Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-04 / 34. szám

1993. február 4., csütörtök 9 Pécsi Körkép York napja Van úgy, hogy napokon, he­teken át kisért bennünket egy egy olyan dallamfoszlány vagy verssor, amely a tartósan ránk ragadt hangulattal összhangban szól. A cím is ilyenre utal, s nem arra, hogy egy újabb angol város jelentkezett Pécs testvé­rének. York napja rosszkedvűnk telét sugárzó nyárrá változtatta át - William Shakespeare mes­ter által így kezdi III. Richárd nevezetes monológját és egyben a róla szóló drámát is. • Természetesen nem amiatt nem tudom tartós eredménnyel elhessegetni gondolataimból ez a verssort, mert a púpos herceg a későbbiekben azt is bejelenti: elhatározta, hogy gazember lesz. Rosszkedvűnk tele borong bennem elcsitíthatatlanul. Nem szeretném rátukmálni senkire sem, ezért inkább így fogalmazok: rosszkedvem tele, amely nem is annyira az év­szakhoz, inkább az évkezdet hagyományaihoz kötődik. Bár már nem annyira privilégizált időszak, mint korábban , de még most is többnyire ilyentájt jelentik be az árváltozásokat. A kenyérét már megismerhet­tük, a tömegközlekedési tarifa emelésén már túl vagyunk. Ol­vasom a közgyűlés mai ülésé­nek előzetes napirendjét, s ab­ban egyrészt az szerepel, hogy módosítják a lakossági távfűtés és melegvíz-szolgáltatás díjáról szóló önkormányzati rendeletet, mert a kétkulcsos ÁFA miatt szükségessé vált. Néhány sorral később az önkormányzati in­tézményeknél - például isko­láknál, óvodáknál - élelmezési nyersanyagnormák megállapí­tását jelzik napirendi pontként. A megállapítás gyakorlatilag egy kód: normaemelést jelent. S ahogy a határozati javaslat ki­mondja: a közgyűlés nem tud ehhez támogatást biztosítani a az ellátást igénybevevőknek. Az elmúlt két év során átélt tapasztalataim miatt ismét csak rosszkedvem gyarapszik attól az előrejelzéstől, hogy február 11-edikén az önkormányzat költségvetését tárgyalja majd a közgyűlés. Ahogy Angliában III. Richárd uralkodása a rózsák háborúja korszak utolsó fejeze­tének számít, úgy a pécsi költ­ségvetési viták a tulipánok, szegfűk, búzakalászok, Keresz­tek, narancsok és szabadon szárnyaló madarak visszatérő viaskodásának. Tavalyelőtt majdhogynem elveszett a rész­letekben. Tavaly a vezérszóno­kok „intézményesítésével” és az időkorlátozással frappánsan rö­vid volt ugyan, de mégis kisebb politikai botrány dagadt belőle, mert az önkormányzati ellenzék nem lett előre beavatva ebbe a tervbe, s így tiltakozásul tünte­tőleg semmilyen módon nem vett részt a „vitában”. Mi jöhet ezek után rosszked­vem, rosszkedvűnk telén? „York napja” csak nem virrad és a költségvetés megcsappant forrásai nem ígérnek „sugárzó nyarat”, s könnyed vitát sem. Ezért még időben kellene most már a testületben közös elhatá­rozásra jutni - persze nem III. Richárd-félére - a tárgyalás mi­kéntjéről. Adott, hogy miről vi­tatkozzanak, de a szükséges megegyezéshez az első lépés csak az lehet, ha azt is előre tud­ják: hogyan. Dunai Imre Mentőöv egy vállalatnak és egy nagy hagyományú sportpályának Közérdekű ingatlanügyletek Tulajdonosi részvétel felelősségével a pécsi-olasz munkahelyteremtő vállalkozás felfuttatásában Az elmúlt másfél-két évben sok vita és megkülönböztetett figyelem övezte a Pécsi Ónkormányzat lakásingatlanainak értékesítését. Hasonló várható a nem la­kás céljára szolgáló önkormányzati tu­lajdonú helyiségek eladásánál is majd, de ez egyelőre csak a szándék nem is tel­jesen hivatalosnak tekinthető kinyilvání­tásánál tart. Jóval kevesebb figyelem irányult az önkormányzat önmagukban nagyobb szabású, de egyedi ingatlanügyleteire. Ez alól talán egyetlen kivétel a megyer- városi kesztyűvarroda létesítéséhez in­gyenesen juttatott telek ügye, amely az érintett lakosság körében heves tiltako­zást váltott ki. Ä többiek esetében az ön- kormányzat úgy viselkedett, mint bár­mely ingatlannal, illetve „szabad” tőké­vel rendelkező tulajdonos: a befektetés jövőbeni haszna, vagy a pillanatnyilag elérhető nyereség reményében vásárolt, vagy adott el ingatlanokat. Ez az általános jellemzés még akkor is helytálló, ha egyes ingatlanokat, telkeket meghatározott cél érdekében vett meg a város: például, hogy intézményt létesít­sen belőle - volt Széntröszt székház -, vagy a már-már feledésbe merült ipari zóna megvalósításához teremtse meg az alapfeltételt. A konkrét cél mögött azon­ban ott húzódott az eshetőleges szándék: ha az eredeti terv mégsem valósul meg, az ingatlan megvásárlása akkor is jó be­fektetés. Ez utóbbi megfontolás sem volt ugyan mellékes a következőkben említendő in­gatlanügyleteknél, ám azok mégis sajá­tosak. A szándékot vezérlő elv ezekben részint az volt, hogy sportpályákat ment­senek meg a városnak, illetve nagy múltú vállalaton segítsenek, vagy éppen munkahelyteremtő vállalkozás felfutta­tásában vegyen részt az önkormányzat a részvénytulajdonos felelősségével. Az ingatlanügyletek ezen vonulata akkor kezdődött, amikor az önkormány­zat megvásárolta a BÁZIS kezelésében volt Tüzér utcai atlétikai pályát, nehogy a vállalat felszámolása és adósságainak rendezése során más célra hasznosítsák ezt a területet. Ez annyiban is sajátos ügylet volt, hogy az önkormányzat a jogelődje által korábban ingyen juttatott ingatlant volt kénytelen visszavásárolni, még ha jutányos áron is. Tavaly decemberben ugyancsak Pécs sportlétesítményei megőrzésének szán­déka is vezérelte az önkormányzatot, amikor szerződést kötött a Pécsi Bőrgyár sportpályájának megvásárlásáról. A vé­telárral azonban a gazdasági gondokkal küszködő vállalatnak is valamelyest mentőövet dobott az önkormányzat. Ugyanakkor a gyár a kifizetett, illetve még kifizetendő összegből iparűzési adóhátralékát is kénytelen rendezni. Ugyancsak decemberben döntött arról Pécs Közgyűlése, hogy mintegy 56 mil­lió forint értékű épület- és telekapporttal részt vesz az olasz tulajdoni többségű Hantarex Industry Kft-ben. Az önkor­mányzat részesedése az kft. törzstőkéjé­ben 4 százaléknyi, így akár jelképesnek is mondható. Mind a Hantarex, mind a Pécsi Önkormányzata úgy tekinti azon­ban a Kft-be való belépést, hogy azzal a város nyomatékosította érdekeltségét a cég újabb munkahelyeket is teremtő fej­lesztési terveinek megvalósításában. A Hantarex Industry Kft-nél foglal­koztatottak számát a tavaly őszi 650-ről 1993 végére 1500-1600 főre kívánják növelni. Ezen felül a cég együttműködé­sét ajánlotta fel egy pécsi olasz idegen- forgalmi, kulturális centrum kialakításá­hoz, s kinyilvánította hajlandóságát a sport finanszírozására. A Pécsi Önkor­mányzat ugyanakkor biztonságos üzletet kötött, hiszen a firenzei Hantarex Rt. kö­telezettséget vállalt arra, hogy a 4 száza­léknyi üzletrészt a mindenkori banki be­téti kamatokkal növelt névértéken két év múlva visszavásárolja. D. I. Plakátokkal korlátozatlanul kitapétázva Egyre nagyobb a valószínű­sége annak, hogy a Pécsett erre-arra még látható 1990-es választási plakátok, falragaszok meg fogják érni az 1994-es vá­lasztásokat. Persze ez csak az úgynevezett blickfang a követ­kezőkben elmondandókhoz, de nem árt figyelemmel lenni rá, hiszen annakidején szent fo­gadkozások szóltak a plakátma­radványok eltávolításáról. Valójában azonban azokról az áldatlan és szabályozatlan ál­lapotokról lesz szó, amelyek a mai pécsi plakátviszonyokat jel­lemzik. Valaha - az előző és az azt megelőző rendszerben viszony­lag szabályozott volt ez a dolog, de túlzott elburjánzás ellen szólt egy egyszerű technikai tény is. Éspedig az, hogy a plakátok, falragaszok általában nyomdai úton készültek, s ez is határt szabott: egy bizonyos mennyi­ségen túl nem volt gazdaságos az előállíttatás, ez pedig azzal járt, hogy egy-egy plakáttal, fal­ragasszal nem lehetett az elvi- selhetőség határán túl elárasz­tani a várost. De ebbe természe­tesen belejátszott az engedé­lyeztetés ténye is. Azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom: a fordulatot a mo­dem, xerox-rendszerű sokszo­rosító gépek megjelenése okozta. Egy jól-rosszul meg­szerkesztett, megrajzolt eredeti példányról úgyszólván azonnal - hol van a hosszadalmas nyomdai átfutási idő! - és per­cek alatt többszázat, többezret lehet csinálni, gyakorlatilag alig többért, mint a papír ára. S utána csak némi ragasztóanyag, s néhány lelkes plakátragasztó szükségeltetik, és a falragasszal máris kitapétáztatott a város. A szó legigazibb értelmében! Ezek, a mindenfélét hirdető, reklámozó sokszorosítmányok ellenőrizhetetlenül elbontanak mindent, amire csak ragasztani lehet: a frissen felújított falfelü­leteket éppúgy mint a málla- dozó vakolatúakat, a villanyosz­lopokat és ... Szóval mindent. S ami igazán bájos: ezek a fal- ragasztványok néha többtucat- számra vannak egymás mellett, mintha bizony úgy - micsoda faramuci logika! - nagyobb lenne a hatás. Valami hasonló logika vezérelheti ama rest pla­kátragasztókat is, akik a rájuk bízott nyomtatott plakátokat is egyetlen helyen kenik fel. Mondanom sem kell, hogy ezek a micsodák legtöbbször olyan helyre kerülnek, ahol kárt okoznak. Minthogy alkalmas és elegendő hely nincs. Kevés a plakátragasztásra szolgáló tábla, elvétve akad csak - pél­dául a Szabadság úton látni né­hányat, s ezek is alapos gondo­zásra szorulnak - fatörzseket védő henger. Szabályozásra vár ez az ügy, mielőbbi szabályozásra. Egy­szer már nekiveselkedett az ön- kormányzat, ám akkor nem ju­tottak egyezségre. Meg kellene próbálni ismét, mielőtt az új vá­lasztási plakátok mindent el­árasztanak. De nem csak azok! Ajánlatos lenne kijelölni ilyen célra alkalmas helyeket, azután pedig az engedélyezetlen helyen talált falragaszok tulaj­donosai ellen kellő súllyal el­járni. A szankciót aztán vagy ők vállalják, vagy továbbhárítják plakátragasztóikra, vagy - ami a legolcsóbb - alaposan kioktat­ják őket. H. I. Rendezik a havihegyi templom környezetét A Városgondnokság megbí­zást adott a havihegyi templom környezetének rendezésére. A most februárban elvég­zendő munka két legfontosabb feladata a templom észak-ke­leti oldalán kialakult illegális szemétlerakóhely . felszámo­lása, valamint az elvadult cser­jék kimetszése lesz. A Tubes kilátó felépítéséért Újabb alapítókkal gyarapo­dott a tubesi kilátótorony felépí­tését támogatók köre 1992-ben. A Tubes Kilátó Alapítvány ala­pítóihoz csatlakozott a Szeren­csejáték RT., valamint Biczó László, Horváth Margit és Schubert László. A Tubes Kilátó Alapítvány számláján lekötött pénz 1992. december 31-eikén elérte a 700 000 forintot. A tervek sze­rint, ha az alapítvány számláján szereplő összeg eléri a 1,5 mil­lió forintot, akkor már idén megkezdődhet a torony építése. Városvédő őrjárat írtunk már arról, hogy a lakótelepek állapotára nem vigyáznak a lakóik, nem érzik azt sajátjuknak. Több oka van ennek, de leginkább az a körülmény, hogy annak idején sok embernek kellett lakást adni rövid időn belül. Tömegesen költöztek be vidék­ről, s ez legtöbbjüknél nem hozta magával a városi életforma értékeinek tiszteletét. Nehezen alakultak ki az új közösségi formák és velük együtt a közös felelősség sem. Pécsett ez legmarkánsabban Megyervárosban mutatkozik - innen vannak fotóink is -, de más területek sem dicsekedhetnek ennek ellenkezőjével. Farkas Mária, Várhidy György, Vajgert György, dr. Vargha Dezső A tél örömei Ma már fanyalgást vált ki - különösen a fiatalabb kor- ; osztálynál - az olyan meg- \ jegyzés: Milyen mások vol- : tak azok a régi telek! A meg- : változott körülmények között ' a nosztalgiázás már a közép- és az idősebb nemzedékek sajátja, hiszen jobbára nekik lehetnek csak élményeik a 1 régebbi telekről: a szánkó- | zásokról, síelésekről, hó- , ■. labda-csatákról. Ma már a télről a kevés hó, a még ekkor is csúszós utak, a fűtési és megélhetési gondok jutnak mind több | embernek az eszébe és a jár­dán megcsúszó, eleső pol­gárt nem vigasztalja az, hogy milyen szép a csend­esen hulló hó látványa. Ma már egyre kevesebben mehetnek Szlovákiába, Ausztriába, Olaszországba | hódolni a téli sportoknak, : itthon pedig gyermekeinknek nagyon ritkán van módjuk arra, hogy átéljék a tél örö- > meit, amikre mi egész éle- | i; tünk során nosztalgiával j gondolunk. Feltünt-e már í Önöknek, hogy még akkor is , i; milyen kevés hóembert lehet \ I látni a városban, amikor 1 I lenne éppen miből építeni? 1 Dr. Vargha Dezső Öt hónapos útlezárás a Mária utca elején Mint ahogy az autósok egy része tapasztalhatta már, építési munkák miatt teljes szélességé­ben lezárték a gépjárműforga­lom elől a Mária (volt Déryné ) utca 1. és 5 számú épületek kö­zött húzódó szakaszát. A forga­lomtechnikai változás nem lesz rövid életű, hiszen az útlezárás az építkezés függvényében vár­hatóan június 30-adikáig tart. Kátyúzás a Koksz utcában Január harmadik hetének kedvező enyhe időjárása lehe­tővé tette, hogy a Városgond­nokság kátyúzási munkákat vé­geztessen a Koksz utcában. Az útburkolat foltozása a Koksz ut­cának a Bor utca és a 6-os főút közötti szakaszára terjedt ki. Előkészületek a gépi utcaseprésre Január végén a Szabadság, a Rákóczi és a Hunyadi úton, a Mártírok és az Aradi vértanúk útján, valamint a Vasút, a Bajcsy- Zsilinszky, a Jókai ut­cában és az Irgalmasok utcájá­ban vállalkozókkal takaríttatta el a Városgondnokság hóolva­dás és az eső miatt lerakodott hordalékot. Ez a munka már a tavaszi gépi utcaseprés előkészítését szolgálta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom