Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-07 / 37. szám

Az egyre jobb világ Új önkormányzati szervezet a nagyatádi menekülttáborban Egy falu normális életritmusában - egyedi gondokkal Nyolc éven át bele sem nézett a Silva-féle Agykontrollról szóló könyvbe Dómján Erzsé­bet., aki ma a módszer oktatója. A kötetet végül akkor olvasta el, amikor váratlanul elébe pottyant a polcról, s szétnyílt lapjain éppen az őt foglalkoz­tató kérdésre javasolt megoldást ... Az Ausztráliában, Melbo- urnben élő Dómján Erzsébet 3 éve Magyarországra is elküldte a könyvet, testvérének dr. Dóm­ján Lászlónak. Innentől számí­tódik az Agykontroll hazai ter­jedésének ideje. Mára már több, mint 36 000 ember végezte el a négynapos alaptanfolyamot szerte az országban. Tegnap Pécsett, az Ifjúsági Házban már a végzetteknek tar­tott egész napos szemináriumot az ausztráliai vendég, aki az ot­taniak jókívánságai mellett az Agykontroll-alapítvány szá­mára gyűjtött pénzadományt is elhozta Magyarországra. 300 érdeklődő volt kíváncsi a bol­dogságról, önbecsülésről, em­beri kapcsolatokról, illetve az új technikákról szóló előadásra.-Az Agykontroll megváltoz­tatta a férjem és a három gyere­kem életét is, de mindenkié más lesz, aki csak használja. Mi már nem félünk többé, egyre erő­sebbek vagyunk, és egyre jobbá és jobbá akarunk válni. Ma ar­ról is beszélünk, hogy az önma­gunkban Való hit mennyire befo­lyásolja az eredményeinket. Az Agykontroll segítségével ma­gunk irányíthatjuk az életünket, nem egy kívülálló dolog befo­lyásol minket. Ez különbözteti meg a módszert egyes agymo­sást használó szektáktól. Az Agykontroll-technika független a vallásoktól, mindenkihez el­juthat. Egy célunk van, hogy a világot egyre jobbá tegyük, és benne természetesen magunkat is: szellemi, lelki, fizikai érte­lemben. Hodnik Ildikó Gy. Új önkormányzat működik ettől az évtől a nagyatádi me­nekülttáborban. A lakók dele­gálják a képviselőket a 20 fős irányítói és szervező testületbe. Lassan fél éve már folyamato­san 2200 délvidéki menekültet számlál a kényszerű életközös­ség (Ötnél egyaránt kevesebb a naponta újonnan érkezők és a távozók száma). A tábor egy falu normális életritmusát vette Tel, természetesen egyedi gon­dokkal. Gond pedig van elég, így a különleges önkormányzat nincs könnyű helyzetben. A négyötöd részt Boszniából ér­kezett táborlakók (90 százalé­kuk muzulmánnak, 10 százalé­kuk bosnyáknak vallja magát) között ugyanis 800-an 18 év alattiak, s ugyanennyi a 60 év fölöttiek száma is. Rajtuk kívül vajdasági magyarokból és szerb megszállás alatti terület­ről érkezett horvátokból áll a „szláv falu”. A kényszerűség­ből Magyarországra menekült emberek - a tehetősebbek, a rokoni kapcsolatokkal rendel­kezők nyugatra távoztak - csak ténferegnek a tábor utcáin, amúgy sem könnyű helyzetü­ket tovább nehezíti a tétlenség és a munkanélküliség. A fiata­lok alkalmazkodóbbak, jól ér­zik magukat az iskolában, az önerőből szervezett diszkóban, az öregeknek azonban mind­eddig csak a kesergés jutott. Az új önkormányzat most az ő gondjaikat is igyekszik enyhí­teni egy játékklubbal, ahol az önfeledt szórakozás mellett le­hetőség nyílik a társasági életre is. Az itt élő emberek a jövőt il­letően ugyan meglehetősen pesszimisták, de a jelennel egyre inkább megbarátkoznak. Nagyatád a délvidéki mene­külteket fogadó táborok legna­gyobb raktárbázisa. A segély- szállítmányok többnyire ide érkeznek. A korábbi napi 2-3 kamionnyi segítség mára heti 1-2 szállítmányra csökkent, de nagyobb gond, hogy továbbra is többnyire ruhanemű a rako­mány, holott ebből már telítve van a készlet, míg nagy szük­ség lenne zöldségre, gyü­mölcsre, cigarettára és kávéra. M. B. E. Senki sem tudja, hogy mikor térhetnek haza a tábor lakói Fotó: Szundi György A súly túl sokba kerül Fogyasztó (ön)hipnózis A kilók bástyái mögött: szorongás „Az eszéki állatok menekült élőlények” A pumák nem ismerik a munka törvénykönyvét Pécsett nem éheznek az eszéki oroszlánok Fotó: Läufer Alig van olyan nő, aki ne tar­taná magát súlyosabbnak a kel­leténél. Mindegy, hogy deszka­vékony, kerekded vagy ama- zoni termet, biztos, hogy inkább sokallni fogja a súlyát, és nem kevesellni. Magyarországon a férfiak sem maradnak el, bár ők azért nem vetik rá magukat olyan elszántsággal a diétaleírá­sokra, csodaszerekre, fogyasz­tógépekre, mint a hölgyek. Az önhipnózis és a hipnózis területe állítólag új lehetősége­ket kínál a súlyukkal elégedet­leneknek, akár fogyni, akár hízni akarnak. Néhány reform­lapban már lehetett is olvasni külföldi, elsősorban amerikai példákról, ahol képzett hipnote- rapeuta dolgozik a páciensek­kel, többféle eljárást alkal­mazva. Kísérletekkel végül bi­zonyították, hogy hipnózissal tartós eredmény érhető el. Hogy Magyarországon, sőt, hogy Ba­ranyában mi a helyzet, arról dr. Hoffmann Ilona adjunktust kér­deztem, Pécsett, a Honvéd kór­ház ideg-és elmeosztályán. — A hipnózisról tudni kell, hogy nagyon idő- és energia- igényes eljárás, a személyiség minden rétegét átfogó terápiás módszer. Elsősorban nem a testsúlyproblémákra dolgozták ki, én sem használom erre. Egyébként azonban itt is azt ér­demes vizsgálni, milyen lelki szükségletekre vezethető vissza a hízás, ki mit pótol ezzel, s hogy milyen szorongás húzódik meg a háttérben, ami a túlsú­lyos ember problémáival össze­függ. Van egy másik módja is a kezelésnek: hipnózisban ki lehet építeni olyan feltételes reflexe­ket, melyek eredményeképp a beteg megváltoztatja étkezési szokásait. Ezzel azonban a gyö­kerekig nem hatolunk el, és így nem is várhatunk olyan hatást, mint az előbbi esetben. A lélek sokféleképpen elbás­tyázhatja magát, van, aki a ki­lókkal a partnereket akarja tá­voltartani, más a csalódását, bá­natát fojtja finom falatokba, míg van, aki a táplálkozást, mint ősi örömforrást azért he­lyezi előtérbe, mert más terüle­teken kevesebb jó érzéshez jut.- A felnőtt, egészséges szemé­lyiség mindig maga dönti el, mi a leglényesebb a számára, mi az, amiért komoly belső energi­ákat tud mozgósítani. Van, aki személyisége kiteljesedését a karrierben, van, aki az anya­ságban, más a jó külsőben ta­lálja meg. Hipnózissal a fő cél a mély szintű önismeret, annak felismerése, igazából .mi is a fontos nekünk, s ha ez megvan, miért nem tudunk érte tenni is? Egyelőre hízni-fogyni hipnó­zissal nálunk nem sok helyen lehet, és a társadalombiztosítás rendszerében sem alakult ki a helye ennek az eljárásnak. Pe­dig az esztétikai tényezőkön túl ott az egészség is. A hazai né­pesség nagy hányada túlsúlyos, mintha örök tartalékolásra ren­dezkedne be, kockáztatva ezzel a legkülönbözőbb betegségek kialakulását. A súly sokba ke­rül, mert ezeket a bajokat gyó­gyítani kell. Kézenfekvőnek látszik, hogy lelki hátterű ba­jokkal a lélektan foglalkozzék, de sajnos úgy tűnik, egyelőre csak a tüneti kezelés marad: a diéta. Hodnik I. Gy. Veszprémben nem panasz­kodnak. Pedig az elefánt okoz néha ramazurit. Például nekidől egy falnak ... Talán még annyit „hátrányára”, hogy élelmezése nem egyszerű feladat. Az Eszékről az itteni állatkertbe menekített ormányos azonban erről mit sem tud, Puskás Imre igazgatóhelyettes viszont így fogalmaz: megbirkózunk vele. Mármint az ellátásával. Csak­úgy, mint a három Szíriái bar­namedvéével, a két sarki rókáé­val és egy ritka lóféléével. A pécsi Zoo-ban ennél több állat van Eszékről. „Menekült élőlények ...” - minősít dr. Fü- löp István, a Mecseki Kultúr- park igazgatója, s ennek megfe­lelően bánnak is a zebrákkal, jávor- és kardszarvú antilopok­kal, a pónikkal, pumákkal, pár­ducokkal, oroszlánokkal, din- gókkal. A múlt év októberében esett először arról szó, hogy a Pécsett lévő mintegy 40 eszéki állatból néhányat már haza le­hetne vinni. Mint azonban kide­rült, az ottani állatkert még mindig - és azóta is - romban van, néhány amerikai bölényen, kengurun, fácánon és a szétlőtt ketrecek, lövészbunkerek meg­lepő ellentéteként békésen élő rózsás flamingón kívül semmi sem maradt meg.-Egyelőre nem tudjuk, mi­kor kerülhetnek haza az eszéki állatok - mondja Fülöp István. Hozzáteszi: szeretnék őket jó kondícióban visszaadni. Erre megvan most már a remény, pedig tavaly ősszel még félő volt, éhezni fognak a pécsi Zoo húsevői. Szerencsére gondjuk­nak híre támadt, s köszönhetően dr. Guzsván Mihály megyei igazgató-főállatorvosnak, a ba­ranyai állatorvosoknak: megle­pően sok húshoz jutott a pécsi állatkert.- Segített az Új Dunántúli Napló is, amikor problémáinkat nyilvánosságra hozta. Azóta csaknem félszáz tehenet és bor­jút kaptunk tsz-ektől, állami gazdaságoktól, kisgazdaságok­ból, csupa olyan, ellésbénaság, tüdőgyulladás, szétcsúszott me­dence, időskori lesoványodás miatt elpusztult jószágot, amely emberi fogyasztásra már nem alkalmas, de állatorvosi vizsgá­lat után ragadozóinknak igen. Sok-sok telefont kaptunk, a megye minden részéből, s mi azonnal megyünk az elhullott állatokéit. Módunkban áll ugyanis 50-60 mázsányi húst hűtőben tárolni. Gyors számolás: ez a mint­egy félszáznyi állat 3 millió fo­rintos költségtől mentesítette a Mecseki Kultúrparkot - miköz­ben egész évi takarmánykeretük ennyi. A váratlan, ám nagyon áhított segítség természetesen többletmunkát okozott az állat­kert dolgozóinak. Éjjelente da­rabolták szét a beszállított mar­hákat, szó sem volt arról, hogy lejárt már a munkaidő. „A pu­mák - mondja Fülöp István - nem ismerik a munka törvény- könyvét ...” Mészáros A . Kétszámjegyű ételárak Pécs belvárosában Többször beszámoltunk la­punkban is arról, hogy sorra szűntek meg Pécs belvárosában az olcsó étkezési lehetőségek. A FÉK éttermének bezárása után a környéken dolgozók is egyre nehezebben találnak közepes árú étkezési lehetőséget. Főként a hét végeken jelent gondot a gyors és mindenki számára el­fogadható árú vendéglátó egy­ségek hiánya.- Megkaptam az engedélyt az ételárusításra. Nagyon régen vártam már erre a lehetőségre, - mondja Vastagh Gyula, az A- polló mozi melletti István pince vezetője. - Úgy gondo­lom, hogy az apró nyereség is sokat jelenthet. Az pedig, hogy beválik-e az ötletem, csak raj­tam, pontosabban ételeink mi­nőségén múlik. A meleg ételek mellett természetesen szendvi­cseket is árusítunk. A helyszínen aztán kiderült, hogy a héten megkapott lehető­séggel sokan élnek máris. Nem csoda. A vendéglátó hely min­den nap nyitva van reggeltől es­tig. Az árak pedig igen alacso­nyak. Többféle főzeléket kínál­nak harminc körüli áron, a feltét 36 forint, a pörkölt és a babgu­lyás ára is kétszámjegyű. Keddtől van ez a lehetőség, az első napon nyolc adagot ad­tak el, aztán hirtelen húsznál is többet, sokan éthordókkal ér­keznek. Az egység vezetője el­mondta, hogy elvitelre is adnak ételt, és lehetőségük van bőví­tésre is, ami azt jelentené, hogy a környékbeli hivatalok és cé­gek üzemszerű étkeztetését is meg tudnák oldani hétköznapo­kon. B. L. Emberölési kísérletek Somogy megyében Szúrások egy balul sikerült pótszilveszteren és zenehallgatás közben Négy esetben folyt a vér So­mogy megyében januárban erő­szakos bűncselekmények kö­vetkeztében, szerencsére embe­rölés nem történt. Valamennyi alkalommal a kés és a családi veszekedés volt a főszereplő, tudtuk meg dr. Herke Tamástól, a Somogy Megyei Rendőr-fő­kapitányság vizsgálati osztá­lyának vezetőjétől. Dr. Herke elmondta azt is, hogy évek óta nem volt ennyi élet elleni bűn- cselekmény egy hónap alatt Somogybán. Különösen figye­lemreméltó, tette hozzá, hogy mindannyiszor hátrányos hely­zetű családok veszekedése volt az ok. Elmondta, mindegyik al­kalommal a bűnesetet észlelő emberek közül valaki bejelen­tést tett a helyi rendőrnek. Szulokon és Balatonlellén, a vizsgálati eddigi megállapításai szerint életveszélyt okozó testi sértéshez vezetett a férj és a fe­leség perpatvara. Egyik esetben a férj szúrt első mérgében, má­sik esetben a feleség folyamo­dott ehhez a megoldáshoz az adott helyzetben. Az alkohol bátorító hatása egyik ügyben sem kizárt. Elismerték tettüket, és azóta külön-külön gondolkozhatnak a békés egymás mellett élés mó­dozatain. A két emberölési kísérlet kö­zül az egyikben a zene bosszan­totta fel a gyanúsítottat. Történt ugyanis, hogy Rinyaszentkirá- lyon egyedül iddogált lakásán a 44 éves V. I. Aztán megérkezett 17 éves fia és barátja, akik úgy döntöttek, hogy ezen a január végi délutánon saját tolmácso- lású zenéjüket magnóra felve­szik. A zene hangjai olyannyira feldühítették az apát, hogy egy 35 centis disznóölő késsel lepte meg a másik szobában tartóz­kodó, éneklő fiatalokat, akik természetesen megrettentek és védekezni kezdtek. A csendsze­rető apa fiát combon szúrta, aki könnyű sérülést szenvedett, ba­rátját viszont éppen a máján érte a döfés, túl van az életveszé­lyen. V. I. beismerte tettét, je­lenleg letartóztatásban élvezheti a zárka csendjét. Nem sikerült igazán boldogra a pótszilveszter Iharosberény- ben. Január elején a társaság egyik tagja, O. J. úgy döntött, hogy mivel a jó hangulat következté­ben a vártnál is több hiányzik az ötlitemyi pálinkából, visz be­lőle édesanyjának is, míg az itóka el nem fogy. Mivel a han­gulat eléggé fokozottá vált már, O. J. felesége élénken tiltako­zott az ital megvonásától. Fel­dühödött erre a férj, és kést rán­tott. Véleményét is kifejezte: Ne szórakozz, mert megszúrlak, te . . . Ekkor kapott észbe a házas­pár 18 éves fia, és azonnal cse­lekedett. A vizsgálat eddigi megállapí­tásai szerint veszekedő szülei közé állt, békíteni kívánván őket. Az apa először figyelmez­tette fiát arra, hogy ő bizony már eldöntötte, hogy az ajándék átadását meggátló anyát megse­besíti. Kérte fiát, menjen el, a fiú nem tágított. Ezután történt a baj, az apa megszúrta fiát, aki súlyos sérü­léseket szenvedett. Aztán értesí­tették a rendőrséget, az apa be­ismerte tettét, jelenleg fogdában van. A vizsgálat valamennyi esetben folytatódik, az utóbbi kettőben emberölési kísérlet alapos gyanúja miatt. Bozsik Főzzünk változatosan! Zöldséges tekercs. Hozzá­valók: 4 nagy szelet karaj, 1 alma, 1 szál zöldség 1 szál sárgarépa, 3 evőkanál mirelit zöldborsó, karfiol, 3-4 gomba, 4 tojás, 5 dkg reszelt sajt, 1 evőkanál olaj, só. (Készíthetjük mirelit karfio- los vegyes főzelékcsomagból, vagy bármilyen zöldsécso- magból, akár mexikói keve-; rékből is.) Két tojást keményre fő­zünk, meghámozzuk, és koc­kákra vágjuk. A vegyeszöld­séget a felaprított gombával együtt olajon félig puhára pá­roljuk. Valamennyi zöldséget összekeverjük a keménytojás- meg almakockákkal, két nyers tojással és sóval. A karajszele­teket kissé kiverjük, mind­egyikre annyi zöldséges tölte­léket halmozunk, hogy össze tudjuk tekerni. Fogvájóval megtűzzük, és egyenként alu­fóliába tekerjük. Előmelegített sütőben 25 percig sütjük, majd az alufóliát szétbontva, a hús­tekercseket reszelt sajttal megszórjuk. így sütjük to­vább, amíg a sajt ráolvad, és a pecsenye kissé megpirul. Me­legen burgonyapürével tálal­juk. Hidegen is nagyon finom. Sajtos karaj. Hozzávalók: 1 kg karaj, 10 dkg trappista sajt, 2 dl tejföl, 10 dkg vaj, só. A karajt megmossuk, leitatjuk róla a nedvességet, és a cson­tig belevágva felszeleteljük. Az egészet - a szeletek között is, a vágatokat - besózzuk, és kicsit állni hagyjuk. A reszelt sajtot összekeverjük a tejföl­lel, és a szeletek közé kenjük, egy-egy vékony szelet vaj tár­saságában. A húst kívülről is bekenjük a sajtos tejföllel, és alufóliával kibélelt, lefedett tepsiben pu­hára sütjük. 1993. FEBRUÁR 7., VASÁRNAP Új VDN 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom