Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-12 / 11. szám
1993. január 12., kedd üi Dunántúlt napló 3 Negyven éves a Pécsi Rádió Hétfőre esett január 12-e negyven évvel ezelőtt. Azon a hétfőn is sorra aratta győzelmeit a Magyar Dolgozók Pártja, főleg, hogy a párt nevében Egri Gyula átadta a megye dolgozóinak az új pécsi rádióállomást. A Dunántúli Napló korabeli, kissé megsárgult száma így tudósít az ünnepről: Délután 2 órakor avatták fel ünnepélyes keretek között - az országban harmadiknak - a pécsi rádióállomást, amely külön prózai és külön zenei stúdiójából a legkorszerűbb technikai felszerelések segítségével naponta este fél hattól hétig sugározza műsorát. A start tehát másfél óra volt. Bár a megyei sajtómunka révén ismerjük egymást, mégis jó volt néhány egykori és mai rádióst megkeresni, megkérdezni tőlük, kollégáktól, kinek mit je- lent-jelentett a mikrofon? Az ünnep jogán megállni egy pillanatra, kikapcsolni a magnót, leállítani a vágóasztalon forgó orsókat. Pálinkás György, kimondani is furcsa, 76 éves már. Ő volt a rádió tulajdonképpeni első vezetője 1953-tól 1956-ig, mivelhogy 56 okán, nem önszántából, de megvált a vezetői poszttól. (Még sokan, köztünk élő kollégái, igen nagy tisztelettel és szeretettel szólnak róla. Mondják: ember volt, a szó legigazibb értelmében.) — Szerettem csinálni - mondja, s érzem, megremeg a hangja. - Ma már bizonyos nosztalgiával emlékezhetem azokra az időkre, fiatalok voltunk, tele energiával, munkakedvvel. S fantasztikusan szép volt rádiózni. Bár megesett, hogy a korabeli monstrumokkal, harminckilós magnókkal, időnként szekérrel jártunk falu- ról-falura. Elő adásokat szervezni a legendás hírű technikussal, Lenk Gyuszival. . . Vagy műsort készíteni Tomanek Nándorral, Galambos Györggyel, Nádor Tamással, Borsay Pállal. László Lajos sok időt töltött a Pécsi Rádiónál. Nem sokkal, az avatás után 1953-ban érkezett, az irodalmi osztály lektoraként kezdte, s ma is itt főmunkatárs.- Számomra a rádió az élet, hiszen minden ideköt - vallja önmagáról. - Rádiós író vagyok, témáim többségére munkám során akadtam. Egyik kollégám mondta egyszer: téged nehéz volna kettévágni, mert nem tudjuk, meddig tart benned a rádiós, s meddig az író. S azt hiszem, igaza volt. László Lajos szekszárdi, könnyen Pécshez kötődött a két vidék hasonlósága, embereinek egyező mentalitása nyomán. Harminc esztendős írói pálya, 17 kötet - főleg szociográfiai töltetésű riportkönyvek - állnak mögötte. Nádor Tamás lelkemre köti: feltétlenül úgy fogalmazzam, hogy számára a zene iránti érdeklődés és a hangrögzítés kezdetei, a gépi technika kezdeti korszerűsödése egybeesik. Ki ne tisztelné őt? (Kollégái szerint hangarchívumot, s benne óriási hanganyagot állított össze, de ő maga ezt szerényen visszautasítja.) Rádiót csinált mindenütt, a pécsi rádió előtt és a pécsi rádión kívül is. Ars poetica-t így fogalmazott: — Fölvállaltam Pécs zenei életének közkinccsé tételét. Ami két dolgot jelent: az éter hullámain közvetíteni azt. valamint megőrizni hangszalagon a jövő nemzedékének számára. Talán kevesen tudják, egykor az iskolai rádión, még 45 előtt, már közvetítést szerveztem a Pécsi Nemzeti Színházból. . . Hidd el, az életben ritka találkozás: mindig azt csinálhattam, amit szerettem. Somogyvári Valéria hangja számomra régóta a Pécsi Rádió. A szerkesztő-riporter, tán nem illetlenség leírni ezt, több mint harminc esztendeje rádiózik. Az élet minden területét behozza, s tudom, azért végzett külön mezőgazdasági szakot, hogy ha már mezőgazdasági anyagokat is készít, legalább konyítson valamit hozzá. ( Vali is a Dunántúli Naplótól került át a rádióhoz. S elárulja: eleinte jó néhány évig nem is szerette ezt a munkát.)-Némi rádiós múlt után azt hiszem elmondhatom: kezébe csak az vegyen mikrofont aki láttatni tud, hangképet készítve, odavive a hallgatót a helyszínre. E mellé egy jó adag alázat kell, a szakmaszereteten kívül . . . Egyik sem könnyű, ugye? * Kászon József 1958 januárjától 1971 decemberéig vezette a pécsi rádiót. (Sajtómunkáját a Dunántúli Naplónál kezdte és onnan is ment nyugdíjba.) Ő is a régiekre emlékezik, Láng Józsefre, Avar Istvánra, Lenk Gyulára, Bereczky Gyulára. Hatvankettő után a nemzetiségi műsorok megerősítésére került a szerkesztőségbe Filákovity István, Kollár Szaniszló, Réger Antal, Szende Béla, Gráf Vilmos, Kemer Lőrinc, akik tulajdonképpen megteremtették a nemzetiségi rádiózást Magyar- országon . . .-Amikor a rádióhoz kerültem, öt használható hanglemezünk volt. Aztán készített Nádor Tamás országosan is magas színvonalú zenei archívumot és hang archívumot. És ki emlékezik már rá: akkoriban kezdtük az első szórakoztató műsorok beindítását, az országosan is első kívánságműsorok megszervezését, a már talán elfelejtett „Szív küldi”-két. Mit is mondhatnék? Nagyon szerettem azt a munkát is. Kovács Imrét ki ne ismerné? Tulajdonképpen 1962 óta dolgozik a rádióban, s szakmájának szép állomásaira emlékezhetünk. (Tudósított olimpiáról, labdarugó vb-ről.) Négy stúdió- vezetőt megélt már, s sportzsargonban mondja: „Kettő-kettőaz eredmény...” Számára sajátos, ám örömmel fölvállalt életmód a rádiózás, melynek sok szép területe van - ugye a sport és a színház ? -, s időben talán legcsodálatosabb része az éjszakai műsorvezetés, amire évente ritkán, de azért adódik mód. Amikor szemtől-szemben ül a hallgatókkal, hajdanvolt Pécsre emlékezve.- Talán nem is hiszed - mondja,- hogy hány ember számára társ a rádió, az egyedüllétben, álmatlanságban, gondban, gyötrődésben. * Kemer Lőrinc a hazai nemzetiségi rádiózás megteremtésének résztvevője. Sokféle beosztásban dolgozott - 1989-től 1991-ig stúdióvezető volt -, s ma a Pannónia Rádió Kft. ügyvezető igazgatója. így vall:-A múlt nagyon gazdag és szép volt. Gondold csak el, akik például annak idején a német nemzetiségi műsorban dolgoztak, ma mind komoly posztokon viszik tovább a nemzetiség ügyét. Mint Réger Antal, Hambuch Géza, Leipold Péter, Wollart János, Szende Béla vagy Gráf Vilmos... A jövő bizonyára sok újabb változást hoz, s önállóbbak, technikailag jobban felszereltek lesznek a stúdiók. De vallom: ehhez az önállósághoz valahol a közszolgálati és a kereskedelmi rádiózásnak találkoznia kell. * Dán Tibor a pécsi rádió jelenlegi vezetője:-Ma 11 órás műsort adunk naponta a régió öt megyéje számára magyarul, németül, horvátul és szerbül. Gondolom, a jövő a helyi rádióké, s hiszek benne: a pécsi rádió sok mindenben korszerűsödni fog. Jelenleg is komoly belső átalakítások folynak a falakon belül: a korábbi egy stúdió helyett hármat alakítunk ki, s várjuk egy új, korszerű, sztereó-keverőpult érkezését, amellyel - az üzembehelyezés után - új időszámítást kezdhetünk el írni a Pécsi Rádiónál. Negyven év történelem. Ha messzi útról hazaérkezem, esetleg többhetes távoliét után, ez a rádió mondja, ott a Petőfi helyén, hogy tényleg itthon vagyok. Ez az adás, amit a régióban bizonnyal oly szeretettel hallgatnak pécsiek, s Pécstől elszakadt somogyiak, zalaiak, tolnaiak. Nem igen tudva vagy nem törődve azzal, hogy ma pontosabban, a meglehetősen hosszú, Magyar Rádió Pécsi Körzeti, és Nemzetiségi Szerkesztősége névvel tisztelhetnénk. Nyilvánvaló, hogy a fönnállás negyven évében e hivatalos név többször is változott, de hát kit érdekel ez? Ismerjük szignálját, műsorait, riportereinek hangját. S ami döntő, legalábbis számomra fontos: a miénk. Kozma Ferenc Csátity Bi ankó, a szerb nemzetiségi szekció vezetője Filmbemutató a megyékben Sose halunk meg! A hatvanas évek elején egy középkorú férfi elindul az uno- kaöccsével Magyarországon vállfákat eladni. Játék, szerelem, pénz, remény, boldogság - erről szól az az új magyar film, amelyet január 15-én mutatnak be a mozik. Évek óta nem volt példa arra, hogy egy új magyar filmet tucatnyi megye az országos premierrel egy időben kívánjon bemutatni. Koltai Róbert Sose halunk meg! című filmjét a megyei. igények miatt, háromszor annyi kópiában kellett legyártatni, mint amennyi mostanában szokás.- Mi a siker titka?- Siker lesz? Ezt majd csak akkor hiszem el, ha a közönség szeretni fogja a filmünket. Számomra fantasztikus dolog, hogy megcsinálhattam a barátaimmal és a kollégáimmal. Néha úgy érzem, hogy gyerekkorom óta erre a filmre készültem. Ez annyiban is igaz, hogy a film_ főszereplőjének mintája a nagybátyám volt - mondja Koltai Róbert. -Akkor logikus, hogy nem csak rendezte a filmet, hanem a főszerepet is ön játssza.-Nem is olyan logikus. Én ugyanis egyáltalán nem akartam Gyuszi bácsi figuráját eljátszani. Több javaslatom is volt, jobbnál jobb magyar színészek, de a Hunnia Stúdió vezetője, Simó Sándor ragaszkodott ah-- hoz, hogy én legyek Tordai Gyula.-Nem lehetett könnyű elsőfilmesként rendezni is, játszani is.- Mi az, hogy „nem lehetett könnyű?” Néha kifejezetten belehaltam. Játszani valamit és közben kívülről látni magunkat meg a többieket - abszurd. Szerencsére voltak segítőtársaim: kezdetben Lukács Andor, Jordán Tamás, utána pedig a film gyártója, a Magic Media munkatársai, illetve az operatőr Halász Gábor.- Azt hiszem Koltai Róberttól minden magyar fergeteges komédiát vár.- Remélem azok sem fognak csalódni, akik nevetni akarnak, bár nem vagyok benne biztos, hogy néhány érzékenyebb nézőnek, nem lesz néha könnyes a szeme. Pályám során szerencsém volt, mert magam is játszhattam ilyen filmekben. Hogy csak néhányat említsek, ilyen volt a Pótfoci, az Indul a bak- terház, az Egészséges erotika, a Csók anyu! és legutóbb a Csapd le csacsi!- Tudomásom szerint a filmnek van egy „gazdasági különlegessége” is: a forgatás költségeinek nagy részét niaga a rendező szedte össze.- Nógrádi Gáborral közösen, akivel már évek óta írtuk a forgatókönyvet, tervezgettük á filmet. Égy évvel ezelőtt megtudtuk, hogy vagy összeszedjük a költségek felét, vagy nem lesz film. - Film van, tehát sikerült összeszedni. Kiktől és hogyan? - A szponzoroktól és hat hónapi kemény, megfeszített munkával. Négyszáz céget kerestünk meg és tizenhét adott támogatást. A többit az olvasók fantáziájára bízom.- Tudomásunk szerint huszonöt év után elhagyta a kaposvári színházat. Ehhez a döntéshez van valami köze a filmjének?- Én negyed századig hűséges voltam és - mint egy hosszú házasságban, amelyben van jó. is, rossz is - csak köszönetét mondhatok Kaposvárnak, hogy hűséges.lehettem. Várhalmi Gergely Kamarai törvény Nélküle nincs piacgazdaság Az elmúlt évek társadalmigazdasági változásai jelentős módosulásokat hoztak az érdekképviseletben és az érdek- védelemben. A regionális és szakmai kamarák mellett számos, célkitűzéseiben részben hasonló szövetség, szervezet jött létre A különböző tömörülések egyetértenek abban, hogy szükség van az egységes rendszert biztosító kamarai törvényre mint a jól működő piac- gazdaság egyik nélkülözhetetlen eszközére. A törvény részleteit illetően azonban már jelentősen eltérnek az érdekek, a vélemények - amint azt Gyarmatiné dr. Rácz Ágnes, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkára is hangsúlyozta. Vissza a kamarák vagyonát! A törvénytervezet szerint a kamara közjogi alapon, teljesen önállóan és politikailag függetlenül működne. Az érdekvédelem mellett a kamarák aktív, cselekvő szerepet töltenek be a makrogazdaság fejlesztési koncepciójának, valamint a hozzá kapcsolódó törvényeknek a kidolgozásában, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok segítésében, alakításában. Magukra vállalnák a szakmunkásképzés irányítását, szervezését. Minthogy ezek az elképzelések számos állami feladat átvállalását jelentik, meg kellene teremteni a szükséges infrastruktúrát és biztosítani a pénzügyi feltételeket. A kamarák vezetői ennek megoldását a korábbi kamarai vagyonok visszaadásában (illetve azok ellentételezésében), valamint megfelelő pénzügyi eszközök (például szakképzési hozzájárulás, adók) átcsoportosításában látják. Számításuk szerint a visszakapott vagyon nonprofit működtetésével hozzávetőlegesen annyi bevételhez jutnának, mint amennyihez tagdíj, vagy ahogy szívesebben nevezik, közbefizetés útján. Az induláshoz természetesen jelentősebb befektetésre lenne szükség. Ezért is hangsúlyozta nyomatékosan Keszthelyi Péter, a Budapesti Ipari és Kereskedelmi Kamara főtitkára: 1993 közepéig meg kell születnie a kamarai törvénynek, mert csak így képzelhető el, hogy az 1994-es költségvetés tervezésekor figyelembe vegyék ezeket az igényeket. Kötelező a tagság? A kamarai tagság az érintett iparosok, vállalkozók számára kötelező lenne. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozó vagy a gazdasági társulás működése megkezdésével automatikusan kamarai taggá válik. A kamarák vezetői tisztában vannak azzal, hogy addig nagyon sokat kell tenniük a szakmai, jogi és anyagi kérdések megoldása érdekében. Emellett sürgetni kívánják a kapcsolódó törvények mielőbbi megalkotását. A. Gy. Elmúltegy év, újra kedd, miről ír most a Kishegyed? A2. szám tartalmából- A1 Pacino magánélete tabu- A jó kurva egyben családtag is- A könnyen zavarba hozható férfi- Bródy János 21 kérdésre válaszol- Kisfiút és tűt szült egy asszony- Ne meséljünk az álmainkról, mert aki ért hozzá, olvasni tud belőlük. És persze divat, pletykák és sztárok ma csak úgy, mint eddig minden kedden most is benne van a Kishegyedben. (95)