Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)
1993-02-01 / 31. szám
8 aj Dunántúli napló 1993. február 1., hétfő Bush: depresszió után horgászás o • Öten nz ex-elnok klubjäbän Ha Bili Clinton a Fehér Ház negyvenkettedik lakója, akkor George Bush a harminckette- dik, aki kiköltözik onnan - A többi előd elnökségének ideje alatt távozott az élők sorából - a világ legnagyobb hatalmú politikusából egyik percről a másikra Mister George Bush lett, akinek szónoki emelvényén már nincs ott az elnöki pecsét és nem kiséri a „vörös koffer” az atomfegyverek bevetésének elrendelését szolgáló kódokkal. Igaz, az Egyesült Államok immár magas tisztség nélküli polgáraként még egyszer igénybe vehette az elnöki különgépet, az „Airforce One” fedélzetén repült feleségével, Barbarával és kutyájával, Millie-vel új lakóhelyére, a texasi Houstonba. Bush jelképes csatlakozásával ötre emelkedett az életben levő ex-elnökök száma, soha nem voltak még egy ennyien. Annakidején még Truman tett egy olyan javaslatot, hogy a leköszönt elnök váljék szavazati jog nélkül tiszteletbeli szenátorrá, de ezt elvetették. így hát mindenki másként csinálja ... A 82 esztendős Nagy Kommunikátor, Ronald Reagan előadásokat tart. Legutóbb egy Japánban tartott másfélórás beszédéért 83 millió forintnak megfelelő tiszteletdíjat kapott, ami a Rekordok Könyvébe került. Richard Nixon (most januárban töltötte be a nyolcvanat) megírta visszaemlékezéseit és további nyolc külpolitikai tárgyú könyv szerzője. Gyakran ad televíziós nyilatkozatokat és utazik külföldre. A hetvenkilenc esztendős Gerald Ford valóban véletlenszerűen került a magas tisztségbe (a megválasztott elnök és alelnök különböző botrányok miatt kényszerült távozásra), így hihetőek szavai: „Nem jelentett számomra megrázkódtatást, hogy mennem kellett.” Golfozik a californiai Pebble Beach-ben no meg ő is tart előadásokat, igaz „csak” másfél- millióért. A legfiatalabb, hatvannyolc éves Jimmy Carter ENSZ felkérésre megfigyelői szerepet vállalt különböző válságövezetekben és egy hazai, hajléktalanokat segítő program védnöke. Bush még nem döntött további tevékenysége részleteiről, nyugdíja egyébként 337 800 dollár lesz évenként,, tisztes magánvagyonnal is rendelkezik. Felesége, Barbara viszont már elhatározásra jutott: az UPS sajtóügynökség cikkírója lesz, tanácsokat ad „életkérdésekben”, főként nők számára. Honecker pálmák és mandulafák között Emlékiratokat tervez 2 millió márkáért Gyalogolni ma is jó Nagy-Britannia új franciaországi nagykövete, Sir Christopher Mallaby pénteken reggel elindult leendő állomáshelyére - gyalogszerrel. Sem repülőgépre, sem komphajóra nem szállt, hanem átsétált a La Manche Csatorna alatti alagúton. Az 56 éves diplomata déltájban Folkestone-ba érkezett, s ott jól szabott öltönyét kezeslábasra cserélte fel, gumicsizmába bújt, felfújható búvármellényt csatolt magára, s bányászsisakot csapott a fejébe. Sangatte-ig az alagút építésén dolgozó munkások által használt vonaton tette meg az utat. (A La Manche alatti alagút a tervek szerint az év végén nyílik meg.) A munkálatok miatt a szerelvény gyakran hosszabb időre megáll és vannak szakaszok, amelyeket gyalog kell megtenni. Az út legkevesebb öt óra hosszat tart, míg a komp Doverből 90 perc alatt ér át Calaisba. Sir Christopher annak a véleményének adott hangot, hogy a La Manche alatti alagút „a modem világ csodáinak egyike”, amely lehetővé teszi Nagy-Britannia és Franciaország számára, hogy jobban megismerjék egymást és fejlesszék együttműködésüket. Sir Christopher a nyugalomba vonuló Sir Ewen Fer- gussont váltja fel a párizsi nagyköveti poszton. Előzőleg Bonnban képviselte Nagy-Britanniát, 1988. március óta. A volt NDK párt- és államfője 81. évében új életet kezd. Erich Honecker, aki az elmúlt három évben megjárta Moszkvát, élt Chile moszkvai nagykövetségén, majd 168 napig Berlin Moabit nevű börtönének lakója volt, valószínűleg Chile Los Almendros nevű településén tölti hátralévő napjait. Nyolcszáz márkás nyugdíját havonta fogja kézbesíteni a postás, s ha ebből nem futná a kiadásokra, csak el kell mennie a bankba és hozzányúlni a folyószámlájához, amelyen állítólag megközelítőleg 700 ezer márka van. Erich Honecker a Chilében férjhez ment lányának kétemeletes házában szándékozik lakni. A kertben pálmák és mandulafák pompáznak, a lugasra vadszőlő fut föl. Ideje nagy részét itt emlékiratai megalkotásának akarja szentelni, amelyben úton Chilébe elmondta tervei szerint Gorbacsov peresztrojkájáról és német társairól szedi le a keresztvizet. Ha horgászni szottyanna kedve, akár pisztrángokat is foghat Chile legszebb tavában, a Mindenszentekről elnevezett Lago Todos Los Santos-ban. Bár spanyolul csak néhány szót tud, aligha lesz nyelvi nehézsége, ha szóba akar elegyedni környezetével. Nemcsak lánya és unokái tudnak németül, a szomszédság fele is Németországból származik. * A német közvélemény a jogállam diadalának látja, hogy a volt NDK vezetőjének bíróság elé kellett állni, s a vád elejtése nélkül, csupán betegségére való tekintettel engedték szabadon. Román-német együttműködés A bukaresti külügyminisztériumban aláírták a román-német kulturális és tudományos együttműködési egyezmény végrehajtásával foglalkozó kilencedik kétoldalú találkozó jegyzőkönyvét. Ez együttműködést irányoz elő az oktatás minden szintjén, a szakmai, képzésben, a német nyelv romániai oktatásában, a zenei, képzőművészeti, irodalmi, filmművészeti, tévé-, sajtó, ifjúsági és sport-, valamint levéltári területeken. Az aláírás alkalmából mondott beszédekben kiemelték: a két ország közötti kapcsolatokat erősíti az, hogy Romániában él egy német kisebbség. A jegyzőkönyv konkrét intézkedéseket tartalmaz e kisebbség természetes fejlődésének előmozdítására. Titkos ügynökök paradicsoma Oroszország a külföldi titkosszolgálatok paradicsoma: ügynökeik lehetőségei korlátlanok, gyakorlatilag akadálytalanul férkőzhetnek be a különböző szintű hatalmi és kormányzati szervekbe - állította a Szovjetszkaja Rosszija című konzervatív moszkvai lapnak nyilatkozva egy magasrangú orosz illetékes. Az orosz biztonsági minisztérium tájékoztatási részlegének főnöke kijelentette: - Legalább tucatnyi nemzetközi alapítvány fiókja működik a volt szovjet köztársaságok és Oroszország területén, amely fiókok irányítói külföldi titkosszolgálatok munkatársai. Még most is 12 millió ember dolgozik a hadiiparban Az orosz értelmiségi kivándorol, ha tud Szibériában, Novoszibirszk- től harminc perces autóút választja el Akademgorodokot, az 1959-ben létrehozott városkát, a tudósok orosz elefántcsonttornyát. A tajga kellős közepén elhelyezkedő település még nem is olyan régen Mihail Gorbacsov peresztrojkájához és glasznosztyjához szolgáltatta a szellemi muníciót. Az egész birodalomból sereglettek ide a legjobb koponyák, mert a szovjet vezetés ideális körülményeket teremtett a kutatás és a tudományos élet számára. Ma a városka ezer sebből vérzik, sőt hamarosan elnéptelenedik. A valaha ajnározott és jól fizetett intézeti vezetőknek most be kell érniük havi mintegy 600 forintnak megfelelő illetménnyel. Nem csoda, ha a nemzetközileg elismert tudósok java kivándorol. A genetikai intézet ötven munkatársa például az Egyesült Államokba írt alá munkaszerződést, a fizikusok pedig szinte testületileg távoztak az Újvilágba. Akademgoro- dokban csak a kevésbé tehetségesek maradnak. De nemcsak a tudósok hagyják el Oroszországot, hanem a művészek is. A nemzetközileg ismert festők Nyugatra helyezik át a műtermüket és valutáért festenek. Igyekeznek azonban ezt titokban tartani, mert félnek az adóhatóságtól, és a maffiától, melynek tagjai rendszeres rablótámadást intéznek a külföldön is elismert művészek műtermei ellen. A leglesújtóbb helyzetben azonban a fegyveripar van. A Szovjetunió fennállása idején úgyszólván kényszerítették a legtehetségesebb műszakiakat, hogy ebben az ágazatban dolgozzanak. Még ma is tizenkétmillió embert foglalkoztatnak Oroszország fegyvergyáraiban. Egy felmérés szerint csaknem hetven százalékuk dolgozna szívesen külföldön. A jelenlegi rubeljövedelemből legfeljebb néhány kiló kolbászra futja. Az Orosz Tudományos Akadémia vezetői nem kis elkeseredéssel veszik tudomásul, hogy éppen a legígéretesebb utánpótlás fordít hátat az országnak, miközben a kormányzat a jelek szerint közömbösséget tanúsít. A külföld sokkal inkább aggodalmaskodik amiatt, hogy a szellemi elit cserbenhagyja Oroszországot. A Közös Piac pénzalapot hozott létre, hogy gátat vesen a nukleáirs szakértők elvándorlásának. Persze van ebben egy jó adag önös érdek is: hiszen nem alaptalanok azok a híresztelések, hogy orosz atomtudósokat alkalmaz Irán, Libia és Irak. Az orosz lapok mindennek a gondnak az ismeretében cikkeznek Soros György akciójáról, aki száz millió dollárt áldoz arra, hogy az orosz kutatók otthon maradjanak. Az orosz értelmsiég helyzete azért is elszomorító, mert a most felnövekvő új generációnak alig van esélye arra, hogy elképzeléseit megvalósítsa. Korábban a sztálini önkény tizedelte meg a szellemi elitet, most pedig - legalábbis sok értelmiségi szemszögéből - az új orosz kormányzat lelkén szárad a tudomány és a kutatás elsorvadása. Orvosok és művészek számára sem rózsás a jövő Oroszországban. Ráadásul mind kevesebb azoknak az országoknak a száma, ahová ki lehet vándorolni. Még a valamikori főellenség, Amerika a legvonzóbb: az ígéret földje. Tornádókat vesz Szaúd-Arábia A brit ipar pénteken John Major miniszterelnököt ünnepelte: a kormányfő hatnapos indiai, ománi és szaúd-arábiai körútja végén elintézte Fahd királynál, hogy Szaúd-Arábia további 48, brit-német-olasz együttműködésben készülő Tornado vadászgépet vásároljon a British Aerospace repülőgépgyártó cégtől, amelyet a nyolcvanas években privatizáltak. Az új üzletet 6-7,5 milliárd dollár értékűre becsülik. Autópályák helyett vasutakat A svéd lutheránus egyház püspökei felszólították a kormányt, hogy hagyjon fel a további autópálya-építésekkel. Megnyilatkozásukat azzal indokolták, hogy _ kötelességük megvédeni az Isten teremtette világot. Az egyházi vezetők levelet intéztek Mats Odell közlekedési miniszterhez és ebben kifejtették, hogy a közpénzeket a közutak építése helyett a környezetet kímélő vasútak fejlesztésére kellene fordítani. Postaszolgálati bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN Hogyan került Tomahawk a bagdadi szállodába? Az Irak elleni amerikai támadáskor a Bagdad környékén levő, atomipari berendezéseket gyártó üzemet is célba vették a hadihajókról indított, 40 pilótanélküli cirkálórakétával. Ezek a Tomahawk rakéták nem olcsó fegyverek: darabjuk körülbelül 1 millió dollárba kerül - ám találati pontosságuk rendkívül jó és alig lehet védekezni ellenük. A cirkálórakéták ugyanis arról nevezetesek, hogy a földfelszín közvetlen közelében, átlag 100 méteres magasságban, tehát a lokátorok számára szinte észrevétlenül közelítik meg céljukat. Fedélzeti számítógépük a műholdak készítette fotók alapján, szabályosan megtervezi a legcélszerűbb útvonalat. Eleve úgy, hogy kevés legyen a magas hegy, az akadály. A fedélzeti irányító rendszer a robotgépet nemcsak a program szerinti repülésre utasítja, hanem a repülési pályát ellenőrizve az esetleges eltérést ki is igazítja. Mindezt úgy, hogy a hajóról indított robotgép az indítás után' az első jellegzetes szárazföldi tereppont elérésekor azonosít, majd beállítja a repülési irányt és magasságot. Az esetenként 2-300 kilométeres egyenes szakaszokon a szél, a változó légnyomás sodró hatása érvényesülhet, netán az irányító szerkezet hibázhat - ezért az ilyen szakaszok végén a számítógép ellenőrzi és pontosítja az irányt. Az utolsó pályahelyesbítés rendszerint célközeiben, a célra ráfordulva kerül sor. A precíziós vezérlésnek köszönhetően a Tomahawk találatai pontossága többszázkilomé- teres távolságból is néhány tíz(!) méter. Ezért is hatott a váratlanság erejével a hír, hogy a rakéták - 250 kilgorammos töltetükkel - nemcsak a nukleáris alkatrész-üzemet találták el, hanem a bagdadi A1 Rasid szállodát is, s a támadásnak több polgári áldozata is volt. A szövetségesek számára fölöttébb kínos és nehezen igazolható baleset részletes magyarázata egyelőre késik. Elképzelhető, hogy az egyik — nehezen sebezhető - cirkáló rakétát mégis találat érte menet közben, s így, immár irányítás nélkül maradva csapódott be a szálloda kertjébe. Az sem kizárt azonban, hogy a beprogramozott útvonalon valamit félreértett, rosszul regisztrált a rakéta érzékelője, s ez okozta a tragikus végű céltévesztést. Szemerei László
