Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)
1993-02-01 / 31. szám
1993. február 1., hétfő uj Dunán túli napló 3 Agyelszívás vagy tapasztalatszerzés Nyilatkozik az Akadémia főtitkárhelyettese Működésképtelenné válnak a pécsi középiskolák? Tudományos életünk súlyos gondja az elvándorlás, a szellemi élet kiválóságainak kül- födre távozása. Az „agyelszívást” a nálunk sokkal gazdagabb országokban is a tudomány színvonalát veszélyeztető jelenségnek tekintik és nagy erőfeszítéseket tesznek megakadályozásáért. Mi a helyzet nálunk? - kérdeztük Csurgay Árpád akadémikustól, az MTA főtitkárhelyettesétől.- Alapvetően pozitívumnak tartjuk, hogy a kutatóintézetekben és egyetemeken dolgozó legkiválóbb kollégáink járják a világot és - túlzás nélkül mondható - mindenütt sikeresen szerepelnek. Komoly figyelmeztetésnek kell vennünk azonban, ha a magyar tudomány egy-egy fontos műhelyében, például a Szegedi Biológiai Központban, a Budapesti Központi Fizikai Kutatóintézetben vagy egyik-másik egyetemen elnépTér és Társadalom- Nem az intézetünket akaijuk bemutatni, mert bízunk abban, hogy 1984 óta már nem csak a szakma ismerte meg a Magyar Tudományos Akadémia pécsi székhelyű Regionális Kutatások Központját - mondta dr. Csefkó Ferenc, az RKK ügyvezető igazgatója a konferencia résztvevőinek. A Magyar Újságírók Székházában találkoztak az intézet és az általuk kiadott folyóirat, a „Tér és Társadalom” szerkesztőbizottságának képviselői a Tudományos Újságírók Kamarájának tagjaival. A találkozó célja a folyóirat szélesebb körű megismertetése volt. A társadalomtudományi kutatóintézet fő profilja a település- tudomány. Ahogyan ők fogalmaznak, „tudományos közszolgáltatást” is végeznek, vagyis felkérésre közreműködnek például az önkormányzatok terület- fejlesztési feladatainak kidolgozásában. Számos törvény és kormányzati döntés előkészítésében dolgoztak, dolgoznak a kutatóik, többek között a terület- fejlesztési törvénytervezet kidolgozásában kaptak jelentős szerepet. A pécsi központ és a szintén pécsi, nagymúltú Dunántúli Tudományos Intézet mellett az orszáj*több régiójában hoztak létre kutatóintézetet, tudományos osztályokat, csoportokat. Az alapkutatásokon kívül alkalmazott kutatásokat, megbízásos feladatokat is végeznek. Folyóiratuk, a „Tér és Társadalom” 1987 óta jelenik meg negyedévenként. Először Pécsen szerkesztették, majd a budapesti osztályuk vette át ezt a feladatot, de a lap terjesztése Pécsről történik. Csakúgy, mint a tudományos könyv-és lapkiadás többi résztvevője, nincsenek könnyű helyzetben a folyóirat olvasótáborának kialalá'tá- sában. Ennek ellenére a „Tér és Társadalom” szakmai körökben. népszerű, s az egyetemi oktatásban is helyet kap. A szerkesztők szeretnék, ha a lapot mások is megismernék, hiszen közölt tanulmányaik, kutatásaik empirikusak, következtetéseik, eredményeik jól hasznosíthatók egyebek között az önkormányzati munkában is. A Budapesten tegnap bemutatott folyóirat 1992/ 1-2. száma a területi politika kérdéseivel foglalkozik, míg a közeljövőben megjelenő számuk tematikus része Budapest fejlesztési problémáit helyezi előtérbe. Az egyes tanulmányok összefoglalása angolul is olvasható, „Kitekintő” rovatukban külföldi tanulmányokat közölnek és nem maradnak el a könyvrezenciók sem. Tavaly nívódíjat is alapítottak, amellyel egy-egy évfolyam legjobbnak ítélt tanulmányának íróját jutalmazzák. B. A. telenednek osztályok, tanszékek, mert a kutatók fele egyidejűleg külföldi munkavállalásra kényszerül. S persze nem zárható ki, hogy egy részük nem is jön vissza, hiszen az eddigi tapasztalatok szerint a külföldi munkavállalóknak csaknem 15 százaléka erre az elhatározásra jut. Az Akadémia azt a gyakorlatot szeretné meghonosítani, hogy a kutatók osszák meg idejüket itthoni és a fogadó országban levő munkahelyük között. Ahogy például a világhírű közgazdászunk, Komái János évek óta teszi. Az esztendő egyik felében itthon, másik felében a Harvard Egyetemen folytatja kutató munkáját. E törekvés jegyében született az MTA és a Finn Tudományos Akadémia között olyan megállapodás, amely évente öt magyar tudósnak kínálja a lehetőséget, hogy 6 hónapot itt, 6 hónapot ott dolgozzon. Előrelépést igér ezen a téren az Akadémia közgyűlése által megtárgyalt és elfogadott terv, amely szerint külön intézetet hozunk létre azoknak a külföldön tevékenykedő világhírű magyar tudósoknak, akik hosszabb időt töltenének el nálunk. Az intézetben biztosítjuk számukra a megfelelő munkafeltételeket, s azt is, hogy közvetlen kapcsolatba kerülhessenek mind a magyarországi, mind a környező országok kutatóival. Mindez talán jelzi, hogy nem korlátozni, inkább segíteni akarjuk tudósaink külföldi munkáját, nemzetközi tapasztalatszerzését. Viszont minden módon és formában támogatjuk azt, hogy a határainkon túl „befutott” magyar kutatók tartsák a szakmai és munkakapcsolatokat az itthoni kollégákkal, a hazai tudományos élettel. Nyilvánvaló, hogy az elvándorlás elleni igazán hatékony eszköz a jobb anyagi megbecsülés lenne. Az ország jelenlegi gazdasági helyzetében azonban ezen a téren semmi rendkívülit nem ígérhetünk. A nehézségeket talán érzékelteti, hogy míg 2 évvel ezelőtt a bruttó nemzeti termék 2,5 százaléka jutott tudományos célokra, addig az idén ez az arány mindössze 1,18 százalék. A kutatók fizetése relative olyan alacsony, hogy valóban hivatástudat és önfeláldozás kell a pályán maradáshoz. Ennek ellenére sem vagyok borúlátó a tudomány jövőjét illetően, mert közép- és főiskoláinkon, egyetemeinken nagyon sok olyan Ígéretes fiatal van, aki az eltávozottak helyébe léphet. Azok, akik - mint jómagam is - egyetemeken tanítanak, tudják: a mai diákok legalább olyan tehetségesek, sőt, talán tehetségesebb is, mint a mi generációnk. B. Szabó László A jövendő farmergazdáinak képzésére vállalkozott a Sellyéi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet. A közelmúltban átadott új, korszerű tangazdaságában minden olyan tevékenység gyakorlati oktatását végzik, amely egy korszerű kisgazdaságban nélkülözhetetlen. Képünkön Lo- sonczi Lajos oktató, telepvezető tart gyakorlati órát. Fotó: Proksza László Százezer ECU-re pályázik Komló Inkubátorház vállalkozóknak (Folytatás az 1. oldalról) Az alapos munkával és szakértelemmel kidolgozott fejlesztési pályzázatot és szándékot Tóth József, Komló város polgármestere ismertette az Ouvertüre Program képviselőivel az önkormányzat gazdasági bizottsági tagjainak jelenlétében. Egyébként az egyik a hazai oldalt képviselte még Gál Zoltán, a komlói Munkaügyi Központ igazgatója, Kovács Péter városi főépítész, Varga Sándor, a Car- boker Kft ügyvezető igazgatója, a helyi Gazdasági Kamara elnöke, valamint Tompa Árpád, az AD-MÜ B.T. Tanácsadó és Ügyviteli Szolgáltató Iroda vezetője. Az Ouvertüre Program európai aligazgatója, Femando Mendez-Navia csoportjá volt a másik oldalon, e csoportban Adrien Karvella, a francia Fi- nistére megye közgyűlésének elnöke, Chaterine La Page, a külügyi iroda vezetője, az Ouvertüre Program koordinátora, Andy Jackson az angliai Devon megye valamint Debbie Laity, Cornwall megye képviselői. Mint azt megtudtuk, az ou- verturosoktól várt pénz legföljebb az elképzelések konkretizálására elegendők, további kormányzati és egyéb támogatásra is számítanak a komlóiak. (A tervek szerint a háromemeletes inkubátorház a rendőrség és az ABC közötti üres telken épülne majd föl.). A városházi találkozót követően a vendégek „ítélethozatalra ” hazautaztak. Hiszen a későbbiekben dől majd el, hogy megkapják-e a komlóiak az ou- verture áldását arra a munka- nélküliséget kezelő programra, melyet dr. Kóródi József, a földrajztudományok doktora készített. Kozma Ferenc A pécsi középfokú oktatási intézmények vezetői értetlenül állnak a városi önkormányzat legújabb, egyelőre csak tervezett lépése előtt. A költségvetési előirányzatban ugyanis az szerepel, hogy a tavalyihoz képest tíz százalékkal kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk az idén. A helyzet - bár az intézmények vezetőinek riadalma érthető - ennyire azért hál'Istennek nem drámai, az önkormányzat oktatási bizottsága ugyanis nem végleges elvonást, csupán egy, a teljes keret racionálisabb fel- használását célzó, időleges zárolást javasol. Ennek lényege, mint dr. Varga Istvántól a polgármesteri hivatal pénzügyi irodájának vezetőjétől megtudtuk, az lenne, hogy az ominózus tíz százalékból (mintegy 243 millió forintból) pályázati alapot képeznének, s év közben az egyes intézmények - megfelelően alátámasztott érvek alapján - a közös kalapból akár a tőlük elvont tíz százaléknál többet is kivehetnének. Mindez persze, csak úgy lehetséges, ha egy másik intézmény kevesebbet kap, hiszen a 243 millió fix összegnek tekintendő. A pénzügyi iroda vezetője szerint viszont így kideríthető lenne - s az oktatási bizottság álláspontja is ez —, hol költöttek az elmúlt években a szükségesnél többet, s hol lenne indokolt - a sok évi gyakorlathoz képest - a nagyobb támogatás? A pályázati rendszernek ez lenne az értelme, ez viszont - a képviselők szerint - mindenképpen akceptálandó. Szerintük - de nem az érintettek szerint. Szederkényi József a Zipernovszky Károly Gépipari Szakközépiskola igazgatója például sarkítva közelíti meg a problémát:-Ha elvonják az iskolától a tavalyi bázis tíz százalékát, az azt jelenti, hogy működésképtelenné válunk már az év közepén. Egy iskolai költségvetés ugyanis úgy áll össze, hogy annak nyolcvan százaléka bér- és társadalombiztosítási költség, húsz százaléka pedig a fenntartásra kell. Az előbbit nyilván nem csökkenthetem, marad tehát a fenntartásra jutó keret. A Zipernovszky példájánál maradva: a múlt évi költségvetés 73 millió forint volt, ebből 57 millió bérre és társadalom- biztosításra, 16 millió pedig fenntartásra kellett. Ha az ez évi 7,3 milliós elvonás csak az utóbbi keretet érintheti, a tavalyi 16 millió helyett idén 8,7 milliós fenntartási kiadással tervezhetnek, ami gyakorlatilag 45 százalékos elvonást jelent. S akkor az inflációról még említést sem tettünk. A pályázaton persze, a 7,3 milliónál akár többet is szerezhetnek a zipernovszkysok, de mi erre-a biztosíték? - kérdi Szederkényi József.- Ez a pénz az év közepére elfogy, s akkor se krétára, se telefonra nem jut - mondja. - De ha jut is, mikor? Mert, ha megkapnánk a majdani pályázaton az ehhez szükséges összeget, az jelenleg, ugye, nem tervezhető. Ki mer úgy oktatási eszközöket, esetünkben például csavarokat, vagy szerszámokat vásárolni, hogy nem tudjuk, lesz-e rá fedezet? A kérdések - legalábbis egy igazgató szempontjait alapul véve - mindenképpen jogosnak tetszenek. A válaszokkal azonban a város költségvetésének elfogadásáig várni kell. Egyelőre ugyanis a fent írtak - félelmek csupán. Azok is maradnak, remélhetőleg. Pauska Az új taxiengedély ékről Új taxisengedélyhez és a hozzátartozó sárga színű rendszámtáblához február elsejétől, hétfőtől juthatnak a személy- szállító vállalkozók, az illetékes közlekedési felügyeletnél. Március elseje után pedig, a törvény értelmében, csak sárga rend- számtáblájú járművel lehet majd taxizni. Tóth István, a Közlekedési Főfelügyelet igazgatója az MTI kérdésére elmondta: a fővárosban jelenleg 14 ezer a regisztrált taxisok száma. A törvény szerint, a most engedéllyel rendelkező személyszállítók közül mindenki hozzájuthat - amennyiben megfelel a műszaki és egyéb előírásoknak - az új engedélyhez. Ehhez azonban a járműveknek egy szigorított műszaki vizsgán is meg kell felelnie. A felügyeletnél több vizsgázóra számítottak. Az elmúlt hét elejéig ugyanis csak 4,5 ezren vizsgáztatták le autóikat, és további ezer jelentkezett február elsejéig a vizsgára. Várhatóan az érdeklődés majd a március elsejei határidő közeledtével fokozódik. A rohamra azonban felkészültek: ha kell hét végén is vizsgáztatnak. Új vállakozói engedélyeket a főfelügyelet egyelőre nem bocsát ki. Előbb a Fővárosi Ön- kormányzatnak kell eldöntenie, hogy mennyi személytaxit tart kívánatosnak a jövőben. A felügyelet csak annyi engedélyt ad ki ezentúl, hogy a taxisok száma ne haladja meg ezt a határértéket. Az önkormányzati döntés a kívánatos létszámról a közeljövőben várható. Az elmúlt két év feszített törvényelőkészítési munkájának eredményeként idén több, nagy jelentőségű szakmai törvénytervezetet kíván a Parlament elé terjeszteni a Földművelésügyi Minisztérium. A tárca agrárpolitikájának megfelelően a jogszabályok rendelkezései a piac, á természet- és környezetvédelem, valamint a minőség elsőbbrendűségét és feltételeit teremtik meg - ismertette Mikó Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium jogi főosztályának vezetője. A már elfogadott, a Földművelésügyi Alapokról és a várhatóan a héten szavazásra kerülő, az Agrárpiaci Rendtartásról szóló törvények megfogal marásánál is figyelembe vették az élelmiszerről, takarmányokról, állattenyésztésről és az állat- egészségügyről rendelkező, előkészületben levő törvényeket. Ezt a szakmailag szorosan Agrárjogszabályok összetartozó jogszabálycsomagot, a tervek szerint még az első félévben az Országgyűlés elé terjesztik. Az erdőtörvény szövegezési munkája, továbbá a vadászati törvény körül kialakult koncepcionális vita is a befejezéséhez közeledik. Ez utóbbival kapcsolatban a tárca előterjesztéssel fordul a kormányhoz, amelyben a vadászati jogról egyértelmű kormányzati állásfoglalást kér. Az első félévben nyújtják be a tervek szerint a hegyközségi törvény tervezetét is, mely a szőlő és a bor eredetvédelmét hivatott szolgálni a minőségi termesztés preferálásával. Várhatóan a héten szavaz az Ország- gyűlés az agrárpiaci rendtartásról, mely tisztázza az ágazati feladatköröket és felelősséget, továbbá irányt mutat a Termék- tanácsok megalakulásához, a készülő köztestületi jogszabályok rendelkezéseinek figyelembe vételével. Még ebben az évben megszülethet egy, az agrártámogatásról szóló törvény is. A még csak szakértői szinten tárgyalt tervezet lenne a harmadik jogszabály, mely a támogatásokat szabályozza. A Földművelés- ügyi Alapok, melyek közel 8 milliárd forinthoz juttatják az ágazatot, szakmai célokat fi- nanszöroznak. Az Agrárpiaci Rendtartás a piaci változásokra reagálva segíti a gazdálkodókat. Szükség van egy önálló agrártámogatási törvényre is, mely az elmúlt év tapasztalatai alapján a termeléshez nyújtana támogatást, például a gázolaj-felhasználás költségeinek mérséklésére. E három jogszabállyal potenciálisan nőhet a támogatottak köre és tisztábbá válik a felhasználhatóság feltételrendszere, ami jelentős váltás a korábbi irányítási és szabályozó rendszerhez képest. A kormánynak várhatóan vissza kell vonnia a földtörvény módosítására benyújtott indítványát. Ez ugyanis még az egy évvel ezelőtti állapotokat tükrözi. A második negyedév elejére azonban elkészülhet egy új földtörvénytervezet, ami többek között a birtoknagyságok felső korlátáiról és a haszon- bérletről rendelkezik. A jelzálog intézményének működéséről Mikó Zoltán főosztályvezető kifejtette: ehhez a jogi rendszer kiépítése is szükséges. Rendezni kell számos tulajdoni kérdést, és a földhitelnek is működővé kell válnia. A földtulajdon rendezésével összefüggésban az ingatlannyilvántartási joganyagot is el kell készítenie a tárcának. Az anyag gyakorlatilag ugyan elkészült, Parlament elé azonban várhatóan a földtörvénnyel együtt terjesztik majd. A tárca tervei között szerepel a halászati, valamint a vetőmag és szaporítóanyagokról rendelkező törvény tervezetének megalkotása. A minisztériumi szemlélet- váltást követően változnak az államigazgatási módszerek is. Példa a Földművelésügyi Alapokról szóló törvény. Az alapok pénzösszegeinek igénylésére nyílt pályázatot írnak ki, odaítélésüknél pedig nagyobb jogosítványt kapnak az érdek- képviseletek és a szakmai szervezetek.
