Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-11 / 41. szám

6 üi Dunántúlt napló 1993. február 11., csütörtök A Nemzeti Bank elnöke a külföldi tőkebeáramlásról Nincs szó bizalomvesztésről Folytatódik-e a külföldi mű­ködő tőke Magyarországra áramlása vagy fokozatosan el­apadnak a valutaforrások és a nyugati befektetők inkább a környezi} országokat tekintik kedvezőbb beruházási terep­nek? Nagy kérdése ez az idei gazdasági évnek, már csak azért is, mert sok szakember arra a következtetésre jutott, hogy 93-as kilátásaink rosszabbak a tavalyinál. Ezt elsősorban arra alapozzák, hogy tavaly az év második felében úgymond megcsappant a nemzetközi pénzvilág érdeklődése Magyar- ország iránt.- A tények azt mutatják, hogy nincs szó bizalomvesztés­ről, a működő tőke továbbra is jó befektetési lehetőséget lát hazánkban - állítja dr. Hárshe­gyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Ennek alátá­masztására több, közelmúltban született megállapodást is emlí­tett, amelyeket az ó-év utolsó napjaiban kötöttek, s így a má­sodik félév mérlegében még nem szerepeltek. Az Audi pél­dául 300 millió márkás győri beruházásra vállalkozott, az is­mert Marriott cég megvette a Duna Interkontinental szállót, •ami mintegy 75, a MALEV-Ali- talia „házasság” pedig mintegy 70 millió dolláros tőkebefekte­tést jelent.- A teljes tavalyi mérleg te­hát még nem készült el; de az ismert, hogy január 1 és no­vember 30 között 1 milliárd 250 millió dollár tőke kapcsolódott be készpénz formájában gazda­ságunk vérkeringésébe. Nem kevésbé fontos, hogy ezzel pár­huzamosan megindultak a kül­földi vállalatok magyarországi hitelfelvételei. Más szóval jó- néhány nálunk tevékenykedő külföldi cég ehhez az úgyneve­zett tőkepótló eszközhöz fo­lyamadott, s ezeknek a bizal­mat, beruházási kedvet tükröző tranzakcióknak a „végösszege” 1991- ben még csak 300, 1992- ben már 700 millió dollár volt. A külföldi beruházók tehát szívesen követik azt az üzletpo­litikát, hogy profitjukat vissza­forgatják gazdaságunkba. A nyereség kivitele, a pro­fit-transzfer ritka és viszonylag csekély arányt képvisel. S még egy adat a múlt évről: körülbe­lül 2 milliárd értékű korszerű gép, gépi eszköz is „beáram­lott” az országba, ami szintén jelentős segítője lehet a gazda­sági fellendülés várt és remélt megindulásának.- Az idei tervek mégis a tava­lyinál kevesebb külföldi tőke ér­kezésével számolnak.- Igen, körülbelül 1 milliárd dollárra számítunk. Ennek nincs más oka, csupán az, hogy a pénzügyi tervezésben kötelező az óvatosság. Meg kellett tanul­nunk, hogy monetáris területen sokkal kevesebb bajjal jár a re­latív borúlátás, mint a megala­pozatlan optimizmus.- Nem a fizetési mérleg ala­kulása készteti Önöket óvatos­ságra ?-Egyáltalán nem, hiszen a mögöttünk levő három esz­tendő mindegyikét többlettel zártuk és minden jel arra utal, hogy ez a - most már nevezhet­jük így - irányzat az idén sem változik. Jelenleg mintegy 5 milliárd dollárnyi tartalékkal rendelkezünk, vagyis akkora készlettel, amelyből az ország hathónapos teljes importja fe­dezhető. Figyelembe véve ez évi fizetési kötelezettségein­ket, a tervezett hitelfelvétele­ket, az is lehetséges, hogy az ország devizatartalékai ez év­ben is tovább nőnek és elérik a 6 milliárd dollárt - fejezte be nyilatkozatát dr. Hárshegyi Frigyes. U j rendelkezések a vadászatról Változtak a szezonidők! A vadászatra, a vadásztársa­ságok működésére igen komoly mértékben kiható új szabályo­kat tartalmaz a földművelésügyi miniszter napokban megjelent rendelete, amely az összes ko­rábbi, a vadászatra és a vad- gazdálkodásra vonatkozó jog­szabályt hatálytalanította. A miniszteri rendelet alighanem a vajúdó vadászati törvény elő­szelének tekinthető. Az már 1992-ben is előírás volt, hogy a vadásztársaságok 4000 hektáronként - pontosab­ban minden megkezdett 4000 hektár esetében - kötelesek vol­tak hivatásos vadászt alkal­mazni. Ennek természetesen pénzügyi vonzatai voltak, s ez erősen terhelte a társaságokat. Ezért fontos a területek pontos felmérése. Erre azért is tanácsos figyelniük a vadászközössé­geknek, mert évek során több okból is a területnagyságban változások voltak. A csökkenés hitelességéhez a területileg ille­tékes körjegyzőségek, illetve jegyzőségek igazolása szüksé­ges. Ugyancsak érintik az új ren­delkezések a vadászati jog ha­szonbérbe adását. Ennek lé­nyege: ha a bérleti szerződés bármelyik fél miatt megszűnik, a bérleti jogot csak pályázat út­ján lehet megszerezni, megha­tározatlan időre. Vagyis - hat hónapi felmondási idő figye­lembe vétele mellett - meg le­het szüntetni. Erre a vadásztár­saságoknak fel kell készülniük. Szabály mostantól az is, hogy egy-egy társaság egyszerre csak egy terület bérleti jogára adhat be pályázatot. A területtel nem rendelkező bérkilövő társaságok is be­nyújthatnak pályázatot. A január 30-án meghozott, az idei 10. számú közlönyben megjelent miniszteri rendelet szerint minden vadászatra jogo­sultnak évente vadgazdasági tervet kell készíteni. (1990-ig 10 évre szóló üzemgazdasági ter­vek, az utóbbi két évre kilövési tervek készültek.) Ezeket már­cius 15-ig jóváhagyásra be kell nyújtani a megyei Földművelé­sügyi Hivatalhoz. A tervet csak felsőfokú szakirányú képzett­séggel rendelkező szakemberrel lehet elkészíttetni, természete­sen a vadásztársaság költségére. Nagyvadas területek esetében az erdőfelügyelőség, természet- védelmi területnél pedig az ille­tékes igazgatóság hozzájárulása is szükséges. Tanácsos a vadásztársasá­goknak szem előtt tartaniuk: ha az éves tervtől 10 százalékban eltérnek (trófeás vadak kilö­vése, szakszerűtlenség), akkor az FM Hivatal be is tilthatja adott területen a trófeás vad va­dászatát, ami - az elmaradó be­vételek miatt - akár életképte­lenné is teheti a társaságot. Itt jegyezzük meg: vadászati szabálysértés esetén az FM Hi­vatal egytől öt évig visszavon­hatja a vadászjegyet, s az ilyen ügyekben minden esetben a hi­vatal jár el. A sport- és hivatásos vadá­szokra egyaránt vonatkozik: minden elejtett vadról kötelesek egyéni lőjegyzéket vezetni. Ez év május 1-től minden trófeás vadat az újonnan átalakított tró­feabíráló bizottságoknál 30 na­pon belül kötelesek bemutatni. Változott egyébként a bírálat díja is: szarvasbikánál 1500 fo­rint, 1100 forint az őzbaknál, vadkan agyarának bírálata 900 forintba kerül. Ez többszöröse az eddig kért díjaknak. Változtak a vadászati szezon­idők! Az őzbakok közül május 1-től szeptember 30-ig csak se­lejt bakot szabad lőni, a golyóé­rett bakok vadászata augusztus és szeptember hónapra korláto­zódik. A suta és a gida január 1-től február végéig, illetve ok­tóber hónapban vadászható. A nyestkutya és a mosó­medve - mint hallottuk, újab­ban nem ritkák a baranyai terü­leteken sem - egész évben va­dászható. Sajnos - ez sok szak­ember véleménye -, a vad­disznó továbbra is dúvadnak minősül, de a vadászok az eddig szokásos kíméleti időt továbbra is figyelembe veszik. Mindezek igen komoly mér­tékben hatnak a vadásztársasá­gok működésére. Megfontolt és kemény munkára van ahhoz szükség, hogy a megváltozott rendelkezések betartása mellett is életképesek tudjanak ma­radni. Mészáros A. Taxis-tizedelő Sem a buszosoknak, sem például a tehergépkocsik veze­tőinek és azok tulajdonosainak nem kell letenniük azt a száze­zer forintos biztosítékot, amit a taxisoknak immár - ha meg sze­retnének maradni a szakmában - le kell szurkolniuk. Vagy ne­kik, vagy az adott taxis-társa­ságnak ugyanis biztosítaniuk kell az utasokat egy esetlegesen bekövetkező káreset ellen - a kormány rendelete legalábbis ezzel indokolja a taxisok szerint viszont nyilvánvaló diszkrimi­nációt. Az érintettek egy részének reakciója, mely szerint a ha­talmon lévők többek között ez­zel, a Magyar Közlöny tavalyi, 108. számában megjelent ren­delettel próbálnak revansot venni az emlékezetes bloká­dért, nyilván kapásból cáfol­ható. Bár az SZDSZ-es hona­tya Eörsi Mátyás kontra Hor­váth Balázs-per újra a felszínre hozta a sokak által csak az „Októberi Sajnálatos Esemé­nyeknek” nevezett történések részleteit, a pécsi blokád egyik irányítója, a kék-fehér kocká­sok főnöke, Pánics Zoltán azt mondja: mindez badarság. Hiszen ők maguk, tehát a ta­xis-képviseletek kérték, hogy legyen rend végre a fronton - elsősorban a „sok az eszkimó, kevés a fóka”-szindróma fellé­pése kapcsán veszélybe kerülő egzisztenciák miatt. Nos, ha a rendet a kormány­nak nem is sikerült garantálnia, az már biztos, hogy az ún. hié­nák a közeljövőtől kezdve nem igen borzolják sem a taxisok, sem az utazóközönség idegeit. Nem csak a taxik között kiosz­tandó sárga rendszámtáblák mi­att, hanem mert januártól már­cius elejéig jelentkezniük kell a szakma gyakorlóinak a ható­ságnál, mely a jövőben csak a szigorított feltételeknek megfe­lelő autókra - és sofőröknek - adja ki az engedélyt. Az egyes területeken működő taxik számát egyébként minde­nütt az önkormányzatok hatá­rozzák meg, s a képviselő-testü­letek - törvényszerűen, hiszen a személyszállításból élők száma túlságosan is sok ma már - a je­lenleg dolgozók létszámánál va­lószínűleg alacsonyabban álla­pítják meg az engedélyre esély- lyel pályázó kocsik számát. Ezért aztán taxisok szerint nem számít majd ritkaságnak az olyan autó sem, mely éjjel-nap­pal a drosztokban vár - csak más-más sofőrrel a volán mö­gött, akár hat óránkénti váltás­ban is. A nagy ovációval beharango­zott, ellenőrizhető, s számlát adó taxiórán kívül újdonság, hogy ezt követően csak olyan taxik futhatnak majd, melyek­nek a hátsó ülésen is van biz­tonsági övük, s a Pécsett csak Charlie-ként ismert Pánics Zol­tán elmondása szerint valószí­nűleg a rendeletalkotó pihent- ségének tudható be, hogy a fűt­hető hátsó szélvédő ugyanúgy szerepel a feltételek között, mint az öt évnél fiatalabb élet­kor - mármint az autóé -, telje­sen függetlenül attól, hogy egy négy éves Dáciáról, vagy egy öt és fél éves Mercedesről van-e adott esetben szó. Hosszú évtizedek óta az úton dolgozó taxisok számára nyil­ván az sem a legörömtelibb, hogy újra KRESZ-vizsgát kell tenniük, mitöbb, különböző tan­folyamokat is látogatniuk szük­séges ahhoz, hogy a szakmában maradhassanak. Az első határidő március el­seje, addig kell a már engedél­lyel rendelkező személyszállí­tóknak megújítaniuk papírjaik érvényességét - melyek meg­léte esetén a kocsira feltehetik a sárga rendszámtáblákat is. Töb­bek között, hogy színesedjen a forgalom. Pauska Emelkedik a hőmérséklet Jóllehet a Pinatubo vulkán ki­törése a Fülöp szigeteken tavaly átmenetileg globális hőmérsék­letcsökkenést okozott, a Föld át­laghőmérséklete mégis további jelentős növekedési irányzatot mutat: ezt igazolják egybehang­zóan a brit East Anglia Egyetem klimakutatási intézetének és a NASA New York-i Goddard Űrhajózási Intézetének mérései. 1992-ben az átlaghőmérsék­let egy tized Celsius fokkal hidegebb volt, mint 1991-ben, de a múlt év így is a tizedik legmelegebb évnek minősül a rendszeres globális hőmérsék­letmérések kezdete, 140 év óta. így 1992 melegebb volt, mint 1982, 1984, 1985 és 1986. Ed­dig 1990 volt a legmelegebb, 1991 pedig a harmadik legme­legebb. Dr. Phil Jones, a brit intézet kutatója a felmelegedéssel kap­csolatban kifejtette:- Még korai teljes bizonyos­sággal kijelenteni, hogy az at­moszférában a felmelegedést az üvegházgázok felgyülemlése okozza, de ennek valószínűsége évről-évre nő. A klimakutató brit intézet a meteorológiai intézettel együtt valamennyi kontinensen, - az Antarktiszt is beleértve - 1400 monitor-állomás méréseit érté­keli ki. Hetven jelentős földrengés 1992-ben Az Egyesült Államokban a napokban közzétett geológiai fölmérés szerint 1992-ben 70 .jelentős” földrengést észleltek a világ különböző pontjain - ebből tízet az Egyesült Álla­mokban, s azon belül kilencet Kaliforniában. .Jelentősnek” az a földrengés minősül, amelynek erőssége el­éri a Richter-skála szerinti 6,5-ös fokozatot, vagy ha ennél kisebb erősségű, akkor ember­életeket követel és jelentős anyagi kárt okoz. A hetven földrengés közül 21 minősült „nagyobbnak”, vagyis elérte vagy meg is haladta a Richter skála szerint 7-es erős­séget. 1976 óta ez volt a legtöbb „nagyobb” földrengés egy év leforgása alatt. Tavaly a legerősebb földren­gés (7,6-os fokozatú) az volt, amely június 28-án rázkódtatta meg a Mojave sivatagot Los Angelestől keletre. Negyven esztendeje ez volt a legerősebb földmozgás Kalifornia állam te­rületén. Világméretekben a tavalyi 70 földrengés valamivel megha­ladta a sok éves átlagot és az előző évi jelentős rengések számát is. 1992-ben 3500 ember halálát okozták földrengések, valami­vel többet mint az előző évben, de a sokéves átlagnál keveseb­bet. A legtöbb halálos áldozatot tavaly a december 12-i indoné­ziai földrengés követelte - számszerint mintegy 2200-at. Harminc éve készítenek rész­letes statisztikát a földrengések­ről. Ezek szerint évente átlagosan 60 „jelentős” rengést észleltek, s a halálos áldozatok száma el­érte az évi tízezret. ' (AP) László Lajos, pécsi rádiós-szerző könyve megjelent németül Im Bergwerk spielt niemand Balalaika László Lajos a pécsi rádiózás „nagy öregje”: jószerivel a stú­dió avatásától a szerkesztőség­ben dolgozik. A szekszárdi születésű író-riporter vonzódik a különleges emberi sorsok felé: a tragédiák, küzdelmes életek világából rengeteget me­rít. (Emlékezetes az Uránbá­nyászok című riportkönyve, melyben a szocio-riport segít­ségével megannyi érdekes sor­sot vonultatott fel.) Tizenöt regénye látott napvi­lágot, drámáját bemutatták a Pécsi Nemzeti Színházban, megannyi rádiójáték, doku­mentumműsor szerkesztője. A mikrofon és az írógép vi­lágában él. Ötvenegy óta Pécsett. Beszélgetésünk apropója: a közelmúltban második könyvét (Im Bergwerk spielt niemand Balalaika, Oswald Hartmann Verlag, Sersheim), a Halál- polká-t adták ki német nyelven. (Az első, egy önállóságot föl­vállaló, saját életet élni kívánó munkáslányról, Judit-ró\ szólt, s 1981-ben jelentette meg az NDK-ban a Neues Leben Ver­lag-)- Könyved több százezer, ár­tatlanul elhurcolt magyaror­szági németnek állít emléket.- Irodalmi riportkönyvről van szó, mely szándékaim sze­rint nem a számonkérés, hanem a tisztázás okából íródott, s idehaza három esztendeje látott napvilágot. Ma már szeren­csére beszélhetünk róla, több riport és könyv hozta felszínre a témát: az 1944-es esztendő karácsonyáról van szó, amikor a hazai németség soraiból ár­tatlan emberek tömegét hurcol­ták el a Szovjetunióba, az úgy­nevezett málenkíj robotra. Vé­lem. annak idején belső kény­szer íratta velem, hiszen ma­gam is végigéltem, - láttam -, amikor a szekszárdi templom­téren összegyűjtötték az embe­reket, aztán bevagonírozták va­lamiféle kollektív büntetés-t róva rájuk. Egyébként hason­lóképpen, mint egy évvel ko­rábban a környékbeli zsidókat.- Te szóltál elsőként idehaza ebben a könyvben a jugoszlá­viai munkatáborokról.- E délvidéki munkatábo­rokban a szovjet lágereknél el­viselhetetlenebb körülmények között pusztultak el százezrek.- Nyivánvalóan egy író szá­mára öröm, ha külföldön is fel­figyelnek munkájára.- Egyértelmű az örömöm, hiszen a nyelv miatt is várha­tóan sokkal nagyobb lesz az olvasótábora. Äz Oswald Hartmann kiadó jóvoltából, némileg megváltoztatott cím­mel jelent meg a könyv. A bá­nyában nem szól a balalajka a kiadó szándékával találkozott, a téma szinte adta önmagát. Feltételezem a mai Németor­szágban, különösen annak ke­leti részén, még ma is kurió­zumszámba megy e tényfeltáró szándék, ami nálam nem több, mint fölmutatni a sebeket.- A kérdés kézenfekvőnek tűnik: min dolgozik ma László Lajos?- Megjelenés előtt áll a Kö­nyörgés a hontalanokért című könyvem, mely a németek sor­sáról szóló trilógia harmadik kötete. (A második, a Tigris­mosoly már megjelent.) Jelen­leg Hontalanok címmel írok egy regényt, amely témájában bizonyos rokonvonásokat mu­tat. Már, amennyiben a téma a szomszédban dúló háború. Délvidékről Magyarországra szakadt család tragédiáján ke­resztül szeretném bemutatni mindazokat a szörnyűségeket, vesszőfutást, amelyeket az önmagából kifordult világ szül. Kozma Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom