Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-09 / 39. szám

1993. február 9., kedd űj Dunántúlt ngpiö 5 Kedvezményes vásár Pécsett A TESZ székházában (Pécs, Apáca u. 15) február 1-28 kö­zött tovább tart a vásár a szociá­lisan rászorultak részére hét­köznap 12- tői 17'óráig. Ked­vezményesen kaphatók: gyer­mek, férfi és női cipők, szabad­idő ruhák, konfekció áruk, dzsekik, pizsamák, ágyneműk, törölközők, fehérneműk. Nem­csak a rászorultakat, mindenkit várnak. Adózás az oktatási intézményekben Az adójogszabályok változá­sai az oktatási intézmények gazdálkodási rendjét is jelentő­sen érintik. A rendelkezések ér­telmezéséhez és gyakorlati al­kalmazásához szervezett két napos tanfolyamot a pécsi Ne­velők Háza, melyre a Baranya megyei APEH munkatársait hívták előadóként. Legközelebb február 11-én az ÁFA és az egyesületek gazdálkodása lesz a téma. Síkosság, súlyos balesetek Vasárnap történt. Komló és Mánfa között, egy Mánfa felé tartó személyautó gyorshajtás miatt átsodródott a másik sávba, ütközött a szemben érkező te­herautóval. A személyautó utasai közül a nyolcéves kislány meghalt, míg az ötéves kislány életveszélye­sen, édesanyjuk súlyosan meg­sérült. Ugyancsak vasárnap, Boly­ban, egy személygépkocsi a sá­ros útpadkán megcsúszva átcsú­szott az út bal oldalára, neki­csapódott a szemben jövő jár­műnek. A vétlen kocsi vezetője súlyos, négy személy könnyebb sérülést szenvedett. Kakas Magazin Új vidéki havilap - a Kakas Magazin - megjelenését jelen­tették be hétfőn az Astoria szál­lóban a lap készítői. A lapot el­sősorban a vidéki olvasóknak szánják olyannyira, hogy az első szám 50 ezer kinyomtatott példányának 90 százalékát Bu­dapesten kívül szeretnék eladni. A lap elsősorban olyan témákat dolgoz fel, amely a vidéki olva­sókat érdekli. Befektetési ta­nácsadással foglalkozik, lesz benne pletykapad, kakasbutik. Az előfizetők között az év vé­gén egy aranyból készült ka­kasszobrot sorsol ki a szerkesz­tőség. Terveik: Szombathelyen Kakasexpo létrehozása, vala­mint különböző kakasterméke­ket forgalmazó üzletek megnyi­tása. (MTÍ) A postaépítészet Magyarországon Valószínűleg sok érdekeset mesélne, ha beszélni tudna az a zöld-piros magyar királyi posta­láda, amelyik különböző maket­tekkel, fotókkal, tervrajzokkal és térképekkel együtt tegnaptól február végéig látható a pécsi Művészetek Háza tetőtéri galé­riájában. „A postaépítészet Ma­gyarországon” című kiállítás nem csak az építészek vagy a postai dolgozók számára lehet érdekes, hiszen a magyar törté­nelemről szólnak, miközben bemutatják a jellegzetes postaé­pítészeti alkotásokat 1871-től napjainkig. Ä kiállítást megnyitó Ybl-dí- jas építész, Kistelegdi István, a Pollack Mihály Műszaki Főis­kola főigazgatója három nagy korszakra osztotta a postaépíté­szetünket. Az 1871-től 1919-ig, az I. vh.-tól a II.vh.-ig és a II. vi­lágháborútól napjainkig terjedő időszakok postaépületei eltérő stílusjegyeket viselnek magu­kon. Jelentőségükben a legin­kább a bankok építészetéhez le­het őket hasonlítani. A két vi­lágháború között elsősorban a historizáló és a Bauhaus stílus jellegzetességei, illetve a népi hagyományok uralkodtak. A modern építészet jellemzői kö­zött az útkeresések lendülete és olykor a bizonytalanságuk is megtalálhatók. Látható egy tabló is, amely azoknak a magyar építészeknek állít emléket, akik sokat tettek a postaépületek megalkotásáért, akiknek a nevéhez máig becsült épületek fűződnek. Már csak az ő arcképeik megtekintése is megérhetné az iskoláknak, hogy elvigyék diákjaikat a tetőtéri ga­lériába. B. A. Alkalmi postahivatal is működik a helyszínen Fotó: Szundi György Emberi tartózkodásra alkalmatlan panellakások „Hiába töröljük le naponta, mégis penészesedik a fal. Azt mondják, ne tartsunk virágokat” mondja Majtényi Miklós, az egyik lakó. Fotó: Szundi György A bölcsődékből nincs mit elvinni A rongálás okozta kár jelentős A paneldzsungel, újkori épí­tőművészetünk egyik vadhaj­tása néha elképesztő dolgokat produkál, mint például a Pécs-Kertváros egy részén fel­épített, immár 5-8-10 éves laká­sok esetében, amelyek az úgy­nevezett kéthéjú tetőszigetelési rendszer tervezési és kivitele­zési hibái miatt beáznak. Fe­lelős természetesen nincs. Sőt nem bizonyítható a bankszak­emberek és az építészek közötti lobbyzás sem, holott egyes in­formációk szerint erre lehet kö­vetkeztetni. A felszámolás alatt álló Bázis DEV úgyszólván jogutód nélkül szűnik meg, így a beázó lakások problémája az OTP nyakába szakadt. Ä bank viszont a tető- szigetelés toldozgatásán kívül nem tud érdemben lépni, mert ezeknek az épületelemeknek mindössze 5 év a szavatossági ideje. Ez az időtartam a javítá­sok után ugyan növekszik, de beázások elkerülése érdekében megnyugtató megoldás máig sem született. A kéthéjú tetőszigetelési rendszerrel épített lakóházak tu­lajdonosainak egy része bepe­relte a nyilvánvaló műszaki hiba miatt az OTP-t, mivel egyes helyeken már a negyedik emeleti lakások mellett a har­madik emeletiekre is kiterjedtek a beázások. Ezekkel kapcsolat­ban annak idején kértük az ille­tékesek nyilatkozatát, ám több­ségük elzárkózott véleménye közreadásától. Most viszont egy lakóközösség által rendelkezé­sünkre bocsátott dokumentum- köteg birtokában már mi véljük úgy, hogy felesleges felkeresni őket, végighallgatni magyaráz­kodásukat, felelősségük másra hántására irányuló törekvései­ket, mivel az iratok alapján egyértelműen igazolódik a mondás igazsága: „a szó elszáll, az írás megmarad.” A legfontosabb dokumen­tumnak az tűnik, melyben dr. Majlát Ferenc városi tisztiorvos leszögezi: a Gyenis László ut­cában egy lakás szobája „köze­gészségügyi szempontból sú­lyos kifogás alá esik, folyama­tos emberi tartózkodásra nem alkalmas”. A megállapítás a környéken még számos kéthéjú tetővel kivitelezett épület beázó lakására is érvényesíthető. Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet Pécsi Állomása az OTP számára küldött korrekt, tény­feltáró levelében egyértelműen kifejtette, hogy a hibák meg­szüntetése érdekében a Neoacid tetőszegélyezés kijavítását tar­ják a legfontosabbnak. Ám szó sem esik arról, hogy ez az egyébként ötletes tetőszigete­lési rendszer hibája kinek kö­szönhető, miért ment tönkre számos lakás? Költői kérdések, választ a szél sem tudja, csak ha esik az eső. Bár időközben sor került ja­vítgatásokra, az érintett lakók egybehangzó állítása szerint az OTP időhúzásra törekedett, arra hivatkozott, hogy a BÁZIS DÉV nélkül nem tud lépni. Ám a per után mégis ki tudták javít­tatni a hibás tetőrészeket. R. T. Az igen szoros költségvetés­sel dolgozó gyermekintézmé­nyeket, ahol minden forint szá­mít , érzékenyen érintik a betö­rések. Pécsett a közelmúltban egy hétvégén két bölcsődét is megrongáltak a betörők, de a 48-as téri és a Köztársaság téri intézményből néhány játékon kívül mást nem tudtak elvinni. A Kisgyerek Szociális In­tézmények vezetőjének, dr. Gálfi Ilonának házi statisztikája szerint a város 16 bölcsődéjé­nek valamelyikébe 2-3 havonta betörnek. Az ellopott tárgyak, a kis dobozokban megtalált kávé­pénz, nem jelentenek nagy érté­ket, de a betört ablakokat újra kell üvegezni, helyre kell hozni a megrongált ajtókat, és eseten­ként a falak újrafestésére van szükség, ami napjainkban nem olcsó mulatság. Á nehéz hely­zetben még az ellopott játékok pótlása is fejtörést okoz. (Talán a biztosító nyújtotta térítés sem fedezi mindig az elszenvedett kárt.) Ezenkívül kimondottan bosszantó jelenségek is kísérik a betöréseket. Ha valaki elcso­magolja a talált kolbászt még magyarázható az éhséggel, de az otthagyott, félig megrágott étel, a feltört tojás már nehe­zebben érthető. A Pécs Városi Rendőrkapi­tányság bűnügyi osztályának vezetője, Harmati Béla őrnagy arról tájékoztatott, hogy az utóbbi években szerencsére már kevesebb betörő választotta cé­lul a bölcsődéket, óvodákat, is­kolákat. Harmati őrnagy három csoportba osztotta az elkövető­ket. Vannak, akik elsősorban az iskolákra, az ott található mű­szaki cikkekre specializálták magukat. Ez a legveszélyesebb, a visszaeső csoport. Pécsett je­lenleg már csak két úgynevezett iskola-betörőt tartanak nyilván. Mindkettő már közel negyven éves. Nincs utánpótlásuk, a fia­talabbak ,jövedelmezőbb mun­kára” vállalkoznak. A második csoportba főleg fiatalkorúak tartoznak, akik sokszor az adott iskola volt ta­nulói közül kerülnek ki. Ilyen­kor egyértelműen bosszúra utaló jelekkel találkoznak a helyszínre érkező nyomozók. A harmadik csoportot a meleg zu­gért, egy kis élelemért betörő csavargók alkotják, akiknek száma az utóbbi években meg­szaporodott. Az első csoportot leszámítva a cselekmény veszélyessége nem nagy, és ezért nem is indul bűnvádi eljárás ezekben az ügyekben. A fiatalkorúak jel­lemzően csak megrovásban ré­szesülhetnek. Az említett betörések felderí­tettsége magasabb az átlagnál, mégis védekezni kell ellenük. Nem az lenne az igazán jó meg­oldás, ha rácsot tennének a ren­geteg ablakra. Nem pusztán esz­tétikailag lenne zavaró, anyagi­lag is tetemes összeget jelen­tene. Marad a riasztó felszere­lése, ami ismét pénzkérdés. Igaz, az egyik iskolában rejtett riasztó segítségével, amely csak a rendőrségen jelzett, sikerült tetten érni a betörőt. P. E. ítélethirdetés a Szent Korona-perben Romhányit bűnösnek mondták ki Az ügyész és a vádlottak fellebbeztek ítéletet hirdetett hétfőn a •Szent Korona ügyben a buda­pesti II—III. Kerületi Bíróság. A Szent Korona című - idő­közben megszűnt - lap munka­társait, Romhányi Lászlót - aki egyébként emberölési ügyben is bíróság előtt áll - Stoffán Györgyöt, Budai Kulcsár Já­nost és Bujdosó Gyulát azzal vádolták, hogy a folyóiratban 1990 folyamán románellenes, illetve antiszemita jellegű cik­keket jelentettek meg, s ezzel a közösség elleni izgatás bűntet­tét követték el. A bíróság a vádiratban közölt 15 tényállás közül hat bűncselekményt ál­lapított meg. Ennek alapján Romhányi Lászlót bűnösnek találta háromrendbeli közösség elleni izgatásért és egyrendbeli hivatalos személy megsértésé­ért, s hat hónapi szabadság- vesztésre ítélte. Az ítélet vég­rehajtását egy év próbaidőre felfüggesztették. Stoffán Györgyöt kétrendbeli izgatá­sért 26 ezer, Bujdosó Gyulát egyrendbeli izgatásért 18 200 forintos pénzbüntetésre ítélték, a harmadrendű vádlottat, Bu­dai Kulcsár Jánost pedig fel­mentették a vádak alól. Az ítélet nem jogerős, az ügyész valamennyi esetben sú­lyosbításért, a védelem, a vád­lottak - Budai Kulcsár kivéte­lével - felmentéséért fellebez- tek. (MTI) A földtúrások oka Jelentős földmunkával járó tevékenységbe kezdtek a múlt héten a Pécsi Távfűtő Vállalat szakemberei Pécsett, a Köztár­saság téren. A munkálatok itt még néhány napig eltartanak, majd a belváros két másik pont­ján folytatódik a hibaelhárítás.- A föld alatti NA 400-as ge­rincvezetéken lévő kompenzá­tor hibásodon meg a Köztársa­ság téren - kaptunk tájékozta­tást Herbai Zoltántól, a PÉTÁV belvárosi művezetőjétől. - A hibát február 1-jén, vasárnap észleltük. Ám a kompenzátort nem tudtuk azonnal kicserélni, ugyanis azt Kecskeméten kellett legyártatni. Ä fűtést a hibaelhárítás céljá­ból pénteken (kiértesítésük után) le is állították az érintett fogyasztóknál. Ez lakóépülete­ket nem, csupán közületi fo­gyasztókat érintett. A közeli gyermekklinkikában meg tud­ták oldani az ideiglenes fűtést, viszont több iskolában, óvodá­ban, a MÁV szociális épületé­ben és éttermében, valamint a Hullám fürdőben el kellett vi­selni a késő délelőtti óráktól este 8-ig tartó hideget. A Hullám fürdőben reggel 7 és 9 óra között még fogadták a bérleteseket, csak ezt követően helyezték ki a „zárva” feliratot. Mint Korhetz József, a fürdő­üzem vezetője elmondta, a be­vételkiesés miatt nem kémek kártérítést a PÉTÁV-tól, ugyanis természetesnek talál­ják, hogy időnként meghibá- sodhat a fűtési rendszer. Gasz Zoltántól, a PÉTÁV műszaki igazgatóhelyettesétől megtudtuk, hogy hasonló (s az eddigiekben nem tapasztalt) meghibásodások elhárítása cél­jából szakembereik a Jókai utca Heim Pál utca felőli sarkán, és a Heim Pál utca közepén kezde­nek napokon belül munkába. A héten szakemberek érkeznek a kecskemétei gyárból, hogy ki­derítsék, mi lehet a szokatlan jellegű meghibásodások oka. Balog N. Pécsett a Köztársaság téren a hét végén már kicserélték a hibás kompenzátort Fotó: Szundi György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom