Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-15 / 45. szám

8 üj Dunántúlt napló 1993. február 15., hétfő Irak kétségkívül atomfegyve­ren dolgozott és kapacitásának egy része a háború ellenére fennmaradt - de a jelenlegi ENSZ-ellenőrzés képtelen azt felderíteni, - jelentette a The New Yorker. A hetilap legújabb számában egyúttal - mértékadó amerikai illetékesekre hivat­kozva - azt állítja, hogy az ENSZ-ellenőrök jelentős része alkalmatlan feladatának ellátá­sára, olasz vezetőjük pedig ko­rábban hazája atomiparának iraki szállításaiban volt érde­kelt. A terjedelmes, a nemzetközi ellenőri gárda több tagját, va­lamint amerikai kormánytiszt­viselőket (névtelenül) megszó­laltató beszámoló szerint az el­lenőrzés csak a kezdetnél, 1991-ben volt eredményes: az irakiak közvetlenül a háború után még nem tudták megté­veszteni az ENSZ embereit. Azok feltartóztattak egy teher­gépkocsi-oszlopot, amely atom­fegyver előállítását szolgáló be­rendezéseket szállított, egy iro­A föld alá rejtették az iraki atomfegyveripart A kapacitás egy része ép Németország és a menekültek A menekültbefogadás németországi gyakorlatának újraszabályozásáról tárgyaló kormánykoalíció és az ellen­zéki szociáldemokraták kül­döttségének vezetői megál­lapodtak abban, hogy Bulgá­ria és Románia mellett a Cseh és a Szlovák Köztársa­ságot, valamint Magyaror­szágot törvényileg is a „biz­tonságos származási ország” kategóriába sorolják, ahol az embereket nem éri üldözés politikai, vallási vagy faji okokból. így a nevezett országok ál­lampolgárainak esetleges menedékkérelmével a német hatóságok eleve nem fognak foglalkozni. A CDU és a CSU delegá­ciójának vezetői Bonnban közölték: amennyiben a ké­relmező eltitkolta, hogy útja Németországba biztonságos, az emberi jogi normákat be­tartó harmadik országon át vezetett, de ez kiderül, bead­ványát „megalapozatlannak” fogják tekinteni. „Biztonságos harmadik országnak” nyilvánítják, il­letve kívánják nyilvánítani az EK-országokon, Auszt­rián, Svájcon kívül Lengyel- országot és Csehországot, valamint a skandináv álla­mokat, Szlovákiát, Magyar- országot.Ertelmezések sze­rint ez azt jelentené, hogy ha az illető például Magyaror­szágról utazott be repülőgé­pen Németországba, nem kérhetne menedékjogot, ki­toloncolás várna rá. daépületben pedig titkos ira­tokra bukkantak, amelyek ugyancsak bizonyították az atomfegyverkezést. Azóta azonban lényegében semmi nem találtak: részben azért, mert az irakiak szervezetten akadályozzák a munkát, rész­ben, mert alkalmatlan ellenőrö­ket küldenek ki, illetve az ENSZ Nemzetközi Atomener­gia Ügynöksége (IAEA) a szük­séges határozott fellépés helyett inkább elkeni a dolgokat. Az IAEA ellenőrei az Öböl-háború előtti évtizedben az előírásoknak megfelelően vizsgálták Irak - békés célúnak jelzett - atomberendezéseit, így nem lehetnek érdekeltek abban, hogy most bizonyítsák: egy év­tizeden át félrevezették őket. E tényt egyébként egy iraki szak­ember is megerősítette: mint az IAEA korábbi ellenőre, ponto­san tudta, hogyan lehet megté­veszteni kollégáit... A The New Yorker szerint az iraki tömegpusztító fegyverek ellenőrzése kimerítő és a jelen­legi formájában értelmetlen munka. Az irakiak a nemzet­közi csoportok minden lépését ellenőrzik, beszélgetéseiket le­hallgatják, sőt, a szakembereket fizikailag is zaklatják, megféle- lemlítik. Miután iraki kísérőik előre tudják, hová készülnek, a felkeresett üzemekben semmit nem találnak, az illetékesek mindent letagadnak - annak el­lenére, hogy az amerikai, a brit, a francia és az orosz hírszerzés­től részletes adataik vannak ar­ról, hol mit keressenek. A másik gond az, hogy sok IAEA-el- lenőr csak a békés atomtechni­kában járatos és így képtelen felismerni a fegyvergyártásra utaló jeleket. Az amerikai hír­Borisz Jelcin orosz elnök üdvözli Richard Nixont, az Egyesült Államok egykori elnökét a moszkvai Kremlben február 10-én. Nixon látogatásának hivatalos célja: megismerkedni a jelenlegi orosz helyzettel. A dán „család*5 Úgy tűnik, nem csupán ke­let-európai sajátosság, hogy egy kormány minden lehetséges helyre a kormánytagok rokonait vagy barátait ülteti be. Poul Nyrup Rasmussen, új dán miniszterelnök rekord számú rokonnal és baráttal vette körül magát. A miniszterelnök eljegyezte és hamarosan felesé­gül vette Lone Dybkjaert, aki a kormány egyik legradikálisabb baloldali politikusa. Rasmussen „balkézé” és az utóbbi években tanácsadója Ralf Pittelkow, akinek a felesége Karen Jesper- sen, a szociális ügyek minisz­tere. Ez utóbbi egyébként a te­levíziótól jött két évvel ezelőtt a Szocialista Néppárthoz. Dánia történetében első alka­lommal ül a kormányban egy házaspár, Rasmussen barátja és vetélytársa, a pénzügyminisz­ter, Mogens Lykketofte, akinek a felesége, Jytte Hilden a kultu­rális ügyek minisztere. Mogens egyébként korábban Rasmussen első feleségével, Helle Molle­rup-pal élt házasságban. A kis középpárt, a 20 évvel ezelőtt alakult Közép Demokraták je­lenlegi vezetője, Mimi Jaqobsen a pártalapító Erhard Jacobsen leánya. Mimi Jacobsen egyéb­ként miniszterelnök-helyettes és a gazdasági élet koordinálá­sáért felelős. Az új dán kor­mány külügyminisztere, Niels Helveg Peterson fia egy korábbi néppárti politikusnak és minisz­terelnöknek. Az új védelmi mi­niszter, Hans Haekkerup apja pedig a 60-as években volt kül­ügyminiszter. Nyrup Rasmussen kormánya több szempontból is egyedü­lálló. Dánia eddigi történeimé-, nek legnépesebb kormánya, összesen 24 tagból áll. A kor­mányban nyolc női miniszter van, ami szintén rekordnak számít. Első alkalommal nevez­tek ki miniszternek valakit, aki 30 évnél fiatalabb, a Keresztény Néppárt elnökét, a 29 éves Jann Sjursent, aki most energiaügyi miniszter lett. Postaszolgálati bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN szerzés egyébként bizonyos ab­ban, hogy az iraki atomfegy­vergyártás adatait titkos számí­tógéprendszerben tárolják, amelynek nem akadtak nyo­mára sem - a feltételezések sze­rint a gépeket a tudósok laká­sán, illetve egyetemeken rejte­getik. Az amerikai vélemény sze­rint Irakba a „diplomatikus” IAEA-csoportok helyett jóltá­jékozott és keményen fellépő el­lenőröket kellene küldeni, biz­tosítva nekik a feltételeket, hogy iraki lehallgatás, figyelés nélkül végezhessék a dolgukat. Feltárva például a valószínűleg a föld alatt tovább működő tit­kos atomreaktort és a sivatag­ban elrejtett nyugati gépeket, amelyeknek segítségével Irak ismét dolgozhat atomfegyvere­ken - írja a The New Yorker. Heltai András Örökös és adós- Oroszország Oroszországban elnöki ren­delet jelent meg arról, hogy a volt Szovjetunió külföldi javait Oroszország örökli. A Borisz Jelcin által aláírt rendelet értel­mében az orosz államra száll­nak mindazok az ingóságok és ingatlanok, amelyekkel a volt Szovjetunió rendelkezett kül­honban. Az örökös egyszer­smind magára vállalta mind­azokat a kötelezettségeket js, amelyek a szóban forgó javak fenntartásával és rendeltetész- szerű működtetésével kapcsola­tosak - tűnik ki az ITAR-TASZSZ és az Interfax híréből. Német hulladék Nagyszebenben A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi mozgalom aktivistái hozzáfogtak annak a többszáz tonnányi hulladék ve­gyianyagnak a semlegesítésé­hez, amelyet Németországból szállítottak illegálisan Románi­ába tavaly májusban - jelentette a Reuter. Az erdélyi Nagysze­benben tárolt egészségre ártal­mas hulladékot védőszkafande­rekbe bújt tíz fős csapat ép kon­ténerekbe és hordókba pakolja át a megsérült hordókból. A he­lyi lakosság körében és külföl­dön is nagy felháborodást ki­váltó eset úgy fordulhatott elő, hogy helyi cégek pénz ellené­ben megengedték a szállítóleve­lén „lakknak és rovarirtónak” feltüntetett mérgek nagyszebeni lerakását. Orosz tudományos elsőbbség az űrben Hamarosan űrregatta? A Mir űrállomáson egyedü­lálló műszaki kísérletet hajtot­tak végre az orosz űrhajósok, amikor február 4-én leválasztot­ták a Progressz M-15 teherűr­hajót. A teherűrhajó dokkoló egységében ugyanis egy külön­leges nyitószerkezet vékony, összehajtogatott állapotban tá­rolt tükörrendszert foglalt ma­gában. A szerkezet megforgatá- sával egy nyolc szegmensből álló, mintegy 20 méter átmérőjű felületet feszítettek ki, amelyet néhány mikron vastagságú alu- miniumfólia tükrözőréteggel láttak el. A kísérlet jelentőségéről, an­nak hátteréről és gyakorlati hasznosíthatóságáról dr. Hor­váth András csillagász-űrkuta­tót, a Budapesti Planetárium igazgatóját kérdezte a Magyar Távirati Iroda munkatársa.- A kísérlet alatt - ami egyébként alig négy percig tar­tott - az űrben kifeszítettek egy tükörvitorlát, amit a Föld felé irányítottak oly módon, hogy a szerkezet a napsugarakat Euró­pára tükrözze. Néhány helyen megfigyelték ezt az érdekes su­gárnyalábot, például a francia- országi Toulouse-ban vakítóan fényes égi objektumként látták a kinyitott orosz űrtükröt. Saj­nos Európa nagy részét köd bo­rította - tette hozzá a magyar űrkutató. A Planetárium is hi­ába akarta volna megfigyelni a jelenséget, a főváros ege borús volt. Különben mi is láthattuk volna - mondotta a csillagászati intézmény igazgatója.-Az oroszok valamiben is­mét megelőzték a Nyugatot, hi­szen az űrben először próbáltak ki egy ilyen tükörszerkezetet - vélekedett dr. Horváth, aki el­mondta, hogy az orosz tudósok egyébként azt tervezik, hogy nagyobb tükörrel, nagyobb pá­lyáról Oroszország sarkkörön túli területeit -, amikor ott több hónapon keresztül tartó éjszaka van - megvilágítsák napfény­nyel. Ez az első ilyen kísérlet, ami szószerint „fényes sikerrel” járt. Jól működött maga a nyitószer­kezet, s kinyílt a rendkívüli vé­kony tükörfólia is. A kísérletet az egyik nagy szibériai gáztár­saság szponzorálta. Ugyanis az ilyen típusú világítószerkezetre az éjjel is működő gáz- és kő­olajmezőkön is szükség lehet. A sikeres kísérletet az orosz szak­emberek folytatni fogják - tud­tuk meg. A kísérletnek azonban nem csak látványos oldala van, ha­nem gazdasági haszon is szár­mazhat belőle: az orosz Enyer- gia cégen belül működő Regatta Konzorcium -, amely az űrtük­röt tervezte és építette - a jövő­ben műholdjainak helyzetszabá­lyozásában, iránybeállításánál is használni kívánja a kifejlesz­tett foliatükröt. Egyébként a 20 méter átmérőjű űrszerkezet fó­liájának súlya mindössze 4 ki­logramm, a nyitószerkezettel együtt alig 40 kilogramm az egész berendezés. A kísérletet akkor folytatják, ha szponzorok jelentkeznek, hiszen csupán pénz kérdése az egész - nyilat­kozta dr. Horváth. A magyar csillagász el­mondta, hogy van egy olyan el­képzelés is, amely szerint az ilyen típusú, de ennél nagyobb, több száz méter átmérőjű tükör­szerkezeteket napvitorlásként használnák. Létezik ugyanis egy nyugati terv, hogy - orosz szakemberek mellett - ameri­kai, európai és japán kutatók is építenének ilyen napvitorláso­kat. Ezek az űrvitorlások verse­nyeznének egymással, hogy melyik éri el hamarább nap­rendszerünk vörös bolygóját. Az elv egyszerű, a megvalósítás már nehezebb lesz majd, hiszen a földi irányítók ügyességén múlik, hogy a napsugárzás nyomásának hajtóerejével me­lyik űrszerkezet éri.el a Marsot.- Van valamilyen gyakorlati haszna az űrregattának? - kér­deztük dr. íJorváthot.- Nem, egyelőre nem beszél­hetünk ilyenről. Salamon Attila Kik dolgoznak 2000-ben? A Munkaügyi Statisztikák Hivatal 473 oldalas könyvet je­lentetett meg az amerikai mun­kaerőpiac 2005-ig várható mozgásáról. A jelentés szerint az ezred­forduló után a dolgozók átlagé­letkora valamivel magasabb lesz, míg 1990-ben: 36,6 évről 40,6 évre emelkedik. Míg a 90-es évek elején a dolgozók 79 százaléka volt fehér bőrű, addig 2005-re már csak 73 százalékra prognosztizálják a fehérek ré­szesedését, míg a dolgozók 12 százaléka fekete, 11 százaléka spanyol-mexikói és 4 százaléka ázsiai vagy egyéb eredetű lesz. A jelzett időszakban viszont felgyorsul (majdnem háromszo­rosára nő) a 85 éven felüliek száma. Ami az álláslehetősége­ket illeti: a szoftveripar lesz a szinte korlátlan felvevőpiac. A Fehér Ház fekete bárányai Egy éjszakai szórakozóhely vígkedélyű, örökösen mo­solygó, kékszemű „művésze” kis jóindulattal közepesnek mondható hangján dalolja im­már 18 éve a divatos slágere­ket. Pályafutása alighanem éppoly csendben ért volna vé­get, ahogy valaha elkezdődött, ha az Egyesült Államok polgá­rai a november 3-i választáso­kon nem Clintonra adták volna a voksukat. De most már Roger Clinton az. énekes híres ember: az USA 42. elnökének féltest­vére. Tapintatból már nem em­legetik* hogy-iskoláit nem fe­jezte be, valaha hódolt a kábí­tószernek, drognak, sőt üzle­telt, s emiatt egy évig börtön­ben is ült. Alkoholizálásával sem törődik senki. A nagyobb baj a családra nézve az, hogy könyvet is készül .írni (vagy íratni) a bátyjával eltöltött gyermekkorról. 500 ezer dol­lárt előlegként máris átutaltak folyószámlájára. A Fehér Házban azt rebesge­tik, hogy az elnök legszíveseb­ben rendeleti úton némitaná el az öccsét. Bili Clintont csupán az vi­gasztalja, hogy nem ő az or­szág történetében az első el­nök, akinek kijutott a kellemet­len rokonokból. A pálmát eb­ben az összehasonlításban két­ségkívül Jimmy Carter fivére viszi el. Billy Carter ugyanis mindenre kapható volt, ha jól megfizették. Négyjegyű dol­lárgázsiért részt vett a „hasra- pacsi-világbajnokságon”. Lí­biai kapcsolatai miatt az FBI-jal is meggyűlt a baja. Kennedy elnök utódja, John­son óvatosságból bekvarté- lyozta a Fehér Házba Sam nevű testvérét, aki csuklóját egymáshoz szorítva tudatta a sajtóval, hogy őt voltaképpen fogva tartják. Az elnök akciója sikeresnek bizonyult, ám hivatali idejének lejártával az öccs bosszút állt, s egy könyvet szentelt annak, hogy Johnsonról leszedje a ke­resztvizet. A demokratapárti Ulysses Grant elnök kisebb öccse, Or- vil fegyvereladási botrányba keveredett, s amikor az ügy ki­tudódott, a kormányt a korrup­ció vádjával illették. Az amerikai elnökre is áll a mondás: barátot, minisztert le­het választani, rokont azonban nem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom