Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-18 / 48. szám

1993. február 18., csütörtök aj Dunántúli rtapiö 5 A kenyér nincs ingyen Megváltozik a KRESZ Március elsejétől módosul­nak a KRESZ előírásai. A kor­mány által elfogadott miniszteri előterjesztés szerint: lakott terü­leten egységesen minden gép­járműre az 50 kilométeres órán­kénti sebességkorlátozás lép életbe, ha ezt a területen lévő KRESZ-tábla másként nem szabályozza. A lakott területe­ken kívüli, jelzett fő- és autóu- takon nappal is kötelezővé válik a tompított fényszóró haszná­lata. A személytaxik igénybe vehetik a buszsávot, nemcsak haladásra, de az utasok be- és kiszállására is. Lakott területen kívül kötelező lesz a hátsó biz­tonsági öv használata azokban a gépkocsikban, amelyekbe ezt eredetileg beszerelték. Összefogás a cigányképzésért A „ROMA oktatás és nyelv- művelés Társadalmi Bizott­sága” alakuló ülést tart pénte­ken, fél 10-kor a Baranya me­gyei közgyűlés hivatalának nagytermében. A résztvevők (a Pécsi ROMA Kisebbségi ön- kormányzat, a Független Ci­gányszövetség Baranya megyei Ifjúsági Szervezete, a Baranya megyei Pedagógiai Intézet, a megyei közgyűlés nemzeti ki­sebbségi és etnikai bizottsága, valamint a Baranyáért Alapít­vány) elsősorban a cigánykép­zés fellendítésében akarnak részt vállalni. Az alaptól a tetőig Hamarosan új építőanyag áruház nyitja meg kapuit Pé­csett. A cserkúti plató 2-es ra­kodó területén a Bayer Center által létesített kereskedelmi centrumban az ígéretek szerint minden anyagot, berendezési tárgyat lehet majd kapni, amely az építkezéshez, felújításhoz szükséges. Bemutatásra kerül­nek nyílászárók, lambéria min­tafalak, vasalatok, fakezelő anyagok, festékek, polcok és kiegészítő termékek. Az építke­zőket különféle szolgáltatások­kal, mint például szaktanács- adással, házhoz szállítással, a munkálatok megszervezésével kívánják segíteni. Eltemették Mensáros Lászlót Mensáros László Kossuth-dí- jas, kétszeres Jászai-díjas érde­mes és kiváló művészt szerdán a Farkasréti temetőben helyez­ték örök nyugalomra. A kulturá­lis kormányzat nevében Fekete György helyettes államtitkár, a színésztársaik képviseletében Huszti Péter vett búcsút a szí­nésztől, akinek halálával az egyetemes színház lett árvább. A kenyér nem jár ingyen. Ezt a mindennapi életünket gyöke­reiben mozgató tényt és magá­tól értetődő kijelentést sajnála­tos módon több pécsi kereskedő nem tudhatja magáénak. így történhetett meg, hogy a Pécsi Sütőipari Vállalat és notóriusan nem fizető megrendelői között kenyértörésre került sor. Mint arról beszámoltunk, csaknem 25 pécsi élelmiszerüz­let egyre halogatott hátralék fi­zetése miatt 4 millió forint fölé emelkedett a tartozások ösz- szege. A türelmi idő sem hasz­nált - a vállalat úgy döntött, február 17-én nem szállítja ki kenyeret adósainak. Hírére az érintettek közül sokan az utolsó pillanatban siettek a kenyér­gyárba a befizetést igazoló csekket lobogtatva, ahol harag nélkül, rugalmasan módosítot­ták a gyártási tervet, így nem maradt el a szükséges pékáru. Ellátási zavarokat nem, de a félreértések miatt némi ijedtsé­get keltett a hír a vásárlók köré­ben, hiszen nem került nyilvá­nosságra a városban elszórtan Régi vasutascsaládból szár­mazik dr. Acs Imre, mozdony- vezetőből lett jogász és Kisdér polgármestere valamint a Bara­nya Megyei Közgyűlés tagja.- Ha elkezdem kacskaringós életutamat mondani, soha nem érünk a végére - kezdi dr. Ács Imre, aki főállásban a MÁV Pé­csi Üzemigazgatóságának egyik jogtanácsosa. - Csikóstöttösön születtem, 1948-ban még Bara­nyához tartozott. Mindenáron a gépipariban akartam tanulni, de nem tudtak kollégiumot adni, a MÁV-hoz kerültem szakmun­kástanulóként, négy évig moz­donyvezető voltam, aztán elvé­geztem a gépiparit és a jogi egyetemet is, több mint 15 éve a jogi irodában dolgozom. Talán akkor vált stílusában, mikor a faluról, a 132 lakosú Kisdérről kezd beszélni, akkor érzem először azt a vehemen­ciát, amelyet a megyei közgyű­lés tanácskozásain, és valószí­nűleg a faluban is megszoktak Ács Imrétől.- A hetvenes években nem vettem részt a falu közéletében, nem is nagyon igényelték. A fa­lugyűléseken mindig ott voltam viszont, és elmondtam a véle­ményem. Már akkoriban tervez­tünk egy törpevízművet, mert egészséges ivóvíz nélkül nincs egészséges élet semmilyen tele­pülésen. Akkoriban nem sike­rült, néhány évre rá aztán meg­valósult az egyik álmom. Gazdálkodott háza körül fe­leségével, aki kisdéri születésű tanár, aztán megválasztották elhelyezkedő boltok címe. A forgalom a legtöbb üzletben a szokásos volt, de néhánynak va­lamivel többet kellett rendelnie a nap folyamán. A hopponma- radt üzletek zöme más szállítók­tól, a magánszektorból biztosí­totta a pékárut, miként a Ma­lomvölgyi úti is. Tízegynéhány kisforgalmú, apró üzlet ezúttal sem jelentke­zett törlesztési szándékával. Ha fizetnének, ismét kaphatnának kenyeret... Ellenkező esetben a hátralék behajtása kellemetlen, következményekkel jár.- Összeségében pozitívnak, precedens értékűnek tekinthe­tők az eredmények - mondja Fónai László, a vállalat főmér­nöke. - Bár tudjuk, hogy kiktől nem várhatunk ezután sem pénzt, annak ellenére, hogy a kenyér gyorsan megtérülő, na­ponta forgó áru. Ez nem egyedi eset, bár lépésünk országos hangot kapott. Sok szakmabeli a konkurenciától tartva nem merte megtenni ugyanezt adósa­ival szemben. Az üzlet azonban csak korrekt alapokon működ­polgármesternek. Úgy látom, büszke a bizalomra. Elmondja, hogy a testületi ülések nyitot­tak, részt is vesz ezeken a falu lakosságának majd fele, sokszor éles vitákban döntenek a jövő­ről, a fejlesztésekről.- Megválasztásom után a régi, falusi hagyományokra tá­maszkodva előre megterveztük, hogy a testületi ülések minden évben a januári Pálforduló, Szent György napja, Péter-Pál, augusztus 20, Szent Mihály napja és december végén János napján lesznek. Érdekes falu Kisdér, a 132 lakos zöme idős, Összesen 12 embernek van munkahelye, öten munkanélküliek, néhányan magángazdálkodóként próbál­ják megszerezni a megélhetés­hez szükséges pénzt. A polgármester sorolja, hogy az eltelt két év alatt, részint pá­lyázatok segítségével is fel tud­ták újítani a helyi faluházat, a kápolnát, ravatalozót is kapott a védett temető, presszót és új gázcseretelepet is létrehoztak, megszépült a kultúrház is. La­kásfelújítási támogatást is ad­hatnak fiataloknak. Falugond­nok is van Kisdéren, ő szállítja a gyerekeket az iskolába a község buszával, hozza a gyógysze­reket a rászorulóknak. Lehető­ségük van arra is, hogy húsvét- kor és karácsonykor kisebb ajándékot adjon az önkormány­zat a gyerekeknek és a nyugdí­jasoknak. Alig váiják, hogy megkapják a távhívásra is al­kalmas telefonfülkét. hét - nem szaporítjuk adósaink számát. Dr. Krippl Zoltán, Pécs pol­gármestere is megdöbbenéssel értesült az esetről: - Mindez a kereskedői tisztesség hiányaira hívja fel a figyelmet. Nagyobb kereskedelmi egységeknél elfo­gadhatatlan, hogy míg a polco­kon ott díszeleg a Mozart-cso- koládé, a kisebb hasznú, ám alapvető termékek kifizetésével mernek manipulálni. A kisebb, újkeletű és csődbe jutott bol­toknál persze más a helyzet. Mindenesetre a kereskedelmi etika érdekében a gazdasági szervezetek figyelmét érdemes felhívni az érintett üzletekre. Hivatalunk annyit tehet, hogy a tisztességtelen hozzáállásáról tanúbizonyságot tett vállalko­zóknál másként, a lakosság alapellátását és az üzlet korrekt­ségét szem előtt tartva jár el a működési engedélyek kiadásá­nál. Másfelől pedig a vásárló a leghatékonyabb szankcionáló, hiszen abba az üzletbe megy, ahol mindig megtalálja a kere­sett termékeket... Troszt É. A sínek valahol találkoznak, jut eszembe dr. Ács Imrét hall­gatva. Kiegyensúlyozott em­bernek tűnik, ha falujáról be­szél, a közgyűlés tanácskozá­sain viszont vehemens hozzá­szólásairól ismert.- Nekem Baranya a minde­nem - mondja elérzékenyülve. - Márpedig az emberek itt sem dolgoznak kevesebbet, mint Eu­rópa gazdagabb részein. Min­dent megteszek a továbbiakban is azért, hogy a megye út-, víz-, telefonhálózata bővüljön, mert ezek nélkül nem tudunk köze­ledni Európához. Ilyen dolgo­kért vagyok néha indulatos. Bozsik L. A sínek valahol találkoznak Beszélgetés dr. Acs Imrével, Kisdér polgármesterével Egészséges ivóvízhez jutott a falu Fotó: Szundi György Tanítóra vár az iskola Vízművet avattak Marócsán Ünnepeltek szerdán Maró­csán. Majdnem annyi vendég érkezett, mint ahányan ebben az ormánsági kisközségben lak­nak, mert nincs több lélek itt, mint hatvan házban száznegy­venhét. Persze hivatalos emberek voltak a vendégek, akik a vízmű átadására érkeztek, de oly nagy volt a helybéliek öröme, hogy azt már a különböző hivatalok, vállalatok képviselői is magu­kénak érezhették. Megtörtént az, amire oly ré­gen vártak, elkészült a 878 mé­ter, nyolcvan milliméteres víz­vezeték, a hat közkifolyóval, meg a saját kútra telepített vízmű. És a templom tornya mellett már egy hidroglóbusz is jelzi, éled ez a kisközség. Kiss József polgármestert, aki nyugdíjasán települt ide 1986-ban, előtte a DÉDÁSZ sellyei kirendeltségén volt vil­lanyszerelő, alig lehet félre­vonni a gratulálok gyűrűjéből néhány szóra, mert azt kérdez­nénk mikor jut az otthonokba a vízvezeték? Bizony az önkormányzatnak kell majd gondoskodni a segít­ségről, mert az emberek maguk nem bírják. A 147 marócsai la­kosból hetvenhét a hatvan éven felüli és a tizenhét éven aluli. A munkaképes korúakból tizen­öten munkanélküliek, jelent­keznek a polgármesteri hivatal­ban az segélyezésért, a 4 800 forintért, mert a munkanélküli ellátás már soknak lejárt. Csak­hogy szociális törvény van, pénz hozzá meg kevés. A pol­gármester név szerint tudja ki jár a sellyei, meg a drávai víz­gazdálkodási társulatokhoz dol­gozni, sajnos az egyik kezén megszámolja, hányán keresnek. Idén négymilliója van Maró- csának, ez a vízmű beruházás másfélszer meghaladta egy éves költségvetését. Nem ment volna támogatók nélkül, de van sok segítő kéz - mondja az idős pol­gármester, aki az átadáskor el­mondott emelkedett hangú be­szédében megjegyezte, jelképes értékű ez a vízmű avatás Maró­csán, mert jelzi azt is, hogy a szomszédos, hasonlóan hátrá­nyos helyzetű falvaknak is van esélye rá. A megyei közgyűlés önként vállalt koordináló sze­repe, az Önkormányzatok Tár­sulása, a TÁKISZ (Területi Ál­lamháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat), a Dél- Dunántúli Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülése, a Ba­umgartner Mérnöki Iroda no, és a kivitelező megyei vízmű nél­kül nem sikerült volna a pályá­zatokat megnyerni és a munkát rövid idő alatt befejezni. Sok segítség érkezett az is­kola építéshez is, még Ameri­kából is jöttek diákok két nyá­ron. Csak tanító nincs. Tizenhat gyerek jár ma Sellyére, reggel hétkor indulnak, fél háromra érnek haza. Nem is ez lenne a baj, a szülők nem bírják fizetni az étkeztetést és az önkormány­zatnak sincs több forintja. Ha helyben tanulnak, könnyebb lenne a családoknak az otthoni élelmet előteremteni. A Marócsától búcsúzónak megakad a szeme a templom beállványozott tornyán, a szom­szédos falvaké is hasonlókép­pen áll. Négy hónapja kellett volna befejezni, furcsán ott­hagyták a munkát. G. M. Mielőbb jelentkezzenek a részarány-tulajdonosok Kétújfalun földügyes szakemberek alkalmazását ajánlották a bizottságoknak Népes hallgatóság előtt tar­tottak késő estébe nyúló tájé­koztatót kedden a földkiadó bizottságok feladatairól Két­újfalun, a falu kultúrházában. Parragi Antal, a Baranya Megyei Földművelésügyi Hi­vatal képviseletében külön felhívta a figyelmet, hogy a részarány-tulajdonosok tart­sák szem előtt a törvény szabta határidők betartását, ellenkező esetben ugyanis már csak a maradék földekből ré­szesülhetnek. Mint ismeretes, február 7-éig már meg kellett volna alakul­niuk a földkiadó bizottságoknak a településeken, ám még ez a munka sem fejeződött be min­denütt. Az újabb, igen fontos határidő március 24-e, amikorra valamennyi érintettnek jeleznie kell az illetékes földkiadó bi­zottságnál az igényét, ekkor jár le ugyanis az erre megszabott 60 napos határidő. Parragi An­tal megjegyezte, hogy a bizott­ságok megalakulásának kése­delme esetén a kérelmek a pol­gármesteri hivatalokban is le­adhatók. A bizottságok számára a munka dandárja 24-én kezdő­dik, amikorra minden kérelem beérkezik. Kapkodásra ugyan még nincs ok, ám mert a részarány-tulaj­donosok földigénylésének ko­moly tétje van (nem mindegy például, hogy hol jelölik ki számukra a területet), nem árt mielőbb cselekedni. A Baranya Megyei Földművelésügyi Hiva­tal a napokban lapunk hasábjain kívánja tájékoztatni az érintet­teket a kérelmek elkészítésével kapcsolatos részletes tudniva­lókról, s ugyancsak néhány na­pon belül eljuttatják a megye te­lepüléseinek polgármesteri hi­vatalaiba a Magyar Gazda feb­ruár 17-i számának több példá­nyát, amelyekben a földkiadó bizottságokról szóló törvény részletes ismertetése mellett praktikus törvénymagyarázat is segíti az eligazodást. Mindemellett tanácsos, hogy a polgármesteri hivatalok föld­ügyekben járatos szakembere­ket alkalmazzanak a bizottsá­gokban (vagy szaktanácsadó­ként azok mellett). E lehetőség igénybevételét az FM-hivatal és a Baranya Megyei Munkaügyi Központ igyekszik megkönnyí­teni. Baranyában csaknem száz olyan agrárdiplomás, földmérő és más, a témához jól értő szak­ember él munkanélküli segé­lyen, akiknek alkalmazása ese­tén a Munkaügyi Központ a bér, és a bérterhek 70 százalékát át­vállalná a munkaviszonyt léte­sítő polgármesteri hivataloktól. Mint a tájékoztatóból kiderült, a fennmaradó összeg sem ter­helné az önkormányzatok „pénztárcáját”, ugyanis a föld­kiadó bizottságok munkájával kapcsolatos költségeket utólag az állami költségvetés megtéríti a polgármesteri hivataloknak. A fórumon a felszólalók kö­zül többen is aggódva jegyezték meg, hogy tartanak azon föld­részletek igénylésétől, amelyek korábban melioráción estek át. Ez esetben ugyanis az értéknö­velő beruházás még nem amor­tizálódott részét (csökkentve az arra felvett állami támogatással) az új tulajdonosoknak kell meg­fizetni. Ezzel kapcsolatban annyit sikerült megtudnunk, hogy ez nem jelenthet akkora terheket, amelyek jogos aggo­dalmakat szülhetnének. Ugyanis a Földművelésügyi Hivatal szakemberei is azt tart­ják helyesnek, hogy a vízrende­zésből, alagcsövezésből és egyéb meliorációs tevékeny­ségből adódó költség még nem amortizálódott hányadát részle­tekben fizettessék meg a maj­dani tulajdonosokkal. Balog Nándor A képviselő testület vala­mennyi bizottsága jelen volt kedden este azon az ülésen, amelyen a város ezévi költség- vetési tervezetét vitatták meg Siklóson. Végül is az alapelve­ket határozták meg és fogadták el a bizottságok. A tervezet szerint az önkor­mányzat a kórház első féléves működésére támogatást nyújt, fejlesztésre - két műszer be­szerzésre - csak a ráeső részt tudja biztosítani, így az akkor valósulhat meg biztosan, ha a kórház vonzáskörzetéhez tar­tozó települések is hozzájárul­nak. A város intézményeinek mű­ködtetési költségeire adott tá­mogatás az elmúlt év pénzma­radványának jóváhagyását kö­vetően emelkedni fog, igaz csak kis mértékben. A fejlesztések terén fedezet hiányában vissza­vonulót fújtak az összbizottsági értekezlet résztvevői. Egyedül a városi tornacsarnok teljes befe­jezésére és felszerelésére bizto­sítanak pénzösszeget, más irá­nyú beruházás csak pályázato­kon és céltámogatásokon el­nyert összegből lehetséges. Ha­sonló a helyzet az oktatási in­tézmények területén is, ahol csak a fenntartás költségei biz­tosítottak. A kondíció javítását szintén a pénzmaradványból kívánják némileg javítani. Fejlesztések e területen szintén csak pályáza­tok elnyerése útján lehetsége­sek. A városüzemeltetés telje­sen beszűkül, csak minimálisan, vagy talán még annyira sem nyújt fedezetet a meglévő pénz­ügyi keret. Az összbizottsági ülésen tett módosító indítványok figye­lembe vételével átdolgozott költségvetési tervezetről a végső szót a képviselő testület következő ülésén mondják ki. Kótány Csak a legszükségesebb fenntartásra jut pénz Siklóson

Next

/
Oldalképek
Tartalom