Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-16 / 15. szám
1993. január 16., szombat oj Dunántúli napló 5 Számítógép a sásdi orvosoknak Három számítógépes rendszerrel gyarapodott a sásdi házi és gyermekorvosi szolgálat a napokban. Még a múlt évben írt ki pályázatot a Népjóléti Minisztérium a működő orvosi körzetek számára, úgy, hogy vállalta a számítógép beszerzését az OMKER-en keresztül, s gépenként 50 ezer forint támogatást. Kajdon Béla körjegyző elmondta, az egészségügy reformja, az eddig megjelent jogszabályok egy mindenre kiterjedő komplex nyilvántartás meglétét feltételezik, s mivel a községben körzetenként átlagban 2000 beteg van, az adataikat manuálisan nyilvántartani óriási adminisztrációs feladat. Ezért a tavalyi költségvetésben 600 ezer forintot terveztek a cél megvalósítására. Mivel a három pályázat sikeres volt, így az önkormányzatnak 221 ezer forintjába került a 378 ezer helyett a gépesítés. Kiadása még a szünetmentes áramforrásokra fordított 75 ezer, és a február elején rendezendő egyhetes tanfolyam is. Az örömbe egy kis üröm is vegyült, mert sajnálattal tapasztalták a szakemberek, hogy a géppel együtt telepített alkalmazó szoftver - a Medi- soft-Boss - nem tudja kielégíteni a felmerülő igényeket, és a nyomtató recept sem alkalmas. Az orvosokkal együtt úgy döntöttek, hogy a kártyapénzből megveszik a - Komlón és Má- gocson már bevált - hatékonyan működő SZOLGA felhasználói programot, és a nyomtatócserét árkülönbség térítéssel megrendelték. A második félévben már célszerűen tudnak dolgozni az orvosok. Megyeriné Kiadó a mozi Pécsváradon A pécsváradi mozi épülete az önkormányzat tulajdonába került. A látogatottság itt is, mint másutt az országban, alacsony, ezért úgy gondolták, hogy a filvmetítéseket áthelyezik a művelődési házba. Ez azonban nem járható út, sok akadályba ütközött és drága is lett volna. Ezért tovább üzemeltetik a mozit, és hetenként három napon van vetítés. A fenntartás nem olcsó, és így nyereséget nem hoz. Ezért az önkormányzatnak az a véleménye, hogy az épületben vannak olyan lehetőségek és helyiségek, melyből ki lehetne alakítani különböző célokra kis üzleteket vagy műhelyeket, és erre a kölcsönös előnyök alapján elfogadható bérleti díjakban lehetne megállapodni, hogy mindkét félnek érdemes legyen a vállalkozás. Kedvező feltételek mellett a község ellátását is lehetne javítani. Attól sem zárkózik el az önkormányzat, hogy az egész moziépületet magánvállalkozásba kiadja, és a kis üzletek, műhelyek bérbeadását vagy üzemelését a vállalkozó vállalná magára és az hasznosítaná. így biztosítható lenne talán a mozi gazdaságos üzemeltetése is, a kiegészítő tevékenységekkel együtt. Természetesen az önkormányzaton is múlik, hogy szervező és piackutató munkájával segítse elő ezt a lehetőséget. Pécs várad fejlődése indokolná, hogy a mozit továbbra is üzemeltessék persze, gazdaságos feltételek között. Sántha László Holnap az Új VDN-ben Tablettákban a pokol Átmeneti tároló épül Pakson * Felhők az égi csatornán Kódolják a műholdas műsorokat? * Eltűnt kereskedők nyomában „A garanciális javítás: a halál” • * ' Fél év múlva veseátültetés Nagy előrelépés a pécsi sebészeti klinikán Szenátusi ülés István-aknán Vita és feszültségek a JPTE felvételi keretszámai körül Gázolajat akart csempészni a román hajó A gyógyszeripar nem szociális vállalkozás A beszerzési árak 10-11 százalékos növekedése, másrészt a degresszív árrés bevezetése miatt január 1-jével megváltozott a gyógyszerek fogyasztói ára. Mindezt figyelembe véve sem várható, hogy befagynak, s a következőkben már nem emelkednek a termelői árak - mondta Matejka Zsuzsa, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság képviselője pénteken a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége által rendezett sajtóbeszélgetésen. Rámutatott, hogy a hazai termelői árak nemzetközi ösz- szehasonlításban még mindig alacsonyak. Számítani kell arra, hogy a jövőben bizonyos fejlesztési és reklám költségeket a magyar termelőknek is érvényesíteniük kell az árakban. A gyógyszer szabadáras, csupán a kis- és nagykereskedelmi árrés van maximálva. A biztosított betegek nem a fogyasztói árat fizetik, hanem a társadalombiztosítási támogatással módosított térítési díjat. Az import liberalizáció kapcsán megjelenő jó minőségű, ám nagyon drága gyógyszerek nem csak a magyar gyártókat, a társadalombiztosítást is előnytelenül érintik. A magyar készítmények választéka 8 százalékkal, az importé 50 százalékkal növekedett másfél év alatt. Orbán István, a MAGYOSZ elnöke röviden úgy fogalmazott, hogy a gyógyszergyár nem szociális, hanem piaci alapokon működő vállalkozás. Az elmúlt év nagy eredménye, hogy sikerült a kelet-európai piacvesztés ellenére talpon maradni, pedig ez egyes gyáraknál 20-40 százalékos forgalomvisszaesést is jelentett. (MTI) Rendhagyó helyszínen tartotta ez évi első ülését a Janus Pannonius Tudományegyetem Szenátusa; a testület csütörtökön „kiköltözött” az egyetem Képzőművészeti Mesteriskolájának István-aknai telepére. A bányaépületben az intézmény diploma utáni művészképzést adó mesteriskolája - azon belül a festészeti tanszék - működik Konkoly Gyula és a tanszékvezető Keserű Ilona festőművészek irányításával. Az ülésre az épület igencsak sivár aulájában került sor, amit csak a növendékek nagyméretű festményei varázsoltak kellemesebbé. A tanácskozást dr. Hámori József rektor nyitotta meg, majd dr. Iváncsics Imre általános rektorhelyettes számolt be a dékánválasztások módosított, új rendjéről. A többség úgy vélte, az összoktatói értekezlet és kari tanács javaslata a gyakorlatban már konszenzust szokott teremteni a leendő dékán személyét illetően, amit a rektor- akinek kinevezési joga van - el szokott fogadni. Ezért fölösleges fölvetni a rektor döntési jogkörének korlátozását. A pályázatot pedig most is csak akkor szükséges kiírni, ha a megbízatás lejárt. Gondot inkább a formai ügyintézés, a határidők betartása okoz. Elfogadták dr. Horányi Özsébnek, a Bölcsészettudományi Kar dékánjának javaslatát, hogy a pécsiekkel szoros munkakapcsolatban lévő neves irodalomtudóst, Kibédi Varga Áront, a Holland Királyi Akadémia tagját, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját- aki az amszterdami Vrije Universiteit Francia Tanszékének tanszékvezető professzora - válasszák a tudományegyetem díszdoktorává. Mint dr. Sípos Béla egyetemi tanárnak, a gazdasági bizottság elnökének és dr. Szilovics Márk gazdasági főigazgatónak a beszámolója tükrözte, a költségvetési gondok a felvehető diákok számát, ezzel együtt az oktatás színvonalát is nagymértékben befolyásolhatják. Példázta ezt dr. Borhidi Attilának, a Természettudományi Kar dékánjának és dr. Horányi Özsébnek a véleménykülönbsége is. A Bölcsészettudományi Kar ugyanis 726 - a tavalyinál 40 százalékkal több - hallgató felvételét tervezte, amit dr. Borhidi az egyre lehetetlenebbé váló oktatási körülmények miatt irreálisnak tart. Elmondta, a tanárképző kar szétválásával főként a természettudományi karon tanulók kerültek hátrányba; idegeny- nyelvi képzésük színvonala, de a könyvtári szolgáltatás sem kielégítő, ütközőpont a két kar órarendje is. Igaz ugyan, hogy dr. Vörös József, a Közgazdasági Kar dékánja több eredményükre is büszke lehet - az oktatói gárda háromnegyede külföldi egyetemen is tanult, sikeres Tem- pus-pályázatok révén nagyot fejlődött az elektronikai képzésük, de a szolgáltatások hátterére jellemző, hogy a közgazda- sági karon is szorító gond a tanteremhiány, és megfelelő könyvtár nélkül az itt szerezhető diplomák egy része a szellemi tőke nemzetközi piacán eleve nem „konvertibilis”! A hallgatói önkormányzatot képviselő Füzesi Tamás és Varga Tamás szerint az egyetemre kerülők számának növeléséhez több jobban felkészült tanárra lenne szükség, s úgy vélték, a tanári karokon túlképzés van. B. R. Tegnap délután 5 órakor kimaradt egy kompjárat Mohácson. A város felőli parton várakozók látták ugyan a szigeti oldalon, de nem a megszokott kikötőhelyén horgonyzó kompot, s azt is, hogy egyetlen, AFOR feliratú tankautó tartózkodik rajta, amelynek üzemanyag lefejtő csőve egy román hajó rakterébe nyúlik. Ezúttal nem a hajót tankolták fel, hanem éppen abból emelték ki a gázolajat. Mint Óh László százados, mohácsi vámparancsnok elmondta, deviza jogszabályt sértett a román hajó parancsnoka, engedély nélkül szándékozott hozzávatőlegesen 6500 liter gázolajat kivinni az (Folytatás az 1-es oldalról) nyai szövetség egy regionális - Baranya, Tolna, Somogy, Zala megyét, és valószínűleg Fejér megyét összefogó - szervezet megalakítását. Egyébként a Munkástanácsok országos lapját is a régióban, a Paksi Atomerőműben szerkesztik és az első szám anyagát már gyűjtik. Miután a legfontosabbnak az érdekvédő munkát tekintik, szeretnék befejezni a szakszervezetek háborúját és az együttműködésre törekednek. Turbéki Jenő, a most alakult nyugdíjas tagozat elnöke elmondta, hogy a keresztyén szellemiség alapján szerveződnek és szociális, érdekvédő munkát terveznek. A Szakszervezetek Házában nyitják meg klubjukat, amelyben közös klubéletet szerveznek a Komlón, szintén most alakult ifjúsági tagozattal. Neves közéleti személyiségeket hívnak meg, hogy első országból. Az elkobzott meny- nyiség értéke a magyar államot illeti, s az elszállításáról csak így tudtak gondoskodni, hogy a kompot igénybevéve a fedélzeti tartályból tankautóba fejtették az üzemanyagot. Mint a tájékoztatásából megtudtuk, eddig a Duna mohácsi határszakaszán végzett ellenőrzéseik során ehhez hasonló esettel nem találkoztak. Sok minden mást, de üzemanyagot nem akartak engedély nélkül kivinni. A december közepe óta élő szigorított ENSZ embergó óta viszont már több hajót kellett visszatartaniuk, s csak az irataik pótlása után engedték őket tovább a ha- tárvizi kikötőből. B. M. kézből tájékozódhassanak. Az idősek remélik azt is, hogy a munkástanácsok fiatal tagjai számítanak tapasztalataikra. Nemes Lajos, aki a pécsi áramszolgáltató munkástanácsának tagja volt 1956-ban, történelmi tagozatot szervez, hogy 45 év távlatából tisztázzák a kérdéseket; milyen céllal léptek akkor a politika előterébe? A mostani megítélésük szerint milyen hibát követtek el, vagy milyen észzerű törekvéseik voltak? És választ adni arra is, miért maradtak távol a közélettől a rendszerváltozás idején? Nehéz lesz megtalálni és szóra bírni az egykori 56-os munkástanácsi társakat, mert többen véglegesen eltávolodtak a közélettől, de talán ez az utolsó pillanat, hogy tisztázzák a mának ezeket a történelmi kérdéseket. Gáldonyi M. Munkástanácsok a máért Humán iroda a Baranyáért Alapítványnál A rászorulók vállalkozhatnak is A Baranyáért Alapítványt létrehozó húsz civil szervezet önálló egységként Humán Szolgáltató Irodát hozott létre a Társadalmi Egyesületek Szövetségének székházában, Pécsett, az Apáca utca 15-ben. Török László, az alapítvány ügyvezetője tájékoztatott a szolgáltató iroda létesítéséről, amelynek alapvető célja a kritikus helyzetbe került társadalmi rétegek, emberek gondjainak mérséklése, a kormányzat és az önkormányzatok szociálpolitikai célkitűzéseinek támogatása a régióban dolgozó gazdálkodók és a lakosság erőforrásainak, öntevékeny kezdeményezéseinek ösztönzésével. Olyan, a szociálisan rászorultak tevékeny részvételével működő hálózatot mozgat majd az iroda, amelynek segítségével életcélt, rendszeresen elfoglaltságot és új kapcsolatokat, valamint kiegészítő jövedelmet lehet nyújtani a nehéz helyzetbe került embereknek. A kapcsolatteremtés első lépésein már túl van az iroda, a pécsi egyesületek közreműködésével tízezer kérdőívet juttattak el azoknak, akiknek segíteni szeretnének. Az adatokat természetesen a megkérdezettek hozzájárulásával gyűjtik és dolgozzák ki azt a számítógépes programot, amellyel a szolgáltatásokat rövidesen széles körben szervezik. Miről is van szó? Tegyük fel a nyugdíjas pedagógusnak segítség kell a háztartásban, vagy étkeztetésben, de szívesen vállalna cserében korrepetálást. Az iroda megkeresi azt a partnert, aki segíteni tud, és azt, aki igényli ezt a segítséget. És számtalan lehetőséget kínál majd a kölcsönös támogatásra az emberek gondja és tenni akarása. Elsőként a nyugdíjasok felmérését szervezték meg, majd a nyolcezer pécsi cigány következik, és a nevelőotthonokban élő fiatalok, különösen azok, akik már kikerülnének onnan, csak nincs lehetőségük az önállóságra. A TESZ és a Fővállalkozói Szövetség együttműködésének eredményeként a bakócai nevelőotthonban már gombát termesztenek, szervezik Bükkösdön és Csertőn, úgy, hogy az ott termelt árúnak garantáltan lesz piaca. Miközben a szociálisan rászorultakat vonják be a mások számára szükséges szolgáltatások ellátásába, a vállalkozókra is számítanak, piaci alapon. Aki az Alapítványnak végzett munkával támogatja a humán irodát, kétszeresen segít, mert az alapítványi pénzforrásokat is növeli, úgy, hogy ezt az adójából is leírhatja. G. M. Kétszázharmincöt-ezer kéményt hatvanan ellenőriznek A kéményseprő évente kétszer csenget Szinte nem múlik el egyetlen egy tél sem, hogy az alattomosan gyilkoló szén-mo- noxid. ne szedne áldozatot. Szomorú példák bizonyítják, hogy a rosszul rögzített vagy elhelyezett kályhacsőből szivárgó füstgáz megfojtotta az alvó embert.- Pedig könnyű ellene védekezni - magyarázza Leikauf Tibor, a Baranya Megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat igazgatója - csak be kell engedni a lakásba becsengető kéményseprőt, hogy elvégezhesse a feladatát. Sajnos, sokan kellemetlen zaklatásnak fogják fel a kéményseprők jelentkezését. Kifizetik az éves díjat az emberek, de az ellen tiltakoznak, hogy a kéményeket ellenőrizzék! Sokan nem is gondolnák, hogy a lakásban a kémény életveszélyes állapotot idézhet elő, mert nincsenek ellátva olyan biztonsági berendezésekkel, felszerelésekkel, mint egy elektromos, vagy gáztüzelő berendezés. Ezt pótolja a kéményseprők évente kétszeri szolgáltatása. A kémény rendszeres tisztításával és üzemképes állapotának ellenőrzésével megakadályozható az esetleges füstgázvisz- szaáramlás. Igen fontos a „huzat” rendszeres vizsgálata is. Az igazgató úr elmondta, senki sem gondol arra, hogy a kéményében meglazuló tégla, belehulló vakolat gátolhatja a füst kiáramlását. Talált már kéményseprő kéménybe hullott madárfészket, odatelepedett méhrajt, sőt kéménykürtőbe dugott újságokat és odarejtett intim ruhadarabokat is. Mint megtudtam, Baranya megyében 235 ezer kéményt hatvan kéményseprő ellenőriz. Feladatuk a tűzveszélyes állapot kiszűrése is. (Gyakori tűzeseti ok a kéménybe szabálytalanul beépített gerenda!) Amennyiben ilyet észlel, azonnal tájékoztatja a használót erről és értesíti a tűzvédelmi hatóságot is. A kéményseprő négyévente írásban is közli a használóval, tulajdonossal a kéményeknél észlelt problémákat. Mindezekből következik, hogy a kéményseprőnek kötelessége a munkáját elvégezni és a lakosságnak, közületek- nek kötelező elfogadni azt. Mindez időben nem megterhelő, hisz csak 10-15 percet igényel. Az évi díj 142 forint Pécsett és vidéken is egyedi kéményekre. Az áfa 1 kémény esetén 4 Ft. Ádám Erika
