Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)
1993-02-20 / 50. szám
6 aj Dunántúli napló 1993. február 20., szombat Új seprűk ? . . Azt mondják, félig nyert ügye van annak, aki egy váratlan húzással meglepi ellenfeleit. Ezen az alapon Antall József félig-meddig nyerő pozícióból indul a választásokig hátralevő szűk másfél évnek. A miniszteri posztokra jelöltek névsorával sikerült meglepnie nemcsak politikai ellenlábasait, hanem koalíciós partnereit, sőt alighanem közvetlen párthíveit is. Kiderült, hogy a kormány összetételét - a többpárti demokráciák gyakorlatának megfelelően - a politikai erőviszonyok, ezen belül pedig a koalíciós pártok politikai megegyezése határozza meg. A bársonyszékben mitől függ a siker? Nem kis mértékben természetesen a miniszter személyiségétől: politikai törekvéseitől, szakmai, emberi, vezetői kvalitásaitól. De legalább ugyanennyire a közvetlen munkatársaktól, a tanácsadóktól, s a tárca apparátusának támogatásától. Régi igazság, hogy apparátus remekül működhet miniszter nélkül - de miniszter egy percig sem apparátus nélkül. Elbukhatnak a jelöltek a parlamenti vizsgán? Az országgyűlési bizottsági meghallgatás inkább jelképes, mint valóságos vizsga. A képviselők szűkebb testületéi megismerhetik a jelöltek elgondolását, terveit, koncepcióját, s persze emberi, vezetői habitusát. Adhatnak útravalót, szakmai, koncepcionális tanácsokat, megfogalmazhatják a jelölt alkalmasságára vonatkozó véleményüket. Lényegében ennyi a jogosítványuk, nem több. Mi várható az új kabinettől? Politikai, stratégiai irányváltás semmiképpen sem. Az azonban igen, hogy felismerik: a választásokig hátralevő időben - mert valószínűleg addig szól a mandátumuk - azzal szolgálhatnak legjobban pártérdekeket, politikai érdeket egyaránt, ha szakmailag mutatnak fel elődeiknél több sikert. Bajnok Zsolt A pekingi tavasz jelképei A kínai hatóságok szerdán szabadon engedték az 1989-es vérbefojtott diáklázadás két legjelentősebb bebörtönzött diákvezetőjét -jelentette az Új-Kína hírügynökség. A huszonhárom éves Vang Dan, a „pekingi tavasz” jelképévé vált történelemhallgató és huszonhétéves barátja, Kuo Hai Feng utolsóként nyerte vissza szabadságát az akkori megmozdulások letartóztatott vezetői közül. A két diákot négyévi fegyházra ítélték „ellenforradalmi propaganda gyakorlásának” a vádjával. Hideg zuhany tanul Ságokkal ? Hiába ígérte választási győzelmekor Bili Clinton, hogy elnöksége „első percétől” az amerikai gazdaság gondjaira fog koncentrálni, végül csaknem egy hónap telt el beiktatása után addig, hogy - az Unió helyzetéről mondott beszéde keretében - átfogó programot hirdetett az Egyesült Államok előtt álló feladatokról, a tervezett gazdasági és társadalmi intézkedésekről. Adózási és társadalombiztosítási szigorítások, a katonai költségvetés kemény megkurtítása, energiafogyasztási adó és segély-automatizmus lazítása hideg zuhanyként érhette azokat, akik a Fehér Ház új, demokrata gazdájától népszerűséghajhászó lépéseket és (mesterséges) gazdaságélénkítést vártak. Az egész intézkedési csomag fontos tanulságokkal szolgálhat Amerikán kívül, nem utolsó sorban nálunk is. Valóban hátraarcot hajtott végre Clinton? Vagy csak tudomásul vette: számos kampány Ígéretét a hatalom birtokában képtelen teljesíteni? S ha már így van, nem jobb-e rögtön, négyéves periódusa elején „beadni” a, közvéleménynek a keserű pirulát? Egyes hivatkozásai még a közép-európai rendszerváltozásokhoz szokott fülnek is ismerősen csengenek: a Bush-adminisztráció a friss bejelentések szerint például a vártnál 50 milliárd dollárral nagyobb deficitet hagyományozott az utód-csapatra. Nem méltányolandó-e a politikusi merészség és elhatározottság, hogy saját híveinek egy részét is kész kiábrándítani programjával a távlati cél, az amerikai gazdaság talpraállí- tása érdekében ? Vagyis nem kellene itthon is meghallani, megérteni a Clin- ton-csomagterv üzenetét? Ha a gazdag Amerikában fő parancs- csá válik a takarékosság, fontos szemponttá az államapparátus leépítése, nem véletlenül juthat az ember eszébe a magyar államháztartás hiánya, a közva^ gyón kézen-közön elszivárgása. Ha a Fehér Házbeli stábot negyedével lehet csökkenteni, nem érvényesül-e hasonló kényszer nálunk? Gondolkodni mindenesetre' kell mindenkinek, aki jót akar> Ha egyszer jót akar. Szegő Gábor Mindössze 3 km út kell Véménd és Bátaszék között Száz zsáktelepülés Baranyában Az első kérdés: kié az út? A Bátaszéket jelző tábla is a véméndi utcára kerülhetne Rögtön a magyarázat: a szakemberek zsáktelepülésnek nevezik azokat a községeket, amelyekbe ugyan vezet bekötőút, de a falu túlsó felén „vége a világnak”. Baranyában 100 ilyen település van, s mert - véli Wilhelm Ferenc, a Baranya Megyei Önkormányzatok Társulása Hivatalának vezetője - eddig a főútvonalak megkülönböztetett figyelmet kaptak, a mellékút- vonal-hálózatot mostohagyerekként tartották nyilván. Ezek az utak egyébként 1975-ig épültek, azóta - vagyis több mint negyedszázada - kívánalom a továbblépés. Háromszintű útrendszer A múlt évben az UVATERV elkészítette „Az országos mellékúthálózat bővítésének igényfeltárási terve - Baranya megye” címet viselő munkáját, s ez jelzi: ez a bizonyos továbblépés közeledik, az igény megnöve- kedett. Van azonban egy alapvető kérdés, amit eddig nem válaszoltak meg: kié az út? Tudomásunk szerint jelenleg még csak az elképzelés a háromszintű útrendszer, amely különböztet az országos, a megyei. és a helyi utak között. Egyértelmű: ez a kezelésre köteles oldaláról nézve nem mindegy. S minthogy a mellékutak esetében a kérdés minden esetben felmerül, gyakorlatilag egyelőre valóban csak tervekről, elképzelésekről beszélhetünk, ha az e kategóriába eső baranyai utak, útépítés jövőjéről esik szó. Egy biztos pont már most van: bármikor is nyúlnak a mellékutakhoz, ezt a távolabbra előretekintés jegyében kell csinálni. Mert ami most kieső zsáktelepülés felé szalad, meglehet, a jövőben fontos szerepet kaphat. Ezért az országos fejlesztési program is kétütemű: hosszú- és nagytávra készítették el a szakemberek. A hosszútáv 2000-ig szól. Az említett terv több célt tűzött ki, egyebek között a megyék úthálózati kapcsolatának javítását, a kistérségi kapcsolatok közúti bővítését a fejlődés elősegítése érdekében, az idegen- és üdülőforgalom igényeinek feltárását, a gazdaságilag elmaradott térségek bekötését, a kishatárforgalom újraindításához szükséges közúti kapcsolatok megvizsgálását. A tervezők külön is hangsúlyozták, hogy „A megyét elhelyezkedése, természeti adottságai alkalmassá teszik az idegenforgalom fellendítésére, a falusi turizmus népszerűsítésére, ami az elmaradott térségek fejlődését elősegítheti. ” Mellékútvonal.- hálózat Néhány, támpontot nyújtó adat: miért is válik mind sürgősebbé a mellékútvonal-hálózat bővítése. Baranya területének csaknem egyharmada az elmaradott térségek közé tartozik. A megyében mintegy 1600 kilométer hosszú az országos úthálózat része, ebből csak 440 kilométer jut az említett térségekre. A lemaradás, a települések közötti hiányzó kapcsolat bizonyos mértékig magyarázható a baranyai földrajzi adottságokkal is. Á hosszútávú kiépítési javaslatban szereplő utak megépítése eredményeként 27 község zsákjellege szűnne meg. Egycsapásra azonban ez sem megy, a munkát két részre kell bontani: a jelenleg már meglévő alsóbbrendű utakon szükséges beavatkozásokra, illetve az új utak építésére. Az előbbihez egy adalék: a baranyai mellékutak 32 százaléka már „túlkoros”, azaz tervezett élettartamán túl van a teherbírása, további 22 százaléka van a tervezett élettartam végén ... Ez együtt több mint 740 kilométer hosszúságban igényli a burkolat megerősítését. Ráadásul mostanában az úgynevezett csökkentett értékű fenntartás a gyakorlat, ez pedig még az állag megóvására sem mindig alkalmas. Igen hosszú szakaszon kell a koronát is szélesíteni. Összekötik... Mindennek nagyon nagy lehet a jelentősége. Ha például megépülne a Véménd-Bátaszék közötti út, ez közvetlen kapcsolatot biztosítana a bajai Duna-híd és Pécs, illetve az ettől nyugatra eső területek között. E fontos szerep ismeretében igen meghökkentő, hogy mindössze egy háromkilométeres utat kellene megépíteni. Ez a szakasz egyébként az országos úthálózatba kapcsolódna. A terv által érintett összes út felsorolása helyett csak néhányat említünk meg. Csebény és Szdgy összekötésével több település kapcsolata lenne biztosítható. Visnye és Vásárosbéc között Baranyában kétkilométeres szakasz hiányzik, ezen Somogy felé lehetne autózni, csakúgy, mint a Kaposkeresztúr-Gödre közöttin. De kiépítésre javasolja a terv többek között a Somogy- hárságy-Szentlászló, az Ara- nyosgadány-Gyód, a Pogány- Szőkéd, a Kisnyárád-Erdősmá- rok és a Zengővárkony-Pécsvá- rad közötti szakaszokat is, az úgynevezett C-jelű mellékúthálózathoz (604 kilométer Baranyában) további 42 kilométert. Rangsorolnak is a tervezők, az első helyen a Felsőszentmár- ton-Drávakeresztúr közötti kapcsolat megteremtése szerepel, a másodikon a Drávake- resztúr—Drávasztára, a harmadikon a Szárász-Lengyel, majd a Zengővárkony-Pécsvárad közötti szakasz, s ezt követi a Vé- méndet Bátaszékkel összekötő út. A 23. helyen van: Vejti- Horvátország. Vejtinél egyébként a terv új határátkelőhelyet javasol, Mohácsnál pedig Duna-hidat. Mindez mikor? Hogy mindez mikorra készül el - a Duna-híddal most ne foglalkozzunk annak a bizonyos kérdésnek - Kié az út? - függvényében dől el. De mert egyelőre erre senki sem tudja a választ - se az illetékes minisz- térimban, se a helyi szerveknél -, nem lehet megjósolni. A baranyai mellékútvonal-hálózat jelenlegi leromlott- és egyre romló - állapotát ismerve csak annyit lehet biztosra mondani: hosszú ideig várni nem lehet, utóbb sokkal több pénzbe kerül majd. Mészáros A. Pécsváradról Zengővárkonyba most csak kerülővel, a 6-os úton lehet eljutni Fotók: Läufer László Behajtó brigádok Az országban az ORFK becslése szerint 550-600 vagyonvédelmi vállalkozás létezik. Ezek hozzávetőleg 7000 embert foglalkoztatnak, és számottevően, hasznosan veszik ki részüket abból az új munkamegosztásból, ami a rendőrség és közöttük van. Nagy többségük ellen kifogás nem merül fel, de a legbecsületesebbek is ingoványos talajon mozognak, .mert tevékenységüket az új törvény még nem szabályozza, a jelenleg érvényes régiek pedig igen kevés mozgásteret biztosítanak számukra. Ezen túl az utóbbi hónapokban nyilvánosságra került néhány olyan ügy (őrző-védő kft-k zsarolásai, behajtó brigádok által elkövetett súlyos bűn- cselekmények), melyek megrendítik az állampolgárok bizalmát még a kifogástalan hírnevű vagyonvédelmi Kft-kel szemben is. Voltaképpen mi a helyzet ebben a sajátos vállalkozói szférában? Van-e joga bárkinek is fenyegetni, pénzt behajtani? Vagy csak az őrzés törvényes? Véd-e bennünket az ilyen brigádokkal szemben valamilyen törvény? Erről érdeklődtünk az ORFK bűnmegelőzési osztályán Nán Jenő rendőrszázadostól.- Az az igazság, hogy hamarabb szaporodtak el a személy- és vagyonvédelmi vállalkozások - mondja a százados -, mint ahogy működésük világos, az új helyzethez igazodó korlátáit felállították volna. Jelenleg a személy- és vagyonvédelemre mintegy 30 jogszabály és rendelet vonatkozik. Akár társasági formában, akár magánvállalkozóként végzik ezt a munkát, a tevékenységet irányítónak szakembernek kell lennie. Ha viszont szakképzett, akkor ismernie kell az említett jogszabályokat. Kiskapu azonban, hogy a gyakorlatban jogi személynek (pl. egy vagyonvédelmi kft-nek) lehet büntetett előéletű alkalmazottja, különösen akkor, ha az illető eseti megbízatással dolgozik. Kívánatos lenne szerintünk, hogy legyen jóváhagyott, egységes szervezeti és működési szabályzatuk, a biztonsági őrszolgálattal kapcsolatos szolgálati szabályzatuk és az egyes feladatokra pedig munkaköri leírásuk. És mi van akkor, ha egy vállalkozót a lakásán keres fel két-három markos, terepszínű egyenruhába öltözött férfi? Koronás címerrel ellátott, NYOMOZÓ feliratú igazolványt felmutatva, az ajtót nyitót félresodorva rontanak a lakásba, s egyikük udvarisan, de határozottan közli, hogy ha 24 órán belül nem fizeti ki a tartozását, vagy most azonnal nem írja alá, hogy a kocsiját a mai napon eladta a hitelezőjének, akkor megnézheti magát is, meg a lakást is. Különben is tudják, mikor jön a gyerek az óvodából. .. Ha az ilyen behajtóbrfgád magánvállalkozó, akkor az itt felsorolt törvénysértésekért ő a felelős. Ha viszont jogi személy (pl. egy kft.), akkor köteles a törvény előtt jogsértő alkalmazottait megnevezni. Az említett szituációban például a következő törvénytelenségeket követték el: jogosulatlan cím- és címerhasználat, veszélyes fenyegetés szabálysértése, megtévesztéssel és csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntette (ennek tétele akár 3 év is lehet), kényszerítés bűntette (ennek felső határa is 3 év). Vagyis: a törvény most is védi az állampolgárt. Ha valaki ilyen fenyegetés után a rendőrséghez fordul, az köteles eljárni. Miután tapasztalataink szerint sajnos nincs minden rendőr tisztában e törvény és jogszabályok alkalmazhatóságával, előfordul, hogy elutasítják a panaszost, mondván, hogy nem folyt a vér. Éppen ezért hívtuk fel a közelmúlt tapasztalatai alapján a rendőri szervek figyelmét arra, hogy az ilyen esetek hivatalból üldözendő cselekmények. Tekintettel arra, hogy bár a különböző, magukat őrző-védőnek kinevezett kft-k újság- hirdetésekben is vállalnak pénzbehajtást, fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ilyen tevékenységre nem adható ki engedély, ilyet a törvény nem ismer el. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy még azok a vállalkozók is, akik a hitelezőknek csak információkat gyűjtenek adósuk vagyoni helyzetéről, bármennyire is hangoztatják, hogy adós és hitelező erőszakmentes megegyezését kívánják elérni, amíg nem szabályozza törvény a magánnyomozást, - a ma még érvényben lévő 24/1987-es MT rendelet kifejezetten tiltja azt - borotvaélen táncolnak.- Hogyan lehetne tisztább, áttekinthetőbb helyzetet teremteni? '- Nagyon várjuk az új törvényeket: a rendőrségről, a vagyonvédelemről szólót, különös tekintettel a pénzintézetek őrzésére. Az élet követeli ki a magánynyomozás szabályozását is. Egyéni meggyőződésem, hogy az őrző-védő rendeltetésű lőfegyverek esetében a vizsgázóktól is az eddigieknél jobban meg kellene követelni azt is, hogy mikor, ki ellen és milyen módon használhatják az általában nagy űrméretű szolgálati fegyvert. A szakértelmet általában is kössék szigorú vizsgához, s az a személy, ki a törvényes kereteket átlépi, meghatározott időre vagy akár végleg legyen eltiltva hasonló vállalkozásoktól, munkakörök betöltésétől, a fegyver- tartástól, szolgálati fegyver viselésétől. Némethy Gyula
