Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)
1993-02-28 / 58. szám
Villányi versek - németül Michelisz József és a „ Viharos idéík” története Tubes-kilátó Alapítvány A Tubesen építendő kilátó megvalósulása érdekében létrehozott alapítvány a múlt évben tovább növelhette tőkéjét az újabb támogatók hozzájárulásával. December végén az alapítvány lekötött pénze 700 000 forint volt. Ha ebben az évben a számláján szereplő összeg eléri a másfél millió forintot, megkezdhető lesz a torony építése. Privatizáció és természet- védelem Vitatja a Somogy Természetvédelmi Szefvezet a Balatoni Halgazdaság privatizációját. A vállalat átalakulását kísérőén több vizes élőhely is veszélybe került. A Somogy négy erdei tó vásárlási jogát nyerte el pályázat, licit útján, de ebből kettőt az AVÜ érvénytelenített, a természetvédők szerint szűk, rablógazdálkodási érdekeket előtérbe helyező csoportok nyomásának engedve. Ez az eset - vélik - negatív hatással lehet a hazai privatizációs folyamatra. Kerékpárút Fonyódon Elkészültek az országos, illetve a dél-balatoni és az Alpok-Adria kerékpárút-hálózat részeként készülő fonyódi kerékpárút építésének tervei. A munkát összehangolták a bala- tonboglári és a balatonlellei ön- kormányzatokkal, várhatóan támogatja a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, illetve Somogy Megye Önkormányzata is. Az út megépítése mintegy 9,5 millió forintba kerül, s érinti a fonyódli- geti városrészben lévő gyermektábort is. Kalyi Jag- aranylemez Aranylemezzel tüntette ki a Kalyi Jag cigány népzenei együttes négy lemezét a Hungaroton. Az együttest 1978-ban alapították. Eleinte munkásszállásokon, ifjúsági klubokban játszottak. 1979-ben a Népművészet Ifjú Mesterei lettek. Első önálló lemezük 1987-ben jelent meg. Több mint 1500 koncertjük volt itthon és külföldön. Felléptek többek között Ausztriában, Svájcban, Franciaországban, Angliában és Japánban. Idén meghívást kaptak Ausztráliába, Új-Zélandra és az Egyesült Államokba. (MTI) Ritka alkalom, mikor nem bora, hanem német nyelvű irodalma miatt keressük fel Villányt. Itt tanít ugyanis Michelisz József, már több, mint tizenöt esztendeje, németet és történelmet, s a munka mellet verseket ír -németül. Önálló kötete, a „Viharos idők” (Sturmvolle Zeiten) nemrég jelent meg a Magyarországi Német Költők és Művészek Szövetségéne (VU- dAK) kiadásában. A tanári lakás kis szobájában beszélgetünk, és azért mégis csak előkerül némi villányi borocska.- Somberekén születtem - mondja Michelisz József -, otthon svábul beszélt mindenki, magyarul csak iskolában tanultam meg, igaz, akkor már jobban, mint németül. Gimnáziumba Mohácson jártam, bár Szigetvártól néhány kilométerre Barcs felé, egy málladozó nemesi udvarház árválkodik. A valamikori Nádosy kúria az államosítás után az iskolának adott otthont. A körzetesítés nyomán, a hetvenes években azonban megszüntették az iskolát, és azóta nem igen költött rá senki. A tető megroggyant, a falak omladoznak. A kúria érdekessége, hogy a tulajdonos özvegye, Nádosy Elekné, még ma is ott él, és valamennyi lakbért fizet is az ön- kormányzatnak a néhány helyiség használatáért. Szerettünk volna hosszabban, de csak nagyon röviden sikerült beszélni az idős hölggyel, aki 83 évesen is egyedül látja el magát ezen a kissé elhagyatott vidéken. Bevásárolni is maga jár Nemeskére. Eddig még semmilyen segítséget nem fogadott el senkitől, pedig hosszú évtizedek óta igen szerényen él. Érthetően bizalmatlan volt velünk szemben is, hiszen a postáson kívül más ritkán kopogtat az ajtaján. A kúriát azonban a maga módján igyekszik megvédeni a pusztulástól, és amennyire szerény lehetőségei engedik, partner ebben a nemeskei önkormányzat. Az elmúlt évben Ná- dosyné kitartásának is köszönhetően, a tetőbeázás megszüntetésére sikerült egy kis pénzt kiszorítani a helyi költségvetésből. A szakemberek véleménye szerint igen időszerű lenne a villanyvezetékek felújítása is, de erre már nem futja. A nemesi udvarház a múlt században nyerte el a mai formáját, és csak az állagmegóváshoz komoly milliókra lenne majdnem asztalosinasnak adtak, csak rájöttek, hogy ahhoz túl jó a bizonyítványom. Először magyarul írogattam verseket, politikai színezetűeket is, szerelemeseket, amilyeneket egy gimnazista ír általában. Aztán a bajai tanítóképzőben folytattam német szakon a tanulmányaimat, mikoris másod éven kivittek minket Potsdamba. Csak hat hétig voltam ott, de ez az idő minden tekintetbe sokat adott, ráadásul itt írtam első német nyelvű versemet is. Ekkor döbbentem rá, milyen is az, mikor valóban birtokol valaki -egy nyelvet, mert egy idő után már németül is álmodtam!-Végzés után rögtön idekerültem, Villányba, s itt lett megint időm arra - sőt,'ez némileg kötelességem is volt -, hogy a német kultúra, szokások, irodaszükség. (A hozzáértők becslése szerint a tető rendbehozatala, a hibás lécek, szarufák, cserepek cseréje 15 millió forintba kerülne.) A község éves költségvetése 6,5 millió forint, és annyi mindenre kell,hogy fussa a pénz. Oktatásra, egészségügyre, hivatalra, segélyekre, utakra és járdákra. (Az idős hölgy szerint legalább 200 hold föld jövedelmére kellene a kúria rekonstrukciójához.) Nemeske polgármesterétől, dr. Gyúró Béla orvostól megtudtuk, az elhanyagolt épületben néhány évvel ezelőtt illegálisan is éltek lakók, akik további károkat okoztak. A kúria rendbetétele messze meghaladja a kistelepülés lehetőségeit, ezért a polgármester elment Műemlék- védelmi Hivatalhoz is. Sajnos, lom érdeklődjem, és amikor ak: koriban, a 70-es évek végén, újból írni kezdtem rendszeresebben, már természetesen jött, hogy ezt németül teszem.- Voltak-e ebben segítői, akiknek megmutathatta műveit?-Igen: Meg kell említenem Herger Ede szakfelügyelőt, Szende Béla volt német tanszék vezetőt, a szintén villányi Suth Jánost, aki a Neue Zeitungban publikált először - nekik mind kimondhatatlanul hálás vagyok.- Ha irodalomra gondol, a németet vagy a magyart érti alatta ? ' - Nincs értelme szétválasztani, határokat húzni, nem így fontos ez a kérdési Mind a kettőből táplálkozom, mind a kettőt szeretem. Petőfi és Lena, Arany és Heine számomra valahol egyek. M. K. ott sem bővelkednek anyagiakban, és rangsorolniuk kell a felújításra szoruló épületeket. És a Nádosy kúriánál vannak jelentősebb emlékeink is szerte az országban. Ha valami csoda történne is, Gyúró doktor bizonytalan abban, hogy az idegenforgalom számára is hasznosítható lesz a kúria. Példaként a szentegáti kastélyt említette, amelyet helyreállítva sem sikerült teljesen kihasználni. Új fejlemény az udvarház életében, hogy néhány hónappal ezelőtt a tulajdonos leszármazottai jelezték az önkormányzatnak, hogy szeretnék visszakapni a kúriát. A tulajdonos tehát változni fog. Talán a régi-új gazdának valahogy sikerül majd megóvni az épületet a pusztulástól. Porth E. Viharvert kúria a főút mentén A kihalt kastély a 6-os út szomszédságában Fotó: Läufer Rádió mellett.. Tartok valamitől, az előérzetem rossz, de nem az éjszakai rádióműsortól, amelyben egy Benkő nevű - talán rockzenészt - faggat a riporter, csevegnek, egy idős asszony telefonál nekik, tetszik a műsor, elhallgatná ítéletnapig, csak ne politizáljanak, ő csak tudja, neki ezzel telt el az élete. Aztán mire ment vele? Aludni kéne, a szél rázza az ablakokat, valami rátelepszik a mellemre - öreganyám mondta egyszer, boszorkányok ülnek az emberre, hogy „kiszo- ríjják” belőle a bűnt meg a nyavalyát. Nehéz a szemhéjam ... irdatlan tágas sportpályán ülök és kiabálnak, dobjam be a kerítésen túl repülő rögbilabdát... a meredek domboldal homokból van, mint a szekszárdi szőlőhegy ... az üregekben, lu- kakban - ahol keresem a labdát -ronda pofájú kutyák alusznak, karikába gömbölyödve mindenütt egy-egy korcs kutya, iszonyatosak, utálom őket a hányingerig ... pedig van nekem egy igazi kutya-barátom, Dorka névre hallgató vizsla, ő kivétel, csak meg ne tudja megfoghatatlan gyűlöletemet társai iránt. .. Aztán megtalálom a tojás alakú rögbilabdát, ami nem bőrből, hanem szénből van, gyönyörű, csillogó fekete antracitból. Olyan nehéz, hogy leszakad az alsó karom a fájdalomtól ... Ez már ismerős: ébredek a fájdalomra, kapcsolom a villanyt. .. Rájöttem azonnal, mire a rossz előérzet... „I” mindig hajnalban támad és érkezését előre jelzi: először a bal és a jobb kar fáj egészen a csontig, de tompán ... aztán szaporodik a légzés ... apró vízcseppek ütnek át a bőrön a halántéknál, nyakrésznél, homloknál, egy legurul a szemhéj- jadra, aztán a másik, harmadik. Feszül a mellkas, feszül és feszül és a szívedet megszorítja a gyűlöletes „vendég”, az „I”, annyit nem érdemel, hogy teljes nevén, mint „Infarktus” szólítsam, a nyavalyás disznót... Nyelvem alá a kis tablettákat, közben pakolok némely cuccot, talán meg kéne borotválkoznom is, nehogy esetleg a „túlsó parton” megszóljanak, „itt van egy szőrös pofa, mit csináljak vele, beengedjem, vagy küldjem lefele ...? De elvetem a gondolatot, különben is életlen a zsilettem ... A telefonkönyv első oldalán - a címlapon - valamikor öklömnyi betűkkel állt hogy rendőrség-tűzoltóság-mentők, a legfontosabbak telefonszáma. Hát most nincs. Kereshetem, megtalálom valamelyik oldalon, kérdik, ki a beteg, mondom én, azonnal jönnek. Az ifjú orvos és segítői már jelenlétükkel is megnyugtatnak, minden mozdulatuk előre kimért, EKG egy kis bőröndből, aztán vénába injekció, a másik pakolja a holmimat, öltöztetnek, lezárják a lakásomat, valamelyik utcában megállunk - vagy lassítunk? - az orvos még egy injekciót ad a vállamba, megnyugszom. Szeretném ha szólnaa sziréna, de nem szól, aztán mégis üvölt egyet-kettőt ... hát így már más, csak ki a franc tudja ilyenkor hajnalban, hogy éppen én utazom valahova? Ambulancia.. .bűbájos, kedves orvosnő... a világon minden orvosnő és ápolónő Milyen a kilincs íze? Fotó: Läufer L, Michelisz József beszél új könyvéről Romológus képzés Jelentó's társadalmi igény A Kaposvári Tanítóképzőben ősztől tanító romológus szakot szeretnének indítani négyéves képzéssel. Cigányság közötti népnevelői, szervező munkát vállalókat, ön- kormányzatokhoz és a hadsereghez cigányügyi referenseket is képeznénk, és aktivistákat a cigányszervezetek részére. A képzés nyitott, tehát nem csak cigányokat oktatnának, bárkit, aki ezen a területen kíván tevékenykedni. Kidolgozták a programtervezetet, megnyerték a cigánykérdés legkiválóbb szakembereit is az ügy érdekében. Dr. Jávorszki András tanszékvezető tanár úgy tudja, csak akkor indíthatnak ilyen szakot, ha már egy egyetem elindítja és átadja a főiskolának. A JPTE-n embrionális állapotban létezik Romológus Tanszék, amelynek fejlődési folyamatát szeretnék valahogy felgyorsítani. A tanítóképzőben úgy gondolják, hogy a szakra most van jelentős társadalmi igény. A tanítóképző képviselője azonban pesszimista. A választ már előre sejti: azt fogják mondani, hogy legyen csak szakkollégium, amely csupán betétet ad a diplomába, amit vagy elfogadnak vagy nem. Telefonon megkerestük a Művelődési és Közoktatási Minisztériumot, ahol először Bicskei Edittel, az Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztály képviselőjével beszéltünk:- Miután nem csak Kaposvár az egyetlen felsőoktatási intézmény - mondta -, amely akár a 93-94-es vagy 94-95-ös tanévtől kezdődően valami fajta képszép, no meg ki merné az ellenkezőjét állítani egy kórházi ágyon fetrengve, levegő után kapkodva? Az ám, a levegő. Hogy lélegzünk, észre sem vesszük. De amikor egyszer elfogy, amikor csak tátom a számat, mint dögledező hal a száraz parton és fulladozók, akkor a könnyeim is kijönnek, lám, ez a színtelen - szagtalan - megfoghatatlan csoda, a levegő, ha ez nincs akkor „I” legyőzött. Hallom az ágyamnál álló orvos hangját, „ ... Csak kicsiket lélegezzen, aprókat. .. mindig aprókat.. ”, injekciót ad a karomba, aztán nyugalom és iszonyatos fáradtság. Doktor urak, nővérkék... az Isten áldja önöket. Sok idő múlva, újra a gépemnél, a kis piros pléh födelű Erikámnál. Befűzöm a papírt, fölírom a „Rádió mellett” betűit, ráhajolok a gépemre és megnyalom a födelét. Ronda íze van. Mint a kiskertajtó dérlepte vaskilincsének téli hajnalon. Hideg és sós. De azért jó. zést szeretne beindítani ezen a területen, ezért március 5-re összehívtuk valamennyi olyan felsőoktatási intézmény képviselőjét, akik jelezték, hogy hasonló képzést szeretnének indítani. Ezen a nagy együttes megbeszélésen szeretné a mi főosztályunk, valamint a Felsőoktatási és Kutatási Főosztály közösen megnézni, hogy pontosan ki milyen jellegű képzést szeretne. Rádl Katalin, a minisztérium Felsőoktatási és Kutatási Főosztályának képviselője:- Kaposvárról a tanszék két képviselője volt itt személyesen, de az intézmény vezetésétől eddig hivatalos megkeresés nem volt. Nem tudja ma megmondani tartalmában senki, hogy mi az, hogy cigány szak. Ez nem olyan sima nemzetiségi szak, mint a német, a szlovák, a horvát meg a többi. Egy kultúrát kell valamilyen módon megfogni, és ehhez kell kitalálni a képzést. Ma annyit lehet tenni, hogy egy bizonyos intézményben tanító vagy tanár szakos hallgatókat megismertetni általában ennek az etnikumnak a problémaival, és fölkészíteni őket. Ez a tanítóképzés rendszerében szakkollégiumi képzésbe illeszkedik igazán bele. Égy intézményben a szakalapítási igényeket ki kell dolgozni, az intézményi tanácsnak jóváhagynia és aztán felterjeszteni. Minden szakalapítással kapcsolatos igényt március 30-ig kell benyújtani. Ha júliusig elfogadtatható, akkor a szeptemberi felvételi tájékoztatóban jelenik meg úgy, hogy a rá következő évben indul. Cs. L. Szolgálatmegtagadók Összesen 22 ezer sorköteles kezdte most meg sorkatonai szolgálatát, - mondták el az MTI-nek a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályán. A behívásnak 222-en nem tettek eleget, közölük 156-an igazolatlanul maradtak távol, ügyükben vizsgálat kezdődött. Fegyver nélküli katonai szolgálatot négyen, polgári szolgálatot 15-en teljesítenek. Ötvennyolcán pedig mindennemű szolgálat teljesítését megtagadták. Ellenük büntetőeljárást kezdeményeztek. Egészségi okokból 183, szociális problémák miatt 21, foly- matban lévő büntetőeljárás miatt pedig 32 fiatalt-engedtek vissza bevonulási helyükről. A behívottak között van 180 olyan fiatal is, akiknek korábban valamilyen ok miatt megszakították szolgálatát. 4 Új VDN 1993. FEBRUÁR 28., VASÁRNAP