Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)
1993-02-16 / 46. szám
6 üj Dunántúli napló 1993. február 16., kedd Az Új Dunántúli Napló politikai vitafóruma A gazdasági nehézségek ellenére is ... Magyarországon a környezetünk pusztulása és ártalmainak növekedése egyre nagyobb méretű, mert egyrészt a szükséges környezetvédelmi intézkedések hiányoznak, másrészt lakosságunk többségénél a kellő környezetvédelmi hozzáállás nincs meg. Ezért a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szociáldemokrata Ifjúsági Szövetség január 30-31-én országos környezetvédelmi konferenciát szervezett neves külföldi és hazai szakemberek segítségét igénybe véve, a vonatkozó tények megismerésére, a szükséges tennivalók meghatározására, környezetünk további rombolásának megállítása érdekében. A konferencia állásfoglalása egész népünk, alapvető környezetvédelmi érdekeit van hivatva szolgálni, ezért kívánatos a sajtó olvasóit is tájékoztatni. 1. A szociáldemokraták politikája emberközpontú. 2. Környezetünk olyan mértékben pusztul, hogy az már az emberi létet fenyegeti. 3. Szoros kapcsolatot látunk a szegénység és a környezet pusztulása között. A szegénység megszüntetésével is elő kell segítenünk a környezet folyamatos javulását. 4. Semmiféle látszólagos gazdasági előny nem indokolhatja a környezet tönkretételét. 5. Az alapvető környezeti nevelést állami feladatnak tartjuk. 6. A piacgazdaság önmagában nem oldja meg a környezetvédelem problémáit. 7. Környezetet károsítok ellen az állam tegyen kényszerítő intézkedéseket. 8. Az állampolgároknak legyen joga és lehetősége, hogy a környezetkárosító technológiák alkalmazását megakadályozzák. 9. A gazdálkodó szervezeteket kötelezni kell, hogy évenként jelentéseket készítsenek, működésük környezeti hatásairól, és azt tegyék hozzáférhetővé és ellenőrizhetővé az állampolgárok számára és biztosítsanak észrevételezési jogot a környezetvédelmi szervezetek részére. 10. Tovább nem halasztható a környezetvédelmi törvény megalkotása és elfogadása. 11. E törvény rendelkezéseinek kell megakadályozniuk a már magánkézbe került erdők és védett területek irtását és pusztulását. 12. Az erdők további privatizációját ellenezzük. Az ország erdőterületeinek növelését kívánjuk. 13. A gazdasági nehézségek ellenére vállaljuk a környezet- védelem terheit, mert egészséges környezetet kívánunk a következő nemzedéknek örökül hagyni. Az MSZDP Pécs-Baranya megyei Szervezetének vezetősége Kölcsey-tagozat Aktív politikát Egyházasharasztiban Horváth Pálné polgármester asz- szony adott otthont annak a tanácskozásnak, melyet a Megyei Munkaügyi Központ módszertani osztályának koordinálásában rendeztek meg. A rendezvény programja élénk beszélgetést kínált a cigányság baranyai kisfalvakban létrehozandó szociális gondozói hálózatának megszervezéséről. Az elgondolás szerint a Megyei Munkaügyi Központ finanszírozná a közmunka jellegű gondozói hálózatban részt vevő polgármesteri hivatalokat. Ezzel a leendő lehetőséggel alkalom nyílhatna a vidéken élő ellátatlan és idős, arra szociálisan rászoruló etnikai kisebbség szervezettebb módon történő megsegítésére, ellátására. A szükséges teendők érdekében a jelenlevők a Baranya Megyei Ónkormányzatok Szövetségét fogja felkérni a program végigmenedzselésére. A Baranya Megyei Munkaügyi Központ, a Népjóléti Minisztérium, a Baranya Megyei Önkormányzat képviselői együttműködési szándékukat fejezték ki. Ajtai János a Pécsi Roma Kisebbségi Önkormányzat titkára A Lakiteleki Népfőiskola felnőttek részére 1993. májusától kétéves Kölcsey-tagozatot indít. A felvételt nyert hallgatók negyedévente egy alkalommal 3 napos, hétvégi bentlakásos foglalkozásokon vesznek részt. A nyári időszakban egyhetes előadásokat szervezünk. Témakörök: magyar mítoszvilág, nép- költészet, népművészet, néprajz, táj- és honismeret, irodaTisztelt Kovács Mózes Úr! Nem kívánjuk elvitatni a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Baranya megyei Szervezetének jogát az Ön által tett felhívás megválaszolására, de a nálunk működő demokrácia, valamint a megyénkben legrégebben működő szociáldemokrata alapszervezet jogán szeretnénk közölni aggályainkat. Baranya megyében az utóbbi fél évben megsokszorozódott a szociáldemokrata alapszervezetek száma, és jó esélyt látunk további növekedésükre. Szükségszerű az azonos elvet valló szociáldemokraták mielőbbi kapcsolatfelvétele, de erre Önt nem tartjuk megfelelőnek. Kétségtelen igazságokat tartalmaz lom, közművelődés, egyházi és világi intézmények, társadalmi és szociális kérdések, szervezéselmélet, alapfokú nyelv- és számítógépes ismeretek ... Az érdeklődőknek levélben tájékoztatót és felvételi lapot küldünk. Postacímünk: Lakiteleki Népfőiskola, 6055 Lakitelek, Pf.: 40. Jelentkezési határidő: 1993. március 31. Lezsák Sándor az 1993. február 3-án megjelent írása, de ez dogmatikusnak tűnik olyan személytől, aki a rendszerváltás óta a negyedik pártban tevékenykedik. Félő, hogy a megkezdett tárgyalások esetleg azért szakadnak félbe, mert Ön már a Nemzeti Demokrata Szövetségben tevékenykedik. Mivel mi kitartunk elveink mellett, elképzelhetőnek tartjuk a kapcsolatfelvételt más személlyel. Ismételten kihangsúlyozzuk, mi csupán a magunk és nem a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Baranya Megyei Vezetősége nevében nyilatkoztunk. MSZDP Komlói aiapsz. vez. Horváth László elnök Kitartunk elveink mellett A szelektív hallás gátolja a tárgyilagosságot! Az Új Dunántúli Napló február 3-i számában jelent meg Hársfai István tollából a baranyai országgyűlési képviselők és a Nyugdíjasok Kamarájának megbeszéléséről szóló tudósítás. Először nem tartottam fontosnak, hogy reagálják a cikkre, amely személyemre nézve nem volt túl hízelgő. Válaszra most azért kényszerülők, mert hozzám közeli és velem baráti viszonyban lévő nyugdíjasok is azt olvasták ki a cikkből, hogy én nehéz helyzetük mellett most még azt javaslom, hogy a házat is adják el a fejük felől. E cikk hatására a Justitia Baráti Társaság az Új Dunántúli Napló 1993. február 9-i számában megrökönyödését fejezte ki, és már azt írják, hogy nemcsak eladni akarom a házat, lakást a fejük felől, hanem még vállalkozásra akarom őket serkenteni. Nézzük tételesen, hogy miket is mondtam a nyugdíjasok kamarájának ülésén. Mert az az eredeti szövegkörnyezetben egész más értelmet kaphat, mint ami a cikk az olvasónak sugall.-A parlament azért nem a mindenkori reálbér kiármalás mértékének megfelelően tervezte emelni az 1993-as évi nyugdíjakat, mert a tervezett költségvetési bevétel a kétkulcsos AFÁ-ból kevesebb lett, mert a tervezett 8% helyet végül is 6% lett és vele együtt megmaradt számos termék 0 kulcsos ÁFÁ-ja is. Ez kb. 10 milliárd forintos bevételkiesést jelentett. Tudvalévő az is, hogy a nyugdíjemelések fedezetét költségvetési bevételekből teremtik meg, hiszen a nyugdíjintézetnek nincs törzsvagyona, és jelenleg is a nyugdíjalap hiányos. Ezek tények, ezt én soha nem helyeseltem, és ezt kifejezésre is juttattam a parlamentben is, ahol a 14%-os emelést nem szavaztam meg.- A kamarai találkozón azt is mondtam, hogy várhatóan 1994-ben emelkedhetnek a jelenleginél nagyobb mértékben a nyugdíjak. Hársfai István gúnyos megjegyzése mögött (hogy a „képviselő talán tud valamit”) csak azt vélem felfedezni, hogy ő bizonyos dolgokat nem ért, pedig ha körülnézne a világban, tudhatná, hogy a demokráciákban a mindenkori kormányon lévő pártok a választások évében élnek az ilyen lehetőségekkel (adócsökkentések, nyugdíjrendezések stb.) Ez valóban sokak számára választási fogás. Aki azonban ezzel egyetért, az továbbra is támogatja azt a pártot, aki pedig nem, az ezt „piszkos trüknek” tekinti, és az ellenzékre szavaz. Ezen utóbbi pártok megválasztásuk esetén az európai tapasztalatok szerint ugyanilyen eszközökkel élnek a következő új választások idején. Egyébként ezt nekem nem a miniszterelnök súgta, hanem magam láttam és olvastam, hogy mindez a jólbevált demokráciában így működik.- Legérzékenyebben azonban a cikk azon interpretációja érintett, amelyet az érdemi megbeszélések befejezése után a végszóban mondtam a nyugdíjasok kamarai képviselőnek. Arra kértem ugyanis őket, hogy beszéljenek'nyugdíjas társaikkal és elsősorban azokkal, akik nagyobb lakásban vagy ingatlanokban élnek és esetleg nem tudják annak egyre növekvő fenntartási költségeit fedezni, önként válasszák azt a lehetőséget, hogy kisebbre cseréljék, hogy garzonházakba költöze- nek és az így különbözeiként kapott pénzeket takarékba téve kiegészíthetik méltánytalanul alacsony nyugdíjukat. így talán elkerülhetik azokat a megalázó helyzeteket, amelyet a lakhatási támogatás igénylése, vagy a szociális segély kérelem jelentene számukra. Azt is mondtam, hogy ezek nagyon nehéz döntések, és ezekkel a nyugdíjasoknak csak egy kis része tud élni. Ez a folyamat már évekkel ezelőtt elkezdődött, pl. amikor a város a nyugdíjasok számára kis rezsijű garzonlakások tömegét építette, s mára már mindnek van lakója. Nyugaton ez egy külön üzletág, rendkívül sokan élnek vele. Természetesen sokkal jobb lenne azt mondani a nyugdíjasoknak, hogy az egész életükön keresztül fizetett nyugdíjjárulék után most tisztességes értéktartó nyugdíjat kapnak, de legyen bármilyen kormány hatalmon, ennek 5-10 éven belül nincs realitása. Én csak arra akartam célozni, hogy nem kell feltétlenül a nyugdíjasoknak a megalázó és kiszolgáltatott helyzetek sorozatát vállani, mert egy részük számára létezhet más megoldás is. Úgy érzem, el kell mondanom a nyugdíjasoknak, hogy amikor azt írtam, hogy 5-10 éven belül az értékálló nyugdíj azért nem teremthető meg, mert a jelenelegi nyugdíjrendszer nem biztosítási alapon működik. A jelenlegi kormány elődei másra költötték a nyugdíjalap pénzét és így tőke hiányában ez nem működhet nyugdíjrendszerként. Ezért a mindenkori költségvetés függvénye. ■sk- Amit eddig írtam azok csak elhangzott szavaim voltak egy találkozón. Engedjenek meg most arról néhány mondatot, hogy mit próbáltam tenni a nyugdíjasok érdekében. Február 1-jén törvénymódosító javaslatot nyújtottam be a Társadalombiztosítási Törvényhez, amelynek lényege az volt, hogy a kormány tartsa magát az általa meghatározott 16%-os emeléshez. Ezt elmondtam a parlament plenáris ülésén is, mégpedig úgy, hogy megneveztem azt a pénzforrást is, amely az ehhez szükséges kb. 6 milliárd forintot fedezné. Erről külön tájékoztattam Kupa, Surján és Szabó miniszter urakat. Javaslatomról levelet írtam Antall miniszterelnök úrnak is. A parlament Szociális Bizottságán is képviseltem javaslatomat, ennek hatására Kulin Sándor képviselő úr egy kompromisszumos módosító javaslatot terjesztett be egy máricusi 10 és egy szeptemberi 6%-os emelésről, amelynek éves hatása 15%-os emelés lenne. ■sk Az elmúlt héten szinte majd minden napomat ezzel töltöttem. Nem tételezve fel szándékosságot Hársfai István cikkében most mégis azt mondén, hogy az általam mondottakat rosszul értelmezte és kommentálta. Bízom aban, hogy az ott jelenlévő nyugdíjas kamarai képviselők szavaimat máshogy értelmezték. Ha azonban nem, akkor a hiba bennem van, és ezért tisztelettel megkövetem őket és rajtuk keresztül valamennyi nyugdíjast. Dr. Bíró Ferenc országgyűlési képviselő A keresztény emberekhez! Labirintus? A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt már egy éve kilépett a kormánykoalícióból, de a miniszterelnök úr még mindig koalíciós pártként tünteti fel a tagság nélküli úgynevezett „harmincvalahányo- kat” és a volt kisgazda tag minisztereket, államtitkárokat. A keresztény emberek tudják, hogy két urat egyszerre nem lehet szolgálni! Vagy a kisgazda tagság döntését fogadják el, vagy átlépnek a Demokrata Fórumba - becsületes dolog lenne részükről már dönteni. A baloldali blokk szépen szervezi magát, míg a kereszténynek mondott hatalom segítségével tíz fős pártocskákkal szeletelik a keresztény Független Kisgazdapártot. A történelmi, konzervatív, demokratikus és egyéb jelzőkkel alakuló tíz fős kisgazda — valójában demokrata fórumos - pártocs- kák, tényleges erőt nem képviselnek, de a választópolgárok megtévesztésére alkalmasak. A médiumok felelőssége, hogy az arányokat tiszteletben tartva, adnának lehetőséget a Független Kisgazdapárt törvényes vezetőinek is az igazság kifejtésére. Ha tovább folytatódik a Független Kisgazdapárt „szeletelése”, mi is megkérjük a volt MDF, vagy az elégedetlen mai MDF tagokat, alakítsanak tíz fős Történelmi Demokrata Fórumot, Demokratikus Demokrata Fórumot vagy Konzervatív Demokrata Fórumot. A Független Kisgazdapárt tagsága felül tud emelkedni az őt ért sok sérelmen. Istenben bízva, hogy a keresztényi felelősség erősebb lesz a mai politikai ellenfeleinknél is,várjuk minden keresztény erő csatlakozását a „Keresztény Nemzeti Összefogás” néven meghirdetett mozgalmunkba, hogy a keresztény nemzeti elveken felépülő magyar társadalom megvalósulhasson. Gyimóthy Géza a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt országos főtitkára Hajdú András február 8-i írásában olyan pontatlanságok vannak, melyek arra mutatnak, hogy tájékozottságát nem tárgyilagos forrásból szerezte. Mindjárt az elején a Kisgazda- párt olyan mérvű elaprózódásáról szól, ami csak mende-monda. Olyan csoport terjeszti a hírét, amely azt szeretné bizonyítani, ő az egyetlen, az igazi és erős. Ezt a forrást jellemzi a tavalyi júniusi, a párt megtisztítására tett próbálkozásnak „pancser-puccs” elnevezése is, melyet csak egy csoport használ ilyen fordított értelmezéssel. Akkor ugyanis a VEZÉR követett el puccsot zászlórudas fellépésével (mostanában kell felelnie az akkor szétkürtölt rágalmaiért a bíróság előtt), majd folytatta a kizárási sorozatot, melyet előző évben kezdett el minden szinten. Egy ilyen kizáró határozat olvastán kiáltott fel a fiatal pécsi újságíró „ez tiszta sztálinizmus”. És ez a sztálinizmus azóta is tart, újabb és újabb ellenség leleplezésével, kizárásával. A Kisgazdapárt bajai valóban, a cikk megállapításával egyezően, már az első választások előtt kezdődtek, mert sokan csatlakoztak a várt győzelem utáni karrier reményével. Tévedés azt állítani, hogy Torgyán a választási küzdelemben lett népszerű, hiszen jellemző, hogy egyéni körzetben megbukott, csupán az országos listán jutott mandátumhoz. Szereplése folytán először az előprivatizációs törvény megsza- vaztatása után szerzett nem éppen dicső nevet, ami miatt 1990 novemberében eltávolították a frakció éléről. Nevét a 91-es III/ III-as véleménykérés után ismerték meg országosan. Hordószónokhoz illő demagógiájával szerzett kezdeti népszerűségét kihasználva sosem bizonyított rágalmaival mocskolta a párt vezetését és tagjainak lejáratásával, valamint egyéni intrikáival kierőszakolt választmányok után, részben csalással, elnök lett. Mindaddig ő volt a koalíció legodaadóbb híve (és Antall miniszterelnöké, lásd az 1991 augusztusi nyilatkozatát a Nép- szabadságban), míg miniszteri rangot remélt, majd látva ennek kilátástalanságát, a kormány ellen fordult. Ettől kezdődött a „Torgyán-kurzus”, kezdődött el a kizárások végeláthatatlan sora. Ez a kurzus semmit nem akart bizonyítani, csak azon szándékát - amit az először általa „harag napjának”, később, szerényebben csak az igazság napjának keresztelt április 25-i tüntetésen mondott ki -, hogy ő akar Magyarország miniszterl- nöke lenni. Ezt a célját a jelek szerint, máig sem adta föl. Most a kisgazdákról és azok szerveződéseiről kell szólni, ha látni akarjuk a tényleges helyzetet. Kezdetben a kizártak - rágalmak özönétől kísérve - megalakították a Történelmi Tagozatot, mely szándékaik szerint a párton belüli ellenzékként akart működni. Ez a fenti okok miatt nem volt lehetséges. Pénz nélkül, helyiség nélkül pedig nem lehet politizálni, így csak ott maradt meg a párt, ahol - mint Tolna megyében - a tisztességes vezetés megmaradt tisztségében és tisztességében. Mára pedig olyan példátlan helyzet állt elő, hogy a bíróság elismerte: az elnök minden intézkedése „törvényes” volt, ezért őt akkor sem lehetne elmozdítani, ha 10 ember kivételével mindenkit kizárna (ennyi egy párt minimális létszáma). Szemébe röhög azoknak, akik le szeretnék váltani, mert ő a szándék hallatán kizárja az elégedetleneket, és egy pártonkí- vüli nem szólhat bele a párt ügyeibe. Ilyen körülmények között a kizártak lettek a többség, ők„a kisgazdák”, ha kilopták is alóluk a pártot. A kisgazdák sem tehetnek mást, ha a bíróság megtagadja a jogukat, hogy ők válasszák meg a vezetőjüket, megkísérlik, hogy együtt maradva, ugyanazokért a célokért dolgozva, mint eddig, nevet változtassanak és így ismertessék el, hogy élnek. A közeljövőben elkezdik, illetve folytatják a párt életét ugyanazok, akik régen és majd gondoskodnak arról, hogy még- egyszer ne legyen diktá- tor-uralta párt a kisgazdák, polgárok pártja. Ez is hozzátartozik a „kisgazda labirintus”-ban szükséges eligazodáshoz. Székely Sándor