Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-26 / 56. szám

1993. február 26., péntek üj Dunántúli napló 3 Egyre nagyobb szerep jut a területek önszerveződésének A baranyaiak egyik népszerű üdülőhelye, a Dombai-tó Hazai turizmus: merre? Dr. Lengyel Márton: megfelelő ösztönzésre lenne szükség s Átadták az idei Grastyán-díjakat Tegnap délután a pécsi Művészetek Házá­ban átadták az idei Grastyán-díjakat. A TIT Baranya megyei Szervezete által lét­rehozott Grastyán Alapítvány célja, hogy emléket állítson dr. Grastyán Endrének, a nagyhírű tudósnak, a TIT Baranya megyei Szervezete alapító tagjának. Az idei Gras­tyán díjasok: dr. Kariinger Gy. Tihamér, a POTE nyugalmazott egyetemi tanára, volt sebész professzor, a TIT örökös tagja, és Antal György, Liszt-díjas karnagy, a Zeneművészeti főiskola pécsi tagozatá­nak nyugalmazott igazgatója, a TIT ala­pító tagja. A díjak átadását követően került sor az Alapítvány által kiírt pályadíjak odaítélé­sére, így pályadíjban részesültek fiatal ku­tatók, és hátrányos helyzetű kisiskolák. Antal György Kariinger Gy. Tihamér Idegenforgalmi hétvége lesz ma, holnap és vasárnap Pécsett, az Ifjúsági Házban. Ennek kere­tében Társasutazások '93 néven dél-dunántúli turisztikai kiállí­tást és szakvásárt rendeznek, s tanácskozást tartanak rangos hazai és külföldi szakemberek részvételével. Az egyik előadást ma tartja dr. Lengyel Márton - 53 éves, korábban az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnök- helyettese, jelenleg a Budapesti Közgazdaságtudományi Egye­tem turizmus kutatócsoportjá­nak vezetője -, aki gyakorlati és elméleti oldalról is kiválóan is­meri ezt az ágazatot.- Lengyel úr! Milyen lehető­ségei vannak a magyar „ turisz­tikai iparnak” - különös tekin­tettel a déli szomszédainknál dúló háborúra?- Kétségtelen tény, hogy ez, s a térség egyéb gondjai kedve­zőtlenek a mi számunkra is, de gyorsan hozzáteszem, a lehető­ségeink változatlanul jók, hi­szen a világ egyik legnagyobb piacának, Európának a közepén vagyunk. Véleményem válto­zatlanul az, hogy Magyaror­szágról külföldön nagyon keve­set tudnak, ezért minden eddi­ginél nagyobb hírverést kell csapnunk, s megmutatnunk, hogy hazánk valóban egy békés sziget, ahol hasznosan és kel­lemesen lehet eltölteni néhány napot, hetet.-Mi az, amiben igazán jók vagyunk, s amire vevők (lenné­nek) a külföldiek?-A hagyományos értékeink - például a Balaton, a Horto­bágy, a termálfürdők - mellett nagy vonzerő a kultúránk. Is­Fel lehetne sorolni lexikon címszavakban, mit tett élete so­rán Antal György Pécsért, a muzsikáért, mint azt egy díjá­tadás néhány szavas köszöntője megengedi. Ezt meg is teszik, akiknek ez a tisztük, azonban hiszem, hogy legjobban éppen a kihintett tudja, minek is szól egy elismerés, hogy ő mit vég­zett el. Antal György most „Grastyán Endre”-díjat kapott. Tőle kérdeztem hát, hogy’ érzi, vajon miért?- Talán azért, mert sokak emlékezetében megmaradt a régi TIT-élet - feleli egy kicsit betegen, otthonában. - Én en­nek a TIT-életnek voltam hosszá ideig az egyik mun­kása, persze, a zene területén. Volt egy klub, ami utólag je­lentős társadalmi szervező erőnek tűnik, sok jelentős pé­csi személyiség részt vett a munkában, hiszen mindenféle témákban tartottunk előadá­sokat, jártuk a vidéket. Érde­kes módon, még az 50-es évek diktatúrája se nagyon piszkált bennünket, lehetett kellemes, oldott légkörben dolgozni. A zenei ismeretterjesztés szóbeli és zenés programok keretében zajlott, nagy előny volt, hogy akkoriban megje­lentek a mikrobarázdás leme­zek. Mindenféléről esett szó, mert én vallom, hogy a zene emberi alapérzelmeket fejez ki, s ilymódon nincs „könnyű” vagy „komoly” zene, hanem csak jó zene. Mikor Kodály Zoltán Kossuth-díjat kapott a Kállay-kettősért, akkor arról esett szó, mikor Farkas Ferenc megírta a Csínom Palkót, ak­kor arról. Sokfelé jártam a mereteim szerint ezt sem igazán használjuk még fel okosan.-A gazdasági környezet az I idegenforgalom fejlődésének sem kedvez. Ön szerint érzékeli a kormány az ágazat gondjait?- Lehetőségeink jobb ki- <j használásához - természetesen sok minden mellett - elsősorban megfelelő ösztönzésre lenne szükség. Ennek jelenleg minden ellene szól, a kormány meglehe­tősen érzéketlennek tűnik az idegenforgalom gondjai iránt. Pedig érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani rá, hiszen annak ellenére, hogy ennyire keveset törődünk a turisztiká- í val, jelentős bevételre tesz szert az ország. Mi lenne, ha kedve- ■ zőbb lenne a gazdasági klíma!- Ön nemzetközileg is elis­mert szakember - legutóbb pél­dául a WTO (Turizmus Világ- szervezete) Európai Bizottsá­gának szemináriumán tartott előadást egyetemen tanít, ku­tatómunkát végez. Mit gondol, a vendégforgalomban is az „alul­ról építkezésé”, a helyi kezde­ményezéseké a jövő?- Mivel a kormánytól sok nem várható ebben a kérdésben, így az egyes területek önszerve­ződésére egyre nagyobb szük­ség lesz. A ma kezdődő dél-dunántúli ankétnak egyebek közt az a célja, hogy a turizmust ebből a szempontból is vizsgálja. Na­gyon fontos szempont kell, hogy legyen, vajon az adott te­rületnek milyenek az idegen- forgalmi lehetőségei, s ha van­nak, mit kell és mit lehet tenni minden külső segítség nélkül. Roszprim Nándor megyében, sokszor gyalog is, megesett, hogy Hosszúhe- tényben tartottam egy elő­adást, aztán dombon-völgyön át átballagtam Hidasra, dél­után már ott beszéltem - el is vesztettem útközben az akta­táskámat. Grastyán professzorral, aki akkoriban a TIT elnöke volt, nagyon jó volt a kapcsolatom. Tudni kell róla, hogy kutatásai érintették a zenepszichológiát is. Szerette nagyon a muzsi­kát, az egyetemi napokat min­dig koncerttel nyitották meg, amit rendszerint én dirigáltam. Ünnep volt egy ilyen hangver­seny, és Grastyán professzor mindig személyesen köszönte meg ezeket a fellépéseket, aminek én roppantul örültem, mert a köszönet is olyan, hogy nem mindegy, hogy ki mondja, és hogyan mondja . .. Ha a temetőben elsétálok a sírja mellet, mindig meghatot- tan gondolok rá. M. K. Még ma is nimbusz övezi dr. Kariinger Gy. Tihamér, egyetemi tanár, nyugalmazott intézetvezető professzor sze­mélyét. A 84-ik évét taposó professzor - remélhetően nem neheztelnek meg á mai inté­zetvezetők - abban az időben állt a kísérletes sebészeti inté­zet, majd a kettes, később az egyes számú sebészeti klinika élén, amikor az egyetem úgy­nevezett virágkorát élte, hi­szen ebben az időben szinte mindegyik klinika, vagy elmé­leti intézet élén, olyan egyéni­ségek álltak, akik szakmai tu­dásukkal nemcsak hazai, de jelentős nemzetközi tekintélyt szereztek az egyetemnek. Kar­iinger professzorra még most is tisztelettel emlékeznek az ország minden részébe elke­rült egykori tanítványok, bril- liáns műtéti technikájára, ala­posságára, humánusságára, s akik a tőle szerzett tudásnak köszönhetően szinte vala­mennyien a szakma élvonalá­ban találhatók. Nehéz helyzetben van e so­rok írója, amikor megpróbálja valamiképpen összegezni az életútját, hiszen egy vaskos kötetre valót lehetne írni róla. A 17 évesen letett érettségitől, az elnyert különleges egye­temi ösztöndíjig, a hányatott háborús élményeken, hadifog­ságon át a későbbi többszörös intézetvezető professzorságig, s aki megalapítója volt a pécsi egyetem kísérletes sebészeti intézetének. Az 1933-ban be­fejezett egyetemi tanulmányai után rövid ideig az anatómiai intézetben dolgozott, majd a sebészetet választotta további Egyetértési jogot kér az Orvosi Kamara Az orvostársadalom és a ka­mara életében fontos kérdések­ről tárgyalt a Baranya Megyei Orvosi Kamara vezetősége. Dr. Péley Iván elnök beszámolt arról, hogy különböző egyezte­tések után várhatóan két hóna­pon belül a parlament elé kerül a Kamarai Törvény. Véleményezés, vagy egyetértés? Jogos türelmetlenséggel várja már minden kamarai tag ennek létrejöttét. Legalább más­fél éve időről időre ígérték, és különböző okokra hivatkozva Hasznos szaklap a beruházási piacon: Technika-Riport A Technika-Riport a ma­gyar beruházási piac első olyan műszaki magazinja, amely minden érdeklődést nagy-számítógéprendszer se­gítségével a szakcikkek szer­zőihez, illetve hirdetőihez to­vábbítva biztosítja a maximális hatékonyságot. A magazin kiemelt témái a gépipar, az épületgépészet- és installációs technika, az elekt­ronika (mérés-, híradás- és számítástechnika), az alkat­résztechnika, a bank- és iroda- technika, a biztonságtechnika és automatizálás, a jármű- és közlekedésbiztonsági automa- tizáció, a szállítás és raktáro­zás, valamint a környezet- és minőségvédelem területeit öle­lik fel. A Technika-Riport idő­ről-időre lehetőséget nyújt magyar vállalatok belföldi- és német nyelvterületen történő, illetőleg külföldi cégek hazai bemutatkozására. A magyar gazdasági élet va­lamennyi döntéshozó és előké­szítő személyiségéhez (mű­szakiakhoz, fejlesztőmérnö­kökhöz, beszerzőkhöz, keres­kedőkhöz, ipari menedzserek­hez és munkatársakhoz) eljutó Technika-Riport, a számok hátsó borítójára fűzött olvasó- szolgálati kártya segítségével lehetővé teszi az olvasónak, hogy bármely hirdetésre, szak­cikkre rákérdezzen, azokról bővebb információt kapjon. A Technika-Riport Buda­pest Kiadó 1990. októberétől tevékenykedik Magyarorszá­gon, s eddig több mint 70 ezer partneri kapcsolatot hozott létre hazai- és külföldi gyártók, valamint a magyar felhaszná­lók között. A magazin partneri és együttműködési kapcsolatai Nyugat-Európán kívül Taj­vanra, Szingapúrra és Hon- kongra is kiterjednek.(A kiadó címe: 1525. Budapest, Pf. 769. Telefon: 136-3782 és 115- 7098, fax: 135-8942.) késleltették az illetékesek ennek beterjesztését. Most sem felhőt­len várakozásunk, ugyanis az előterjesztés a kamarának vé­leményezési jogkört szán egyetértési jog helyett. Ez nagy különbség. Az egyetértési jog a kamara lételeme, tekintélyének alapfel­tétele. Csak ennek birtokában képes kontrollálni az orvos-pa- ciensi, és a hivatali bürokrácia közötti bonyolult kapcsolat- rendszert. Az orvosok érdekének vé­delmét kizárólag akkor tudja ha­tásosan ellátni, ha nemcsak vé­leményez (amit a „Hivatal” ha tetszik elfogad, ha nem, akkor nem fogad el), hanem „egyet­ért”, illetve nem ért egyet, ha érdekeinket sérti bármi. Ezen a véleményen vannak a parlament orvos képviselői, akik ez ügyben fel fognak szó­lalni és sürgetik, hogy a kamara megfelelő közjogi funkciókkal rendelkezzen. Dr. Nagy Jenő tájékoztatta a vezetőséget a praktizáló orvo­sokkal kapcsolatos kérdésekről. Jelenleg létszámuk húsz. A tár­sadalombiztosítással kötendő szerződésük után a megújult formában fognak ténykedni, várhatóan március elsejével. Ez a csoport a BÖK keretei között fog ténykedni. Dr. Marton Ilona beszámo­lója nyomán foglalkozott a ve­zetőség az önkormányzat által a forgalomcsillapítási övezetbe kiadandó behajtási engedélyek­kel, melyeket a kamarai javas­lattal az Egészségügyi Szakbi­zottság elé terjesztenek olyan orvosok számára, akiknek mű­ködéséhez ez feltétlenül szük­séges. Hangsúlyt kapott, hogy nem a közlekedés rendjén kell vál­toztatni, hanem olyan toleráns, rugalmas elbírálást igényel az orvostársadalom, amely számos szolgáltatási ténykedés között méltányolja az egészségügy prioritását. A csodadoktorokról Ismételten szóba került a „csodadoktorok” működése, melynek szabályozása, ellenőr­zése nem kielégítő. Nem bizonyított sokaknál, hogy egyáltalán van-e orvosi diplomájuk, s ha rendelkeznek azzal, vajon honosíttatták-e. De kibúvót találhat bármelyikük, ha természetgyógyászként mű­ködik, mint egy iparos tevé­kenységet űző egyén, ki még adózik is. Az orvostársadalom jogos felháborodását váltja ki, hogy amíg szaktudással, gyakorlattal rendelkező orvos névtáblájá­nak a méretét is előírják, addig kellő szabályozás híján a fent említett csoport szinte korlátok nélkül ténykedhet. Ha valahol, itt biztosan szükség lenne a ka­mara személyekre alkalmazott minősítő, engedélyező szere­pére. Végezetül a kamara úgy hatá­rozott, hogy a törvény parla­menti jóváhagyása után tiszt­újító küldöttközgyűlést tart. Dr. Szalai István élethivatásul. Fiatal sebész­ként rövid ideig az Irgálmas- rend kórház orvosa volt, majd 1940-ben a pécsi Honvéd Kórházba sorolták be SAS be­hívóval, ahol később száza­dosként osztályvezető főorvos lett. A háború szörnyű és vi­szontagságos eseményei és orosz hadifogság után 1951-ben kapta a megbízást az akkori minisztertől, hogy szervezze meg a kísérletes se­bészeti intézetet, aminek ké­sőbb a vezetője is lett. 1956-ban került a Il-es, majd 1969-ben az I-es sebészeti kli­nika élére, ahol egész nyugdí­jazásáig töltötte be e tisztet. A tudomány művelése és gyó­gyítás mellett jutott ideje a kö­zösségi dolgokra is. Először alelnöke, majd 12 éven át el­nöke volt a baranyai TIT-nek. Kariinger professzorra tanít­ványain kívül gyógyult bete­gek százai is szeretettel emlé­keznek. S. Zs. A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból Közélet, színház, könnyű­zene. E három témakörből ajánl hallgatni valót a Pécsi Rá­dió szombati, 9-től 11 óráig tartó, Jó pihenést! című maga­zinműsora, amelynek szer­kesztő-műsorvezetője ezúttal Jánosi Zoltán. „Ezer bankó hamis” - így is kezdődhet az a riport, amely a legutóbbi nagy mennyiségű pénzhamisítással foglalkozik. Hét évig volt Amerikában ta­xisofőr az az úr, aki New York-i tapasztalatairól mesél. Mi csak fogyasztunk, de kellően vé­dett-e az érdekünk? A fogyasz­tói érdekvédelem jelenlegi helyzetét vizsgálja egy másik riport. Olivecronatól napjainkig az agyműtétek változásait kíséri figyelemmel az a beszélgetés, amelyben egy professzort kér­dezett meg erről munkatársunk. Ki lesz a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója? Pénteken javaslatot tesz a kulturális bizottság, mi is beszámolunk a legfontosabb tudnivalókról. Vasárnap bemu­tató lesz a pécsi Bóbita Bászín- házban: A kisfiú meg az orosz­lánok című előadás délelőtt 10 órakor kezdődik. Hallhatnak majd egy részletet a produkció­ból és megszólal a rendező is. A 80-as években az ország egyik legismertebb dalénekese volt a pécsi Csizmadia Sándor. Koszits Attila vele készített hosszabb beszélgetést. Vasárnap délelőtt fél 9-től 10-ig a Szerkesszünk együtt! című zenés kívánságműsor szól a Pécsi Rádióban, melyet ezút­tal Lenk Irén állított össze a hallgatók kizárólag levélben ér­kezett kérései alapján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom