Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-28 / 27. szám

1993. január 28., csütörtök új Dunántúli napló 3 Pécs is bekapcsolódott az American Field Service nemzetközi csereprogramba A képzőművészeti mesteriskola növendékei dolgoznak a villányi Szoborparkban. Az alkotótele­pen dolgozó fiatalok munkái a közeljövőben már megtekinthetők. Fotó: Szundi György Újdonságok a pécsi, Petőfi utcai iskola leendő elsőseinek Órák az erdei iskolában Az AFS a világ egyik legré­gibb és legnagyobb önkéntes csereszervezete, több mint 50 országban mintegy 30 000 diák, tanár és család részvételével működik. Tagja lehet az AFS célkitűzéseivel szimpatizáló személy, a cserében már, vagy majd résztvevő középiskolás diák. Célja, hogy csereprogram­jaival elősegítse a különböző nemzetek megismerkedését, elmélyítse a résztvevők elköte­lezettségét hazájuk és a világ békéjének fenntartása iránt. Az AFS Magyarországon még nem egyének cseréjével foglalkozik, hanem iskolákkal folytat nemzetközi diákcserét. A programok közt egy éves vendéglátás, egy éves kiutazás és szünidei látogatás szerepel. Az 1993/94-es tanévben diákok érkeznek Dániából, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Belgiumból, Finnországból, Hongkongból, Norvégiából, Olaszországból, Spanyolor­szágból, Törökországból, Új-Zélandról. Az idelátogató diákokat segíteni kell a közös­ségbe való beilleszkedésbe, ét­kezését, közös családi és iskolai programjait kell a fogadó csa­ládnak fizetnie. Költőpénzt a résztvevők hoznak magukkal. A kiutazás is egy tanévre történik, a kiutazónak fizetnie kell repü­lőjegyét, biztosítási díját, .zseb­pénzt. A magyar diákok nem fi­zetnek részvételi díjat, ezért az iskolák a fogadás fele arányá­ban küldhetnek ki diákot. A végső sorrendet az iskola és az iroda dönti el. Az 1993/94-es tanévben választható országok: Egyesült Államok, Dánia, Finnország, Kanada, Olaszor­szág. Mivel a diákok kint is, csakúgy mint nálunk, iskolába járnak, fontos a megfelelő szintű nyelvtudás is. Nyári rö­vid programokra főleg amerikai diákok érkeznek. Pécsett a Leőwey Klára Gimnázium eddigi sokirányú tevékenysége keltette fel az AFS figyelmét. A gimnázium igazgatónőjét, dr. Szolcsányi Jánosnál keresték meg és fel­ajánlották a programban való részvétel lehetőségét. Az iskola diákjai már a nyáron részt ve­hettek a rövid programban. A sikeres kezdet után az idei tan­évet egy diák, Herich Roland 3. osztályos tanuló, Seattle-ban tölti, az iskolába pedig Chap- nam Priscilla, új-zélandi, és Goodman Rosemary ausztráliai diák érkezett egy tanévre. A magyar AFS programjait a központi iroda iskolákra, össze­kötő tanárokra és önkéntes segí­tőkre támaszkodva bonyolítja le. Mivel a fő profil az éves di­ákcsere, kiemelt helyet foglal­nak el a vendégfogadó csalá­dok, hiszen rajtuk múlik, hogy a hazánkba látogató diákok jól érezzék magukat. A résztvevők egy tágabb család tagjaivá vál­nak, melyben a barátságok gyakran egy életre szólnak. A programok segítik a résztvevő­ket abban, hogy a közvetlen környezetükön túli világgal megismerkedjenek, fokozza ér­deklődésüket az idegen nyel­vek, az utazás iránt. A program résztvevői aktív segítségre szá­míthatnak külföldön és itthon egyaránt. Hosszú távú céljuk egyre több iskola bekapcsolása, a programban résztvevő iskolák mellett önkéntesi hálózat kiala­kítása, valamint regionális köz­pontok létrehozása. Az AFS Pécs, Baranya, az ország jövője szempontjából is fontos lehető­séget kínál. Csak élnünk kell vele. Sallai Éva Harc folyik a gyerekekért, minden iskola szeretné magá­hoz csábítani a elsősöket, meg­nyerni a szülőket. Ez nem megy magától, valamivel elő is kell állni, amit megvesz ez a biztos, de reméljük, hamarosan egyre igényesebb piac. A pécsi Petőfi utcai általános iskolában is készülnek a beisko­lázásra, a lehetőségekről Tar László igazgatóval és a helyet­tesekkel, Némethné Kúcs Ró­zsával és Vukman Józsefnével beszélgettünk. Némethné Kúcs Rózsa elmondta: - A szülők na­gyon kíváncsiak, s hogy lehető­ségük legyen választani, a mi iskolánkat is megismerni, feb­ruár 23-án és 25-én nyílt napo­kat tartunk. Akik hozzánk jön­nek, több programban is részt vehetnek. A leendő elsősöket nyár elején kivinnénk a Lóri kulcsosházba, ahol ismerked­nének egymással, öszerázódná- nak. A zeneiskolával már egy éves az együttműködés, to­vábbra is lesz majd nálunk szol­fézstanítás, és folyik a hegedű­oktatás is. A zeneiskolai meg­hallgatásra szervezetten, együtt vinnénk azokat az elsősöket, akik zenét akarnak tanulni. Már az első osztályban bizto­sított az úszásoktatás, sőt van ingyenes dzsesszbalett is, il­letve, mert nagyon nagy az igény, választható lesz a német és az angol nyelv. Igaz, ez már a létszámtól is függ. Vukman Józsefné kiegészíti az elmondottakat:- Ősztől felmenő rendszerben beindítjuk azt az „Egészséged testben és lélekben” című sze­mélyiségfejlesztő és drogmege­lőző programot, amelyet az Egészséges Városért alapítvány pályázatán elnyert 200 000 fo­rintos támogatás kapcsán kezd­tünk, jelenleg a hatodikosokkal. Továbbra is működik az „erdei iskolánk”, ahol a természettu­dományos tárgyakat egy-egy alkalommal a szabadban tanul­ják a gyerekek. Több más lehetőség is várja a Petőfi utcai iskolába készülő­ket. A lelkes igazgató vezetésé­vel tervezik a néptáncoktatás beindítását az alsóban, a VII.-es, VIII.-os gyerekeknek pedig a tanulástechnikai fakul­tációt, illetve a gépírásoktatást. H. I. Gy. Várakoznak a kamionok Gyulánál 13, Nagylaknál 10, Ártándnál pedig 2 órát vártak kilépésre szerda reggel a kami­onok a román határszakaszon. Krisán Attila, a határőrség szóvivője elmondta, hogy az erős tehergépkocsiforgalom miatt minden bizonnyal állan­dósul a várakozás főként Nagy­laknál és Gyulánál, ahol mind­össze egy-egy sávon léphetnek ki Magyarország területéről a kamionok. (MTI) Zongoraművész, zeneszerző, karmester Sass Dezső, Pécs köztiszte­letben álló művésze január 31-én tölti be 90. életévét. Ez alkalomból a Bartók-Rádió ma este 23.06 perces kezdettel fél­órás műsort sugároz: „Zongo­raművész, zeneszerző, karmes­ter. A 90 éves Sass Dezsővel beszélget dr. Nádor Tamás.” A Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola Pécsi Tagozata, a Művészeti Szakközépiskola, va­lamint a Liszt Ferenc Zeneis­kola Sass Dezső életútját, mű­vészi pályafutását bemutató fü­zetet jelentetett meg, melyet dr. Nádor Tamás állított össze. Ugyanez a három zenei intéz­mény január 29-én, pénteken este 7 órai kezdettel ünnepi mű­sort rendez a Zeneiskola Sörház utcai épületében. Ezen Sasvári Attila, a Zeneművészeti Főis­kola Pécsi Tagozatának igazga­tója köszönti a 90 éves művészt, majd Sass Dezső kompozíciói közül szólaltatnak meg a nö­vendékek néhány zongoradara­bot, dalt és csellóra írt Consola- tiont. Sass Dezső művészi éle- tútjáról a Magyar Televízió Pé­csi Körzeti Stúdiója 30 perces filmet készít, melyet előrelátha­tóan február 7-én sugároz. A dombok összedobják a vizet Nyugotszenterzsébet Gyüriifűtől fél 4 Napközben csendes a kis falu főtere Fotó: Läufer L. Kára Dezső lemondott. Ak­kor még közös tanács irányított, a testületnek, a végrehajtó bi­zottságnak is tagja volt. Le­mondásának oka: az akkori nagypeterdi elsőbbség kizáróla­gosságára figyelve eladták a nyugotszenterzsébeti volt iskola épületét.-Tiltakoztam, jó lenne az még a községnek, de egyedül maradtam. Ha meg’nem tudok valamit elérni a falum érdeké­ben, ugyan minek ücsörögjek abban a testületben?! Néhány éve ennek már. Kora Dezső, ez a szálas termetű, megfontolt beszédű, hetedik év­tizedét taposó ember sok újabb csatát megvívott. Most már mint polgármestere a szépnevű Nyugotszenterzsébetnek. Mindenütt sár - egyelőre Talán - remélhető: egyelőre - csak a neve szép a községnek. Különösen most, hogy az éjsza­kánként megfagyó föld nap- ról-napra újból felenged, s a törpe vízmű építését kísérő sár szinte beteríti az utakat. Az egy-két éve, vagy a frissen elké­szült aszfaltburkolatot. Elme­gyünk Dezső bátyámmal az egyik utca, majd a másik, a harmadik végére, a közelmúlt­ban felállított „glóbuszhoz”, a nemrég kiásott vízelvezető ár­kokhoz - mindenütt sár. El­szürkült arcát mutatja a gyen­géd ívű dombok közé süppedt község.- Dezső bátyám, nem szép ez a falu ...- Annak idején, de egészen a török időkben ám, mi jelesebb település voltunk, mint Nagype- terd! Még a második háború után is 370 ember élt itt, közöt­tük számos nagygazda. Akkor 130-140 ház volt a faluban, né­melyikre még most is ráismerni: gonddal építette, szorgalommal tisztán is tartotta a tulajdonosa. Azóta nagyon sokan elmentek, főleg a fiatalok, ma már csak 223 lakosa van Nyugotszenter­zsébetnek. Tán 4-5 gyökeres család maradt, közöttük persze az enyém, de régebben sok Kora élt itt. Hogy nem szép falu? Nem bizony! Elszegénye­dett a község, népessége kicse­rélődött, sokan vannak, akik nem vigyáznak portáikra. Az apám annak idején azt mondta: nézd meg a ház előtti árkot, s megmondod, milyen ember la­kik ott. Sok, túl sok most már itt a saját környezetével sem tö­rődő ember. Ez a baj... Ezért mondhatja egy idegen: nem szép falu Nyugotszenterzsébet!- Mi mindig attól féltünk, akik a falu jövőjére is igyekez­tünk gondolni, hogy Gyüriifű sorsára jutunk. Dezső bátyám kézzel írt lapot tesz maga elé. Hallgatom a hosszas felsorolást, s egyre messzebb szorul bennem Gyü- rüfű példája. Akkurátusán, dől­ten kerek betűkkel rótta a soro­kat, bizonyságául annak, amit pár perce mondott: Nyugotszen­terzsébetnek akkoriban nagyon jó tanító nénije volt.- Nézzük csak, ugye először 1991-et. Akkor kitisztítottunk 150 méter hosszan árkot, felállí­tottuk a glóbuszt, előtte igen nagy munkával elrendeztük a helyén a terepet, szilárd utat építettünk hozzá. 11 millió fo­rintba került mindez. Tudja, ná­lunk a víz mindig csak bajt oko­zott. A kutak egy része kiszá­radt, amelyik nem, azok meg fertőzöttek voltak. Dezső bátyám hangja egé­szen szomorú lesz:- Zacskóban hordták a falu­nak a vizet... Meg az esők is! A dombok összedobták a vizet, folyt az mindenütt. Az árkok elhanyagoltak voltak. No, most már mindegy, mert állandóan tisztítjuk ezeket, meg újakat is ásunk. így azt is mondhatom: az önkormányzati testületi dönté­seknek köszönhetően egy nagy gondtól megszabadítottuk Nyu- gotszenterzsébetet. A két évvel ezelőtti króniká­hoz tartozik még a gázcsere-te­lep megépítése. Azóta nem lop­tak el innen palackot.-A múlt esztendőben igen csak sokat dolgoztunk: 230 mé­ter út épült, 85 méter hosszan járda, további 350 méter beton­lapos, 360 méter hosszan új ár­kot ástunk, 210 métert megtisz­títottunk, kialakítottuk a pol­gármesteri irodát, tataroztuk, felújítottuk a kultúrházat, az or­vosi rendelőt, közel 300 000 fo­rintért. Ennek dupláját költötték szo­ciális célokra, többek között ka­rácsonyi ajándékcsomagot kap­tak a gyerekek, az idősek, az is­kolába eljáró kisdiákoknak megvették a könyveket, a füze­teket, s a buszköltségüket is az önkormányzat fedezi. De 3000 forintos támogatást kaptak a középiskolások és a katonának bevonulok is.-Mert hála Istennek - teszi hozzá Dezső bátyám -, ilyenek is vannak! A sírkert is sorrakerült A temetőben bóklászunk. Az önkormányzat nemrégiben fel­fogadott egy fiatalembert: foly­tassa a sírkert rendbetételét. A múlt évben igen sokat dolgoz­tak itt, mindent benőtt, eltakart a gaz, a cserje. Jó részét már ki­irtották, s nem egy meglepetés érte őket. Igen-igen régi sírem­lékeket találtak, közöttük pél­dául egy ugyancsak vitézkedő huszárét, akinek kitüntetéseit is felsorolja az elszürkülő em­lékkő, amire - a huszár halála évében, 1919-ben - még egy bajonettet is rávésett az elhal­ványuló idő faragómestere. A régen volt módosabb gazdák sírjait csodaszép kovácsolt­vas-kerítések ölelik. Ezeket nem lopták el, mert ki sem lát­szottak a dzsumbujból...- Sokat jártak nekem az eszembe a régi, gyermekko­romban átélt hagyományaink - mondja Dezső bátyám, kicsit hunyorogva ettől a szeleburdian éles januárvégi napfénytől. - Arra gondoltam: csak ezek je­lenthetik a gyökeret a nyugot- szenterzsébetieknek. Vagy a meggyökerezés lehetőségét. Azóta persze más emberek van­nak már itt. Emlékszem: annak idején is csak összefogva tudtak az emberek igazán eredménye­sek lenni, s ha valakinek elmu­lasztottak szólni, hogy jöjjön már segíteni, hát bizony az megbántódott. Most meg éppen fordítva van. Azt gondolják leg­többen, majd az önkormányzat megoldja, hiszen van pénze ... Egymillió szociális célokra- Meghökkentően sokat tö­rődik a nyugotszenterzsébeti önkormányzat a segítségre szo­rulókkal - mondja dr. Németh Zoltán körjegyző. - Csak egy példa: az ez évi teljes költségve­tése a községnek közel 6 millió forint. Ebből egymilliót fordíta­nak szociális ellátásra, gyere­kekre, öregekre, munkanélküli­ekre, fiatal házasok lakásvásár­lásának támogatására.- Anyagi helyzetünket te­kintve igazságos döntések szü­lettek - teszi hozzá a polgár- mester. Tudom, miért mondja. Sokan vannak olyanok, akik nem te­hetnek arról, hogy nincs munká­juk. Sokan azonban olyanok is, akik nem akarnak dolgozni. Gondolta Kóra Dezső, megpró­bálja őket fizetéshez juttatni. Két napig keresett nekik mun­kát, talált is: napi 700-800 forin­tot fizettek volna. Vitte a jó hírt - hova máshova? - a kocsmába. Lesújtó választ kapott:- Dezső bácsi - mondták-, nem dolgozunk mi ennyiért! Gyürüfű egyre messzebb van Már csak a idei esztendő ter­veinek felsorolása van vissza. Ezeket is szépen felírta a pol­gármester: hogy kialakítják az ifjúságnak a klubot, bíznak egy jó vezetőben, aki összefogja ezt a korosztályt, okos programok­kal, működteti majd az asz- szony-klubot is, felújítják a na­gyon elhanyagolt templomukat, megint csak sort kerítenek az árkok tisztítására, fásítani akar­nak, járdákat és a még vissza- lévő utcákban szilárd burkolatot építeni. Valóban: Gyürüfű egyre messzebb van. Ámit a nyugot­szenterzsébeti önkormányzat megcsinált, azzal elégedettek lehetnek a falu polgárai. Azok is, akik nem kémek, azok is, akik csak követelnek. Víz, gáz, utak, járdák, árkok, felújított épületek, az eltakart temetőből felszabadított múltszeretet - tö­rődés a jövővel, törődés az em­berekkel. Dezső bátyám azonban elhá­rítja az elismerést. A kis lépése­ket tartja fontosnak, a folyama­tos épülést. Azt mondja:-Most gondoljon bele: ha ebben az évben végzünk a visz- szalévő utakkal, akkor Nyugot- szenterzsébeten minden utcá­nak szilárd burkolata lesz. Ösz- szesen 3 millió forintért. Úgy bizony! Mészáros Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom