Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)
1993-02-02 / 32. szám
10 oj Dunántúli napló 1993. február 2., kedd Ä A szerkesztőség postájából Az Ormánság utolsó néptanítója Kilencvenhárom éves korában elhunyt Szalay János igazgató kántor-tanító, az Ormánság arany-, gyémánt-, vas- és rubintdiplomás „mestere”. Ötven évig tanított aktívan, ebből 40 évet Kóróson, a többit Péterfapusztán. Két nemzedéknek volt mindentudó tanítója; erkölcsi magatartásban, emberségben, a tanítványainak személyiségét meghatározó példaképe. Egyszerű fuvaroscsalád tehetséges gyermekéből lett tanító, majd igazgató-tanító, végül 10 évig az ormánsági iskolák tanulmányi felügyelője. Szinte egész életében 1-8. osztályos osztatlan iskolában tanított minden tantárgyat. Iskolalátogatási napjai alatt felesége, „Mancika néni” tanított helyette társadalmi munkában. Két világháborúban harcolt, tartalékos főhadnagyként szerelt le. ő volt Baranyában, Kóróson az első földosztó. Mint népművelő egész faluját nevelte, nemcsak a rábízott gyermekeket. Nyugdíjas korában is évekig tanított Pécsett, szerződéses helyettesítő tanítóként. Mindenre nyitott, érdeklődő szellemi frissességét haláláig megőrizte. Munkássága, életvitele, példaképe emlékével egy korszak, - szinte ma már csak az irodalomban létező - jellegzetes „néptanítóját” búcsúztatja sok ezer tanítványa. Dr. Vörös György f.docens, volt kórósi néptanító PÉTÁV Igen sok kifogás éri a PÉTÁV számláját, amiben a fűtéssel egy számlán, de külön sorban kerül elszámolásra a melegvíz hődíja. Pusztai Sándornétól, a PÉTÁV számlázási csoportvezetőjétől megtudtuk, hogy a díjbeszedők a délutáni-esti órákban, de ritkán délelőtt is járnak beszedni a díjakat. Este, sötétben a pénzzel való közlekedés veszélyes és díjbeszedőik nincsenek biztonságban. Tervezik a hétvégeken történő díjbeszedéseket, amikor az emberek otthon tartózkodnak. Igenám, de mi lesz nyáron? A csekken történő befizetéseknél az ügyfelek nem kapnak számlát, mert az utólagos postázás többletköltséget jelentene a PÉTÁV-nak. így a fogyasztónak nincs birtokában olyan bizonylat, amivel fogyasztását ellenőrizhetné. Pénztári befizetésnél aki kér, kaphat számla- másolatot, de csak az. Törvényesen a tiltott szerencsejátékosok ellen Az Új VDN december 27-i számában megjelent „Itt a piros, hol a balek?” című íráshoz szeretnék hozzászólni. Ismereteim szerint ez a fajta szerencsejáték nem bűncselekmény, csupán szabálysértés, ennél fogva elsősorban nem rendőri feladat a vásártéren kialakult helyzet megszüntetése. A vásártér önkormányzati hatáskörbe tartozik. Az ott történtek, mint ahogy az utca rendje is, törvényben vannak meghatározva. Ebből következik az ön- kormányzat hatékony intézkedése, felelőssége. A vásártéren a helyfoglaló tevékenység engedélyhez kötött. A cikkben említett kereskedő jogait, „mert adót, helyfoglalást fizet, munkalehetőséget teremt” megvédeni az önkormányzat kötelessége, de nem a jelenlegi nyugdíjas vásári rendezőkkel. Erre felszerelt, felkészített, életkorban alkalmas emberek lennének szükségesek. Sorolhatnám az önkormányzat intézkedéseit, miszerint volt eset, hogy a tetten ért szerencsejátékost felmentették, vagy minimális pénzbüntetést szabnak ki, de nem sorolom tovább az önkormányzati intézkedések elmulasztását. Például az adóhatóság milyen intézkedést tesz, hogy az efféle jövedelem után adózzanak, és hogyan jár el a mulasztókkal szemben? A tévedés elkerülése érdekében közlöm, nem akarok senkit kioktatni, csupán az adótörvényből idéznék néhány ide vonatkozó részt: IV. törvény 1. fejezet; „1. §. A magánszemélyt összjövedelme után adókötelezettség terheli.” II. „4. §. A jövedelem a számlák Nem hiszem, hogy ez megnyugtató lenne. Inkább a megoldást kellene megtalálni, talán úgy, hogy a következő havi számla mellé tűzve együtt kivinni. Egyébként a számlaadási kötelezettséget rendelet írja elő. A fogyasztónak más okból is szüksége lehet a számlára. A másik kérdés, hogy a számlákon miért nem szerepelnek a vízóraállások, amiből kitűnne és ellenőrizhető lenne a tényleges melegvízfogyasztás? Talán mert nincs rubrika? A tájékoztatás szerint nemcsak a rubrika hiányzik, hanem a számítógépes rendszerük sem tartalmazza. 1993-ban szeretnének ezen is változtatni, a számlán azok az információk szerepelnének, amelyek a díjösszeg kialakításában részt vesznek. Hogy is néz ki ma a melegvíz hődíjának elszámolása? Jelenleg a négyhavi átlagfogyasztást figyelembevéve előleget számagánszemély által bármilyen címen szerzett vagyoni érték (bevétel) adóköteles.” A részletes indoklás: „1. A törvény 1. §-ához: Adóalannyá válik minden magánszemély, aki jövedelmet szerez, a magánszemély életkorától és attól függetlenül, hogy az ügyeinek viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkezik-e, vagy sem. A magánszemély összes jövedelmét adókötelezettség terheli, minden jövedelem után adót kell fizetni.” A IV. fejezet, „25. §. /I/ bek. Az adóhatóság ellenőrzi a magánszemély adókötelezettségének a teljesítését az adó megállapításának helyességét és befizetésének tényét.” Árról nem is beszélve, milyen következményt, büntetést von maga után a törvényben meghatározottak elmulasztása, és tény, hogy minden törvénynek van végrehajtási utasítása. Azok, akik a vásártéren, utcákon, piacokon „Itt a piros, hol a piros?” játékot folytatnak nem munkanélküliek. Mint nyugdíjas járom a vásárt, felismerem a volt klienseimet, akik betörők, rablók, zsebesek. Szinte kivétel nélkül ők pirosoznak. Mint a cikkben is szerepel autóval, drága ruhákban, jól öltözve jelennek meg és folytatják tevékenységüket. Ezek az emberek rendszerint megtalálhatók az éjszakában, a szórakozó helyeken. Úgy gondolom, bármelyik vásározó butikos megengedné - fényképezőgéppel, vagy videóval - a tiltott játék rögzítését. Ez már bizonyíték. Csak a büntetést és az adót kell kiszabni. Úgy értem egyszeri tettenérés esetén egész évi átlagot kellene adóban fizetni. mólnak fel, amit egyes időszakokban, általában négyhavonta helyesbítenek többletfizetés vagy jóváírás formájában. Legutóbb október 31-i állapottal. A legközelebbi a december 31-i állással a januári számlában fog megjelenni. A korrekciónál mindig a tárgyidőszakra érvényes díjjal számolnak. Az új 1993. évi díj már tartalmazni fogja a teljes, fűtés és meleg- vízhődíj szolgáltatásra vonatkozó 6 százalékos áfát. Ez a díj természetesen csak a PÉTÁV szolgáltatásaira vonatkozik, ugyanis a többi vidéki távhő- szolgáltató január 1-től önállósult és a saját és önkormányzatuk hatáskörébe került a díjmegállapítás. Hogy mennyit mutatnak a vízórák? Egyelőre még nem fog kitűnni a számlából. Lehet, hogy erre rámegy még ez az év is és egy újabb áremelést is megél? Jó lenne a fogyasztót olyan ügyfélnek tekinteni, aki a piac egyik oldalán áll, hogy egyenlő felek között jöhessen létre az üzlet. Rozvány György Pécsett lakom, de mégis városkörnyéki példát hozok: ismerek egy cigánycsaládot. Rendszeresen bejárnak a vásárba, a hölgy jól ismert zsebes. A férfi és a nő is 45 évesek, soha sehol nem dolgoztak. Jelenleg rendelkeznek három autóval - egyik Lada, a másik Audi, a harmadik egy szép bordó nyugati márkájú - úgy a férfi, mint a nő, bőrruhában, bundákban, egyszóval márkás holmikban járnak. Az ujjaik tele arannyal, nem is akármilyennel, egyik-másikon legalább 150 ezer forint értékű aranyékszer látható. Ki ellenőrizte, honnan származik a jövedelmük, mennyi adót fizettek? És ez csak egy a sok közül... (Név és cím a szerkesztőségben) Telefonigénylés Hajdanában örömmel bátorkodtunk mi is a telefonigénylők nagy táborához csatlakozni. Tettük ezt azért, mert úgy tűnt, elérhető áron és elérhető időn belül valóra válthatók álmaink és telefonhoz sikerül jutnunk. Lázas izgalommal figyeltük az új, kertvárosi központ épülését, Európához való (telefon) kapcsolódásunk fényes ígéretét. És elkészült, elkezdődött a panelokba már bekötött vezetékek „élesítése”, amelynek végeredménye az oly hőn áhított távbeszélgetési lehetőség, karácsonyra (már akinek). Ugyanis, aki bizonyos határidőn belül nem szerepelt, mint igénylő az orrhosszal lemaradt, azt csak 93-ban kötik be. Sebaj - gondoltuk annak ellenére, hogy némi bekötési díjelemést már rebesgettek. Aztán jött a keserű ébredés az Új DN. január 7-i számában olvasott cikk miatt: Az illetékes „azt is valószínűnek tartja, hogy a lakossági beruházási hozzájárulás (telefonbekötés) a magánelőfizetők számára harmincezer forintra nő”. Az eredeti tizenkétezer majd háromszorosára! Ennyit ér egy orrhossz ... E kis kellemetlenséget indokolni biztos, Hogy sokféle módon tudják, de ez utólag mind szánalmas magyarázkodásnak tűnik majd, azzal pedig telefonálni mint köztudott nem lehet. Persze, az is igaz, nem kötelező a (drágább) disznótor ... B. J. Pécs Üzenet „Egy szigetvári olvasó” jeligére üzenjük, hogy írja meg nevét és címét, vagy keresse fel jogi tanácsadónkat az újságban közölt időben. A pécsi Rákóczi út és a Felsőmalom út sarkán elhanyagolt üres telek vár jobb sorsára. Itt található többek között annak a pincerendszernek a lajárata, amelyet több, mint évtizede felújítottak, de gazdára még nem talált, csakúgy, mint a körülötte lévő foghíj telek. Fotó: Proksza László A mozgássérült gyerekekért Csoportunk, a mozgássérült gyermekek napközije, hét éve működik a pécsi Bercsényi utcában. Ez idő alatt már sokan segítettek ügyes-bajos dolgainkban. A Pannon Volán a pesti mozgáskorlátozott gyermekek sportversenyére történő felutazásunkat segítette, ami nélkül nem valósulhatott volna meg a versenyen való szereplésük tanulóinknak. A Kolping ifjúsági szervezete anyagilag támogatta e pesti utunkat. Az Otthon 2000 padlószőnyeg darabokat ajádé- kozott csoportunknak, melyeket gyógytornán használnak a gyerekek. A Lions Club szintén anyagi segítséget nyújtott egyik kirándulásunkhoz. Bárka (evangélikus ifjak) a gyerekeknek kirándulásokat műsoros délutánokat szervez, ének- és rajzfoglalkozásokat tart számukra. Primo számítógépet és magnót kaptunk a Mecsekvi- déki Vendéglátó Vállalattól. Az Éva testformáló szalon a kimozgató gépein keresztül segítette mozgásuk fejlődését. Karácsonykor, a gyerekek nagy örömére játékokat kapott csoportunk a Régió Kft. pécsi lera- katától. Ezúton is szeretnénk köszönetét mondani ezekért a segítségekért, melyek kis csoportunk életét, munkáját tették gazdagabbá, tanulóinknak sok-sok örömöt, élményt nyújtva. Kissné Földesi Lívia tagozatvezető Pécs Mámor Mottó: „Csúszatornyom omladékán / Rettenetes dühös lettem, / Meg akartam ölni Apót, / De csak lassan sírni kezdtem / Horváth István: Tornyot raktam” Nézem a kisfiam. Legfrissebb szerzeményéből, a karácsonyra kapott új építőkockákból házat, alagútat, garázst, vagy éppen vonatot épít. Néha, ha túl nagy a csönd a szobában, lesve betekintek és látom, amint nagy „szakértelemmel” alkot... Pattogott a tűz a kályhában, nagyapám néha felállott a kisszékről, és egy marékra való csúszát dobott a tűzre. Én, a színes rongyszőnyegen ültem, és szorgalmasan szedegettem az elpattogott kukorica-, vagy ahogy felénk szokás mondani török- búza-szemeket. Nagyapám pár szemet mindig a csúszán hagyott, azokat én „fejtettem” le ... és csak nőtt, csak nőtt a csúszarakás mellettem. Fehér, meg piros csúszák tarkállot- tak a sokszínű rongyszőnye- gen. És egyszer csak a nagyapám lassan odacammogott, letérdepelt mellém és a csú- szából építeni kezdett, ólat raktunk. Csak nőtt, csak nőtt a kis építmény, miközben mi szorgosan rakosgattuk egymásra a csúszákat.- Most csináld te tovább - bíztatott a szűkszavú nagyapám. Raktam, rakosgattam, miközben a kis kályhában pattogtak a szikrák, a konyhában meg szanaszét a török- búza-szemek; kinn hullott a hó, az ablakon jégvirágok nyíltak, és odabent a mennyei békesség egy kis szikrája honolt ... Ledőlt a kis kockacsoda, kisfiam szája legörbül. Meg- símogatom a fejét, leülök mellé a padlószőnyegre, és most már ketten újra építeni kezdünk. Bandi András Jogi tanácsadó Németh Cs. kérdése, hogy táppénz kinek jár. Az 1975 évi II. törvény 17. §-a szerint táppénz annak jár, a. / a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő első vagy második napon keresőképtelenné válik, b. / a biztosítás megszűnését követő második napon túl, de tizenöt napon belül válik keresőképtelenné, ha a biztosítás legalább 180 napon át megszakítás nélkül állott fenn, vagy c. / a biztosítás megszűnését követően baleseti táppénzben vagy terhességi-gyermekágyi segélyben részesül, ha az ennek megszűnését követő napon keresőképtelen. Olvasónk munkaviszonyának megszűnése - biztosítás megszűnése - és a keresőképtelenné válás között több mint két hónap megszakítás van, így nem lesz jogosult táppénzre. R. Zs. munkaviszonya 1992. novemberében szűnt meg. Azóta nem dolgozik. Most, a hónap végén tölti be az öregségi korhatárt. Kérdése: kaphat-e nyugdíjat. A többször módosított társadalombiztosítási törvény 39. §-a értelmében öregségi teljes nyugdíjra jogosult a hatvanadik életévét betöltött férfi és az ötvenötödik életévét betöltött nő, ha a. / húszévi szolgálati időt szerzett, b. / az előzőekben említett életkort - ideértve a korkedvezményes életkort is - 1991. január 1 -je előtt betöltötte és eddig az időpontig legalább tíz évi szolgálati időt szerzett. Öregségi résznyugdíjra jogosult az a hatvanadik életévét betöltött férfi és az az ötvenötödik életévét betöltött nő, aki legalább tíz évi szolgálati idővel rendelkezik, de húsz évi szolgálati időt nem szerzett. Az ismertetett jogszabályi előírásból is kitűnően, ha olvasónk rendelkezik legalább 10 évi szolgálati idővel, akkor a nyugdíj korhatár betöltése után öregségi nyugdíjra lesz jogosult, függetlenül attól, hogy a kérelem (igény) előterjesztésekor munkaviszonyban állt-e, illetve -biztosítási jogviszonya fenn allt-e. A nyugdíj megállapítási igényt a lakóhelye szerinti Társadalombiztosítási Igazgatóság nyugellátási osztályánál kell előterjeszteni az e célra rendszeresített bejelentő lapon. T. N. kérdezi, hogy mennyi a felmondási idő a munkaviszony megszüntetésénél. Az 1992. évi XXII. törvény (Munka Törvénykönyve) 92. §-ában meghatározottak szerint a felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet. A harminc napos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött a. / 3 év után 5 nappal, b. / 5 év után 15 nappal, c. / 8 év után 20 nappal, d. /10 év után 25 nappal, e. / 15 év után 30 nappal, g./ 20 év után 60 nappal meghosszabbodik. A munkáltató rendes felmondás esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele. A töredéknap egész nap. A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munka- vállalót átlagkereset illeti meg. Nem illeti meg átlagkereset a munkavállalót arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult. S. Á.
