Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-15 / 45. szám

10 oj Dunámon napio 1993. február 15., hétfő „ Fekete Zoltán ” pályadíj Lábszárfekélyek gyógyítása Dr. Hrabovszky Tamás A vénák betegségeit, a vissz- eres panaszokat, a trombózist Magyarországon már népbeteg­ségként emlegetik. A sajnálatos adatok mellé sorolhatók a trom­bózisok után gyakran kialakuló lábszárfekélyek, amelyek keze­lése hosszadalmas, s fennáll a kiújulás veszélye is. Gyógyítá­sukra különböző terápiákat al­kalmaznak, amelyek közül a legeredményesebbnek az a komplex terápia nevezhető, amelyet a POTE Bőrgyógyá­szati Klinikáján dolgoztak ki. Dr. Hrabovszky Tamás docens e területen folytatott húsz éves munkájának eredményét, ta­pasztalatait összegezte egyik tudományos dolgozatában, amelyre a nemzetközi szakmai közvélemény is felfigyelt. El­nyerte a Kanadában élő Fekete Zoltán bőrgyógyász által alapí­tott pályadíjat, amellyel az év legjobb bőrgyógyászati tudo­mányos közleménye szerzőjét jutalmazzák.- Mi ennek a komplex keze­lésnek a lényege?- Sebészeti és konzervatív kezelést kombinálunk. A láb- szárfekélyekes állapotot meg kell szüntetni, a visszereket meg kell operálni, szükséges trombózisgátlást folytatni és plasztikai simításokat végezni bőrátültetéssel. Egy kezelés két hónapig tart. Van bőrgyógyá­szati sebészeti osztályunk, de több ágyra lenne szükségünk. A bőrgyógyászati klinika évek óta vár felújításra.- Ön bőrgyógyász vagy se­bész?- Mindkét szakterületből van szakvizsgám, harmadikként pe­dig plasztikai sebészetből sze­reztem szakképesítést. A bőr­gyógyászati sebészet határterü­let, és megnyugtató művelése elképzelhetetlen ezen szakisme­retek nélkül. Az orvosi egyete­men 1963-ban végeztem, s utána Zoltán János professzor úr vezetésével dolgoztam. A bőrgyógyászati sebészet, a plasztikai sebészet akkoriban még úttörő jellegű kezdemé­nyezésnek számított, de remek iskolát teremtett. Emellett nagy hálával gondolok dr. Kariinger Gy. Tihamér professzorra, a pé­csi II., majd I. Sebészeti Klinika igazgatójára, aki felismerte a kérdés jelentőségét és szá­momra minden támogatást megadott.- Kozmetikai plasztikai sebé­szettel is foglalkozik Ön?-Nem. A kozmetikai plasz­tikai sebészet, akárhogy nézzük is, már üzleti kérdéseket vet föl. Lehet, hogy kellene ilyen rész­leget kialakítani, de egyáltalán nem biztos, hogy az a bőrgyó­gyászat felségterületéhez tar­tozna kizárólag. Egyébként majdnem minden diszciplíná­nak van plasztikai sebészeti ve- tülete is, gondoljon például a fül-orr-gégészek munkájára.- Mi okozza a vénás betegsé­gek gyakoriságát?- Á kérdés messzire vezetne, de kiemelhető a krónikus moz­gáshiány, az örökölhető hajlam és az ösztrogén tartalmú fogam­zásgátló szerek használata. A megerőltető fizikai munka, a sok állással járó napi elfoglalt­ság is mind a visszeresség kia­lakulásának kedvez. A szülések számának növekedésével is fo­kozódhat az előfordulás való­színűsége. A betegség megelő­zésével mindenképpen többet kellene törődni. Vannak értor­nák, asszonytomák, természete­sebb fogamzásgátlók. A lehető­ségeket jobban figyelemmel kellene kísérni.- Olykor lehet olvasni, hal­lani különböző új, egyszerűbb gyógymódokról a visszerek ke­zelésében. Mi ezekről a vélemé­nye?- Tapasztalataim szerint a fény-és hasonló kezelések tü­neti jellegűek, a keringési za­vart nem szüntetik meg.- Dél-Dunántúlról, de az or­szág más területeiről is érkez­nek önökhöz betegek lábszárfe- kélyes problémákkal. A klinika a felújítása után nagyobb he­lyet, több orvost tud az ellátá­sukra biztosítani?- A megoldás az lenne, ha a klinikai rekonstrukció befejez­tével a dermatokirurgiai profil keretében a lábszárfekélyes be­tegekkel kiemelten tudnánk fog­lalkozni. B. A. Új számítások, mértékek, kedvezmények, mentességek, de szoros határidők Nem növekedhettek az idei adóterhek Módosított helyi iparűzési, építmény- és idegenforgalmi adórendeletek Pécsett Az Országgyűlés 1992. évi LXXVI. törvényével módosí­totta és kiegészítette a helyi adókról szóló 1990. évi C. tör­vényt. Az iparűzési adó vo­natkozásában például meg­változott az adó alapjának számítási módja és az adó mértéke, az építményadónál bővült az adómenetes gazda­sági célt szolgáló építmények köre, valamint a kommunális befizetések adóval szembeni elszámolásának beszámítási ideje, az idegenforgalmi adó­nál pedig a fogalmi meghatá­rozása módosultak. A legfon­tosabb új szabályként mégis­csak azt kell kiemelni, hogy a törvénymódosítás az önkor­mányzati adórendeletek év­közbem változása esetére ka­tegorikusan megtiltja az adó­terhek növelését. A törvényi módosulásoknak az önkormányzati rendeletek­ben is tükröződniük kell, s te­kintve, hogy a jogszabály csak karácsony előtt jelent meg a Magyar Közlönyben, az ön- kormányzatoknak szinte idejük sem volt arra, hogy az idei évre magasabb helyi adókat állapít­sanak meg. Pécs Önkormány­zata is február elején módosított helyi adórendeletein. Az adóalap új számítási módja A törvényi és ezekkel össze­függésben az a pécsi önkor­mányzati adórendeletek legfon­tosabb változásairól dr. Rado- chay Csongor, a Polgármesteri Hivatal Adóirodája vezetőjének segítségével készítettünk - ko­rántsem minden részletkérdésre kiterjedő - ismertetőt. A legtöbb lényeges változás a helyi iparűzési adó szabályozá­sában található. így mindenek­előtt mg változott az adóalap számítási módja: az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbe­vétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések érté­kével. Az új szabályozás egyér­telműen az adóalap mértékét csökkenti. Ha a vállalkozó az iparűzési tevékenységet több önkormányzat illetékességi te­rületén végzi és az adó alapja egyes illetékességi területeken elkülönítetten nem áll rendelke­zésre, akkor azt - a tevékenység sajátosságaira leginkább jel­lemzően - a vállalkozónak kell megosztania a törvény mellék­letében meghatározottak sze­rint. Erről a vállalkozónak feb­ruár 28-ig nyilatkozatot kell tennie az adóhatóságnak! A vállalkozónak az adóköte­les tevékenysége megkezdésé­től számított 15 napon belül az adóévre várható adójáról beje­lentést kell tennie az adóható­ságnak. Az adóelőleget az I. félévben március 15-ig, a II. félévben szeptember 15-ig kell befizetni. A vállalkozónak az iparűzési adóelőleget a várható, éves fizetendő adó 90 százalé­kának megfelelő összegre az adóév december 20-áig ki kell egészítenie. Ennek elmulasztása bírságot von maga után. Február végi határidők! Erre az évre vonatkozó fon­tos rendelkezés, hogy az adózó az 1992-re esedékessé vált, ál­tala megállapított iparűzési adóelőlegének, továbbá a helyi adókról szóló törvény rendelke­zései szerint számított összegé­nek különbségéről is adóbeval­lást tesz 1993. február 28-ig. A különbözet összegét ezzel együtt megfizeti, vagy vissza­igényli. Erről ezt követően az adózót az adóhatáság fizetési meghagyásban értesíti. A törvényi előírásnál kedve­zőbb szabályozást alkotott ren­deletében Pécs Közgyűlése az adókedvezmények kiterjeszté­sével: az adóalanyt a nettó ár­bevételéből származó olyan rész után, ahol alválalkozói tel­jesítés, illetve az eladott áruk beszerzési értékére adó­alap-csökkentési lehetősége nincs, 1994. január 1-jétől kez­dődően 50 százalék mértékű adókedvezmény illeti meg. Ez a kedvezmény adóvisszatartás formájában vehető igénybe. Sajátos pécsi kedvezmény A pécsi szabályozás az adó­alap új számítási módjára ve­zethető vissza, amely minde­nekelőtt a kereskedelmi tevé­kenységet folytatók számára előnyös. Az önkormányzati rendeletnek ez a passzusa az ipari tevékenységet folytatók számára próbálja kiegyenlíteni ezt az előnyt. Tavaly év végéig 217 millió forint bevétele volt a Pécsi Ön- kormányzatnak a helyi iparű­zési adóból. Ha fenntartja az adó mértékére vonatkozó ko­rábbi szabályozását - függetle­nül attól, hogy a törvény a vál­lalkozók számára jóval kedve­zőbb adóalap-számítási módot határozott meg - , akkor ez a bevétel mintegy 130 millió fo­rintra csökkenne. (Eltekintve at­tól, hogy az idei évben várha­tóan az eddigi 300 helyi iparű­zési adó megfizetésére kötele­zett vállalkozóhoz újabb mint­egy 300 olyan vállalkozó csat­lakozik, akik az elmúlt két év­ben a kezdőknek járó adómen­tességet élvezhették.) Három helyett nyolc ezrelék, de... Az önkormányzat közgyű­lése a fentiekre tekintettel meg­változtatta rendeletében az adó mértékére vonatkozó előíráso­kat. A korábbi 10 millió forint helyett 5 millió forint összegű adóalapig nem kell adót fizetni. Az e fölötti rész után viszont a korábbi 3 ezrelék helyett 8 ezre­lékre emelkedik az adó mér­téke. Azok fizetnek ilyen mér­ték szerint, akiknek az új adó­alap- számítási forma alapján a nettó árbevételük meghaladja a 10 millió forintot. Mivel azon­ban évközben tilos az adóterhet növelni, az 1993 évi adóteher nem haladhatja meg az 1992-ben hatályos önkormány­zati rendelet alapján megálla­pítható mértéket. A módosítás március 1-én lép hatályba, így az adó mértékét az év első két hónapjára még a régi szabályo­zás szerint számítják. Adómentes építmények Az építményadónál bővült az adómentes, gazdasági célt szol­gáló építmények köre. Az adó­kötelezettség nem teljed ki a tü­zelőtérre, a tüzelő- és salaktáro­lóra, a szárítóra, padlásra, szer­számkamrára, színre és pincére, az állattartást szolgáló épüle­tekre, valamint az ezekhez kap­csolódó raktárakra, tárolókra és a növénytermesztéshez szüksé­ges épületekre. Adómentes a költségvetési szerv, a közszol­gáltató szervezet, valamint az egyház tulajdonában álló épít­mény. Ez azonban csak a törvé­nyi rendelkezés beemelése az örkormányzati rendeletbe, hi­szen Pécsett egyébként is csak magánszemélyekre teljed ki az építményadó. Újdonság, hogy a több tulajdonos esetére vonat­kozó azon rendelkezéstől, amely szerint azok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok, már el is lehet térni a valamennyi tulajdo­nos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megál­lapodásban. Beszámítható beruházások A kommunális célú befize­tések adóval szembeni elszá­molásánál a szintén március 1-jén hatályba lépő módosított pécsi önkormányzati rendelet lényeges kedvezményt határo­zott meg. Ha a magánszemély 1991. január 1-jétől kommuná­lis beruházást hajtott (hajt) végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesített (teljesít), akkor a saját beruhá­zás számlájával igazolt ellenér­téke a beruházás befejezésének évében, illetőleg a befizetés támogatással csökkentett ösz- szege a befizetés évében le­vonható az önkormányzat által megállapított, az adott évben esedékessé vált helyi adóból. Ha pedig ennek éves összege nem éri el a levonható össze­get, akkor a levonási jog a megnyíltát követő négy naptá­riévben esedékes helyi adóval szemben érvényesíthető. Az idegenforgalmi adónál mutatkozik a legkevesebb vál­tozás: lényegében értelmezé­sekről, pontosításokról van szó. Például annál, hogy kit terhel az adókötelezettség? Az új megha­tározásban azt a magánsze­mélyt, aki kereskedelmi és fize­tővendég-szolgálatot igénybe, véve nem állandó lakosként tar­tózkodik az önkormányzat ille­tékességi területén egy vendég- éjszakát meghaladóan. Az adó alapja tehát a megkezdett má­sodik és további vendégéjsza­kák száma. Az átképzés nem idegenforgalom A mentesség körét is kiter­jesztették. Nem kell idegenfor­galmi adót fizetniük a 18. életé­vüket be nem töltött, továbbá a 70. életévüket betöltött szemé­lyeknek, az egészségügyi és szociális intézményekben ellá­tottaknak, a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony, a munkaviszony, a munkavég­zésre irányuló egyéb jogviszony alapján, hatósági vagy bírósági intézkedés folytán, szakmun­kásképzés, szakmai átképzés, szervezett szakismereti oktatás keretében, szolgálati kötelezett­ség teljesítése, vagy vállalko­zási tevékenység céljából az önkormányzat illetékességi te­rületén tartózkodó magánsze­mélynek. Dunai Imre Termesszenek több sárga- és téli dinnyét! Fólia alatt Hamis papírokkal 14 milliós Mercedes Feltehetően hamis papí­rokkal ellátott Mercedes 500 SE személyautó kivite­lét akadályozta meg a határ­őrség. Mint Krisán Attila ezre­des, határőrségi szóvivő el­mondta: az eset Záhonynál történt, ahol egy len­gyel-német kettős állampol­gárságú férfi jelentkezett ki­lépésre a német rendszámú Mercedessel. Az útlevélke­zelő elkérte a jármű for­galmi engedélyét, és feltűnt neki, hogy azt a német gya­korlattal ellentétben nem számítógéppel, hanem író­géppel töltötték ki. Ráadásul a biztosítási kártya kézírású volt, és a Mercedes tipusz- száma is eltért a valóstól. A határőrség az ügyet to­vábbi vizsgálatra átadta a helyi rendőrségnek. Baranya megye egyik kerté­szeti „újdonsága” a közvéle­mény szerint a dinnye. Mivel Vajszló-Sellye környékén so­kan foglalkoznak ezzel az érté­kes növénnyel, megkerestük dr. Nagy Józsefet, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem do­censét, a hazai dinnyetermesz­tés tudorát, hogy válaszoljon néhány, a termelők által felve­tett kérdésre.-Az elmúlt években dinnye­termelő körzet alakult ki me­gyénkben. Megkérjük, szóljon néhány szót a magyar dinnye­termesztés múltjáról.- A dinnye termesztése az egész ország területén megta­lálható. Meghatározó az ország déli, dél-keleti része volt. Az 1860-as évek táján a hevesiek kidolgozták a gyepkockás pa­lántanevelésen alapuló termesz­téstechnológiát. Ezáltal koráb­ban érlelték be a dinnyét, mint a déli termesztők és magukhoz ragadták a kezdeményezést. Ezen „ültek” is kb. 100 évig. Az 1960-as években megjelent Magyarországon a műanyagfó­lia. Alkalmazásával fokozni le­hetett az érés korai ságát, nö­velni a termésátlagokat. A he­vesiek ebben a körben kimarad­tak. Újra a baranyai és békési termesztők vették át a termesz­tésben a meghatározó szerepet. Kétségkívül a legkorszerűbb technológiai változat a váznél­küli és a fólialagutas termesz­tés. Ez többletkiadással jár. A magyarországi árrendszer (drága korai, olcsó késői árú) szinte kényszeríti ennek alkal­mazását. Arról nem is beszélve, hogy korábbi vetés (március közepe), korábbi kiültetés (ápri­lis 25-től) lényegesen korábbi érést eredményez (július eleje), s a piac ezt fizeti meg.- Milyen eredményekről számolnak be a hazai nemesítők és kutatók?- Sárgadinnye nemesítésünk elmarad a kívánalmaktól és a külföldi nemesítők eredményei­től. Példaként említem a Fiata sárgadinnye fajtát. Oly nagy­szerű fajta a minőséget, szállít­hatóságot, betegség- és kömye- zettűrő képességet tekintve, hogy vele bizony egyetlen ma­gyar fajta sem hasonlítható ösz- sze. A többi külföldi fajta is na­gyon jó! Sárgadinnyénél felhí­vom a figyelmüket a téli diny- nyékre, azok termesztésére és fogyasztására. A görögdinnye nemesítésünk viszont világszínvonalú. Keve­sen tudják, hogy a Szigetcsépi 51 FI fajtát Pannónia néven szinte egész Európában ter­mesztik sikerrel. Az utóbbi években itt is egyre nagyobb te­ret hódit a jobban eltartható, zöld csikós, kerek, hosszúkás görögdinnyék köre (Crimson, Charleston Gray, stb.). A ter­mesztéstechnológiai kutatások eredményei közül kiemelem a fóliás takarási módok kidolgo­zását, elterjesztését.- Külföldi tapasztalatai alap­ján, mit kellene tennünk, hogy dinnyéink megjelenjenek a kül­piacon? Hol lát erre esélyt?- Először is szervezettebbnek kellene lenniök a termesztők­nek. Ha mindenegyes termesztő egyenként jelentkezik a piacon az árúval, nemcsak a kereske­dővel áll szemben, hanem min­den egyes termesztő is konku­rense. A szerveződésre külföl­dön, nagyon sok példa van. So­kan a holland árveréseket tart­ják a legjobbnak. Ez szerintem is így van. De most egy egysze­rűbb dél spanyolországi (Almé- ria) példát mondok. Szinte min­den faluban van egy-két árve­rési csarnok. Ez a piac. A ter­mesztők itt adják el az árúikat belföldre, illetve külföldre. Ne gondoljanak nagy dologra. Az árverési csarnok olyan mint ná­lunk egy dunaújvárosi szin. Két részre osztották. Az egyik felé­ben előkészítik, csomagolják az árút. A másik részében tárol­ják. A kereskedők csak ezt lát­hatják. Középen, a fal mellett pedig van az árverési rész, egy árverést jelző órával. Az óra mutatja az árú tömegét, árát, termelő számát. Erre licitálnak a kereskedők. Ehhez természe­tesen olyan informatikai háttér is kell, ami percre pontosan jelzi az európai igényeket, ára­kat, stb. Másik dolog, hogy korszerű csomagolás nélkül, nem lehet európai piacon dinnyét eladni. Vége tehát a vagonokban, öm­lesztve szállított dinnye-keres­kedelemnek. A külföldi piaco­kért újra meg kell küzdenünk. Új kapcsolatokkal, az európai érésütemet ismerve van helye a magyar dinnyének a külföldi piacokon.- Önt jól ismerik a baranyai dinnyések, mit javasol nekik?- Töretlen lendülettel foly­tassák a fóliás dinnyetermesz­tést. Nagyon ügyeljenek a fajta­választásra. Termesszenek több sárga- és téli dinnyét, mert ezeknek lesz jó piaca. Ne siet­tessék az érést kémiai anyagok­kal, mert nagyon rontja az árú minőségét. Környei Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom