Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)
1993-02-06 / 36. szám
1993. február 6., szombat új Dunántúli napló 11 Nyerje vissza tekintélyét az érettségi A Magyar Rektorok Konferenciájának elnöke „Az autonómia nem lehet öncélú99 Fotó: Proksza László A Magyar Rektorok Konferenciája soros elnökévé erre az évre dr. Hámori Józsefet, a Janus Pannonius Tudományegyetem rektorát választották. Ezt az alkalmat megragadva arról faggattam dr. Hámori Józsefet, milyen előrelépések történtek a készülő felsőoktatási törvény ügyében?- A Magyar Rektorok Konferenciájának jelenleg az egyik fő feladata éppen a felsőoktatási törvény előkészítése, egyeztetése, most vitatjuk a huszonva- lahanyadik változatot. A megújuló felsőoktatásnak szüksége van segítő és koordináló, szakmai szervezetekre. Ezek egyike a Magyar Rektorok Konferenciája. Van teendőnk, hiszen Magyarországon szovjet minta alapján fragmentálódott a felső- oktatás. Húsz egyetemünk van! Kelet-Európa többi országaiban is hasonló a helyzet, ám a fejlődés érdekében, koncentrálni kell a lehetőségeket.- A fejlődés elősegítésének egyik útja lehetne, ha az egyetemek rendelkeznének, mint egykoron, tulajdonnal, illetve amennyiben létrejönnének a gyakran emlegetett vállalkozó egyetemek. Mi erről a rektori konferencia véleménye?-Az egyetemeknek, így az Erzsébet Tudományegyetemnek is volt tulajdona, például negyven ezer hold földje. Mind a felsőoktatási törvénytervezet, mind a rektori konferencia azon az állásponton van, hogy ezt a lehetőséget vissza kell kapniuk az egyetemeknek. Csak arra várunk még, hogy az igazságügyi minisztérium pontosan határozza meg, mely testületek rendelkezhetnek saját tulajdonnal.-Arról is vitáztunk, hogy a felsőoktatásban dolgozóknál mennyiben lehet érvényes a határozatlan idejű kinevezésről szóló paragrafus. A véleményünk ugyanis az, hogy a mobilizáció és a minőségi oktatás biztosítása érdekében docensi szint alatt meghosszabbítható, ám meghatározott idejű szerződéssel legyenek foglalkoztatva az oktatók.- Ön szerint aki docens vagy egyetemi tanár automatikusan olyan jól tevékenykedik, hogy szóba sem jöhet a határozott idejű kinevezés?- Ha nem is automatikusan, de nagy valószínűséggel, hiszen több akadályt kell sikerrel vennie, mire elérkezik ezekre a szintekre.- Úgy tudom, a tudományos minősítések kérdésében is megszületett az egyetértés?- A törvényjavaslat is úgy fog szólni, hogy változzék a jelenlegi minősítési rendszer. Az un. PhD fokozatot az egyetemek, míg az un. „akadémiai doktorit” az Akadémia adhatja majd ki. Megalakult az Országos Ideiglenes Akkreditációs Bizottság, amelynek egyik fő feladata, hogy minősítse az egyetemek tudományos képzési programját, amelynek alapján kaphatnak engedélyt vagy sem a tudományos minősítések kiadására.- Hogyan látják a felvételi rendszer kérdését?- Vannak szakmák, ahol, ha nem is a jelenlegi lexikális tudás felmérésére, de az alkalmasság eldöntésére szükség van. Gondolok többek között a pszichológusi, az orvosi, a pedagógusi pályára. A felvételiknél minden esetben el kellene szakadni a jelenlegi gyakorlattól, hiszen nem „versenyló képzésről” van szó. Vagyis, a felvételire bebiflázott, a szülők pénztárcáját is meggyötrő hatalmas mennyiségű lexikális és pillanatnyi tudás nem lehet mérvadó, és ettől a diákokat is meg kell szabadítanunk. Más dolog az alapműveltség kérdése. Helyesen írni mindenkinek tudni kell, csakúgy, mint tisztában lenni a magyar irodalom, történelem kiemelkedő eseményeivel, alapműveivel. Nagyon egyetértek azokkal, akik az érettségi tekintélyét szeretnék visszaállítani. Azt pedig, hogy mennyi diákot vesznek föl az egyetemek, az intézmények maguk döntsék el lehetőségeik alapján.- Hol van az intézményi autonómia felsó' határa ?- A felsőoktatás teljes mértékben sosem lehet önfenntartó, de erre nincs is szükség, hiszen a világon mindenütt hozzájárul a képzéshez az állam. A kapcsolatot egy meghatározott szerződés szabályai szerint kell alakítani, és akkor nem lesz korlátozó érvényű. A készülő felső- oktatási törvény is ilyen lesz. A veszélyt a belső autonómia megítélésében látom. Nyakra-főre alapítanak új szakokat, anélkül, hogy az intézményi akkreditációt megvárnák vagy bármilyen önkontrollt érvényesítenének. Az autonómia nem lehet öncélú.- A felsőoktatási törvényen kívül mivel foglalkozik még a rektori konferencia?-Jelenleg a felsőoktatás ezredfordulóig történő fejlesztésével. Lényege, hogy szeretnénk a felsőoktatásnak ebben az időszakban plusz hetven milliárd forintot juttatni.- Vannak nemzetközi kapcsolataik?- Az Európai Rektori Konferencia évenként tartja a közgyűlését. Nagyon örülünk, hogy jövőre a közgyűlés helyszíne Budapest lesz. Emellett megpróbálkozunk egy visegrádi rektori konferencia megszervezésével a tavasszal. Nem politikai szempontok vezérelnek bennünket, hanem az, hogy Kelet-Európá- ban nagyon hasonlóan alakult a felsőoktatás helyzete, közösen jobban tudnánk megoldásokat találni. Mindnyájan szeretnénk elérni, hogy egyszer nemzetközileg elfogadott diplomákat adhassunk a hallgatóinknak. S jó lenne, ha úgy, mint Nyugat-Eu- rópában, kialakulna olyan vállalkozói réteg, amelyik fantáziát lát a felsőoktatásba való tőkebefektetésben. Barlahidai A. Negyedmillió telefont kapcsolnak he az idén 1996-tól új időszámítás Jó éve volt a távközlésnek a tavalyi összesen 242 000 új telefonvonalat szereltek föl - ebből 19 000 szolgált elöregedett vonalak pótlására, a többi a kapacitást bővíti - s 162 000-rel nőtt az előfizetők tábora. A távközlés szakemberei az ó-év nagy pozitívumaként tartják számon a távközlési törvény megszületését és azt, hogy a telefon-helyzet alakulásában meghatározó szerepet játszó MATAV részvénytársasággá alakult.- A krónikus telefon-hiányt tavaly egész sor új központ üzembehelyezésével, illetve a meglévők korszerűsítésével tudtuk enyhíteni - nyilatkozta Horváth Pál, a MATAV vezér- igazgatója. A kapacitás bővítéséből a főváros mintegy 18, a megyeszékhelyek 38, egyéb vidéki települések 44 százalékkal részesedtek. A fejlesztések üteme a következő években sem csökken. Idei programunk azt Ígéri, hogy rekordot fogunk javítani: kereken negyedmillió új állomást kapcsolunk be a telefonhálózatba, azaz nagyjából 20 százalékkal tudjuk gyarapítani az előfizetők táborát. Ezen túlmenően jelentősen bővítjük a nyilvános állomások számát: 25 000 készüléket már beszereztünk erre a célra, s az év végéig valamennyit fel akarjuk szerelni. A további fejlesztések megalapozása szempontjából lényeges, hogy 56 vidéki városban folytatjuk a digitális gerinchálózat kiépítését. Az esztendő végéig 16 megyeszékhelyünkben már modern, nagy teljesítményű digitális központok gyorsítják a távbeszélő forgalmat, s további két nagyvárosunk 1994 elején gyarapszik hasonló beruházással.- Van remény arra, hogy belátható időn belül megszűnik a telefonigénylők sorbaállása?-Pontos dátummal nem tudok szolgálni, de azt megkockáztathatom: 1996-ban új időszámítás kezdődik a telefónia hazai történetében. Terveink szerint '96 végére elérjük az ellátottságnak azt a szintjét, hogy az igénylőknek nem kell hosszú várakozó-listára föliratkozniuk: az élő készülék kevéssel a rendelés benyújtása után ott lesz az asztalukon. Idén ebben az irányban már nagy lépést teszünk: december végéig minden üzleti előfizetőnk igényét teljesíteni fogjuk - a gazdasági szférában tehát nem lesz hiánycikk a távbeszélő. Az újonnan jelentkező vállalkozóknak is Ígérhetjük, hogy 6 hónapon belül telefonhoz jutnak. Koós Tamás Magyarul magyarán Ragozzunk vagy se? A prédikátor feleségei Elwood Gallimore, Virginia állambeli prédikátor felesége, Janice 16 éves volt, amikor Gallimore feleségül vette. Ugyanennyi idős a második, Sabrina, a ház új lakója - a régi asszony mellett. Az igehírdető nem talál ebben semmi kivetni valót, mondván: a többnejűség, amint a Bibliából kitűnik, Isten akarata, hiszen Salamon királynak ezer, Dávidnak 500 felesége volt - miért ne lehetne neki kettő? ... A hatóságok ezt természetesen ellenzik, ám nincs könnyű dolguk, mert a 44 éves prédikátor nem kötött formailag házasságot az új „feleséggel” és a középiskolás Sabrina már nagykorúnak számít. így Gal- limorét egy százéves jogszabály alapján próbálják felelősségre vonni, amely szerint büntetendő, ha valaki házasságot ígérve elcsábít egy szüzet. Közép-amerikai integráció Hétfőn a San Salvador-i állandó titkárság megnyitásával megkezdte működését a Közép-amerikai Integrációs Rendszer elnevezésű új regionális szervezet. A térség államfőinek tavalyi találkozóján döntöttek a közép-amerikai országok mindenekelőtt gazdasági, s a jövőben esetleg politikai jellegű integrációját elősegítő intézmény felállításáról. Christiani, Salvador köztársasági elnöke az integrációs rendszer megteremtését igen fontos lépésnek nevezte ahhoz, hogy közösen leküzdhessék a gyengén fejlettségből fakadó akadályokat. Nyelvünk életében gyakran fordult elő, hogy olyan szavak, amelyek eredetileg egy szakma, foglalkozási csoport vagy társadalmi réteg szókészletébe tartoztak, általánosan ismertté válva a köznyelvbe kerülnek. Elég a tárna, akna, csapágy, gyalus, marós, traktoros, vájár, kombájn, kohol szavunkra gondolni. Ritkább eset a tudomány szakszavainak köznyelvivé válása, főként ha a tudomány nincs közvetlen kapcsolatban a mindennapi élet szakadatlan gyakorlatával. Ilyennek minősíthetjük a nyelvtant, tudományos nevén: grammatikát is. Annál meglepőbb, hogy egy jellegzetesen nyelvtani szakszó feltűnően gyakori használatúvá, nyugodtan mondhatjuk: divatossá vált a nyelvtanon kívül, főként a nyilvános felszólalásokban, s ez nem más, mint a ragoz igénk. A nyelvtanban az igéknek és a névszóknak rag nevű toldalékkal való ellátását jelenti. Tehát amikor azt mondom: beszélek, beszélsz, beszél - munkám, munkád, munkája, a magyar nyelv nyelvtani rendszerének meghatározott tagjait sorolom fel, vagyis ragozok. De vajon mit csinál az az előadó vagy szónok, aki beszéde közben ilyeneket mond: „Személyi felelősség - ezt ragozhatnánk” - vagy: „Ezt most nem ragoznám részletesen.” - Ilyen értelemben való használatát homály fedi. Vajon hogyan keletkezhetett? Talán efféleképpen: A gazdaságosság ma központi kérdés. A gazdaságosságtól függ ma termelésünk továbbfejlődése. A gazdaságosságnak lehet a legnagyobb szerepe exportunk növelésében. És még ragozhatnám tovább is, a gazdaságosság szót, vagy inkább az általa jelölt fogalmat. Mit tettünk tehát? A gazdaságosságról beszéltünk három mondatban, amelyek egymással szigorú logikai összefüggésben, ok-oko- zati sorrendben vannak. Az ilyen gondolatmenet, az előadó, a szónok ilyen ragozása minden beszédműnek a javára válik. A stilisztikában gondolatritmus a neve. Mértéktelen használata azonban az ellenkező végletbe csap át. Vezércikkeink egy része, sok előadás, szónoki beszéd nem ad gondolati információt, hanem csak ragoz: ragozza a személyi felelősséget, ragozza a demokráciát, ragozza az energiatakarékosságot. Ha valaki aztán megunja a terméketlen okoskodásokat, joggal fejezheti ki magát így: „Barátaim, ne ragozzuk tovább a dohányzás ártalmasságát, ehelyett legalább most ne gyújtsunk rá!” Végül is ragozzunk vagy ne ragozzunk? Nem árt, sőt nagyon is szükséges az óvatosság. A ragoz szavunk ilyen értelemben való használata magában hordja a nyelvi divat veszélyét. Épp ezért én sem akarom tovább magyarázni, sem tovább fejtegetni, sem tovább nyúzni, a legkevésbé tovább ragozni a ragoz szó használatát, hiszen a józan ész mindig eligazít, mikor divatos töltelékszó és mikor erőteljes, kifejező nyelvi fordulat a ragozás. R. B. Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés február 15-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON, 7601. Pf: 134, Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A január 23-i lapban közölt rejtvény megfejtése: „Ne haragudjon, de elfogyott a géz az ambulancián.” Utalványt nyertek: Faltiszné Újvári Anna, Pécs, Szántó Kovács J.u. 6/A„ Schnell Mihályné, Hosszúhetény, Petőfi S.u. 32., Speidl Kornélia, Szajk, Pincesor u. 28., Szűcs György, Pécs, Gyöngyvirág u. 4„ Zákányi Istvánná, Pécs, Diana tér 2. Az utalványokat postán küldjük el. Dr. Hámori József
