Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-07 / 6. szám
10 új Dunántúli napló 1993. január 7., csütörtök Honismeret A középkori államszervezés normái „Tudós tanárok” pécsi középiskolákban Királyi erénnyel áldott A tíz részre osztott mű első három fejezete az uralkodó mű első három fejezete az uralkodó és az egyház viszonyát tárAz Új Dunántúli Napló november 2-i számában jelent meg Rozsnyói György írása, amelyben ismerteti Szent Imre herceg életútjának hitet erősítő, szemet gyönyörködtető ábrázolásait, és népszerűségének bizonyítékait. Ez a kis írás csak azt a folyamatot vázolná fel, ahogy Szent István fia, Imre minden „királyi erénnyel áldott” trónörökössé fejlődött. A vezetői alkalmasság igénye A Karoling-család uralkodása (751-987) idején terjedt el az a felfogás Európában, hogy a király Isten szolgája, főpapja, az állam pedig az egyházon belül, mint annak végrehajtó szerve működik. Ennek megfelelően kezdték hangsúlyozni, hogy a királyi koronázás feltétele nem a vérségi öröklés, hanem az „idoneitas”, az alkalmasság. Uralkodásra méltónak pedig azt tartották, aki megtestesítve a kor „vezető ideál”-ját, igazságos, istenfélő és békeszerető volt. Ezt a nézetet rögzítették írásban a Rajna vidékén a IX. században keletkezett „királytükrök”, de ugyanez olvasható a IX-X. században megfogalmazott koronázási rendelkezések szertartás-szövegeiben is. Szerencsés esetben az átalakulás irányítói felnőtt kortársaik között is találtak ilyen személyt, de ha nem akadt, akkor az uralkodócsalád tagjai közül választottak kiskorú gyermeket. Az utóbbi esetet alkalmazták Magyarországon, ahol Géza fejedelem a szász császári dinasztia és a francia királyok utódkijelölési jogát követve, a már keresztény szellemben nevelt István fiát tette örökösévé. Az apa nyomában járt István is, amikor Imre herceget kívánta olyan „alkalmatos” politikussá nevelni, akire majd kormányát és a „kereszténység zsenge palántáját” is rábízhatja. A nevelés hitbeli feladatait Gellért, a Csanádi püspök látta el, a világi teendőkbe pedig kiváló katonák és politikusok vezették be az ifjú herceget. „Atyai szeretetének hevétől indíttatva, maga is összeállított fia számára egy könyvet..., amelyben híven és barátilag szól hozzá...” A Szent István nevében és irányításával készült „Erkölcsi Intelmek” szövegét, két XV. századi kódex is megtalos törvénytárba. (A lehetséges szerzők között később Gellért püspököt, a királyi udvarba került tudós, hildesheimi Tancmart, sőt a néhai pécsvá- radi apátból esztergomi érsekké lett, kitűnő diplomatát, Asztri- kot is emlegetik.) Imre szellemi öröksége Az intelmek lapjain a tapasztalatokban gazdag királyi apa szól „gazdaságban született, kis cselédjéhez, puha párnák dédelgetett lakójához, aki nem tapasztalta még a hadak fáradalmát, s a különféle népek támadásait ... itt az idő - íratja -, hogy többé ne puha kásával etessenek, mert az téged csak puhánnyá s finnyássá tehet:.., hanem itassanak meg olykor fanyar borral, amely értelmedet tanításomra figyelmessé teszi.” gyalja. Kiemeli, hogy a hit alapja az apostoli hitforma és a szentháromságtan, tagadói pedig (a magyar határ déli oldalán feltűnt bogumil) eretnekek. Az egyházról, mint intézményről azt ajánlja fiának, hogy „virágzó szorgalommal” fáradozzék annak gyarapításán. A főpapok rendjét viszont egyenesen a királyi trón ékességének nevezi, azt hangoztatva, hogy azok a királyság igazi vezetői, s így „nélkülük királyok nem állíttatnak, nem is országol- nak ..., mert az ő kezükben van lerakva a bűnből oldás és bűnbe kötés hatalma.” A IV-VII. fejezet az uralkodó és a kormányzás kapcsolatára vonatkozóan tesz fontos megállapításokat: „A főemberek, ispánok, vitézek ..., országod védőfalai, gyengék oltalmazói, az ellenség pusztítói, határok gyarapítói. Katonáskodjanak, de ne szolgáljanak, mert harag, gőg és gyűlölség nélkül kell rajtuk uralkodni..., különben a vitézek ereje homályba bontja a királyságot.” Türelem és megbocsátás Nem kevésbé fontos az sem, amit Pál apostolra hivatkozva mond utódának az ítélet, türelem és megbocsátás királyi erényeiről. „Ha becsületet akarsz szerezni országodnak - hangsúlyozza -, szeresd az igazi ítéletet... és türelmes légy. A türelmes királyok királykodnak, a türelmetlenek zsarnokoskodnak.” Ezután kerülnek sorra a nagy király sokat vitatott megállapításai a külföldiek befogadásáról, akik más-más tartományokból érkezve „különb-különb példát és fegyvert hoznak, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli. Mert az egynyelvű, egy szokású ország gyenge és esendő.” Nem lehet kétséges, hogy itt a királyi Intelmek a középkori centrumok nemzetköziségéből származó előnyökről, és nem a modern értelemben vett „nem- zetiségek”-ről szólnak. Az új haditechnikáról, iskolát teremtő tudós papokról, szorgalmas kereskedőkről, kézművesekről; a keresztény állam európaizáló- dásának előmozdítóiról. A tanács állít királyokat A tanácsokról szólva Kurcz Ágnes fordító a középkort idéző, rímes prózában tolmácsolja István véleményét: „A tanács állít királyokat, dönt el királyi sorsokat, védelmezi a hazát, csendesíti a csatát, győzelmeket ő arat, kerget támadó hadat, behívja a barátokat, városokat ő rakat. Minthogy pedig a tanácsnak ekkora haszna van - hangzik a kemény figyelmeztetés - ostoba, pöffeszkedő és középszerű emberekből összeállítani .., mit sem ér.” A nagy király Intelmeit nem nélkülözheti a tudomány, de az, akinek kedvéért írásba foglaltatta, nem vehette hasznát. Az egyház szentje, sokaknak példája lett Imre, de nem a magyarok királya. „Apja földi koronája nem érinthette homlokát.” Kiss Z. Géza, kandidátus /'é\ \?/ /#\ \t/ 5T Ki tud róla? A héten zárult a Habsburgokról rendezett postai képeslevelezőlap kiállítás a pécsi Lenau-házban. Borsy Károly több mint száz képeslapját mutatta be. Az egyik Erzsébet királyné szobrát ábrázolja, amely a pécsi volt Ferenc József laktanya udvarán állott. A szobor eltűnt. Ki tud róla? Dr. Fábián István Az 1945 utáni pécsi irodalmi élet egyik vezető egyénisége volt dr Fábián István gimnáziumi igazgató, majd beosztott tanár, egyetemi magántanár. Dr. Fábián István kisiparos szülők gyermekeként a középiskola elvégzése után a Pázmány Péter Tud. Egyetemen az Eötvös Kollégium tagjaként szerzett magyar-francia szakos középiskolai tanári oklevelet. Már egyetemi tanulmányai során kiemelkedett magas szakmai tudásával. Doktori disszertációját. A francia konzervativizmus filozófiai alapvetői (Maurras Selliere, Maritain) címen az egyetem kitüntetéssel fogadta el 1928-ban. A fiatal tanár ekkor a premontreiek gödöllői gimnáziumban kap állást és itt bontakoztatja ki kiváló pedagógiai képességét is a tudomány művelése mellett. Az akkori elvárás szerint valóban megtestesítője lesz a „tudós tanár” típusnak. 1938-ban állami tanári kinevezést kap Pécsre, a Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézet gróf Széchenyi István gyakorló reáliskolájába, majd gimnáziumába. 1941-ben az Erzsébet Tud. Egyetem előterjesztésére kormányzói kinevezéssel az igazgatója lesz. Közben sorban jelennek meg kisebb nagyobb tanulmányai a magyar és a francia irodalom témaköréből. 1941-ben önálló kötetben Az irodalomtanítás módszereiről értekezik, majd ugyancsak 1941-ben megírja A magyar irodalom kistükre című összegező munkáját. 1943-ban jelenik meg Az adoma irodalmunkban című könyve és ugyanekkor adja ki Magyar írók levelei című gyűjteményét. Diákjai számára is összeállítja a Magyar diák verseskönyve (ugyancsak hasznos lenne a mai diákoknak is) könyvét, amely tartalmazza azokat a költeményeket, amelyeket egy művelt embernek ismernie illik. 1941-ben a pécsi egyetem bölcsészkarának szüneteltetését rendelik el, és ekkor a gyakorló gimnázium ilyen jellege is megszűnik. Fábián István tudományos munkássága alapján egyetemi magántanári jogosítványát (venia legendi) a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészettudományi karán kapja meg a francia irodalomból. 1948-ban - az iskolák államosítása következtében - a ciszterci gimnázium szerzetesi jellege megszűnik, és így a Nagy Lajos gimnázium tanárok nélkül marad. Ekkor a helyi hatóságok a Széchenyi gimnázium szüneteltetését rendelik el, és annak tanári karát - illetve azok egy részét a Nagy Lajos gimnáziumba osztják át. Ugyanide kerülnek a szünetelő gimnázium diákjai is. Az államivá vált Nagy Lajos gimnáziumban Fábián István beosztott tanár lesz. Munkakedvén ez semmit sem változtatott. Tudományos munkáját is folytatta - mégha gyakran csak íróasztal fiókjába kerültek tanulmányai. Ugyanakkor kiváló pedagógus - tehetséggel tanította mind a gimnáziumban, mind az akkor megindult szakérettségis tanfolyamon az irodalmat nagyszerű eredménnyel. E kis megemlékezés írójának, aki 1957-ben került Fábián Istvánnal egy tantestületbe, felejthetetlenek maradnak azok a tanári szobai „lyukasórák” ,melyek során mi, akkor még fiatalabb tanárok hallgattuk egy-egy felvetődött témáról Fábián Istvánt, akivel eltöltött óra igen magas, egyetemi szintű szakelőadássá alakult. Fábián István emlékét a Nagy Lajos gimnáziumban emléktábla őrzi és most, amikor a Széchenyi Gimnázium a régi Széchenyi jogutódának tekinti magát, szép lenne, ha ott is megemlékeznének róla. Január 12-én lenne 90 éves. Dr. Rajczi Péter Szíriát oszlopai A „Szíriát oszlopai” egy nagy tudós kiváló úttörő munkája. Azért érdemes róla beszélni, mert iránymutatása szerint haladva napjainkban is olyan tényekre találunk, amelyek bővítik ismereteinket. Más szóval, és ez a döntő, az idő igazolta a könyvben foglaltakat. Nézzünk körül a Földön, és látni fogjuk: a történelem előtt olyan dolgok történtek, amelyek tárgyi maradványai napjainkban is megtalálhatók. A Kárpát-medencében Erdély az, ahol hatalmas ismeretlen eredetű földmunkák találhatók. Angliában a sokat emlegetett kőemlékek, Málta szigetén sziklába vésett termek, és a szabadban kőbe vésett csatornák. Majd Görögországban Antikytera egyedülálló lelete, a tengerben talált fogaskerekekből álló szerkezet, köznapi nevén óra. Athénben van kiállítva a Művészettörténeti Múzeumban. Műszaki paraméterei arról vallanak, hogy nem kézműves hozta létre. Aztán továbbmenve Libanonban Baalbek úgy szerepel e könyvekben, mint római kori alkotás. Ez igaz a felére, de az alapokra egészen más igazság érvényes, és itt van a rejtély, a hatalmas monolitok eredete ismeretlen. Egyiptom közismert régészeti dolgairól. Ezért arról érdemes írni, ami már a kiskátéból hiányzik. Hogy a nagy piramis mészkőburkolata nem természetes, hanem öntött kövekből van megalkotva. Keletre tartva Sumér a kö vetkező állomás, ahol ismerték a yogát. Heyerdahl írja le, hogy a szárazföld előtti szigeten olyan kőemlékek tömege található, ami igazolja, hogy a sumér nép tengeren érkezett, és magával hozta a kész civilizációt, erről beszélnek a megmunkált kövek, ezek árulkodnak arról, hogy akik megmunkálták, nem kezdők voltak, és eszközeik sem azonosíthatók a kőbaltával. Sumér kapcsolatban állt az Indus-völgy kultúrájával. Ezekbe a városokba minden beépült, ami a civilizáció és a kultúra magas fokáról árulkodik. Nem törekedhetünk a teljességre, ezért csak a legfontosabbakról, Közép- és Dél-Ameri- káról írunk. Mexikó és a délebbre fekvő országok olyan kő- és fémemlékekkel rendelkeznek, amelyek elárulják, hogy egykoron az ottlakók hatalmas tudással és alkotó erővel rendelkeztek. A leírtak csak címszavak, vagy azok sem, hiszen a hatalmas anyagra szeretnénk felhívni a figyelmet. A fiatalokét, akik birtokosai egy nagy értéknek, az időnek. Dr. Barla Szabó Sándor őrizte, majd a XVIII. században, István törvényeinek élére helyezve bevették a Corpus Juris Hungarici néven ismert hiva-
