Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-10 / 40. szám

8 üj Dunántúli Mopiö 1993. február 10;, szerda Előadás előtt... Fotó: Proksza László A sokoldalú kommunikacio-elmelet Új egyetemi szak a JPTE-n A kommunikációelmélet, kü­lönböző irányaival együtt, kicsit hasonlóan a szociológiához, akkor jelent meg Magyarorszá­gon, amikor a nyugati egyete­meken már megszokott tan­tárggyá vált. A nyolcvanas években azért a kommunikációelmélet a pécsi Janus Pannonius Tudománye­gyetemre is „bekopogtatott”, akkor a nyelvi és kommuniká­ciós intézetben dr. Horányi Özséb kezdeményezésére fog­lalkoztak vele. Két évvel ezelőtt a kommu­nikáció tudományának művelői önálló tanszéket hoztak létre, s egy tavalyi egyetemi szenátusi ülésen megszavazták a kommu­nikáció egyetemi szakká történő alakítását. A tanszék vezetője dr. Niedermiiller Péter lett.- Milyen típusú képzést sze­retnének megvalósítani?- Kommunikációs szak létre­jött az ELTÉ-n és a JATÉ-n is, különböző irányultságokkal. Mi a tanszékünkön egyrészt a tö­megkommunikációval, más­részt egy empirikus kultúrakuta­tással, kulturális antropológiá­val foglalkozunk. Nagyon sze­retnénk érvényre juttatni az el­méleti és gyakorlati képzés szo­ros összetartozását.-Nem „tudósképzésre” spe­cializálják magukat?- Olyan értelemben nem, hogy a gyakorlattól elszakadt, elvont képzést nyújtsunk. Úgy gondoljuk, hogy a társadalmi problémákra érzékeny, a konf­liktusokat felismerő és kezelni tudó szakemberek képzésével segíthetünk a legtöbbet formá­lódó társadalmunknak, közéle­tünknek. A közigazgatásban, az önkormányzati tevékenységben mindenütt igen nagy szükség lenne ilyen felsőfokú végzett­séggel rendelkező emberekre, akik nem pártállás vagy egye­bek, hanem a szakértelem alap­ján foglalkoznának környezetük gondjaival, kérdéseivel.-Egyetemi szakként ősztől indul a képzés. Kik jelentkez­hetnek és mik a felvételi vizsga követelményei ?- Két típusú képzésre kap­tunk engedélyt a minisztérium­tól. Egyrészt „rendes” nappali B-szakként vehető fel, másrészt van öt helyünk a másoddiplo­mások számára. Az egyetem bármilyen szakos hallgatója is felveheti a kommunikációelmé­letet, ha teljesíti a felvételi vizsga követelményeit. Az idei felvételi tájékoztatóban már ol­vashatók a szakra való bejutás követelményei. Kell írni egy dolgoztot, illetve el kell olvasni a kötelező, ajánlott - szakköny­veket, melyekről listát minden érdeklődőnek küldünk, ha meg­keresik a tanszéket.- Hány hallgatót tudnak fel­venni?- Egyelőre tizenöt-tizenhat diákra gondoltunk. A szak bőví­tése egyébként már most a ter­vünk. Összeállítunk egy dok­tori-programot a pszichológiai tanszékkel közösen, amelyet az Országos Ideiglenes Akkreditá- ciós Bizottság pályázatára kül­dünk be, hogy a tudományos minősítési programban is részt vehessünk majd.. B. A. Beszélgető számítógépeké a jövő A kulcsszó: I2F Másodpercenként 1 200 betű A kutatóintézetek, a felsőok­tatási intézmények jelentős ré­sze már rendelkezik valamilyen számítógéprendszerrel. Csak a Budapesti Műszaki Egyetemen 1500 személyi számítógép mű­ködik, közülük 110 alkalmas arra, hogy az épületen kívül működő számítógéprendsze­rekkel felvehesse a kapcsolatot, „tárgyalóképes” legyen. Van­nak kutatóintézetek, ahol min­den munkatárs asztalán ilyen „beszélgetésre kész” kompute­rek állnak, csak éppen nincs ki­vel kicserélniük ismereteiket. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium patronálásával fejlesztési program kezdődött, amely ezeket a hiányokat hiva­tott pótolni. A vállalkozás neve: I2F, azaz: Információs Infrast­ruktúra Fejlesztési Program. „Gazdája” dr. Englóner Gyula, miniszteri főtanácsos.- A program célja, hogy a legrövidebb idő alatt valameny- nyi hazai tudományos intéz­mény, nagyobb könyvtár be­kapcsolódhasson a nemzetközi számítógépes hálózatokba és nyitottá váljon a nemzetközi tu­dományos életben felhalmozott adatok, információk közvetlen befogadására. Ehhez elsősorban infrastruktúrára, gépekre van szükség. Mindent összevetve 100 milliós nagyságrendű forrá­sok állnak rendelkezésre világ­banki és Phare alapokból.-A fejlett országokban ma már általánosan elterjedt in­formációs technológiai módszer az elektronikus adatátvitel és elektronikus levelezés. Mi miért vártunk ezzel ennyi ideig?- Nálunk ezzel a 80-as évek második felében kezdtünk el foglalkozni. Szerencsére nem kell nulláról kezdenünk a fej­lesztéseket, inkább szélesíteni kell a lehetőségeket. E szolgál­tatás ma már nyitva áll a kisebb intézmények, a tanító- és óvó­nőképző iskolák előtt is, de nem szabad megfeledkeznünk a ha­Ma már nélkülözhetetlen a számítógép egy korszerű iro­dában Fotó: Proksza László zai könyvtárrendszerekről sem! Jelenleg 2200 úgynevezett adathálózati végpont van az or­szágban, ami azt jelenti, hogy a telefonhálózat vonalain keresz­tül ezek az állomások adatokat, kutatási eredményeket és egyéb információkat cserélhetnének.- Mennyire kölcsönös az ilyen kapcsolat? Csak kérdezni, vagy „mondani" is lehet az ilyen együttműködésben?-Az intézmények adatbázi­sai három csoportra oszthatók. Az egyikbe be is írhatók adatok és le is olvashatók onnan, a má­sodikban csak olvashatók, a harmadik pedig titkosított, nem mindenki által olvasható adato­kat tartalmaz.- Hogyan beszélgetnek az ilyen „kommunikativ” számító­gépek?- Telefonon. De jelentős elő­nye e rendszernek, hogy nem kell a vonal végén egy időben mindkét félnek jelen lennie. Másik nagy előnye a rendszer­nek a hihetetlen gyorsaság. Má­sodpercenként 1200 betűt, írás­jelet, számot képes továbbítani a rendszer. A harmadik nagy le­hetőség a levelezés egyszerűsí­tése. Képzeljük el, hogy száz levelet kell szétküldenünk, de ha adatbankban van a címanya­gunk, akkor a levelet elég egy­szer leírni és más dolgunk nem is marad, a számítógépünk szinte pillanatok alatt vala­mennyi helyre továbbítja. Nincs sokszorosítás, címzés, borítéko­lás, postázás.-Ismerve a postai tarifákat, a számítógépes kapcsolat sem olcsó, a tudományos intézmé­nyek, iskolák költségvetése vi­szont meglehetősen szűkös .. .- A forgalmazás költségeihez is támgotást kapnak a nonprofit intézmények. A belföldi be­szélgetések, adategyeztetések, információcsere díját a program fedezi, a külföldi kapcsolatte­remtésért azonban kinek-kinek meg kell fizetnie a hivatalos postai tarifát. (koós) Postaszolgálati bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN Védőprogram Los Angelesből „Mondj nemet!” Közel ötszörösére emelkedett az utóbbi 10 évben a fiatalkorú bűnelkövetők aránya. Ezen csak társadalmi összefogással lehet változtatni, javítani. E törek­vésbe illik egy amerikai ifjú­ságvédelmi program hazai adaptációja, az un. D.A.D.A. programé, (jelentése: Dohány­zás, Alkohol, Drog, AIDS.) A program megvalósításához kí­sérleti jelleggel ebben az évben kezdtek hozzá Veszprémben és a főváros néhány iskolájában. A mozgalom egyik életrehívója a budapesti II. kerületi Rendőr- kapitányság főelőadója, Dió­szegi Gábor törzszászlós. Függőségek láncolata- Hogyan jött létre ez a kez­deményezés?- A budapesti és a veszprémi Rendőr-főkapitányság munka­társai amerikai tanulmányútjuk során ismerték meg a Los Ange- les-i Rendőr-főkapitányságon indított és immár az USA-ban 10 éve alkalmzott DARE (Drog Abuse Resistance Education) bűnmegelőzési programot. - vá­laszolja a zászlós. - Ennek a lé­nyege, hogy megakadályozzák a gyermekek és serdülők bűnö­zővé válását illetve, hogy ne es- .senek bűncselekmények áldoza­tává. Jó érzékkel ismerték fel a kollegák, hogy ennek idehaza nagy hasznát vehetjük.- Mit tartalmaz a D.A.D.A. program?- Előre bocsátom: a bűnme­gelőzés - vagyis az, hogy a gyermek és a serdülő ne váljék bűnelkövetővé illetve bűncse­lekmény áldozatává - össztár­sadalmi érdek. A családoké ép­pen úgy mint az önkormány­zaté. Az egészségügy és okta­tásügy szintén érintett, tehát a prevenció nem csupán rendőr­ségi feladat. A téma igen össze­tett: keverednek az egészség­ügyi tényezők a kriminalisztikai elemekkel, a pedagógiai és pszichológiai komponensekkel. Vegyük azt, hogy a dohányzás­nak az egészségre gyakorolt ha­tását aligha kell ecsetelni. Ez önmagában is probléma, ám nem egyszer úgy folytatódik, hogy marihuánát is kevernek a dohányba. Ma még nálunk a kábítószer fogyasztás nem olyan mérvű, mint az USA-ban, viszont potenciálisan Magyar- ország veszélyeztetett zóna. És sajnos várható, hogy egy-két év múlva robbanásszerű előretörés mutatkozik. A kábítószer fo­gyasztás sem steril egészség- ügyi probléma, ugyanis a kábí­tószer mögött mindig bűncse­lekmény húzódik meg. A kábí­tószer-adagolás injekciós mó­dozatainál kapcsolódik be az újabb egészségügyi kompo­nens: az AIDS betegség. A lán­colatba tartozó alkoholfogyasz­tás szintén nem egyszerű egész­ségügyi kérdés, hiszen közis­mert, hogy a bűncselekmények jelentős részében az alkoholos befolyásoltság játszik döntő szerepet. Az alkohol és egyes gyógyszerek együttes alkalma­zása vetekszik a legerősebb ká­bítószer hatással. Ezért a bűn­megelőző, egészségvédő prog­ram jelszava: mondj nemet! Meij nemet mondani: az első cigarettára, az első pohár sörre, a kábítószeres rágógumira!- Hogyan lehet ezeket a komplex problémákat a gyer­mekekkel megértetni? Védelem - önvédelemmel- A program részei egymásra épülnek. Ma még az első, má­sodik illetve az ötödik, hatodik osztály anyagait dolgozzuk fel a gyerekekkel. A kicsiknél az el­sődleges cél, hogy ne váljanak bűncselekmény áldozatává. He­lyes szokások fölvételére és rögzítésére törekszünk. Ebben például olyan részfeladatok vannak, hogy a tanuló az iskola és a szülői ház között mindig azonos útvonalon közlekedjék, azon, amit a szülők mutattak meg, ne üljön be ismeretlen ember kocsijába, ne menjen el idegen lakásába, ne fogadjon el alkalmi ismerőstől édességet, italt, ételt. Foglalkozunk olyan helyzetekkel, hogy mit tegyen ha egyedül van otthon és valaki, akit nem ismer, be akar jönni a lakásba, házba, mit mondjon, ha egyedül van és ismeretlen tele­fonáló hívja föl. A felső tagozatosoknál a he­lyes önértékelést, az önbizalom kialakítását tartjuk fontosnak. Köztudott, hogy az alkohol, a drogfogyasztás gyakran vissza­vezethető az önbecsülés hiá­nyára, kisebbségi érzésre. A stresszhatásokat is sokan alko­hollal, gyógyszerrel próbálják feloldani. A D.A.D.A. program a stressztűrő képesség növelé­sére, a stressz okozta kedvezőt­len hatások, szorongás, félelem feloldására tanít. Rendőr az előadó- Említette, hogy kísérleti jel­legű ma még ez az oktatás. Hol és kik végzik?- Veszprémben és itt a fővá­rosban azonos tematika alapján indult az oktatás. Három jelleg­zetes lakókörzeti környezetben: egy módosabb környéken, itt a második kerületben, egy lakóte­lepen, és Csepelen munkásne­gyedben lévő általános iskolá­ban. A rendőrség külön felké­szített szakemberei az előadók, jómagam is ezek egyike va­gyok. A félév tapasztalata arra mutat, hogy a gyerekek meg­kedvelték ezt az oktatást, na­gyon aktívak. A szülők és pe­dagógusok egyaránt eredmé­nyesnek látják. Dr. Takács Ilona

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom