Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-12 / 42. szám

1993. február 12., péntek aj Dunántúli napló 3 Tervek számítógéppel és anélkül 400 órás tanfolyam állástalan mérnököknek Megszűnik a pécsi 2-es postahivatal? A pécsi 2. számú postahivatal a főpályaudvar épületében Fotó: Hári C. Péter A napokban fejeződött be a Baranya Megyei Munkaügyi Központ által szervezett számí­tógépes tanfolyam, amelyen ál­lástalan mérnökök vehettek részt. A képzés vezetője Ács László, a PMMF tanszékvezető docense volt.- Indultak már korábban is személyi számítógép és szoft­ver-üzemeltető tanfolyamok - mondta Ács László -, ez azon­ban annyiban más volt, hogy itt számítógépes tervezést tanítot­tunk, amit elsőként valósult meg az országban. Elsősorban építészeket és gépészeket isko­láztak be, de volt a tizennyolc mérnök között mezőgazdász is. A tanfolyam 400 órás volt, a vizsgák arról tanúskodnak, hogy igen magas szinten sajátí­tották el a tudnivalókat. Papp László: „Az időmmel is kellett valamit kezdem.” A tanfolyamot sikeresen el­végző mérnökök közül néhány- nyal beszélgettünk eddigi pályá­jukról, lehetőségeikről.-Azért jelentkeztem erre a tanfolyamra - mondta Papp László -, mert munkanélküli vol­tam, és a Munkaügyi Központ rendezte és finanszírozta ezt a továbbképzést. Úgy gondoltam, hogy az én szakmámhoz közel áll, miután mélyépítő tervező vagyok. Nem volt elhelyezke­dési lehetőségem, így az időm­mel is kellett valamit kezdeni.-A főiskola után dolgozott valahol?- Igen, öt-hat évet a Baranya- tervnél. Onnan kerültem utcára. A főiskolán valamit foglalkoz­tunk számítógépekkel, de abban az időben nem fértünk hozzá a személyi számítógépekhez.- Mennyivel több a lehetőség az elhelyezkedésre ennek a tan­folyamnak a birtokában?- Arra számítok, hogy a meg­lévő kapcsolataim révén el tu­dok helyezkedni. Hogy ponto­san mit jelent a tanfolyam ebből a szempontból, nehéz lenne megmondani. Szereztem bizo­nyos alapismereteket a számí­tógépes tervezés területén, erre talán lehet majd építem.-Mi az oka annak, hogy a tervező vállalatok leépülnek?-Talán az a konstrukció, amelyben ezek a vállalatok mű­ködtek, nem felelt meg a mai kor igényeinek. Az az érzésem, hogy túl nehézkesek, lassúak, bürokratikusak voltak. Ugyan­akkor jelenleg a tervezési pálya anyagilag alábecsült, a tervezési díjak nagyon alacsonyak. Ma a kisebb cégek, a feladatra orien­tált szervezetek hatékonyabbak, mint a nagyok.- 1969-ben kerültem mű­szaki pályára - mondta András Judit -, a Baranyatervhez mű­szaki rajzolónak. 1972-ben fel­vettek a Műszaki Főiskolára, ezek után építész szerkesztő­ként dolgoztam. Közben elvé­geztem a szaküzemmér­nök-képzőt. ’86-ban mentem el a B aranyatervtől, ekkor nagy váltás történt az életemben: ki­vitelező lettem. A 26-os Állami Építőipari Vállallatnak volt itt egy főépítésvezetősége, ott dol­goztam létesítményfelelősi munkakörben. Volt egy kis ki­hagyásom, mert otthon marad­tam a két kislányommal. Eköz­ben a cég kft.-vé alakult, egy évre még visszavettek. De mi­után csökkent az építőiparban a megrendelések száma, fölösle­gessé váltam, s nem tartottak igényt a munkámra.- Mikor történt mindez?- ’92 júniusában. A nyarat otthon töltöttem. Teljes bizony­talanságban éreztem magam, hiszen valamit már elértem és mégsem értem el semmit. Aztán a Munkaügyi Központban talál­tam egy szórólapot arról, hogy indul ez a tanfolyam. Most be­fejeződött, és aki nem talált ál­lást, az visszakerült a munka- nélküliek közé. Nekem szeren­András Judit: „A tegnapi naptól dolgozom.” csém volt, mert a tegnapi naptól dolgozom. A pellérdi körjegy­zőségen építési előadó vagyok. Ez csak három évre szól, mert helyettesítek valakit, aki szül.- Három év nagy idő.- Szerintem, manapság ez már örökkévalóság.- Egy költségvetési üzemből átalakított kft.-nél dolgoztam Bolyban - meséli Guthné Szűcs Adrienn. - Munkám során elő­ször az előkészítéssel foglalkoz­tam, kisebb tervezéssel, költ­ségvetés készítéssel, aztán mű­vezetői szinten szakipari brigád vezetésével. De a cégnek jóval kevesebb munkája lett az elmúlt évben, és ezért leépítések tör­téntek. Guthné Szűcs Adrienn: „A vegyesvállalatokban látok esélyt.”-Mi volt az oka a kevesebb munkának?- A mi régebbi feladataink a tanácsok felújítási átalakítási munkálatai voltak, amik nagyon szépen mentek addig, amíg volt rá pénz. Aztán ez csökkent.- Mióta munkanélküli?-Tavaly május óta. Akkor volt egy nyaram, amit a gyer­mekeimmel töltöttem.-Nem volt semmilyen mun­kalehetősége?-Nem. A környéken lega­lábbis nem. Lehet, hogy mesz- szebb lett volna. De terveztem valamilyen szakképzést vagy átképzést, hogy valami pluszt szerezzek ahhoz, hogy el tudjak helyezkedni.- Ez a tanfolyam megkönnyíti az elhelyezkedést?-Remélem igen. Most már pozitív változások is vannak, kaptam ajánlatokat. Kapcso­latba kerültem egy vegyesválla­lattal, akik bizakodóan vették tudomásul azt, hogy én számí­tógépes tervezést tanultam. Ta­valy sokáig kinn voltunk Né­metországban a férjem rokonai­nál, akiknek van egy jól mű­ködő statikus-irodájuk. Ők már évekkel ezelőtt beszerezték azokat a hardvereket és a rajta futó programokat, amikkel lé­nyegesen gyorsabb és könnyebb a tervezési munka.- Van ennek nálunk reális esélye?- Hát, magánembernek egye­lőre, azt hiszem nincs. Én ve­gyesvállalatokban látok esélyt, ahol a tőkét hozza a partner, az emberek pedig ráállnák arra, hogy megtanulják. Cs. L. Megszűnik a 2-es - talán jobban ismert úgy, hogy a pécsi főpályaudvarnál lévő - postahi­vatal? A Pécsi Postaigazgató­ságtól szerzett értesülés szerint nem szűnik meg, de bizonyos változások valóban várhatók. A „kettes”, felvételi és feldolgo­zási - a közelében indulnak a postakocsik - hivatalként is működött, utóbbi tevékenységet a vasútállomás főépülete mel­letti barakk-sorban végezték. A Pécsi Rádió hétvégi műsorából Szombaton a szokott időben, 9 és 11 óra között jelentkezik a Pécsi Rádió Jó pihenést című műsora, amelyben többször kapcsoljuk majd a FEMA áru­házát, ahol egésznapos farsangi program lesz. A bajai híres far­sangokról is szólunk - mondja a szerkesztő-műsorvezető Gungl László - tudósítunk a híres asz- szonybálról is. A héten sajtótájékoztatót tar­tott Baranya rendőrfőkapitánya, aki hosszabb inteijút adott a megye bűnügyi helyzetét ele­mezve a Pécsi Rádiónak. Foglalkoznak továbbá a Gandhi Alapítvánnyal és ennek kapcsán a Gandhi iskolával, ahol, ha minden jól megy, ha­marosan kezdődhet az oktatás. A DOZSO hétvégi gyógyultak klubjában ezúttal a daganatos betegségből kigyógyultak lesz­nek a vendégek, akikkel riport is készült. És ha már az egész­ség szóba került, akkor egy ér­dekes módszert is bemutatnak még: miként lehet szervezetün­ket mentesíteni az ólomtól? Vasárnap fél 9-től 10 óráig a Szerkesszünk együtt című zenés kívánságműsor szól a Pécsi Rá­dió hullámhosszain és ebben ezúttal Gungl László lesz a hallgatók szerkesztőtársa. Mivel ezt a területet rendezik - szanálásra, majd a városképbe illő közhasznú házak építésére kerül sor -, a Magyar Állam­vasutak felmondta a postának a bérleményt, s egyben felaján­lotta, hogy a leendő újakban he­lyiségeket biztosít postai cé­lokra. A Pécsi Postaigazgatóság nem kíván élni ezzel a lehető­séggel. A döntés értelmében a postahivatal felvételi részét, A keddi pécsi városházi saj­tótájékoztatót követően csak tegnap este tudott az ott el­hangzottakra reagálni a Citrom utcában szállodát építtető Ja- szenovics Miksa:- Ami eddig talán nem hangzott el: a pécsi részletes rendezési terv módosítását és az építési engedélyt együtt kér­tem annak idején. A tervező, az Ybl-díjas Várnagy Péter erre figyelemmel készítette el a ter­veket. A módosítás iránti ké­relmem azonban három hóna­pig válasz nélkül hevert a ható­ság fiókjában.. . Ami pedig az önkormány­zatnak legutóbb tett ajánlato­mat illeti: véleményem szerint korrekt volt. A lényege: enged­jék meg, hogy a négycsilla­gosra tervezett szálloda föld- szint+két emelet beépítésű le­hessen. Gyakorlatilag mind­össze négysomyi téglán megy a vita! Felajánlottam, hogy a szálloda bővíthetősége érdeké­ben megvásárolom a szomszé­dos, ehhez szükséges területet, az ott lakóknak a saját költsé­gemen végérvényesen lakást biztosítok. Ez az épület egyéb­ként a rendezési tervben szaná­lásra jelölt, ha én nem, akkor az önkormányzat kötelessége a ahol az ügyfelekkel kapcsolat­ban vannak, elköltöztetik a Zó­lyom utcába, a volt vízmű-épü­letbe. A postai küldemények feldolgozását pedig továbbra is a vasútállomáson végzik, a főé­pületben. A Zólyom utcai hivatalban az eddiginél kulturáltabb körül­mények között és gyorsabban intézhetjük ügyeinket - lega­lábbis ezt ígérik -, várhatóan március elejétől. R. N. lakók elhelyezése. Felajánlot­tam azt is, hogy kérelmem tel­jesítése esetén befejezem a Cit­rom utca díszburkolatát, meg­oldom a csapadékvíz-elvezeté­sét is, illetve kialakítok egy szökőkutat. Ez összesen mint­egy 6 millió forintos költséget jelent. Hozzáteszem: amikor az önkormányzat illetékes bi­zottságai kérelmemet tanul­mányozták, építész-szakértői­nek véleménye szerint a két­emeletes szálloda funkcionáli­san és építészetileg is kedve­zőbb lenne. Más szakmai fó­rumok is az elképzelést, a ter­veket jóváhagyólag tudomásul vették.- Mi a véleménye arról, hogy a polgármesteri hivatal­ban nem bíznak ígérete teljesí­tésében, hogy tudniillik befe­jezi a Citrom utca díszburkola­tát? . - Csak ennyi: ha nem csiná­lom meg - az ajánlatom elfo­gadása esetén - az idei idegen- forgalmi szezonra, akkor tart­sák vissza a szálloda haszná­latbavételi engedélyét! Amit egyébként a munka újbóli kez­désétől számított fél év múlva ugyancsak kulcsra készre befe­jeznék. M. A. Ismét a Citrom utcáról Jaszenovics: Az ajánlatom korrekt volt! Földrendező és földkiadó bizottságok Január 15-én hirdették ki és január 23-án lépett hatályba az 1993. évi II. törvény. A tör­vény lényege, hogy miután a megelőző törvényi szabályozás gyakorlatilag felszámolta a termelőszövetkezeti közös föl­dtulajdont, arra tesz remélhe­tően sikeres kísérletet, hogy a részarány tulajdonban, de je­lenleg termelőszövetkezeti nagyüzemi művelés alatt lévő területeknek a tulajdonosai, akik ezt kérik, földjeiket ter­mészetben megkaphassák. Ezt a törvényalkotó, az úgy­nevezett földkiadó bizottságo­kon keresztül kívánja megva­lósítani, amelyeket viszont a részarány tulajdonban lévő földek tulajdonosaiból álló közgyűlésnek (részközgyűlés­nek) kell elvileg legkésőbb 30 napon belül megválasztani (el­vileg, mert előfordulhat, hogy a köz-, illetve részközgyűlések nem lesznek eredményesek, a megadott határidőn belül.) A bizottságok megválasztására a köz-, illetve részközgyűlések összehívását, a bizottság meg­alakításának a feladatát a tör­vényalkotó az adott szövetke­zet székhelye szerint illetékes települési önkormányzatra bízza. A bizottságok megalakí­tásának módjáról a törvényal­kotó azonban már nagyon szűkszavúan rendelkezett, pe­dig nehéz kérdésekben kell dönteniük. Emiatt tettünk kísérletet a Baranya megyei Föld­művelésügyi Hivatallal foly­tatott előzetes egyeztetés után arra, hogy az önkormányzatok és a szövetkezetek képviselői­vel közös álláspontot alakít­sunk ki e bizottságok létreho­zásával kapcsolatos alapvető jogi problémák tisztázására. Emellett is indokoltnak lát­juk felhívni az önkormányza­tok és a szövetkezetek illetéke­seinek a figyelmét a bizottsá­gok megalakítását szabályozó jogszabály második és harma­dik paragrafusának alkalma­zása kapcsán felvetődött egy-két fontosabb problémára. A törvény 2. §-a (2) bekez­désében a bizottságok összeté­telét illető előírás, miszerint a tulajdonarányos képviseletet kell biztosítani a szövetkezeti tagok és kívülálló földtulajdo­nosok között. Ugyanakkor, ha több településes szövetkezetről van szó, településenként is küldeni kell egy-egy tagot. Ez úgy oldható meg, részközgyű­lés esetén, hogy előre meg kell határozni, melyik részközgyű­lés választhat csak szövetkezeti tagot, illetve csak kívülálló tu­lajdonost. Az ebből eredő fe­szültségek feloldhatók lesznek a településenként létrehozható három-négytagú munkabizott­sággal. A közgyűlést a szövetkezet által rendelkezésre bocsájtott név és címjegyzék alapján 15 napon belül össze kell hívni. Ha a közgyűlés nem lenne ha­tározatképes ezt 15 napon belül meg kell ismételni. Felvetődött a képviselet útján való részvé­tel kérdése, amelynek tiltó ren­delkezés hiányában az általá­nos polgáijogi szabályok sze­rint nincs akadálya. Részközgyűlés tartása ese­tén előre meg kell határozni a részközgyűlésre eső bizottsági tagok számát, az említett ará­nyokra való figyelemmel. Előfordulhat, hogy nem lesz elég olyan vállalkozó, akár a szövetkezeti tagok, vagy a kí­vülállók részéről, aki a tisztsé­get el is vállalja. Ez esetben sajnos a választást mindaddig ismételni kell a határidőtől függetlenül, amíg a bizottság létre nem jött. A bizottság elnökét az első ülésén saját tagjai közül szó­többséggel választja meg a bi­zottság. Jogsértő az a gyakor­lat, ha a megismételt köz- vagy részközgyűlést ugyanarra napra, de későbbi időpontra hívják össze, a megismételt közgyűlésen ugyanis csak azok a részarány tulajdonosok ve­hetnek részt és választhatják meg a bizottságnak az első közgyűlésen megválasztásra nem került tagjait, akik az előző közgyűlésen nem vettek részt. Kérdések sokasága vetődik fel e két paragrafus értelme­zése kapcsán is, amelyre a tör­vény nem ad választ: Mi van, ha a bizottság le­mond, ki és milyen eljárásban választja újjá? A határozat ké­pességére vonatkozó kéthar­mados jelenlétet lehet-e olyan tűréshatárként kezelni, hogy amíg ennyi bizottsági tag van,-----------"-------------1 add ig nincs szükség újabb vá­lasztásra, a tagok pótlására? Feltétlenül szükséges-e a nem helyben lakó tulajdonosokat napilap útján értesíteni, ha lak­címükre értesítést küldtek? Felhívjuk a szövetkezeti tag részarány tulajdonosok fi- I gyeimét arra is, hogy - az 5. § szerint - a föld kiadását kérő részarány tulajdonosok szá­mára a törvényben biztosított megjelölési jog alapján csak akkor lehet esélyegyenlőséget megvalósítani, ha valamennyi földtulajdonos kéri részarány tulajdona kiadását (60 napon belül), mert később enélkül is meg fogja jelölni a földkiadó bizottság, hogy melyik föld­részletben van a tulajdona, de már csak a maradékból. A kijelölés költségei a tulaj­donost nem terhelik, kivéve ha önálló ingatlanként kéri. Dr. Gyenis Dezső vezető jogtanácsos Baranya Megyei Mezőgazda- sági Termelők Szövetsége

Next

/
Oldalképek
Tartalom