Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)
1993-02-17 / 47. szám
10 üj Dunántúlt napló 1993. február 17., szerda Vastag hajszál a levesben Német mezőgazdasági szakértő is segít az átalakításában A minőségi termelés lesz az elsődleges 17% A kétkulcsos ÁFA belépése nyomán az év első hetei jónéhány kellemetlen meglepetéssel szolgáltak. Az élelmiszerek, a gyógyszerek, egyéb fogyasztási cikkek és szolgáltatások árának januári emelkedését februárban követte a kenyér és a pékáruk, a postai szolgáltatások drágulása. S akárhogy szorzunk, osztunk, mindez nagyobb kiadási többletet jelent a családi költségvetések számára, mint amennyit a 6 százalékos ÁFA indokolna. Ráadásul a közeljövő sem sok jóval biztat - elég, ha csak a gáz és a háztartási enrgia vagy a fővárosban a tömegközlekedés árának várható emelésére gondolunk. S levegőben lóg a lakbérek régóta esedékes „rendezése” is . . . Sokakban merül fel a kérdés, hogy az erre az évre - az ÁFA kihatásaival együtt- tervezett 14-17 százalékos infláció tartható lesz-e? Sáska Sándor közgazdász, az MSZOSZ gazdasági szakérője szerint egyelőre megalapozottan nem állítható, hogy az idei inflációs ráta meg fogja haladni a tervezettet. A jelenlegi összkép alapján inkább az prognosztizálható, hogy „csak” a jelzett felső - azaz 17 százalékos - határt fogja elérni. A számítások azt mutatják, hogy a múlt évi árnövekedések áthúzódó hatása 1,5 százalékkal magasabb, mint amivel eredetileg kalkuláltak. A kormányzati hatósági körbe és a helyhatósági önkormányzati körbe tartozó áremelések zöme (pl. a víz- és csatornadíjak) januárban nagyrészt lezajlott. A múlt évi augusztus-december közötti nagy áremelések után újabb jelentős árnövekedés következett be. Nem egyszerűen a 6 százalékos AFA hatására növekedett tehát az alapvető élelmiszerek árszínvonala - hanem az említett egyéb tényezők nyomán is. A lakosság megélhetési költségeit azonban olyan - az árindexben számításba nem vett - tények is növelik, mint például a biztosítási díjak, a különféle illetékek jelentős emelése vagy az oktatás, az egészségügy terén bizonyos szolgáltatások térítésessé tétele - mondja a közgazdász. Véleménye szerint az évelejei „árzuhatag” a későbbiekben elcsöndesül, s így nem elsősorban az inflációs határ betartása a fő gond, hanem a 17 százalékos drágulásnak az elviselése. Ez ugyanis legalább 1 500 forint értékű lakossági fogyasztásra vetítődik, más szóval: 1 százalékos fogyasztói árszint növekedés 15 milliárd forintot jelent. Ha ezt beszorozzuk 17-tel, az eredmény: 225 milliárdos többlet vagyis ennyivel nőnek a lakosság idei terhei. E terhek mintegy 80 százaléka az év elején már belépett. Sajnos, nem ilyen „fürgék” a nyugdíjak és a bérek - folytatja Sáska Sándor. Ez is, az is hosszú évek óta az áremelések mögött kullog. A gazdálkodó szervezetek nehezen szánják rá magukat a bérfejlesztésre, vonakodva ülnek le a bértárgyalásokra. A nyugdíjakkal kapcsolatos számítási és egyéb viták szintén a lassú követési tempót érzékeltetik. A családi kiadások alakulására vonatkozó számítások egyébként azt mutatják, hogy éves szinten az egy főre jutó többlet-kiadás mintegy 24 700 forint, havi átlagban pedig személyenként 2056 forint. Természetesen család és család között különbség van - a relatív terhelés az alacsony jövedelműek esetében nő nagyobb mértékben. Újvári Gizella Tavaly májusban a parlament elfogadta a közalkalmazottak jogállását szabályozó új törvényt. Időszerűségét, szándékának tisztességét nem vitatták. Nem is vitathatták, hiszen többek közt a pedagógusokat is ide sorolva, számukra az elsők közt igyekezett nagyobb anyagi biztonságot nyújtani. A pedagógusbéreket magasabb szinten minimalizálta, rendelkezett a tizenharmadik fizetésről és más kedvezményeket is deklarált. Csakhogy az íncsiklandó illatú levesbe már a múlt év végén hajszál került. Először is á végrehajtáshoz - függetlenül az önkormányzatok egyetértésétől, , jó” vagy „rossz” szándékától - általában hiányzott a pénz. Jól példázta ezt az a közelmúltbéli eszmecsere is, amelyen a megyei középiskolák, szakiskolák igazgatói - döntően pécsiek - találkoztak, hogy a nyakukba szakadt áldást, a közoktatásban dolgozók új bérbesorolásának végrehajtási utasítását megbeszéljék. Beszámoltak arról, hogy az iskolavezetők egy része a paragrafusok iránti „elkötelezettségből” szívesen ugrott fejest az ismeretlenbe, hiszen azt a pedagóguskollégái, intézménye érdekében tette; „biztos, ami biz- tos”-alapon mindenkit, akit csak lehetett, a lehetséges legmagasabb kategóriába sorolt -• D-ből E-be, E-ből F-be - hogy majd ennek megfelelő fizetés rendelődjék hozzá. Jóhiszeműen vagy éppen rátartian úgy gondolkodtak; a paragrafus az paragrafus, a végrehajtásához szükséges pénzt ki lehet követelni azután is. Csak így zökkenhetnek a helyükre a dolgok. A megyei önkormányzat képviselői erre csak azt válaszolhatták, hogy az 1994-es „költség- vetési” esztendőben fog „rob- bani a bomba”, a törvény ugyanis olyan lehetetlen helyzetbe hozta az önkormányzatokat, hogy a fizetésképtelenségüket jóelőre bejelenthetik, a beosztottjaikkal szemben gáláns iskolavezetők pedig járhatnak majd ezután gyalog - azaz eladhatják először csak az autójukat (ha van), aztán a tetőt is fejük fölül, ha ki akarják fizetni kollégáikat az előírtak szerint. De ha a pénzügyi akadályok mintegy varázsütésre el is hárulnának, és lenne elegendő fedezet a paragrafusok betű szerinti követésére - a konfliktusok akkor sem simulnának el! Az új rendelkezés bérbesorolásra vonatkozó végrehajtási utasítása - ahogyan Póla József, a Nagy Lajos Gimnázium igazgatója fogalmazott - ahelyett, hogya minőségi munkát, a többirányú felkészültséget emelné ki a bérekben is - dekvalifikáló hatású. Magyarán leminősíti az értékeket, a teljesítményt, ahelyett, hogy a bérekben is kifejezésre juttaná. Lassan két év telt el azóta, hogy az Aranykereszt megkezdte működését. Ma már négy helyen ápolják, gondozzák a rászorulókat. Tevékenységükről, munkájukról Németh Sándort, az otthon egyik alapítóját- kérdeztem.- Mi indokolta, hogy létrehozzák ezt a szervezetet, és milyen munkát végeznek a négy területen ?- Úgy tudom, csupán a fővárosban közel 8 ezer olyan idős ember él, aki ápolásra szorul, s jelenleg is aktív kórházi ágyon feksznek. Ezeket az ágyakat szeretnénk kiváltani úgy, hogy ellátjuk az ápolási, gondozási teendőket. Jelenleg mintegy 180 előjegyzésünk van, leendő ápoltjaink kórházakban várják, hogy idekerülhessenek. Ezek az emberek gyakorlatilag semmilyen kórházi ellátást, gyógyítást nem igényelnek. Csupán arról Például a gyakorlati évek számától és a beosztástól függetlenül a legmagasabb fizetési kategória illeti, meg mindazokat, akik másoddiplomát szereztek. Nem nehéz belátni, hogy ez milyen cifra, néha a végletekig képtelen helyzeteket teremthet. Abban semmi kivetni való nincs, ha valaki továbbképzi magát: - sokan szereznek a főiskolai diplomát követően valamelyik vagy mindkét szakjukból egyetemi végzettséget is, s jó ha ezt anyagilag is elismerik. Az igazgató az esetek egy jórészében mégis tanácstalan marad, hiszen a katedránál továbbra is csak közepesen teljesítő kollégájának bérét kötelezően a legmagasabb kategóriába kell sorolnia, míg a számtalan eredményt felmutató, esetleg többször is kitüntetett beosztottját csak akkor ismerheti el hasonló módon, ha erre „kigaz- dálkodja” a fedezetet. Még az is előfordulhat, hogy valaki levelezőn szerez egyszakos főiskolai diplomát, majd később másoddiplomát, anélkül hogy valaha is tanított volna, mégis amikor először lép be egy iskola ajtaján munkavállalóként, akkor azonnal a legmagasabb - az F - kategóriába kell sorolni pályakezdőként . .. Ez a kategórizálási „rend” kevéssé veszi tekintetbe, hogy Valakinek egy vagy több tantárgy tanítására van-e diplomája, másfelől kiváló „egydip- lomás” üzemmérnök és művész-tanárok is tanítanak az közéfokú intézményekben, akik a papírjuk szerint csak „D”-kate- góriásak, és hiába keresnénk fogódzót azok bérezésére, akik fizika-kémia szakos egyetemi diplomával történetesen matematikát tanítanak - esetleg kiválóan -, ők ugyanis „képesítés néliküliek”. A példák bővíthetők, mondta dr. Bárdi László, a Dél-Dunánvan szó, hogy nem tudják hazaengedni őket, mert nincs aki felügyeljen rájuk. Nálunk 24 órás nővéri ügyelet működik, egy orvos főállásban (bőrgyógyász, urológus, szemész) három pedig hetente látogatja ápoltjainkat. Ezek a szolgáltatások egy szociális otthoni ellátásba már nem fémének bele. Nagy gondunk a munkaerőhiány. Sajnos mi sem tudunk többet fizetni, mint az állami kórházak. Képzett nővérből mindig hiányunk van, jelenleg is csak 65 nővért tudunk foglalkoztatni, pedig 180 ággyal működünk. Tulajdonképpen egy soroksári szociális otthonból fejlődött ki az Aranykereszt szolgálat.- Hogyan kerülhetnek ide az ápoltak?- A kibocsátó kórházból kell egy igazolás, hogy normál ápolási intézetbe kerülhet az idős ember. Gyakran előfordul, hogy túli Regionális Oktatási Központ igazgatója, hiszen értelmezés kérdése az is, hogy hova sorolandó az, akinek az egyik szakágon egyetemi, a másikon főiskolai diplomája van, és hogyan értékeljük azokat a gyorstalpalón szerzett diplomákat, amelyek valamikor igencsak divatban voltak. Az iskolákban dolgozók bére is sokban különbözhet, attól függően, hogy az iskolavezető milyen szigorral, milyen követelményszint szellemében értékeli kollégái teljesítményét. Az viszont tény - és ehhez nem volt szükség a szakszervezetek ösztökélésére -, hogy a parlamenti szakbizottságok, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tanügyigazgatási főosztálya az inkriminált végrehajtási utasítás újragondolását és alapos módosítását tervezi. A kifogások teljességgel jogosak, és bár az új besorolásokat múlt év december 15-ig el kellett készíteni, csak 1994 januárjától érvényesülnének a bérekben is. A központ igazgatója szerint korai a riadalom, hiszen mindent tisztázni akarnak mielőtt a játszma élesre fordulna, és egy biztonságot nyújtó bérezési rendszert szeretnének kidolgozni. A határidő szerint - amit persze akár idézőjelbe is rakhatnánk -, még az esztendő első felében. Sokak szerint ez korántsem lesz olyan egyszerű, s nem is lehetne megtalálni az útjára indított „gombolyag” végét, hogy „vissza” majd „újra”-gombo- lyítsák az egészet. Á tehetősebb önkormányzatok ugyanis már most mindent megtettek a törvény érvényesüléséért. Egy olyan törvényért, amely tulajdonképpen már tavaly, az őszi iskolaév kezdete előtt hatályba lépett, éppen elég papírmunkát és annál több bosszúságot okozva. Bóka Róbert a hozzátartozó érdeklődik. 1-2 hétre - amíg saját problémáját megoldja - hogyan helyezhetné el nálunk ápolásra szoruló szüleit. Ebben az esetben a háziorvosnak kell adnia egy igazolást, hogy az idős ember kórházi, gyógyászati ellátást nem igényel. Ha letellik a meghatározott idő, általában a hozzátartozó hosszabbítást kér. Ilyenkor már tudjuk, hogy lelkileg nem tudja feldolgozni azt a tényt, hogy az idő elszállt, a szülei megöregedtek, s ő kényszer- helyzetbe került. Át tudom érezni ezeket a nehéz helyzeteket, hiszen sok esetben a munkája, vagy a családja és a szülei között kell választania a még aktív dolgozónak. És a halál, a vég közeledtét elfogadni nagyon nehéz. Mi gyógyászattal nem foglalkozunk. Á kórház, a kezelőorvos által beállított gyógyszer- ezést végezzük el. Tehát azt, amit az idős ember a lakásban, a hozzátartozó segítségével együtt elláthat. A magyar mezőgazdaság átalakulását külföldi szaktanács- adók is segítik. Günter Brüning mezőgazdasági mérnök a DLG-szaktanácsadója Pécsett székel, de tevékenysége kiteljed az egész Dél-Dunántúlra.- Pécsett és környékén sok a német nemzetiségi település és Tolna megyében is nagy a számuk, ezért is van a székhelyem Pécsett - mondja Günter Brüning. - De nem csak nekik, hanem minden mezőgazdaságban tevékenykedő embernek szeretnék segíteni. Elsődleges célom: a magyar mezőgazdaság piac- gazdaságra való átállásának előmozdítása. Nem pénzbeli támogatást nyújtása és szerzése a feladatom. Szaktanácsokat adok a magángazdáknak és mezőgazdasági vállalkozásoknak, legyen az állami gazdaság, termelőszövetkezet. Piaci ismereteket közvetítek. Megismertetem a mezőgazdasági vállalkozókat az ármegállapítás módszereivel. Segítek megkeresni a helyi termékek elhelyezésének lehetőségeit, a piaci hézagok feltárását. A tevékenységi körömbe tartozik a legkülönbözőbb marketing ismeretek közvetítése. Ezek a szolgáltatások itt ingyenesek, a Német Szövetségi Köztársaság fizeti a költségeit. Minőségi osztályok ismertetését is vállalja Günter Brüning, hiszen, mint mondta, Magyar- ország is aláírta a társulási szerződést az EK-val, ezért a magyar termelőknek is pontosan meg kell ismerniük, hogy milyen előírásoknak kell megfelelniük. Lehetőség lenne a saját termék közvetlen eladására is. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a magángazdák közösséget alkossanak, hogy egységes áruval jelenjenek meg a piacon. Ezen kívül a parasztok, a kereskedők és a feldolgozók között is szükség lenne egy horizontális együttműködésre. Magyarországon a mezőgazdaságban a mennyiségi termelés volt az elsődleges, és a terményeket a keleti piacokon adták el. Ez összeomlott, mert az egykori Szovjetunióból, Jugoszláviából alakult utódállamok fizetési gondokkal küszködnek, képtelenek megvásárolni ezeket az élelmiszereket. Valószínűleg A brit The Sun című vezető bulvárlap hétfőn címoldalán közölt nyílt levélben bocsánatot kért II. Érzsébet királynőtől karácsonyi ünnepi beszédének ki- Milyen szabályok, köttötsé- gek vannak az intézményben?- Teljesen nyitottak vagyunk. Hozzánk bármikor, bárkijöhet látogatni. Ha mód és lehetőség van rá, a városba is elviheti az idős embert a hozzátartozó. Sőt olyan ápoltunk is van akit egy-egy családi eseményre, ünnepre hazavisznek.- Mennyi térítési díjat kell fizetni?-Térítési díjként a szűkített önköltséget számítjuk fel. Ide tartozik az ápolt étkeztetése, a szakszemélyzet munkabére, a vegyszer- és gyógyszerellátás. A többit normativ támogatásként kapjuk. Például Nagykovácsiban egy ötágyas szobában napi 500 forintot kell fizetni. Ezt az összeget a hozzátartozó fizeti, az ápolt nyugdíjával nem mi rendelkezünk. Ha nincs hozzátartozó, egyösszegű hozzájárulást fizet az idős ember.- Tervek?- Szeretnénk bővíteni a hálózatot. A X. kerületi Venyige utcában 75 ágyas gondozó-ápoló visszatér majd a keleti piacok felvevőképessége egy idő után, de már ott is mások lesznek az igények. Magyarországnak a minőségi termelést kell előtérbe helyezni. Ez az átállás egy nagyon nehéz időszak és hosszú folyamat lesz, de ez nyugaton is gondok, problémák elé állítaná a termelőket. Az itt előállított termékek is sokszor jó minőségűek, de mire a fogyasztóhoz eljutnak, már sokat veszítenek a minőségükből. Nyugaton is a minőségre helyezik a hangsúlyt, a jelszó ott is: Minőséget, meny- nyiség helyett. A privatizációs folyamatot itt az teszi még különösen nehézzé, hogy hiányzik a tőke, a megfelelő berendezések, amelyek beszerzése és fenntartása is sokba kerül. Többféle elképzelés született már arra, hogyan juthatnának gépekhez a termelők. A legjobb megoldás a közösségi használat lenne, és ha a korábbi tsz-ek a gépeikkel kiszolgálnák a kisgazdaságokat és a szolgáltatásaikért megfizethető árat kémének. Senkire nem lehet semmiféle megoldást rákényszeríteni. Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy neki mi a legmegfelelőbb. Közösen kell keresni a megoldást. Baranyában nagyon nagy gondot jelent a bor, a méz, a cukor eladása. Egy speciális szakértőt is felkértem, ennek a problémának a megoldására. Németországban a termelők 30 százalékának kimondottan rosszul megy, 30 százaléka átlagon felüli, 40 százaléka átlagos helyzetben van. Minden azonban az egyes embereken múlik. Személyiség kérdése is, hogy talpon marad-e. Persze attól is sok függ, milyen épületei, gépei, állatai vannak, mennyi a forgótőkéje. A kezdeti időszak azért nagyon nehéz, mert földnek, állatnak, gépnek, pénznek együtt kell lennie, és még ott a legfontosabb kérdés is, amit el kell dönteni, hogy mit is termeljen, milyen állatokat tartson. Tulajdonképpen csak akkor érdemes termelni, ha van felvevőpiac és az értékesítés során nemcsak a befektetés térül meg, hanem valamennyi haszonra is szert tesz. Sz. K. szivárogtatásáért. A lap 200 ezer fontot ajánlott fel az Anna hercegnő védnökölte gyermekekkel foglalkozó jótékonysági alap javára. részelgünk működik, ezt szeretnénk még 75 ággyal bővíteni, ahol - ha pályázatunkat elfogadja a Társadalombiztosítási Intézet - elmegyógyászati részleg működik majd. A Nagykovácsiban lévő részlegünket idővel átalakítjuk. Itt garzonházakban fogadjuk majd az idős embereket, s nem használati, hanem tulajdoni jogot kaphatnak a jelentkezők. Ha egy-egy otthont megnyitunk, minden esetben 1-2 hónap alatt stabilizálódik a beteglétszám, hiszen a hozzátartozó hajlandó fizetni, azért, hogy idős szülője ne 10 vagy ennél is többágyas elfekvő-intézetben legyen.- Működik még az országban hasonló intézmény?- Úgy tudom, Mezőkövesden van egy szociális otthon. Egy volt üdülőben, nagyon jó körülmények között, 2-3 ágyas fürdőszobás szobákkal várják az idős embereket. Hasonló feltételekkel dolgoznak mint mi. Az ő nevük: Gondviselés Háza. Urbán Ilona Az Aranykereszt Tizenharmadik havi fizetés és más kedvezmények is megilletnék a gy akorló pedagógusokat Fotó: Läufer László A pletykasajtó visszavonul?
