Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)
1993-02-26 / 56. szám
1993. február 26., péntek üj Dunántúli napló 3 Egyre nagyobb szerep jut a területek önszerveződésének A baranyaiak egyik népszerű üdülőhelye, a Dombai-tó Hazai turizmus: merre? Dr. Lengyel Márton: megfelelő ösztönzésre lenne szükség s Átadták az idei Grastyán-díjakat Tegnap délután a pécsi Művészetek Házában átadták az idei Grastyán-díjakat. A TIT Baranya megyei Szervezete által létrehozott Grastyán Alapítvány célja, hogy emléket állítson dr. Grastyán Endrének, a nagyhírű tudósnak, a TIT Baranya megyei Szervezete alapító tagjának. Az idei Grastyán díjasok: dr. Kariinger Gy. Tihamér, a POTE nyugalmazott egyetemi tanára, volt sebész professzor, a TIT örökös tagja, és Antal György, Liszt-díjas karnagy, a Zeneművészeti főiskola pécsi tagozatának nyugalmazott igazgatója, a TIT alapító tagja. A díjak átadását követően került sor az Alapítvány által kiírt pályadíjak odaítélésére, így pályadíjban részesültek fiatal kutatók, és hátrányos helyzetű kisiskolák. Antal György Kariinger Gy. Tihamér Idegenforgalmi hétvége lesz ma, holnap és vasárnap Pécsett, az Ifjúsági Házban. Ennek keretében Társasutazások '93 néven dél-dunántúli turisztikai kiállítást és szakvásárt rendeznek, s tanácskozást tartanak rangos hazai és külföldi szakemberek részvételével. Az egyik előadást ma tartja dr. Lengyel Márton - 53 éves, korábban az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnök- helyettese, jelenleg a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem turizmus kutatócsoportjának vezetője -, aki gyakorlati és elméleti oldalról is kiválóan ismeri ezt az ágazatot.- Lengyel úr! Milyen lehetőségei vannak a magyar „ turisztikai iparnak” - különös tekintettel a déli szomszédainknál dúló háborúra?- Kétségtelen tény, hogy ez, s a térség egyéb gondjai kedvezőtlenek a mi számunkra is, de gyorsan hozzáteszem, a lehetőségeink változatlanul jók, hiszen a világ egyik legnagyobb piacának, Európának a közepén vagyunk. Véleményem változatlanul az, hogy Magyarországról külföldön nagyon keveset tudnak, ezért minden eddiginél nagyobb hírverést kell csapnunk, s megmutatnunk, hogy hazánk valóban egy békés sziget, ahol hasznosan és kellemesen lehet eltölteni néhány napot, hetet.-Mi az, amiben igazán jók vagyunk, s amire vevők (lennének) a külföldiek?-A hagyományos értékeink - például a Balaton, a Hortobágy, a termálfürdők - mellett nagy vonzerő a kultúránk. IsFel lehetne sorolni lexikon címszavakban, mit tett élete során Antal György Pécsért, a muzsikáért, mint azt egy díjátadás néhány szavas köszöntője megengedi. Ezt meg is teszik, akiknek ez a tisztük, azonban hiszem, hogy legjobban éppen a kihintett tudja, minek is szól egy elismerés, hogy ő mit végzett el. Antal György most „Grastyán Endre”-díjat kapott. Tőle kérdeztem hát, hogy’ érzi, vajon miért?- Talán azért, mert sokak emlékezetében megmaradt a régi TIT-élet - feleli egy kicsit betegen, otthonában. - Én ennek a TIT-életnek voltam hosszá ideig az egyik munkása, persze, a zene területén. Volt egy klub, ami utólag jelentős társadalmi szervező erőnek tűnik, sok jelentős pécsi személyiség részt vett a munkában, hiszen mindenféle témákban tartottunk előadásokat, jártuk a vidéket. Érdekes módon, még az 50-es évek diktatúrája se nagyon piszkált bennünket, lehetett kellemes, oldott légkörben dolgozni. A zenei ismeretterjesztés szóbeli és zenés programok keretében zajlott, nagy előny volt, hogy akkoriban megjelentek a mikrobarázdás lemezek. Mindenféléről esett szó, mert én vallom, hogy a zene emberi alapérzelmeket fejez ki, s ilymódon nincs „könnyű” vagy „komoly” zene, hanem csak jó zene. Mikor Kodály Zoltán Kossuth-díjat kapott a Kállay-kettősért, akkor arról esett szó, mikor Farkas Ferenc megírta a Csínom Palkót, akkor arról. Sokfelé jártam a mereteim szerint ezt sem igazán használjuk még fel okosan.-A gazdasági környezet az I idegenforgalom fejlődésének sem kedvez. Ön szerint érzékeli a kormány az ágazat gondjait?- Lehetőségeink jobb ki- <j használásához - természetesen sok minden mellett - elsősorban megfelelő ösztönzésre lenne szükség. Ennek jelenleg minden ellene szól, a kormány meglehetősen érzéketlennek tűnik az idegenforgalom gondjai iránt. Pedig érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani rá, hiszen annak ellenére, hogy ennyire keveset törődünk a turisztiká- í val, jelentős bevételre tesz szert az ország. Mi lenne, ha kedve- ■ zőbb lenne a gazdasági klíma!- Ön nemzetközileg is elismert szakember - legutóbb például a WTO (Turizmus Világ- szervezete) Európai Bizottságának szemináriumán tartott előadást egyetemen tanít, kutatómunkát végez. Mit gondol, a vendégforgalomban is az „alulról építkezésé”, a helyi kezdeményezéseké a jövő?- Mivel a kormánytól sok nem várható ebben a kérdésben, így az egyes területek önszerveződésére egyre nagyobb szükség lesz. A ma kezdődő dél-dunántúli ankétnak egyebek közt az a célja, hogy a turizmust ebből a szempontból is vizsgálja. Nagyon fontos szempont kell, hogy legyen, vajon az adott területnek milyenek az idegen- forgalmi lehetőségei, s ha vannak, mit kell és mit lehet tenni minden külső segítség nélkül. Roszprim Nándor megyében, sokszor gyalog is, megesett, hogy Hosszúhe- tényben tartottam egy előadást, aztán dombon-völgyön át átballagtam Hidasra, délután már ott beszéltem - el is vesztettem útközben az aktatáskámat. Grastyán professzorral, aki akkoriban a TIT elnöke volt, nagyon jó volt a kapcsolatom. Tudni kell róla, hogy kutatásai érintették a zenepszichológiát is. Szerette nagyon a muzsikát, az egyetemi napokat mindig koncerttel nyitották meg, amit rendszerint én dirigáltam. Ünnep volt egy ilyen hangverseny, és Grastyán professzor mindig személyesen köszönte meg ezeket a fellépéseket, aminek én roppantul örültem, mert a köszönet is olyan, hogy nem mindegy, hogy ki mondja, és hogyan mondja . .. Ha a temetőben elsétálok a sírja mellet, mindig meghatot- tan gondolok rá. M. K. Még ma is nimbusz övezi dr. Kariinger Gy. Tihamér, egyetemi tanár, nyugalmazott intézetvezető professzor személyét. A 84-ik évét taposó professzor - remélhetően nem neheztelnek meg á mai intézetvezetők - abban az időben állt a kísérletes sebészeti intézet, majd a kettes, később az egyes számú sebészeti klinika élén, amikor az egyetem úgynevezett virágkorát élte, hiszen ebben az időben szinte mindegyik klinika, vagy elméleti intézet élén, olyan egyéniségek álltak, akik szakmai tudásukkal nemcsak hazai, de jelentős nemzetközi tekintélyt szereztek az egyetemnek. Kariinger professzorra még most is tisztelettel emlékeznek az ország minden részébe elkerült egykori tanítványok, bril- liáns műtéti technikájára, alaposságára, humánusságára, s akik a tőle szerzett tudásnak köszönhetően szinte valamennyien a szakma élvonalában találhatók. Nehéz helyzetben van e sorok írója, amikor megpróbálja valamiképpen összegezni az életútját, hiszen egy vaskos kötetre valót lehetne írni róla. A 17 évesen letett érettségitől, az elnyert különleges egyetemi ösztöndíjig, a hányatott háborús élményeken, hadifogságon át a későbbi többszörös intézetvezető professzorságig, s aki megalapítója volt a pécsi egyetem kísérletes sebészeti intézetének. Az 1933-ban befejezett egyetemi tanulmányai után rövid ideig az anatómiai intézetben dolgozott, majd a sebészetet választotta további Egyetértési jogot kér az Orvosi Kamara Az orvostársadalom és a kamara életében fontos kérdésekről tárgyalt a Baranya Megyei Orvosi Kamara vezetősége. Dr. Péley Iván elnök beszámolt arról, hogy különböző egyeztetések után várhatóan két hónapon belül a parlament elé kerül a Kamarai Törvény. Véleményezés, vagy egyetértés? Jogos türelmetlenséggel várja már minden kamarai tag ennek létrejöttét. Legalább másfél éve időről időre ígérték, és különböző okokra hivatkozva Hasznos szaklap a beruházási piacon: Technika-Riport A Technika-Riport a magyar beruházási piac első olyan műszaki magazinja, amely minden érdeklődést nagy-számítógéprendszer segítségével a szakcikkek szerzőihez, illetve hirdetőihez továbbítva biztosítja a maximális hatékonyságot. A magazin kiemelt témái a gépipar, az épületgépészet- és installációs technika, az elektronika (mérés-, híradás- és számítástechnika), az alkatrésztechnika, a bank- és iroda- technika, a biztonságtechnika és automatizálás, a jármű- és közlekedésbiztonsági automa- tizáció, a szállítás és raktározás, valamint a környezet- és minőségvédelem területeit ölelik fel. A Technika-Riport időről-időre lehetőséget nyújt magyar vállalatok belföldi- és német nyelvterületen történő, illetőleg külföldi cégek hazai bemutatkozására. A magyar gazdasági élet valamennyi döntéshozó és előkészítő személyiségéhez (műszakiakhoz, fejlesztőmérnökökhöz, beszerzőkhöz, kereskedőkhöz, ipari menedzserekhez és munkatársakhoz) eljutó Technika-Riport, a számok hátsó borítójára fűzött olvasó- szolgálati kártya segítségével lehetővé teszi az olvasónak, hogy bármely hirdetésre, szakcikkre rákérdezzen, azokról bővebb információt kapjon. A Technika-Riport Budapest Kiadó 1990. októberétől tevékenykedik Magyarországon, s eddig több mint 70 ezer partneri kapcsolatot hozott létre hazai- és külföldi gyártók, valamint a magyar felhasználók között. A magazin partneri és együttműködési kapcsolatai Nyugat-Európán kívül Tajvanra, Szingapúrra és Hon- kongra is kiterjednek.(A kiadó címe: 1525. Budapest, Pf. 769. Telefon: 136-3782 és 115- 7098, fax: 135-8942.) késleltették az illetékesek ennek beterjesztését. Most sem felhőtlen várakozásunk, ugyanis az előterjesztés a kamarának véleményezési jogkört szán egyetértési jog helyett. Ez nagy különbség. Az egyetértési jog a kamara lételeme, tekintélyének alapfeltétele. Csak ennek birtokában képes kontrollálni az orvos-pa- ciensi, és a hivatali bürokrácia közötti bonyolult kapcsolat- rendszert. Az orvosok érdekének védelmét kizárólag akkor tudja hatásosan ellátni, ha nemcsak véleményez (amit a „Hivatal” ha tetszik elfogad, ha nem, akkor nem fogad el), hanem „egyetért”, illetve nem ért egyet, ha érdekeinket sérti bármi. Ezen a véleményen vannak a parlament orvos képviselői, akik ez ügyben fel fognak szólalni és sürgetik, hogy a kamara megfelelő közjogi funkciókkal rendelkezzen. Dr. Nagy Jenő tájékoztatta a vezetőséget a praktizáló orvosokkal kapcsolatos kérdésekről. Jelenleg létszámuk húsz. A társadalombiztosítással kötendő szerződésük után a megújult formában fognak ténykedni, várhatóan március elsejével. Ez a csoport a BÖK keretei között fog ténykedni. Dr. Marton Ilona beszámolója nyomán foglalkozott a vezetőség az önkormányzat által a forgalomcsillapítási övezetbe kiadandó behajtási engedélyekkel, melyeket a kamarai javaslattal az Egészségügyi Szakbizottság elé terjesztenek olyan orvosok számára, akiknek működéséhez ez feltétlenül szükséges. Hangsúlyt kapott, hogy nem a közlekedés rendjén kell változtatni, hanem olyan toleráns, rugalmas elbírálást igényel az orvostársadalom, amely számos szolgáltatási ténykedés között méltányolja az egészségügy prioritását. A csodadoktorokról Ismételten szóba került a „csodadoktorok” működése, melynek szabályozása, ellenőrzése nem kielégítő. Nem bizonyított sokaknál, hogy egyáltalán van-e orvosi diplomájuk, s ha rendelkeznek azzal, vajon honosíttatták-e. De kibúvót találhat bármelyikük, ha természetgyógyászként működik, mint egy iparos tevékenységet űző egyén, ki még adózik is. Az orvostársadalom jogos felháborodását váltja ki, hogy amíg szaktudással, gyakorlattal rendelkező orvos névtáblájának a méretét is előírják, addig kellő szabályozás híján a fent említett csoport szinte korlátok nélkül ténykedhet. Ha valahol, itt biztosan szükség lenne a kamara személyekre alkalmazott minősítő, engedélyező szerepére. Végezetül a kamara úgy határozott, hogy a törvény parlamenti jóváhagyása után tisztújító küldöttközgyűlést tart. Dr. Szalai István élethivatásul. Fiatal sebészként rövid ideig az Irgálmas- rend kórház orvosa volt, majd 1940-ben a pécsi Honvéd Kórházba sorolták be SAS behívóval, ahol később századosként osztályvezető főorvos lett. A háború szörnyű és viszontagságos eseményei és orosz hadifogság után 1951-ben kapta a megbízást az akkori minisztertől, hogy szervezze meg a kísérletes sebészeti intézetet, aminek később a vezetője is lett. 1956-ban került a Il-es, majd 1969-ben az I-es sebészeti klinika élére, ahol egész nyugdíjazásáig töltötte be e tisztet. A tudomány művelése és gyógyítás mellett jutott ideje a közösségi dolgokra is. Először alelnöke, majd 12 éven át elnöke volt a baranyai TIT-nek. Kariinger professzorra tanítványain kívül gyógyult betegek százai is szeretettel emlékeznek. S. Zs. A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból Közélet, színház, könnyűzene. E három témakörből ajánl hallgatni valót a Pécsi Rádió szombati, 9-től 11 óráig tartó, Jó pihenést! című magazinműsora, amelynek szerkesztő-műsorvezetője ezúttal Jánosi Zoltán. „Ezer bankó hamis” - így is kezdődhet az a riport, amely a legutóbbi nagy mennyiségű pénzhamisítással foglalkozik. Hét évig volt Amerikában taxisofőr az az úr, aki New York-i tapasztalatairól mesél. Mi csak fogyasztunk, de kellően védett-e az érdekünk? A fogyasztói érdekvédelem jelenlegi helyzetét vizsgálja egy másik riport. Olivecronatól napjainkig az agyműtétek változásait kíséri figyelemmel az a beszélgetés, amelyben egy professzort kérdezett meg erről munkatársunk. Ki lesz a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója? Pénteken javaslatot tesz a kulturális bizottság, mi is beszámolunk a legfontosabb tudnivalókról. Vasárnap bemutató lesz a pécsi Bóbita Bászín- házban: A kisfiú meg az oroszlánok című előadás délelőtt 10 órakor kezdődik. Hallhatnak majd egy részletet a produkcióból és megszólal a rendező is. A 80-as években az ország egyik legismertebb dalénekese volt a pécsi Csizmadia Sándor. Koszits Attila vele készített hosszabb beszélgetést. Vasárnap délelőtt fél 9-től 10-ig a Szerkesszünk együtt! című zenés kívánságműsor szól a Pécsi Rádióban, melyet ezúttal Lenk Irén állított össze a hallgatók kizárólag levélben érkezett kérései alapján.
