Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-14 / 44. szám

Egyre több rendszámtáblát adnak le Az indok elsősorban a kötelező biztosítás magas tétele és a benzin ára Baranya megyében 1991-ben összesen 3848 rendszámot ad­tak le, míg tavaly 12 753-at. Ebből Pécsett '91-ben 1497-től és tavaly 6432 rendszámtól vál­tak meg az autótulajdonosok. Többségében véglegesen adták le a rendszámot, ezek között nagy számban fordult elő a kül­földi állampolgárnak eladott autó, ebben az esetben feltétel a forgalomból történő végleges kivonás. Tolna megyében tavaly 7736 rendszámot adtak vissza, ennek mintegy 60-70 százalékát ideig­lenesen, a többit pedig véglege­sen. Kaposváron és környékén ta­valy 3738 rendszámot adtak le, idén januárban pedig 297-ét. Ezek közül mintegy 15 százalék az ideiglenes jellegű, a többiről pedig véglegesen lemondtak a tulajdonosok. A Pécs Városi Rendőrkapi­tányság Igazgatásrendészeti osztályán megtudtuk, néhány évvel ezelőtt szinte elvétve ta­lálkoztak rendszámleadással. azonban 1991 év közepétől - ekkor vezették be a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást - ugrásszerűen megnőtt a lea­dással kapcsolatos esetek száma. Részben erre vezethetők vissza a leadások okai is, na­gyon sok autós nem használja kocsiját a téli hónapokban, ezért úgy gondolja, a kötelező költ­ségeket sem fizeti erre az időre, inkább vállalja a leadással és az újbóli forgalomba helyezéssel kapcsolatos költségeket. Tavaly év végén szinte megrohamozták az autótulajdonosok a közleke­dés-igazgatási csoportot a rend­számok leadása miatt. Érezhe­tően megnő az iroda forgalma a biztosítási díj befizetésének ha­tárideje körül is. Kétféle módon lehet a gép­járműveket kivonni a forgalom­ból: ideiglenesen és véglegesen. Ha valaki ideiglenesen adja le a rendszámot, akkor gyakorlati­lag bizonyos időtartamig szüne­telteti a gépjármű használatát. Ebben az esetben a régi rend­számokat (két betű, négy szám) 1 évig őrzik meg, majd leselej­tezik; az új rendszámokat (há­rom betű, három szám) 3 évig őrzik meg. A 300 forintos ille­ték befizetése után az ideiglenes kivonás esetében visszakapja az autótulajdonos a forgalmi enge­délyt, amelybe bejegyzik a ki­vonás tényét. Ha újra szeretné használni a tulajdonos a jármű­vet, akkor 300 forint illetékért és amennyiben érvényes a mű­szaki vizsga, akkor ismételten forgalomba helyezik a gépjár­művet. Ha nincs érvényes mű­szakija a kocsinak, akkor előbb a vizsgáztatást kell elintézni. Ha ismert a vizsga pontos dátuma, a tulajdonos visszakapja a rend­számot és a 3 napra szóló útvo­nalengedélyt, a forgalmi enge­dély pedig a hatóságnál marad erre az időre. A vizsgáztatás után 300 forint illetékért a ható­ság bevezeti a forgalmi enge­délybe a műszaki vizsga érvé­nyességét és ismételten forga­lomba helyezi a gépjárművet. 1992. július 1-je után, a mű­szaki vizsgáztatás alkalmával kötelezően meg kell vásárolni az új rendszámot a tulajdonos­nak. Amennyiben az ismételt forgalomba helyezéshez vizs­gáztatásra van szükség, már az új rendszámot kell a gépkocsira tenni, akkor 300 forint illeték ellenében a hatóság kiállít egy rendszámvásárlási engedélyt, ez alapján a Közlekedési Felügye­letnél megvásárolható az új rendszám. Ezzel együtt kell in­tézni az útvonalengedélyt és a vizsgáztatást is. -» Aki végleg leadja a rendszá­mot, attól a régit bevonják, az újat pedig visszaadják, mert az saját tulajdon. Visszaadják a forgalmi engedély személyi lap­ját is. Még ebben az esetben is meggondolhatja magát a tulaj­donos és kérheti az ismételt for­galomba helyezést, azonban ennek feltétele az érvényes mű­szaki vizsga, a rendszám és a forgalmi engedély megvásár­lása. Fontos tudni, hogy csak a tulajdonos, vagy annak törvé­nyes maghatalmazottja intéz­heti az ügyeket. H. Zs. Mind többen kényszerülnek rá, hogy hosszabb-rövidebb időre leadják autójuk rendszámát Fotó: Szundi György • • Üzlet előtt forduljunk grafológushoz? A kézírás árulkodik partnerünk esetleges gyengéiről Széchenyi István eredeti kézírása Újmódi árubeszerzési szokások? Egyévesek a négyesikrek Egyévesek lettek tegnap a szolnoki négyesikrek. Az 1992 februárjában, a budapesti Sem­melweis Orvostudományi Egyetem I. számú szülészeti klinikáján napvilágot látott apróságok, bár alig több mint egy kilogramos átlagsúllyal szü­lettek, eddig egészségesen ne­velkedtek és ma már az átlagsú­lyuk eléri a normálisan gyara­podó gyermekek súlyát. Az egycsapásra hattagúvá terebé­lyesedett családot a városi ön- kormányzat, valamint az anya munkahelye, a Centrum Áruház Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. sokoldalalúan segítette, na­gyobb lakást kaptak, megaján­dékozták őket sok babakelen­gyével, a neveléshez szükséges eszközökkel. „Tégy a gyűlölet ellen” Az orvosok, pedagógusok és művészek által kezdeményezett „Tégy a gyűlölet ellen”alapít- vány képviselői szombaton a budapesti Deák téri általános iskolában nyitották meg azt a gyermekrajzkiállítást, amelyre a pályázatot a „Tégy a gyűlölet ellen” gondolat jegyében hirdet­ték meg, s amelynek anyagát több ezer rajz közül válogat­ták ki. Az alapítvány felhívással fordult valamennyi iskolához, óvodához, kulturális intéz­ményhez, színházhoz, hogy a március 5 és 7 közötti hét végén rendezzenek aláírásgyűjtéssel egybekötött „Tégy a gyűlölet el­len” napot. Bár tudományos megítélése a mai napig sem tisztázott teljes mértékben, tény és való, hogy az utóbbi években rohamosan megnőtt az érdeklődés a grafo­lógia iránt hazánkban. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az íráselemzés egyre bővülő fel­használási területei. Pécsett másfél éve működik a Grafológiai Intézet helyi iro­dája, amelynek kínálatában többek között teljes személyi­ségkép elkészítése, alkalmas­ság-, képességvizsgálat, álla­potkövetés és írásazonosítás is szerepel. A már hagyományos­nak mondható szolgáltatásokon túl az utóbbi időben egyre nép­szerűbb a pályázatok értékelési sorrendjére, illetve üzleti tré­ningekre, tárgyalási Stratégia kidolgozására vonatkozó aján­lat. Ennek okáról Herbai Zol­tánnál, a Grafológiai Intézet Pécsi Irodájának vezetőjét kér­deztük.- Vezető, illetve felelős munkakörök betöltésére kiírt pályázatok elbírálásánál gyak­ran előfordul, hogy az utolsó rosta után is több, hasonló ké­pességű ember marad a körben. A garfológiai vizsgálat alkal­mazásával azonban 99 százalé­kos biztonsággal tudunk rang­sort felállítani közöttük. A kéz­írás ugyanis biztosan kivetíti a tudat alatt rejlő tulajdonságokat is. Ezek felismerése természete­sen komoly tudást, felkészült­séget és gyakorlatot igényel. Az ilyen jellegű vizsgálatok bizton­sága érdekében egyébként az Agárdi Tamás vezette budapesti központ rendre ellenőrzi kimu­tatott eredményeinket!- Hogyan fogadják az embe­rek az így született döntéseket?- A grafológiai módszer al­kalmazásának megítélése vál­tozó. A megrendelések gyara­podása azonban mindenképpen azt mutatja, hogy létjogosult­sága van kezdeményezésünk­nek.- Hasonlóan érdekes ajánlat a tárgyalási stratégia kialakí­tása.- Ez a fajta szolgáltatás egyre népszerűbb az utóbbi időben. Egy-egy üzleti, vagy más szempontból fontos tár­gyalás - például hitelkihelye­zés - előtt ugyanis a siker érde­kében sokan szeretnének töb­bet tudni beszélgetőpartnerük­ről. Módszerünkkel pusztán annak aláírásából következ­tetni tudunk a tárgyalófél jel­lemére, esetleges gyengéjére, amelynek előzetes ismerete kedvező irányban befolyásol­hatja a beszélgetést.- Nem sérti ez a partner személyiségi jogait?- Mint a többi szolgáltatá­sunk-, úgy ez is természetesen hivatalosan engedélyezett, sőt a partner védelmében minden esetben nyilatkozatot kérünk megbízónktól, hogy csak tisz­tességes célokra használja fel az általunk kapott bizalmas in­formációkat. A pécsi iroda fokozódó nép­szerűségét bizonyítja, hogy ügyfelei nemcsak Baranyából, hanem Somogyból, Tolnából, sőt még Zala és Vas megyéből is érkeznek. Az irodának a Grafológiai Intézettel közös legújabb kezdeményezése, hogy alapítványt tett (Duna- bank Rt. 217-98955-1563) a kiemelkedő képességű, hátrá­nyos helyzetű gyerekek kivá­lasztására, illetve tanítására. Az intézet elsősorban a kivá­lasztottak későbbi alkalmazá­sában érdekelt cégek, a kez­deményezéssel szimpatizálók támogatását várja. Kaszás E. Egyre többen vélik úgy, hogy egy-egy kisebb település üzlete­iben záróra után lehet a legjob­ban bevásárolni. Ideig-óráig megy ez a rendhagyó tevékeny­ség, néhány alkalommal még sikeresnek is tűnhet betöréssel hozzájutni a napi betevőhöz, de nem sokáig, mert olyanok is akadnak, akik nem nézik jó szemmel az effajta beszerzőte­vékenységet. Rokoni szálak fűzték össze azt a három cigánycsaládot, me­lyek férfitagjai végigdúlták Kisvaszar, Ág, Kerényes, Egy- házaskozár és Köblény boltjait. Amikor nekiláttak „üzleti útja­iknak”, ahogy mondani szokás, mindent vittek, ami nem volt lebetonozva, de O. S., O. ./., B. J., és B. S. inkább az ital- és tra­fikáruk iránt tanúsított nagyobb érdeklődést. Ráadásul annyira, hogy akadt olyan hely, ahová kétszer is visszamentek. Rend­hagyó „bevásárlásaikon” álta­Az idei esztendő első hónap­jában kevesebben kérték terhes­ségük megszakítását, mint két évvel ezelőtt ugyanebben az időszakban. Ennek azonban va­lószínűleg az az oka, hogy az abortuszt szabályozó törvény megszületését megelőző bi­zonytalanság miatt a szülni nem kívánó nők többsége még a jog­szabály megszavazása előtt je­lentkezett a műtétre. Ebből az Iában 20-30 ezer forint értékű árut szereztek be. Valamivel kisebb „hatékony­sággal” működött az a magá­nyos farkas, aki négyszer törte fel a bikali boltot. O .eleinte 5-7 ezer forint körüli értékekkel is megelégedett, de az összkárér- ték az eddigi vizsgálati eredmé­nyek alapján már 100 ezer fo­rint felé közelít. A gyanúsított K. J. azt állítja, hogy megélhe­tése érdekében végezte „árube­szerzéseit”. Az egyébként több szakmával rendelkező munka- nélküli elhelyezkedési nehézsé­gekkel magyarázta tevékenysé­gének indítóokát. Annak ellenére, hogy a zár­óra utáni „vásárlókat” sikerült lefülelni, sőt a komlói rendőrök rengeteg betöréssel szerzett árut foglaltak le, a kereskedők to­vábbra sem alhatnak nyugod­tan, ha nem gondoskodnak üzle­teik hatékonyabb védelméről. R. T. adatból tehát még ugyanúgy nem lehet messzemenő követ­keztetést levonni, mint abból, hogy az abortuszra jelentkező nők mintegy 2-3 százaléka meggondolta magát - mondta Pusztai Erzsébet népjóléti ál­lamtitkár azon a szombati bu­dapesti fórumon, amelyen a csa­ládvédelmi szolgálatokban dol­gozó védőnők számoltak be ta­pasztalataikról. Csökkent az abortuszok száma Főzzünk változatosan! Nem lesz Mikó-per A családtagok a nyilvánosság erejében bíznak Savanyú zöldségleves húsgombóccal. Hozzávalók: 50 dkg csont, 30 dkg darált sertéshús, 10 dkg rizs, 1 tojás, 1 csomó vegyes leveszöldség (sárga- és fehérrépa, zeller, karalábé), só, citrom, csipet­nyi őrölt bors, pirospaprika, olaj. A megmosott csontot hi­deg vízben feltesszük főni. Fél óra lassú forrás után beletesz- szük a megtisztított, vékony hasábokra vágott zöldséget meg citromhéjat, és megsóz­zuk. Közben forró olajon megfuttatjuk a megmosott rizst, felöntjük annyi forró sós vízzel, hogy éppen ellepje, és félig • megpároljuk. Ézután összekeverjük a darált hússal, a tojással, és őrölt borssal, pi­rospaprikával, késhegynyi só­val ízesítjük. Kis gombócokat formálunk belőle, és a leszűrt levesben puhára főzzük. Tála­lás előtt visszatessük a levesbe a zöldséget, és citrommal ízlés szerint megsavanyítjuk. Paprikás túrógaluska. Hozzávalók: fél kiló túró, 3 egész tojás, 5 evőkanál búza­dara, liszt, olaj vagy zsír, 1 fej hagyma, 10 deka füstölt tarja, csípős paprika, 2 deci tejföl, só. A túrót áttörjük, a tojások­kal, búzadarával, csöppnyi só­val és 1 kávéskanál liszttel jól elkeverjük és 2 órán át állni hagyjuk. A felaprított hagy­mát zsiradékon megdinsztel- jük az apró kockára vágott füs­tölt hússal, majd csípőspapri­kát teszünk bele. Az így nyert pörköltszaftot behabarjuk egy kévéskanál liszttel elkevert tejföllel. A túrómasszából evőkanállal nagy galuskákat szaggatunk forró sós vízbe, és kifőzzük. A galuskákat a tejfö­lös -paprikás szaftba szedjük és össszerotyogtatjuk. Kitűnő egytálétel. Nagy feltűnést váltott ki nemrégiben a Mikó Imre Kör felhívása, melyben - többek között országgyűlési képvise­lők is - arra kérték a lakossá­got, tegye meg bejelentéseit a magyarságot Magyarországon ért sérelmek kapcsán. A törté­nelmi, erdélyi gyökerű Mikó famíliának azóta két tagja is nyilvánosan kérte ki magának, hogy ősük nevével egy leg­újabb kori, országos méretű feljelentősdit próbáljanak legi- timizálni. A Mikó Imre Kör hivatalo­san ugyan egyik elhatároló­dásra sem reagált, Király B. Izabella és társai azonban a saj­tóban üzentek: nem hajlandók megváltoztatni a Kör nevét. Mikó F. László grafikust (40 éves), aki az Élet és Irodalom (ÉS) című hetilap első oldalán szólította meg néhány hete a Kör tagjait, arról kérdeztük, kíván-e ennek kapcsán tenni valamit, avagy nyílt levele amolyan költői kérdésként ér­telmezendő csupán?-Hogy miért írtam meg a levelet az ES-nek? . . . Van egy pillanat, amikor az ember már nem teheti meg, hogy tétlenül hallgat. A Mikó Imre Kör tevé­kenysége lényegében csalá­dunk jóhírét sérti. Azon túl, persze, hogy engem, ez esetben nem csak a Mikó név ilyetén célokra történő kisajátítása bánt, hanem az a szellemiség is, amelyet a Mikó Imre Kör, s az ehhez hasonló, kirekesztő szemléletű csoportok tevékeny­sége terjeszt manapság. Nem tudom mi szükség van erre - il­letve sejtem, de ezt a részét in­kább hagyjuk, ha lehet. Mikó É. László a fentiek mellett azt sem tartja kizártnak,- hogy Király B. Izabelláék amúgy „bele a vakvilágba” vá­lasztottak nevet, hiszen sem Mikó Imre, sem a család többi tagja nem képviselt a Körnek tulajdonítható kirekesztő érték­rendet. Arról nem is beszélve, hogy - híresnek mondható - Mikó Imre kettő is volt: az egyik a gróf, aki a 19. században élt, a másik viszont a néprajzkutató, aki 1977-ben hunyt el - így hát sejthető, hogy a tevékenységük sem állhatott túlságosan közel egymáshoz. Nos, a Kör tagjai a mai na­pig nem határozták meg, me­lyik Mikóról nevezték el ma­gukat, de a lapunknak nyilat­kozó családtag szerint ez már nem is fontos:- Sokkal inkább, hogy egy­szer mindenkinek meg kell szó­lalnia, ha úgy tapasztalja, nem a legnagyobb rendben mennek körülötte a dolgok. Nálam mostanában jött el a pillanat, úgy látom nem ugyanarról, s nem ugyanazon a nyelven be­szélnek Magyarországon az emberek. Jó ideig egyébként nem foglalkoztam a politikával - fél éve, hogy jobban odafi­gyelek. Máskülönben szándé­kom, hogy erről, s egy általam elképzelt módon működő köz­társaságról leírjam a gondola­taimat, s felkérjem az ÉS szer­kesztőségét, hogy azt is kö­zölje. Mikó F. László, s egy Auszt­ráliában élő rokona, aki a héten a Népszabadságban, Bodor Pál Diumus című rovatában hason­lóan nyilatkozott, nem kíván bírósághoz fordulni a Kör névhasználata miatt. Úgy gondolják, egyéb mód­szerekkel is célba érhetnek. A nyilvánosság erejében bíznak mindketten. Pauska Zsolt 1993. FEBRUÁR 14., VASÁRNAP Új VDN 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom