Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-15 / 45. szám

1993. február 15., hétfő üj Dunántúli napló 3 Márciustól három árverező csoport járja a megye falvait Országosan az elsők között a Baranyai Kárrendezési Hivatal A hazai megyei irodák közül a jelenlegi statisztikai adatai szerint az elsők között van a Ba­ranya Megyei Kárrendezési Hi­vatal. A megyében február első napjaiig 259 földárverést hirdet­tek meg, valamennyit meg is tartották. Ezeken elárvereztek mintegy 85 160 aranykorona ér­tékben 6055 hektár földet, eb­ből az erdő értéke, illetve terü­lete 1612 aranykorona és 874 hektár. A 890 árverező a me­gyében 925 személyt juttatott tulajdonhoz. A leendő gazdák 43 esetben egyeztek meg az ajánlott 1000 forint/aranyko- rona árban, a licitálások során az 500 és 20 000 forint között alakultak. A felsorakoztatott számok meglehetősen sok és kemény munkát takarnak. Ezek tapasz­talatairól kérdeztük dr. Kóbor Béla hivatalvezetőt.- Hivatalunkhoz néhány száz híján harmincezer kérelem ér­kezett be, amelyből a mai napig huszonhatezret sikerrel bírál­tunk el. Sikerként könyvelhe­tem el, hogy csak 478 fellebbe­zés érkezett be hozzánk, és mindössze egy peres ügyünk van folyamatban kárrendezési témában. A visszalévő kérel­mek többségét még ebben a hó­napban elbíráljuk, számításaim szerint mintegy 800 olyan kér­vényünk lesz, amit különböző okok miatt alaposabban át kell majd vizsgálnunk. Ugyancsak örömmel mondhatom, hogy be­fejeztük a 2. kárpótlási törvény alapján hivatalunkhoz beérke­zett 8500 kérelem feldolgozását és megkezdtük elbírálásukat. Véleményem szerint ezzel ápri­lisban végezni fogunk, így kér­vényezőik még idén árverez­hetnek. Biztosíthatok minden érdeklődőt, hogy nem kell fél­niük a jó föld kifogyásától, mert minden esetben átlagot ajánlunk az árverezőknek.- Mik a legjellemzőbb hiá­nyosságok a kérelmekben ?- A leggyakoribb dolog, hogy a kérelmező nem bocsát rendelkezésre minden szüksé­ges adatot. Előfordul, hogy töb­ben még a felszólításra sem pó­tolják a hiányosságokat. A má­sodik felhívást követően ezeket a kérelmeket a rendelkezésre álló adatok alapján 'bíráljuk el - legtöbbször kedvezőtlenül. So­kan jönnek reklamálni azért, mert a jogosult testvérek közül az egyik lemond az őt illető részről, és csak a másik ad be kérelmet. Ilyen módon sajnos már nem tudjuk kielégíteni az egyébként jogos kérelmet. Erre csak akkor lesz mód, ha törvé­nyi úton újraszabályozzák a megállapított határidőt.- Eddig folyamatosan és jó ütemben zajlottak a földárveré­sek. A későbbiek során lassít- hatja-e valami a folyamatot?-A 70 baranyai gazdálkodó szervezet közül még 11 eseté­ben nincs jogerős földkijelölési határozatunk. Véleményem sze­rint ez azonban nem akadályoz­hatja meg azt, hogy az esetek túlnyomó többségében még az idén megtartsuk az árveréseket a maguk sorrendjében.- Milyen aktuális problé­mára hívná fel most az árverés­ben érintettek figyelmét?- Elsősorban a földrendező bizottságokhoz szól a hír, amely szerint a törvény adta lehetőség alapján augusztusig nem árve­rezünk el tanyás földeket, hogy mód nyíljon az ezek körüli vitás földviszonyok rendezésére. A másik fontos információ az új, illetve leendő tulajdonosokhoz szól. A táblák közötti útvonalki­jelölési szándékot a helyi Ön- kormányzatnak, valamint a Közúti Felügyelőségnek kell el­juttatni, a kijelölést a földhiva­tal végzi. Dr. Váradi Miklós, az árvere­zési csoport vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy március közepétől az új számítógépes módszerek bevezetésével és a 3. akciócsoport belépésével jelen­tősen meggyorsulnak az árvere­zések. Ennek köszönhetően mód nyílhat rá, hogy a befeje­zett 3. árverési ütem után, igény esetén negyedszer is kimenje­nek egy-egy területre. Kaszás E. Újjáalakult a Polgárőrség Játékautomaták a laktanyákban? Vállalkozók üzemeltetik a kantinokat Három év telt el a pécsi Bűnmegelőzési, Vagyonvé­delmi Egyesület életében. A vezetőség úgy érezte, hogy tel­jesen új alapokra kell helyezni eddigi tevékenységüket. Ezért vezetőségválasztó közgyűlést tartottak az elmúlt hét végén a Szivárvány Gyermekházban, ahol elhangzott, hogy egy profi módon kialakított, politika- mentes társaságot kívánnak létrehozni szigorúan az egye­sületi törvény szellemében. Elhatározták, hogy megvál­toztatják nevüket is, Polgárőr­ség, Bűnmegelőzési, Vagyon­védelmi Egyesületre, pécsi székhellyel. Úgy gondolták, hogy az egyesületre szükség van, hi­szen Baranyában 15 százalék­kal emelkedett a bűnesetek száma. Ezért tervezik, hogy a különböző intézkedésre jogo­sult szervekkel (APEH, rend­őrség stb.) együttműködési szerződést fognak kötni, és en­nek alapján jól megtervezett közös akciókat fognak végre­hajtani a bűnözés megelőzése érdekében. Az egyesületnek tagja lehet minden természetes és jogi személy. Feltétel a büntetlen előélet, és a minimum tizenhat éves • életkor. Természetesen akciókban csak az vehet részt, aki már betöltötte tizennyolca­dik életévét, és előzetesen sike­res alkalmassági vizsgát tesz. Az egyesületben a különböző csoportok havi munkaterv alapján tevékenykednek, jár­nak be bizonyos területeket, és jelentik az észlelt rendellenes­ségeket rendőrségnek, tűzoltó­ságnak stb. V—*» Az eddigi működésük során szép eredményeket értek el. Egyik legnagyobb feladatuk a pápalátogatás biztosítási fel­adatainak ellátása volt, de ko­moly sikernek könyvelték el a különböző éjszakai járőrözé­sekét, és a rendezvények bizto­sítását is. Elhangzott, hogy az elmúlt egy év folyamán közel 1500 járőrözést hajtottak végre több, mint 15 000 óra időtar­tamban. A közgyűlés végén titkos szavazással megválasztották az új elnököt Venczel Tibor sze­mélyében, majd nyílt szava­zással az öt alelnököt: Horváth Jánost, Kamenczki Tamást, Szabó Lászlót, Szálai Árpádot és Szénási Józsefet. Cs. L. A laktanyákban mindig is a kantin jelképezte a civil életet, így van ez most is, vagy talán most még inkább, mint néhány évvel ezelőtt. Belépve, az aszta­lok és a melléjük állított székek, a dohányfüst, szinte presszó­hangulatot varázsolnak a lakta­nya szigorú falai közé. A sarok­ban feltűnik néhány játékauto­mata és az ember máris elbi­zonytalanodik, hogy hol is van. A pécsi Zrínyi Miklós Lakta­nyában a Varga-Vadász Bt. üzemelteti a kantint.- Megpróbáltunk egy kis vi­dámságot, civil hangulatot be­csempészni a laktanyába ezzel a négy flipperrel - mondja a két tulajdonos hölgy -, amelyet egy kft-től vettünk bérbe, egyelőre próbaidőre. A négy gép közül általában mindössze egy üzem­képes, mert a többi javításra vár. Tudja, hogy van, ezek a Bár se Pécsett, se Baranyá­ban nem kényeztette el az utóbbi években a tél a hó-ra- jongó sportolókat, az idén janu­árban legalább egy-két napig volt hó. Mégis, akik síelni vágy­tak, s örültek, hogy a drága fel­szereléseket végre kimozdíthat­ják téli álmukból, hiába zarán­dokoltak el a Komló melletti budafai sífelvonóhoz, az a ha­vas napokon se működött. Hoffinan György a TE-SÍ Klub vezetőjeként válaszol a kérdésre, mikor üzemelhet a sí­pálya:- Sajnos, a leesett hó kevés volt. Én örültem volna a legjob­fiúk átmeneti állapotnak tekin­tik a katonaságot, ennek megfe­lelően viszonyulnak az itteni berendezéshez is. Ezért nem is csodálkozunk ezen az arányon, azonban mindenképpen fonto­lóra kell vennünk, hogy a ma­gasjavítási költségek ellenére - amelyek minket terhelnek - to­vább üzemeltetjük-e ezeket a já­tékautomatákat. A fiúk alapjá­ban véve nagyon örülnek neki, szívesen játszanak vele, sőt ta­lán túl nagy buzgalommal is. Mint Pintér Géza alezredes, a parancsnok pénzügyi helyettese elmondta 30 éven keresztül a Mecsekvidéki Vendéglátó Vál­lalat üzemeltette a laktanyában a kantinokat. Ez a munka 10-15 sorkatonát kötött le, mert a kü­lönböző klubokban ők szolgál­tak ki, illetve állandóan napi­renden volt a pénzhiány és egyéb problémák. ban, ha síelésre alkalmas lett volna, de hét centiméter sem­mire se jó. Ellentétben, például a Kaposvár melletti Hangár-dombbal, ahol füves a talaj, nálunk rögös-földes a hó alatt a felület, s erről pillanatok alatt lekopik a hó. Ahhoz, hogy valamit kezdeni lehessen, mini­mum 15 cm-re lenne szükség, de inkább 20-ra. Tudok róla, hogy többen is jöttek ide síelési szán­dékkal, de örüljenek, hogy nem próbálkoztak meg vele, csak a sí­lécet tették volna tönkre. Szán­kózni lehetett csak, de még ród- lik is alaposan lehordták a havat.- Érdemes egyáltalán ilyen- 1991-ben érkezett egy aján­lás a pénzügyi főnökségről, ha lehet adjuk vállalkozásba a kan­tinokat. Meghirdettünk egy ver­senytárgyalást, amelyre össze­sen 16-an jelentkeztek. Nem tudtunk szerződést kötni azzal, aki megnyerte a pályázatot, mert az eredményhirdetés után visszalépett, így a második tár­sasággal, a Varga-Vadász Bt-vel kötöttük meg az üzemel­tetési szerződést. Azóta javult az ellátás színvonala, ők bizto­sítják a gyakorlatokon is az ellá­tást. Ezzel párhuzamosan meg­szüntettük a szinteken lévő bü­féket, a katonák nem itt dolgoz­nak, hanem a kiképzésben vesznek részt. Abba nem szól bele a laktanya vezetése, hogy a kantin bérlői tartanak-e engedé­lyezett játékautomatákat a he­lyiségben vagy sem. Hajdú Zs. hószegény, „mediterrán” vidé­ken sípályát fenntartani?- Hát ha azt vesszük, hogy op­timális kalkulációk szerint is évi maximum 30 napot tudnánk üzemelni, akkor talán. A pálya idén is elő volt készítve, minden lehetőség adott volt a jó síelés­hez, szórakozáshoz. Azonban tény, hogy utoljára 1991-ben volt igazi, síelésre is alkalmas hóréteg, akkor se túl hosszú ideig, tavaly szinte ki se nyitot­tunk. Nem tudom, miként alakul az idei télvége, bízni sosem késő, de nagy „alpesi havazásra” már magam se számítok. M. K. Budafán kevés volt a hó Kovács Ádám új ötlete: erőművet mindenkinek! Újra hallat magáról Kovács Adám, a híres Celladam nevű szer atyja. Mielőtt az orvosok egy része a fejéhez kapna, gyorsan leírjuk: a feltaláló most nem őket, hanem az energetikusokat fúrja leg­újabb, egyébként szintén ere­deti ötletével. A feltaláló akciójának lé­nyege, hogy igazi házi, ma­gánerőművek beszerzésére és mindennapos használatára szeretné rávenni az embere­ket. Abban persze egyetértünk a T. Olvasóval, hogy az, hogy az egyébként kiérdemesült Wartburg-motorok is beleke­veredtek az ügybe, sokmin­denki számára máris több, mint gyanús, de hát mit lehet tenni? „CellAdám” ugyanis nem mást akar, mint, hogy az or­szágban lévő Wartburgok mo- toijait vigyék el hozzá, s ő azokat majd minierőművekké alakítja át. Ne tessék kacagni: a prog­ramba már hollandok is be­kapcsolódtak, s mint Kovács úr, akit a héten a Művekben hívtunk fel, lapunknak el­mondta, kormányszintű tár­gyalásokat folytat ezügyben. Leszögezte: az általuk felvásá­rolt és felújított motorokra tíz éves garanciát vállalnak, mely idő alatt a magánházakba be­szerelt rendszer visszahozza árát, mitöbb ... S itt jön a figyelemre méltó ötlet lényege. Kovács Adám azt állítja, az általa és mérnö­kei által kifejlesztett, a strapa­bíró Wartburg-motorral mű­ködő magánerőművet ingyen adja át a leendő tulajdonosok­nak - majd néhány év múlva, amikor a program működni kezd. A dolog lényege, mint fizetési konstrukció, a lízing, melynek segítségével - pénz­ügyileg - egész családi házak energia-ellátását fele pénzből meg lehet oldani. Sőt. Energiát lehet termelni, amit az erőmű tulajdonosa - a házi igények kielégítése után - eladhat az államnak is. Ha ugyanis egy vezetékkel rákap­csolódik a nagy, országos rendszerre, akkor a motorja ál­tal előállított, de otthonában fel nem használt áramot egy oda-vissza pörgő villanyóra segítségével nevesíteni tudja, s árát behajthatja az országos rendszer tulajdonosán, az ál­lamon, fedezve a befolyó ösz- szegből a Kovács Ádám által kiszámolt lízingdíjat (is). Okos az ötlet, annyi szent, hiszen, ha igaz, amit Kovács úr mond, mindkét, sőt mind a három fél jól jár. Ő is, a ma­gángazdaság is és az állam is. Aki rosszul járhat az egyedül a Magyar Villamosművek Tröszt (MVMT), de hát ez kit érdekelne, ugye, ebben az esetben? Mert, mint Kovács Ádám lapunk kérésére kifej­tette, ha a jövőben meghatáro­zóvá válik a magánerőműves rendszer, a drága, „állami” áramra csak akkor lesz szük­ség, ha olyan nagy a családi gazdaság áramigénye, hogy azt a magánerőmű már nem tudja fedezni. Ez viszont, mint reméli, ritka eset lesz, s ha ritka lesz, ritkábban jut majd az MVMT is extra profithoz. No, persze a lakótelepek révén azért így is „fussa” majd zsí­roskenyérre való... Kovács Ádám elmondása szerint egy gázfűtéses családi ház jelenlegi, évi 60 ezer fo­rintból megoldható fűtése - a földgázról működő Wart­burg-motorral - 40 ezerből is kijön, nem beszélve arról, hogy míg az állami erőművek 30 százalékos hatásfokkal, addig az övé 90 százalékos ha­tásfokkal dolgozik. Akár bio­gázzal is, mely a megújuló mezőgazdasági hulladékok révén a jövő igazi, alternatív energiaforrása lehet. S ettől kezdve a dolog már külföldön is érdekes. Kovács Ádámékat ezügyben például már hollandok is támogatják, nyilván nem önzetlenül. A 10 megawattos földgázra és biogázra állított, környe­zetbarát mintagazdaság már készül Pilisborosjenőn, s a minierőmű műszeres vizsgála­tát is elkezdték. Ha minden igaz, néhány éven belül piac­képes lesz a dolog, s ha bejön, akkor abból valószínűleg nem csak Kovács Ádám gazdag­szik meg. De ha mi is jól járhatunk, le­galább ne legyünk irigyek .. . Pauska Zsolt* Patthelyzetben a Deutsche Bühne Se pénz, se bérleti szerződés A Német Színház bérleti szerződését felmondta Szek- szárdon a Babits Mihály Műve­lődési Ház igazgatója az ön- kormányzat kérésére. A város által tervezett öt millió forintos támogatás is csak ígéret maradt. Az egykori Művész Mozi szín­házzá való átépítése is lassan halad a pénzhiány miatt. Az irodák a tervek szerint március végére elkészülnek, de kérdés, hogy mikor kerülhet sor a szín­házterem és színpadtér kialakí­tására. Épület nélkül pedig egy színház nehezen létezik.- Áldatlan körülmények kö­zött dolgozunk, kevés a helyünk - mondja Frigyesi András igaz­gató. - A következő bemuta­tónk a Koldusopera lesz, amelynek külföldi résztvevője visszamondta a munkát, amint meglátta, hogy hol kellene dől-* goznia. Várható, hogy színvo­nalas munkát végző kollégák is megfutamodnak, ha a helyzet tovább romlik. Jönnének Stutt­gartból és Grazból a színházak, de nem tudjuk őket meghívni. Amíg nem készül el a színhá­zunk a velünk egy épületrész­ben lévő városi tv-vel kell most már megállapodnunk. Az érde­kellentétek miatt ez nem lesz könnyű feladat. A jelenleg kia­lakult helyzet nem katasztrofá­lis, de komoly. A város hogy a pénzbeli támogatás elutasításá­val szinte egyidőben felbontotta az érvényes bérleti szerződé­sünket. A megyei önkormányzat sze­retné felvállalni a Deutsche Büchne új épületének ügyét, ami német-magyar közös beru­házásban készül. Létrehozott egy alapítványt is „Német Szín­házért” elnevezéssel, amelyre többek között a szekszárdi Né­met Nemzetiségi Egyesület tag­jai is felajánlották két évi tagdí­jukat. Valami végre elindult: lett hely, némi pénz, és akkor egy rossz lépés miatt tönkre mehet minden. A Szekszárdi Német Egyesület felkereste a megye országgyűlési képvise­lőit és a támogatásukat kérték abban, hogy a Német Színház megkapja a 25 millió forintos céltámogatást.- Ha nem kapja meg a szín­ház ezt a pénzt, akkor a németek sem adnak több támogatást. A XX. század végén azonban már nem lehet pajtában színházat csinálni. Ez nem Déryné kora. El kell dönteni, hogy amatőrkö­dünk, vagy profi színházat csi­nálunk. Sz. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom