Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)
1993-02-27 / 57. szám
1993. február 27., szombat aj Dunántúli napló 11 Ferge Zsuzsa egyetemi tanár a szociálpolitikáról Mindenkinek joga van az élethez Nemcsak a szegények gyámolítására való Ferge Zsuzsa szociálpolitikus, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára a közelmúltban három napot Pécsett töltött. A JPTE szociálpolitikusnak, szociális munkásnak készülő hallgatóit oktatta. Az egyik előadása előtt kértük beszélgetésre, először aziránt érdeklődve, hogy hol tart ma ez a képzés, és miért került sor a „vendég” oktatásra? Sikerült valamennyire mozdulni-A szociálpolitika rettenetesen lassan vált Magyarországon egy kicsit is elfogadott tudománnyá. Nem akarom a szo- ciálpoütikáról állítani, hogy tudomány, csak azt mondom, hogy általában is, de kiváltképpen egy piacközéppontú, vagy piaci jellegű gazdaságban, a szociálpolitika magába sűrít egy csomó olyan tudást, információt, technikát, elvet és értéket, amelyeket - ha valaki ezt nem tanulta - akkor nem tudja. Az ELTE-n 1985-ben jutottunk el odáig, hogy önálló másoddiploma vált belőle. 1989-90-ben kezdődött a nappali oktatás egy másik, addig hiányzó szakmával, a szociális munkás képzéssel. Most több főiskola van az országban, ahol csak szociális munkásokat képeznek, és van néhány egyetem, ahol a leendő szociálpolitikusok, illetve szociális munkások tanulnak. Ennyi év és erőfeszítés után, - s ez az első alkalom, hogy elmondom - hogy két dolgot sikerült elérnünk. Az egyik az hogy a Foglalkozások Országos Jegyzékében - amelyből az összes szociális szakma hiányzott - ma benne vannak. Sok-sok félreértés és buktató után oda is sikerült eljutni, hogy szociális munkás egyetemi diploma is van. Ez a legújabb fejlemény, ugyanis eddig csak főiskolai volt. Jelenleg nagyon kevés képzett szociálpolitikus van, s a többségük Budapesten oktat. Nagyon nagy szerencse, hogy Pécsett vannak néhányon, akik nagyon is képesek arra, hogy egy szakot felépítsenek. Jómagam azért vagyok itt, mert arra gondoltunk, hogy a diákoknak egy olyan tanár is beszéljen, aki hogy úgy mondjam, ott volt a szociálpolitika oktatásának a kezdeténél. A kollégák azt szerették volna, hogy egy féléven vagy éven át tanítsak Pécsett, de ez nem megy. Ezt a három napot tudtam összehozni.- Korábban mintha gyakrabban és kitartóbban érvelt, „perelt” volna bizonyos jogokért, szemléletért. Változott az álláspontja, avagy visszafogottabb lett?- Most is igyekszem szösz- szenni, ha olyasmi történik a szociálpolitikában, amit nagyon veszélyesnek tartok. Ameddig módom lesz rá, meg is teszem. Ezzel együtt nagyon furcsa a helyzet. Az előző rendszert elutasítottam. Ugyanakkor úgy gondoltam, hogy ideológiájánál fogva annak a rendszernek muszáj meghallania, ha a szociálpolitikáról valami olyasmit mondok, amiről nekik fogalmuk sincs, de amiről azt gondolom, hogy abba a rendszerbe eszmeileg, politikailag belefér. Akkor is folyton csak tévedtem, de egy-két dologban sikerült valamennyire mozdulni. Például abban, hogy 1990 áprilisában elfogadták - ez már az új rendszer - hogy a családi pótlékot minden gyermek kapja. Ezt kb. 5-6 évig tartó munka előzte meg. Azt nem állítom, hogy azért fogadták el, mert mi ezt szorgalmaztuk, de azt igen, hogy ennek a munkának is része volt abban, hogy végülis bevezették. Munkával és kapcsolatokkal- Most mi foglalkoztatja? Véleménye szerint merre tart a mai Magyarország szociálpolitikája? Ezt azért is kérdezem, mert nem oly rég azt hallottam, hogy ma már Ferge Zsuzsa is inkább szegénypolitikus, mint szociálpolitikus. — Nagyon sokféle szociálpolitika és nagyon sokféle jóléti típusú állam van. A piacgazdaságok óriási módon különböznek abban, hogy milyen hatású szociálpolitikát csinálnak. Az én felfogásom szerint a szociálpolitika nem csak arra jó, hogy a szegényeket gyámolítsa, a lezu- hantakat felsegítse, hanem arra való, hogy a társadalom minőségét is valamennyire javítsa. Minél nagyobb szerepe lesz a piacnak, ez annál inkább iga- zabb és annál inkább érvényes egy társadalomban a versengés: csak úgy tudok előre jutni, ha a másikat lekörözöm. De ez nem minden tőkés társadalomban van így. Japánban például nem igaz, ám az európai tőkés társadalmak erre a kiszorító egyéni versenyre épülnek. Ezek a társadalmak képtelenek megoldani, hogy az emberek a társadalom által elfogadott legfontosabb szálon, a munkán keresztül kapcsolódjanak hozzá, hogy ezáltal otthon legyenek. A nyugati, igazán jó gazdasági helyzetű országok egy jelentős részében évek óta 8-10-12 százalékos tartós munkanélküliséggel küszködnek. A tartós munkanélkülit pedig egyre inkább kidobja a társadalom, illetve ő egyre jobban „kiilleszkedik” belőle. Ehhez még hozzájárul az is, hogy a ■ munkanélküli sorra-rendre elveszíti a családi, baráti kapcsolatait, őmaga egyre kevésbé tekinti magát embernek. Tulajdonképpen élő halott. Ebben a helyzetben a szociálpolitikának nem csak az a dolga, hogy alamizsnát adjon neki, hanem, hogy megpróbálja szervesen visszacsatolni a társadalomba. Munkával és kapcsolatokkal. Integrálni azonban csak úgy lehet, hogy ha nem a szegényeket próbálom hozzá ragasztani a társadalomhoz az ő állapotukat abnormálisnak tekintve, hanem valahol az egészre nézek. Ami felé a mai magyar társadalom megy, az egy sajátos ötvözete - ez is létezik a világban - a keresztény- demokrata és a neoliberális értékek szociálpolitikájának. Ez a szociálpolitika nem nagyon tudja befogadni az én integrációra törekvő „rögeszméimet”.-Ilyen alapállásból milyennek látja a szociális törvényt?- Nyolc évvel ezelőtt is azt mpndtuk, hogy szükség van a szociális alapjogok rögzítésére. Ez lényegében azt jelenti, hogy mindenkinek joga van az élethez Senki sem kerülhet olyan helyzetbe, hogy a társadalmában minimálisan elfogadott szükségletkört ne tudná kielégíteni. Az ehhez való jog azt jelenti, hogy egy kiszámítható viszony keretében ezeknek az elemi szükségleteknek a fedezetéhez hozzá tud jutni. Méghozzá az emberi méltósággal összhangban lévő, az állampolgári mivoltot nem megkérdőjelező rendszerben. A szociális törvény tervezetének kidolgozásában nem, a vitájában benne voltunk. A tervezet még jelentős mértékben a szociális jogok tervezete volt. Aztán szembekerült a pénzügyi lehetőségekkel és elkezdődött egy nagy átalakulás. Az a változat, ami a kormány, majd a parlament elé került, az már szemléletében, felfogásában jelentősen eltért az eredetitől. Mint a neve is mutatja egyes ellátásokról szól, vagyis kiegészít, pótol. Ezzel együtt, nagyon jó, hogy van ez a törvény, mert olyan tág lehetőségeket hagy az önkormányzatoknak, hogy akár jól is lehetne csinálni nem csak a szegény-, hanem még a szociálpolitikát is. A források viszont nem biztos, hogy rendelkezésre állnak. A szemlélettel van probléma Igaz, hogy tavaly óta megduplázódtak a források, de az önkormányzatokra rótt kötelezettségek - így látom - sokkal nagyobb mértékben nőttek, és van az infláció. Tehát ez a látszólagos nagy növekedés lehet, hogy a végén csökkenés lesz. Másodszor az a probléma, hogy milyenek az önkormányzatok, hogy tudnak ellenállni mindannak az előítéletnek, ami létezik a szegényekkel szemben, és amit nagyon sokszor még szítanak is. Tehát semmiféle garancia nincs arra, hogy ez a törvény jól fog működni. A hiányosságairól, hosszan lehetne beszélni, most csak egyetlen dolgot említek. A szemléletében az van, hogy a munkanélküli nem ember. Példaként mondom az úgynevezett gyermeknevelési pótlékot, amit a többgyermekes családok kaphatnak, s amelynek az egyik fontos feltétele, hogy az egy főre jutó jövedelem 18 000 forint alatt van. A munkanélküli akkor kaphat jövedelempótló támogatást, ha a család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a 4800forintot. Török É. Nem könyöradományokra van szükség fotó: Szundi György Magyarul magyarán Még egyszer: Bálint vagy Valentin? Egy név visszanémetesítése Pörböly A pörbölyi iskolások Báta- székre utaztatása és hazavitele mostantól a legnagyobb biztonsággal történik. A község ön- kormányzatának vezetői - sok szülő kérésére - megállapodtak' a szekszárdi Gemenc Volán vezetőivel abban, hogy az iskolajárat nem megy át a Nyékipusztára vezető vasúti átjárón, ahol a tragikus baleset történt. A Gemenc Volán vezetői a biztonsági intézkedést, amelyet lélektani szempontból is indokoltnak tartanak, azzal erősítik, hogy mindig két gépkocsivezető tartózkodik a buszon, amikor pör- bölyi iskolajáratként közlekedik. Pörbölyön 64 iskoláskorú gyermek volt a tragédia napjáig, most 53-an vannak, de egyelőre 40-nél alig többen járnak iskolába. Cattani felügyelő ismét a magyar televízióban A Magyar Televízióban újabb öt epizóddal jelentkezik a. Polip című olasz tévésorozat március 13-tól. A maffia elleni szélmalomharcról szóló népszerű kriminek eddig - 1989 óta - 25 epizódját láthatták a hazai nézők. Legutóbb tavaly nyáron követhették nyomon Cattani felügyelő küzdelmét, míg végül őt is utolérte a szervezett alvilág bosszúja. A „magányos hős” halála után a legújabb öt epizódban a korábban már megismert fiatal vizsgálóbírónő folytatja a nyomozást. (MTI) Kereken egy esztendővel ezelőtt (Új Dunántúli Napló 92. 02. 25.) tettem föl először a címben megfogalmazott kérdést. írásomat töprengésnek neveztem, de inkább tiltakozás volt az elsősorban családnévként általános, de keresztnévként is~egyre gyakoribb Bálint nevünk visszanémetesítése, visszaangolosítása ellen. Akkor azért ragadtam tollat, mert az ABLAK nevű tévéműsorban éppen .az a köztiszteletben álló szakember emlékeztette a közelgő ünnepre a néző- keth aki családneve alapján maga is érdekelt volt az ügyben, vagyis Bálint gazda. A szerelmesek ünnepéről szólva. mondta, hogy a gyengéd érzelmek kinyilvánításának hagyományos eszköze a különféle virágok. A Bálint névhez való ragaszkodást aszal indokoltam, hogy családnévként legalább olyan gyakori, mint az Ábrahám, Adám, Antal, vagy a B-vel kezdődő Benedek, Bertalan, Boldizsár. Szelíd iróniával még azt is hozzáfűztem, hogy nem csodálkoznék rajta, sőt azt tartanám logikusnak, ha a továbbiakban az ABLAK műsorvezetője így adná meg a szót az ország első kertészének: Most pedig hallgassuk meg Valentin gazda koratavaszi jótanácsait! Szavam nem hallatszott messzire. Idén a sajtó és a rádió a tévével együtt talán még jobban valentinozott, mint tavaly. De most az Anyanyelvápolók Szövetsége nevében Kemény Gábor hivatásos nyelvművelő is szót emelt ellene az Édes Anyanyelvűnk című negyedévenként megjelenő folyóiratban. A valentinozók figyelmébe ajánlja Arany János Shakespeare fordítását. A Szentiván éji álomban így adja vissza Theseus szavait: „No, jó reggelt, fiúk. Bálint-nap elmúlt” (IV. felv. 1. jelenet). A Shakespeare-összes ezt a jegyzetet fűzi a Szentivánéji álom idézett részéhez: „Bá- lint-nap február 14-én van. Az angol néphit szerint ekkor kezdenek párzani a madarak és vallani a szerelmesek.” A Tesz-vesz szótárban és a Nagy tesz-vesz ABC-ben ugyancsak megtalálható az angol név magyar megfelelője: „St. Valentine’s Day=Bálint napja”, illetőleg: „Februárban, Bálint napján üdvözlőkártyát küldünk szeretteinknek.” Talán nem mucsaiság, ha a Valentin-napi szokásokat úgy vesszük át a németektől, angoloktól, az oly igen tisztelt Európától, hogy a férfiak Bálint-napi virágcsokrot és üdvözletét küldenek szívük választottjának. Ezáltal aligha csökken e valóban szép szokás gyakorlásának hatékonysága. Rónai Béla Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés március 8-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134, Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A február 13-i lapban közölt rejtvény megfejtése: „Hívom a segédemet, mert ilyen autót még nem is láttam. ” Utalványt nyertek: Pap László, Pécsvárad, Kálvin u. 21., Pavelka Lászlóné, Brand E.u. 1/b., Pápay Tibor, Pécs, Port I.u. 13., Pálfi Tiborné, Pécs, Corvin u. 9., Roll Henriett, Szigetvár, Széchenyi u. 70. Az utalványokat postán küldjük el nyertes olvasóinknak. A i > % y
