Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-02 / 32. szám

1993. február 2., kedd uj Dunántúli napló 7 A többség bizakodó: jobb, hatékonyabb gazdálkodást várnak Egymilliárdot osztottak szét Somberekén A Granárium kezelését a helyi önkormányzat veszi át Előrejelzés 2025-ig Megkétszereződik a lélekszám Egykor nemcsak a megye, az ország egyik legjobban működő termelőszövetkezete volt. Ne­vében a Béke Őre. Jól emlék­szem, igen sokan felkapták an­nak idején a fejüket, amikor meghallották: Somberekén sza­una épült tsz-pénzen. (Miköz­ben Somberekén és társközsé­geiben hasonlóan szinte egé­szében tsz-pénzen gázcsöveket fektettek, utat építettek, kábel­tévét vezettek be, vagy éppen új iskolát építettek, végűi a nevé­ben is szépen hangzó kultúrhá- zat, hotelt és sportcentrumot, a Ganáriumot adták át a község­nek.) Szóval, a farmerosodás sze­lén darabokra hullt január else­jétől a nagyhírű termelőszövet­kezet. Közel egymilliárd forint­nyi vagyont osztottak szét nem kis vita és perlekedés után, vég­eredményben igazságosan az egykori házastársak között. Hét szövetkezet alakult a ko­rábbi egy helyett! Pontosan 89-en váltak ki egyénileg, kikaparva 89,6 mil­lió forintot a közösből. A hét szövetkezet a követke­zőképpen kapott vagyont. Som­berek az egymilliárd több mint 38 százalékát, 375 milliót; Pa- lotabozsok 221 milliót; Gör- csönydoboka 124 milliót, az Építő Szövetkezet 46 milliót; az Ügyviteli és kereskedelmi Szö­vetkezet 109 milliót, a családi alapon szerveződött Hosiba Szövetkezet 9,5 milliót; a Csikós János nevével fémjelzett aszta­losipari szövetkezet 4,8 milliót hasított ki a nettó vagyonból. (Elképzelhető, hogy alakul még néhány ilyen-olyan társulás, kft vagy szövetkezet, de ez még a jövő zenéje.) Azt hiszem, természetes do­log, ha ezek ismeretében az új­ságíró arra kíváncsi, vajon mi­ként vélekednek az emberek et­től a búcsútól? Hogy látják a jö­vőt? Elöljáróban leszögezném, ahány ember, annyiféleképpen vélekedtek a szövetkezet szét­válásáról. Volt, aki széthullást említett, és igen keserű szájízzel fogalmazott. Egyértelműen el­ítélve azt a mezőgazdasági poli­tikát, mely felhergelte az embe­reket, mely a szövetkezet halá­lához vitt végső soron. Más azonban egyszerűen csak szét­válásról beszélt, jókedvvel, s tele tervvel és egészséges tenni- akarással fogalmazva meg: ütő­képesebb, több nyereséget pro­dukáló egységek jöhettek így létre amellett, hogy aki nem akart a tsz-ben maradni, az is kivihette a magáét. Volt aki nevét adta vélemé­nyéhez, volt aki nem. Hát lássuk. A somberekiek új elnöke Nyi­las Mihály és az ügyvezető igazgató Gránicz Mihály szerint sikerült az átalakulási folyama­tot jó mederben tartani, nem herdálódott szét a vagyon, s úgy vélik, a községi termelőszövet­kezetek - Somberek, Palotabo- zsok és Görcsönydoboka - jó sansszal indulhatnak az önálló­ság útján. Ebbe az is beletarto­zik, hogy a vagyon elosztásakor közös üzemelésben maradt a terményszárító, a takarmányke­verő üzem és a lucemaliszt üzem. (Az osztozkodás arányait a közgyűlés szentesítette, s a vá­lás nem ment szerintük a műkö­dőképesség rovására.) Gránicz Mihály:- A dolgokat soha sem fehé­ren vagy feketén kell látni, így szerintem az a kérdésfeltevés, hogy jó-e avagy rossz a szétvá­lás, nem visz semmire, nem is igen megválaszolható. Mi egyértelműen bízunk abban, hogy a nálunk maradt kevesebb vagyonnal is nagyobb nyeresé­get tudunk elérni, mint akkor, ha a már kissé elnehezült ma­mut-szövetkezet együtt marad. De ismerve a szétválás paramé­tereit, nem panaszkodhatnak sem Görcsönydobokán, sem Bozsokon. A Hosiba Szövetkezet családi vállalkozás, a Hosiba maga is a három rokon-család nevéből állt össze. A Hoffmann, Schipp és Baumann családokéból. Schipp Márton bizakodó. (Növényter­mesztési főágazatvezető volt a korábbi termelőszövetkezet­ben.) Mint mondotta, egyelőre 20 hektár földjük van, de sze­retnének még venni hozzá, amennyit csak lehet. A kárpót­lási jegyeket összeadták. E mel­lett természetesen állattartással is foglalkoznak - 21 kocás ser­téstelepről van szó s egyéb munkával kipótolják mindazt, ami a megélhetéshez, remélt vagyonosodáshoz kell. Csikós János az asztalos szö­vetkeze elnöke lett. Mint emlí­tette, a meglévő asztalosműhe­lyét szerette volna megvenni, de ebből csak a gatter maradt. Maga vállalkozóvá vált - 34 éves fiatalember -, korábban is ott dolgozott az asztalosüzem­ben. Bizakodó. Munkája van, megrendeléseket kap, megélhe­tése biztosított. Termékeiket - ajtó, ablak, bútor, egyéb - a környékben értékesíti, de sze­retne később fölfejlődve, távo­labbra is elérni. Csíki Vince az Építők Mező- gazdasági Szövetkezete elnöke. Negyven fős csapatot vezet, akik nem csak a korábbi építési üzem tevékenységét szeretnék tovább vinni, felfejleszteni, ha­nem szántani, vetni is akarnak. Mint említette, ma a legna­gyobb gond itt a térségben, hogy sok az eszkimó és kevés a fóka, azaz több földre van igény, mint amennyi van. (Ezt Schipp Márton is szomorúan említette.) Emiatt várható, hogy a majdani földárverésen bizony megemelkednek a licitek, és sokuk igazán a földvásárlások után nyilatkozhat arról, hogy miként látja a jövőt. Gaszler József az egykori Béke Őre elnöke, ma a gör- csönydobokai szövetkezet ügy­vezető igazgatója és elnöke lett. Még a régi irodában beszélget­tünk. Nem ijed meg a jövőtől, de látom rajta, nem csak nosz­talgiából sajnálja az egykori Somberekét.-Magam szorgalmaztam ti­zenhat éve az egyesüléseket, érthető: nincs jókedvem. Elmondja, hogy most éppen vetőgép után lohol: minden eszközből mindenkinek nem ju­tott. Az egykor sok lábon álló gazdaság, most szétmenve, s a feladat ismét adott: újból lába­kat növeszteni. Dobokán csak a baromfitelep jelenti ma a szö­vetkezet állattartását. Ez óriási rizikó. S bár maradt egy-két üzem, magtár, szárító közös üzemelésben, de Gaszler József szerint a jövő úgyis azt hozza, hogy Bozsok és Doboka is megépíti majd a magáét. Pro és kontra vélemények te­hát. Csemik Jánosné, aki a földnyilvántartások ismerője mindehhez hozzáteszi, a leg­főbb gondok majd eztán jönnek, hiszen elég nehéz megfelelni a legfőbb kérdésre: hol és merre kapnak majd az egyéni vállal­kozók, mások földet? Kaphat- nak-e egy tagban? Végezetül a 89 egyéni kivá­lóról annyit, hogy nekik több­nyire csak a kivihető vagyon kellett, nem föltétlenül farmer­gazdák lesznek, mint azt a sta­tisztika mondaná. Majdnem mind iparos, s jelenleg Német­országban dolgoznak. Kozma Ferenc A világ legtöbb országában nő a lakosság várható élettar­tama - köszönhetően az életmód kedvező változásának, az érzé­kelhetően javuló egészségvéde­lemnek és a korzerű gyógyítás­nak. Hasonlóan általános ten­dencia ugyanakkor a fiatalok arányának csökkenése vagy - jó estben - a jelenlegi arány meg­maradása. E két folyamat kö­vetkezményeként egyértelműen megállapítható: világjelenség a népesség gyorsuló öregedése. Az ENSZ e témával foglal­kozó szakembereinek 2025-ig szóló demográfiai előrejelzése szerint a jövő évszázad első ne­gyedének végén a 80-as évek 4,4 milliárdjával szemben 8,2 milliárd lakója lesz Földünk­nek, s a csaknem kétszeresére gyarapodó népesség 83 száza­léka a napjainkban fejlődő or­szágokként számontartott terü­leteken él majd. (Arányuk 1980-ban nem érte el a világ népességének háromnegyedét sem.) A szakértők azt jelzik, hogy a halálozási arány bolygónk leg­szegényebb régióiban, Afriká­ban és Ázsiában egyes részein javul majd legjelentősebben. Ennek ellenére az öregek ará­nyát illetően jelentősek marad­nak a különbségek a különböző fejlettségű kontinensek között. Európában és Eszak-Ameriká- ban 2025-ben az összlakosság mintegy negyede 60 éves és an­nál idősebb lesz (mai arányuk e két földrészen 18, illetve 16 százalék körül mozog), viszont Afrikában ez a korosztály csu­pán 6 százalékot fog képviselni. A világszerte várható gyors elöregedés nyomán elsősorban a 60-69 évesek tábora növek­Csodálatos képek mutatják a tenger élővilágát. Minden él, mozog, nyüzsög az őselemben. Halrajok sűrű tömegei úsznak szemközt, mégis kitérnek, cápa- falkák marakodása hamar oldó­dik. Jut hely a magányosan le­begő, suhanó rájáknak, tekergő kígyóknak, játékos delfineknek, polipnak, fókának, pinguinek- nek. A korall-állat pusztulása után virágdísszé válik, az áram­latok páfrány-erdőt borzolnak szellő módján. A pikkely nem kopik, a fóka és pinguin-szőr vízálló, pótló­dik az élő burok. A halak nem soványak, a fó­kák nem kövérek, szabályosan, egyformán „szépek”-olyanok, amilyenek. Lakást találnak, élelmet ke­resnek. Gondnak sem helye, sem módja nincsen. Élnek „mint hal a vízben”. szik majd. A hetedik X-en tú­liak „társasága” jóval lassaban gyarapszik majd, mert közülük sokan ifjú éveikben alacsony életszínvonalon éltek, hiányo­san táplálkoztak és nem jutottak hozzá megfelelő orvosi ellátás­hoz. Az öregek többségét a prog­nózisok szerint továbbra is a nők alkotják. Ebben több té­nyező játszik szerepet: eltérő terhelésük, életmódjuk, életvite­lük. Nem utolsó sorban az, hogy nyugdíjba menetelük után a nők többsége a férfiaknál jobban al­kalmazkodik megváltoztott helyzetéhez: talál munkát, el­foglaltságot a családban, a ház­tartásban, szinte ideje sem jut arra, hogy a fölöslegesség érzé­sével szembesüljön ... A világszervezet szakértői­nek prognózisa még nem szá­molhatott a Kelet-Európábán bekövetkezett változásokkal, amelyek természetesen kihat­nak a demográfiai helyzet ala­kulására. A növekvő munka- nélküliség elsősorban a pálya­kezdőket és a nyugdíjhoz közel­állókat, illetve a „tovább szolgá­lókat” érinti, ami érthető, de az értintettek számára nehezen el­fogadható. Márpedig erre a vál- tozsára fel kell készülnie a ma még nem öreg, de korosabb munkavállalóknak, ha az élet­tartamot illetően (is) lépést aka­runk tartani az idősödő népes­ségű fejlett országokkal. Ehhez nemcsak társadalmi tolerancia és megfelelő egészségügyi, szociális ellátás szükséges, ha­nem az is, hogy az egyén előre megtervezze nyugdíjas éveit és idejében fölkészüljön körülmé­nyei megváltozására. Ny-é­Hol él az ember? Bolygója szilárd talaján ütött tanyát, épít és fúr. Néha vissza­jár a vízbe és a levegőbe lép, ha lassú a talpa és a kerekei. Ha nem fér földjén társaitól vagy a hulladékok miatt, felfelé nyúj­tózik, holdig és a csillagokig. Testét óvnia kell hidegtől, for­róságtól, fedi megszokásból is (ha túlélte ifjúságát, van takar- nivalója). Öldösi saját fajtáját, piszkitja, rongálja, pusztítja a környezetét. A dinoszauruszok- után nem maradt haszontalan hulladék, az ember belefullad saját piszkába. A furcsa lény nem találja he­lyét és sajnos tud gondolkodni. Jól esik a képeket nézni, ze­nével, szöveg nélkül. Jól esne nem is gondolkozni, csak önfeledten elmerülni az ATLANTISZ-ba. Konkoly-Thege Aladár A görcsönydobokai baromfitelep Fotó: Szundi György Élet-tér A jogi rendezetlenség ellenséget szül Kiásták a csatabárdot Az történt, hogy január ele­jén Pécsett két halottat elcserél­tek. Miután a tévedést észrevet­ték, értesítették a családot. Ki- hantolták a sírt, majd eltemették a valódi hozzátartozót. A család kártérítést kért, amit a kft., mint fővállalkozó ki is fizetett, de nem azért, mert felelősnek érzik magukat a halottcserében. A vita még mindig tart, hogy ki követte el a hibát: a fővállal­kozó kft, vagy az alvállalkozó temetkezési vállalat.- Teljesen rendezetlen a jogi szabályozása ennek a területnek - mondja Szabó Mihályné, a Baranya Megyei Temetkezési Vállalat igazgatója. - Az vétett a legnagyobbat, aki a „piacra engedte” ebben a szolgáltatás­ban is a magánvállalkozókat. A feltételek egyáltalán nincsenek meg, és az kap engedélyt, aki akar. Jelenleg káosz van és nem verseny. Nehéz így dolgozni. A magánvállalkozó sok olyan dolgot megengedhet magának, amit egy vállalat nem. Nem kell ügyeletet tartania, nem kötelez­hető arra, hogy bármilyen idő­pontban elszállítsa a halottat. A vállalat által kiépített infrastruk­túrára épülnek rá. Nincs hűtő­házuk, kevés az autójuk, az em­berük. Két pécsi magánvállal­kozó legalább bejelentette, hogy működik. Ezekkel meg is állapodtunk, hogy a temetés előtti nap 9-10 óra között lehoz­zák a halottat, a kellékeket. A temetést már mi végezzük el, mert az nem járható út, hogy egy ravatalozót többen is hasz­nálnak. A Baranya megyei Temetke­zési Vállalat a sajnálatos eset óta, minden alkalommal azono- síttatja a hozzátartózokkal a ha­lottat, és erről egy papírt is alá­írat. A temetőket a vállalat üzemelteti, de az önkormányza­tok tulajdonában vannak. A többször módosított szakmai rendeletek elavultak, nem felel­nek meg a jelenlegi gazdasági körülményeknek. Szükség lenne egy új a szakvállalatokra és magánvállalkozókra, gazda­sági társaságokra egyaránt ér­vényes szabályozó rendszerre.- A temető szeretné megtar­tani a monopolhelyzetét - mondja dr. Orovica Márk, a pé­csi Pax Vobis kft. ügyvezetője. - Mindent megtilt, ami konku­renciát jelenthet számára. A kft-énk szervezettségi formája ugyanaz, mint egy állami válla­laté. Annak idején, amikor a pi­acra léptünk, levélben megke­restük a temetkezési vállalat ve­zetőjét és kértük szerződésben szabályozzuk, kinek mi a köte­lessége, mit tehet és mit nem. Ha bármi előfordul, ki miért vonható felelősségre. Ezt a szolgáltatást nem lehet butik szemlélettel csinálni, itt a ke­gyeleti szempontokat a legvég­sőkig figyelembe kell venni. Ez a szerződés a mai napig nem készült el. Információkat kér­tünk, hogy a kft és a vállalat kö­zötti együttműködés minél zök- kenőmentesebb legyen. Első­sorban a halottak, hamvak és a kellékek munkaidőben, ügye­letben, éjszaka, munkaszüneti napokon történő szállításának, átvételének, kiadásának feltéte­leiről, lehetőségeiről kértünk tá­jékoztatást. Fél éven keresztül szinte zavartalan volt a kapcso­lat a kft. és a temetkezési válla­lat között. A januárban történt halottcsere óta áldatlanná vált a helyzet. Ä magánvállalkozók nem temethetnek a pécsi köztemető­ben, de egyetlen olyan temető­ben sem, ami a Baranya Megyei Temetkezési Vállalat kezelésé­ben van. Ezért, ha temetést is kémek tőlük, kénytelenek to­vábbküldeni az ügyfeleket.- Szigorú utasítás az is, hogy az embereink nem léphetnek be a temető hűtőjébe - folytatja dr. Orovica Márk. - Nemrég kap­tunk egy levelet a vállalattól, amelyben ismételten felhívják a figyelmünket arra, hogy szigo­rúan tartsuk be a szabályokat. Egyébként fő- és alvállalkozói jogviszonyban állunk egymás­sal, amiből a kft. a fővállalkozó. A családok velünk vannak kap­csolatban, de mi csak szervez­zük a temetéseket. A vállalat ál­tal elvégzett szolgáltatásokért minden egyes alkalommal kü­lön fizetünk. Amióta a magán- vállalkozók megjelentek a pia­con a temetkezési vállalatnak több területről is ki kellett vo­nulnia. A még meglévő pozíció­ját félti, ezért nem enged be mást a temetőibe temetni. A je­lenleg kialakult áldatlan hely­zet, ami csak haragot és ellen­ségeskedést szül, csak úgy old­ható fel, ha jogilag minden a he­lyére kerül. Szerződés rögzíti, hogy ki mit tehet, miért kell vál­lalnia a felelősséget. Sz. K. Gyémántok a mikrohullámú sütőből Ausztrál tudósok tiszta ipari gyémántot állítottak elő mikrohullámú generátorral. A magnetron egy vákum- kamrában öt-tiz ezer Celsius fokra felhevíti a hidrogén- és metángázokat. A szuperforró gázplaz­mában acetilin szabadul fel, majd a szén apró, de tökéle­tes gyémántkristályok for­májában lerakódik. A „gyémánt-bőr” meg­védheti az autómotorok ke­rámia részeinek belső felüle­tét vagy a sebészet számára a legfinomabb szikék előállí­tására használható. A „gyémántkések” ma akár 30 ezer márkába is be­lekerülnek - mondja dr. Knachan, - de a mikrohul­lámú technika segítségével száz márkáért is előállítható.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom