Folyamatos képzés-Nem tagadjuk, hogy az új gyár létrehozásának egyik vonzó tényezője az olasznál ol­csóbb munkaerő volt. Cégünk azonban Európa legjobbja sze­retne lenni, a világon a japá­nokkal és a dél-koreaiakkal akar versenyezni, ami csak jól kép­zett és jól dolgozó szakember- gárdával lehetséges. Rövid távú gondolkodás lenne tehát, ha az olcsó bérektől várnánk a hasz­not. - A Hantarex olasz cent­rumot szeretne létesíteni a vá­rosban, Hantarex rezidenciát építeni az egyik zöldövezetben, komoly összegeket fordítunk dolgozóink folyamatos képzé­sére. Ennél több talán nem is kell annak bizonyítására, hogy hosszú távon szeretnénk megél­hetést biztosítani alkalmazotta­ink számára. Kaszás Endre Utolsó pillantás a munkadarabra Läufer László felvételei Braun Károly (1925-1993) Volt, aki szerette, volt aki­vel állandóan perben állt. De a viták alapján sohasem vált ha­ragtartóvá, a nézeteltérések, kemény összecsapások után azt is elismerte, ha netán nem volt igaza. Több mint harminc évig volt a Baranya Megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója, keze alatt generációk nőttek fel. Amikor 1987-ben nyug­díjba vonult, megfáradt szer­vezetét kozármislenyi szőlőjé­ben végzett aktív munkával próbálta regenerálni. Szíve, előrehaladott cukorbetegsége azonban csak kis időt hagyott kedvenc időtöltésére, a hosz- szan tartó, súlyos betegség az elmúlt hét végén további ter­veit keresztülhúzva pontot tett élete végére. Pécsbányatelepen született 1925-ben, a szomszédok, a bá­nyászközösség erkölcsi tartása egész életén keresztül megha­tározó volt számára. Rövid ideig dolgozott a bányánál is, mint bérelszámoló, majd könyvelőként a Sopiana Gép­gyárban. 1951-ben került a lapkiadóhoz főkönyvelőnek, majd 1953-tól kezdve nyug­díjba vonulásáig igazgatóként irányította a vállalatot. Ez időszak alatt az alig 18 ezres megyei lapot a vidéki új­ságok közül a legnagyobb, több mint százezres példány- számú napilappá fejlesztette. Eleteleme volt a lapkiadás, hi­szen a Dunántúli Naplón kívül több száz kisebb kiadvány - üzemi és hetilapok - minden­napi dolgaival is foglalkoznia kellett. Nehéz időszakot élt át, a politika vargabetűi is kikezd­ték idegrendszerét, nem egy­szer méltánytalan megalázta­tásban is része volt. Ilyenkor csak annyit mondott: az embe­reket tájékoztatni kell, nem a dicséretet learatni. Emlékét mi, akik hosszú ideig jóban-rosszban együtt dolgoztunk vele, kegyelettel megőrizzük. Búcsúztatása március 10-én, fél 3 órakor lesz a pécsbányatelepi temető­ben. Képernyő előtt Törzsi fölfejlődés Ki fogunk halni - állapította meg a szakember a múlt hét kö­zepén. Valahol a Kalahári-siva- tagban vagy a Sziklás-hegység legkopaszabb meredélyénél áll­dogált, de az is lehet, hogy Los Angelesben vagy Londonban a könyvei előtt. Már nem tudom. A kihalást persze bejelent­hette volna bárki a hazai jövősi­vatag-kutatók közül is, de úgy kevesebb lett volna a hitele. Meg kellett volna erősíteni utó­lag. Lényeg az, hogy a bejelen­tés - ha számítani is lehetett rá - váratlanul ért sokunkat. Hiábavaló minden erőfeszí­tésünk - nyögtem föl csönde­sen, úgy, hogy a feleségem azért meghallja -, röpke néhány millió év és kipusztulunk. Ä szakember szélesen ránk mo­solygott, mintha a beleegyezé­sünkre is szükség volna ehhez. A legkevésbé sem zavarta az a néhány millócska gyorsan elre­pülő esztendő, ami még hátra van. A félelem pedig, ami rög­vest néhány új, ezüstösen meg­csillanó ősz hajszálat ültetett a fejemre, egyenesen mulattatta. Hiába hát minden igyekezet, sopánkodtam tovább a felesé­gemnek, Amerikában már a bronto- és dinoszaurusz a divat. Hiába fenekednek a népek egymásra - a fenekedés nélkül és azzal együtt is kipusztulunk. Nyomunk se marad. A mosolygós szakember - ta­lán hogy ne essünk pánikba - elmondta, hogy addig sem áll meg a világ; a nyúl őzzé vagy lóvá változhat, mint ahogyan fogta magát és lóvá tette a sorsa annakidején a cickányt is, és ha van türelmünk kivárni, akkor még megérhetjük, hogy a pat­kányok, a környezet alakító ha­tásainak engedelmeskedve, fo­kozatosan farkasszerűekké vál­nak. Drámai bejelentés ez ilyen­kor, egy olyan átmeneti idő­szakban, amikor éppen a túlé­lési stratégiáját igyekszik kidol­gozni az ország. Dolgozó és nem-dolgozó népünk. De miért éppen lóvá? Vagy miért éppen farkasszerűekké? Nehéz ebben dönteni egy olyan időpontban, amikor még nincs pontos stratégiánk sem a túlélésre, sem a múltunkat el­csúfító brontoszauruszok pon­tos számbevételére, de arra sem, hogy mi, magyarok milyen irányban fejlesszük arc- és agy­koponyánkat, állkapcsunkat, többet mosolyogjunk vagy ke­vesebbet, amikor még abban sem lehetünk bizonyosak, hogy a világtengerek betömek-e a Kárpát-medencébe, és a víz várható emelkedésével uszo­nyokat kell-e növesztenünk. Ez a fejlődés, ha belegondo­lunk, rendkívül összetett, idő­igényes folyamat. Nem tudni előre, hogy milyen szerepet ját­szanak majd benne a pártok, mit a nyájösztön, bár vannak olyan hangadó politikusok, akik egy abszolúte politika-mentes törzsi fölfejlődésben látják jövőnk ga­ranciáját. Vannak akik fordítva. A Hét műsorvezetője, a törzsi fölfejlődésbe vetett hittel össz­hangban, föl is hívta a figyel­münket arra, hogy a magyart egyébként is olyan emberfajtá­nak tartják, aki a jég hátán is megél. A jég pedig - hátán a magyar emberrel, aki vígan él, kezeit heheli és rövidesen je­gesmedvévé változik - abszo­lúte politikamentes fogalom. Ha nem magyarázunk bele valami félrevezető, ködös politikai me­taforát, kiválóan alkalmas arra, hogy megerősítsen bennünket az egyenes vonalú politikamen­tes törzsi fölfejlődés hité­ben. Bóka Róbert A kárpótlási jegyek árfolyama A kárpótlási jegyek kamattal növelt névértéke 1993. március 1-jén cím szerinti értékük 128,8 százaléka - tájékoztatta az Or­szágos Kárrendezési és Kárpót­lási Hivatal illetékese kedden az MTI-t. A kárpótlási jegyek az első kárpótlási törvény értelmében három évig kamatoznak a tör­vény hatályba lépésének pilla­natától. Az állam néhány kivé­teltől eltekintve ezt a kamattal növelt értéket veszi figyelembe a kárpótlási jegyek elfogadásá­nál. E szerint március 1- jén az ezer forint címletű kárpótlási jegy 1288 forintot ér, az 5 ezer forintos kárpótlási jegy értéke 6440, a 10 ezer forintosé pedig 12 880 forint. A hivatalos elfogadás eseté­ben a kárpótlási földárverések jelentik a kivételt, ahol a licitek esetében nem a kárpótlási je­gyek kamattal növelt értékét, hanem a cím szerinti értékét ve­szik figyelembe. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom