Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-27 / 26. szám

1993. január 27., szerda aj Dunántúli napló 7 Országos nagy gazda helyett községi kis gazda Harkány rangja ... s az ország? Remények Brassó után? Józan, mértéktartó, rea­lista - ezek a jelzők szere­pelnek talán a leggyakrab­ban az RMDSZ most befe­jeződött kongresszusát elemző értékelések között. S kétségtelen: a bizonyos fokig aggasztó előjelek, az elvi és személyi véle­ménykülönbségek dacára a brassói tanácskozás részt­vevőinek munkáját a konstruktív jelleg, az egy­ség megőrzésének szán­déka jellemezte. Megértik-e ezt a törek­vést a román vezetők? Várható-e, hogy például a tán legkényesebb kérdés­ben, a személyi és kulturá­lis autonómia előtérbe állí­tásában (a területi autonó­mia helyett) hasonlóan gesztusértékű válasz érke­zik Bukarestből? „Raga­dós” lehet-e a magát tuda­tosan nemzeti, kisebbség­nek nyilvánító romániai magyarság képviseleti fó­rumának realizmusa - egy olyan országban, ahol évti­zedeken át a homogenitás, a beolvasztás, a nemzetisé­gek létének tagadása volt az uralkodó irányzat? Vár­ható, de mindenképpen remélhető-e, hogy az RMDSZ új programja közvetve egészségesebb, harmonikusabb viszony­hoz vezethet Budapest és Bukarest között is? S az itthoni visszhan­gok? Nem értelmezik-e félre egyesek az RMDSZ döntéseit, nem eléggé is­merve a kisebbségi lét, a mai romániai bejpolitika körülményeit? Érvénye­sülni tud-e a realitáskere­sés a határ mindkét olda­lán? Egyelőre láthatóan több a nyitott kérdés, mint a biztos felelet az RMDSZ-kongresszus után. De szerencsére talán több a remény is. Szegő Gábor Koncentrációs táborok Az amerikai hírszerzés már tavaly szeptemberben tudta, hogy a szerbek mintegy 135 koncentrációs tábort működtet­nek, de a Bush-kormány csak decemberben hívott fel azok bezárására, s az adatokat csak nemrég adták át a Nemzetközi Vöröskeresztnek és az ENSZ menekültügyi főbiztosságának - jelentette a The New York Times. A felmérés 70 000-re te­szi a volt Jugoszláviában mű­ködő táborok foglyainak szá­mát, többségüket a szerbek állí­tották fel. A becslések szerint a bosnyákok és a horvátok össze­sen 39 tábort működtetnek. Vízügyesek, geológusok, re- umatológus orvosok, idegen- forgalmi, kereskedelmi és köz- igazgatási szakemberek 1977-ben meghatározó lépést tettek a közös gondolkodás irá­nyába Harkányfürdő érdekében. Harkány érdekében, amely nem a harkányi pártharcoké, nem Baranyáé és nemcsak Magyar- országé. Harkány érdekében, amely a szakszerűtlenség, a hozzá nem értés, a pusztulás felé halad. A nyugatiak is felfedezték A két világháború között évente 3500-4000 ember láto­gatta a fürdőt, köztük 10-15 külföldi is. A vendégek több napig tartózkodtak Harkányban, ezért 15 000 és 20 000 az évi eladott strandjegyek száma. A háború alatt nagy a pusztulás, az épületek megrongálódtak. Az állami tulajdonba vételkor kapott közel milliós támo­gatásból sikerült talpra állítani a fürdőt, de a lehetőségek hamar elszálltak, mert 1950-ben létre­hozták a határsávok és Harkány forgalma minimálisra csökkent. A határsáv megszűnése után a községi tanács irányítása alatt működött a fürdő, de a Megyei Tanács évente jelentős anyagi támogatást biztosított a fejlesz­téshez és működéshez. Az meghozta az eredményt: 1985-ben 1,7 millió vendéget fogadtak és több mint 55 millió Ft. volt a bevételük. Az ország gyógyfürdői között Harkány Budapest és Hévíz után nagy­ságrendben a harmadik helyre került. A felvirágzott Harkány me­gint nehéz helyzetbe kerül, megszüntetik a pécs-harkányi vasútvonalat. Miért? Csak. Ezt a választ kaptam, amikor szá­mokkal bizonyítottam egy ta­nácsi testületi ülésen, hogy a vasút elpusztítása és a forgalom közútra terelése mennyivel többe kerül majd az államnak, és mennyi kellemetlenséget, tö­rődést okoz majd az odalátoga­tóknak. így döntött a miniszter, és ezen nem lehet vita. A 70-es évektől a napi látoga­tók száma elérte a húszezer főt, jöttek a déliek, de a nyugatiak is felfedezték Harkányt. A veze­tésnek egy célja volt: több le­gyen a vendég, mint Hévízen. Es a vendégek hozták a beteg­ségeiket is, amelyek nagyon vi­rulensek lettek a jó meleg víz­ben. Kifejlődött a nő- és bőr­gyógyászok által „harkányi be­tegségnek” titulált kór és a me­gye lett az ország legnagyobb Klion-fogyasztója. Külön uta­kon járt a gyógykórház és külön a népi pancsolás. Az állam rendszeresen biztosította a tá­mogatást a fejlesztéshez, nem vett ki, csak betett a kasszába, és ez a fejlődésen meglátszott. Valahol porosodik egy koncepció És mi van most? Az állam itt sem támogat, az önkormányzat alig várja, hogy mint tulajdonos benyúlhasson a kasszába és pénzhiányain enyhíteni tudjon. Teheti, így döntött a miniszter. Az első mondatok között ar­ról szóltam, hogy van koncep­ció, amely az ENSZ-nek 25 mil­lió forintjába került. Elkészült 1972-1976 között. 1977-ben egy termálkonferencia ürügyén sikerült Harkányban az ország szakembereivel a terveket meg­ismertetni. Egyértelmű volt, hogy tuda­tos fejlesztési politikával az or­szág javára hasznosítható a ter­málvíz és az idegenforgalom legaktívabb ága lehet. Az átlag­turista két három napot tölt az országban, a gyógyulni akaró ember számtalan szolgáltatás igénybevételével legalább 21 napig kénytelen a gyógyulása érdekében maradni. Az ENSZ-Magyar Project keretében készült az országos program távlati 1985-ig szóló fejlesztési koncepciója, elkészí­tették a termál idegenforgalom fejlesztésének műszaki, gazda­sági tervét, valamint mintater­veket és ajánlásokat a termál­fürdő telepek fejlesztéshez. Az ENSZ felkérésére a magyar szakembereken túl 13 külföldi szaktervező intézet és 7 külföldi szakértő vett részt a munkában. Ezt egy Állandó Szakmai Kon­zultatív Tanács segítette. A munka lényege az volt, hogy a termálvizes idegenforgalomnak legyen koncepciója. Szülesse­nek javaslatok, amelyek társa­dalmi és gazdasági vonatkozás­ban egyaránt az ország javát szolgálják. A vizsgálatok azt is kiderítették, hogy 1990-re a ha­zai idegenforgalom 15-20 szá­zaléka épülhet a termálvizekre, ami elősegíti a turisták arányos elosztását az ország területén és évszaktól és időjárástól függet­lenül éves munkalehetőséget biztosít. A mintatervek Visegrádra, Tiszafüredre, Harkányra és Egerre vonatkoznak és útmuta­tásként szolgálnak: a célrend­szer helyes alakításánál, a fej­lesztés nagyságrendjének meg­határozásánál, ütemének helyes előrebecslésénél, a lehető mű­szaki megoldások eldöntésénél, a várható költségek előzetes becslésénél, és a fejlesztésről várható gazdasági előnyök meg­ítélésénél nyújtanak segítséget. A terv valahol porosodik. Komplex fejlesztés Felvetődik a kérdés, hogy az országos nagy gazda, az állam helyett a községi kis gazda, az önkormányzat képes-e arra, hogy olyan vállalkozásokat hozzon létre, amelyek a keres­let-kínálat összehozására al­kalmasak. Olyan gazdasági és nem politikai értelemben vett vállalkozásokat, amelyek ezt a kettőt komplexen össze tudják hozni. Az ágazatilag szétszab­dalt, részterületeken működő vállalkozások vagy vállalatok nem jelentenek kellő alapot a komplex fejlesztés gazdaságos kivitelezésére. Ez a probléma nem termálfejlesztési speciali­tás, hanem egész gazdaságunk gondja. Helyi erőből, de orszá­gos erőből sem lehet Harkány nemzetközi rangját megtartani. Ezekkel a problémákkal mie­lőbb szembe kell nézni, még­hozzá őszintén, mivel kikerülé­sük csak súlyosbítja gondjain­kat. Jó volna, ha az illetékes mi­niszter is figyelembe venné mindezt, mielőtt egy sablon döntéssel falusi fürdővé degra­dálja Harkányt. Dr. Takács József A kormánykoalíció legna­gyobb pártjának belső ügyei, a vezetőségében feszülő éles el­lentétek nyilvánvalóan nem szűkén vett pártügyek. A Ma­gyar Demokrata Fórum orszá­gos gyűlése iránt érdeklődők legszélesebb tábora valószínű­leg mégsem elsősorban a belső pártharcok kimenetelét mérle­geli, hanem azt, hogy milyen ki­látásai lehetnek a tanácskozás után az országnak. A választ a kormányzópárt az új elkötelezettségekben fogal­mazta meg. Nagy hangsúlyt adott annak, hogy a termelés- csökkenéssel, a munkanélküli­séggel, a társadalmi polarizáci­óval, az Európától való elsza­kadás veszélyével az MDF-nek szembe kell nézni. Lesz-e gazdasági fellendü­lés? Ez az alapkérdés, mert enélkül nincs és nem is lehet bi­zalom a demokratikus jogállam intézményei iránt. Az MDF en­nek kulcsát ismét a szociális pi­acgazdaságban jelölte meg. Ké­pes ezt egyedül létrehozni? A párt most úgynevezett meg­Vannak-e különbségek a ma­gyar-izraeli kapcsolatok hiva­talos értékelésében itt és ott? A magyar külügyminiszter mos­tani látogatása Izraelben azokat látszik igazolni, akik e téren csak árnyalatnyi eltéréseket lát­nak, ami örvendetes lehet. Je­szenszky Géza ezúttal úgy fo­galmazott, hogy „politikai né­zetkülönbségek a két ország kö­zött nincsenek, a kétoldalú kap­csolatainkkal elégedettek va­gyunk”. Izrael diplomáciájának vezetője, Simon Peresz pedig úgy foglalta össze a vélemé­nyét, hogy a kapcsolatok ,jó irányban, gyorsan fejlődnek, egyre gazdagabbak politikai, gazdasági és egyéb téren”. S ami a korántsem zavarmen­tes múltat illeti? Úgy tűnik, több puszta udvariasságnál, hogy iz­raeli részről felidézték: Buda­pest volt az első e térségben, amely széleskörű kapcsolatokat épített ki Izraellel. Jeruzsálem­ben a kormányzat - immár a je­egyezéses gazdaságpolitikát hirdetett meg, amin feltehetően a különböző gazdasági, társa­dalmi partnerekkel való egyez­kedést érti. Hazai vagy külföldi tulaj­donnal? Úgy tűnik, hogy a kormányzópárt továbbra is fon­tosnak tartja a külföldi tőke beá­ramlását, de a hazaiak tulajdon- szerzését tartja elsődlegesnek. Elég-e az új elkötelezettségek puszta meghirdetése? A lakos­ságra nehezedő terhekre, az or­szágban tapasztalható feszült­ségekre gondolva, a válasz egyértelműen nem. Erre gon­dolhattak az országos gyűlés küldöttei is, amikor tetteket ígértek annak érdekében, hogy sikerrel álljuk az európai ver­senyt. Az Európához való tarto­zás ugyanis nem csupán föld­rajzi realitás, hanem magas szintű politikai, gazdasági és szellemi teljesítmény függvé­nye. Ezt pedig csak az egész nemzet produkálhatja. Vajon az MDF-kormány vezetésével vagy másként? Erről dönt máris napról napra a választópolgár. lenbe érkezve - „nagyra érté­kelte a magyar vezetés magatar­tását mind a zsidó állam, mind a magyarországi zsidók irányá­ban”. E megfogalmazások talán el­sősorban a jövőnek szóltak? A gazdasági és egyéb kapcsolatok fejlesztése, a további megbeszé­lések témáját képező magyaror­szági befektetések eredményes­sége mindenesetre épp úgy kö­zös érdek, mint Rabin minisz­terelnök és a külügyminiszter tervezett budapesti útjának si­kere. Elegendő alapja ez a derűlá­tásnak? Jeszenszky reményével, hogy ugyanis „a történelmi tra­gédiáknak nem megosztani, ha­nem összekötni kell”, talán igen. A jövő nagy kérdése: tartja-e magát a remény megva­lósításához mindenki, akin a bonyolult magyar-izraeli kap­csolatrendszer hétköznapjai múlnak? Kocsis Tamás Harkányfürdő téli medencéje A bénák újra járnak Bénák a lábai, mégis tud egyedül állni, menni, akár még lépcsőn is mankó, bot vagy fémsínek nélkül. A be­teg mindössze egy kis fekete dobozt hord az övén. A látha­tatlan titok: lábaira apró kom- puter-chipeket ültettek, me­lyek az agy mozgásra vonat­kozó parancsát felfogják. Ezek az apró elektronikus „agyak” hozzák létre a csodát: a bénák újrajárni tudnak. A „csodát” 1993-ban a mi­lánói Antonio Pedotti pro­fesszor fogja véghezvinni. A legtöbb bénulás azért lép fel, mert az agy és az adott test­rész között a kommunikáció baleset következtében meg­szakadt. Pedotti módszere, hogy „üveg-mikrostimulá- torral újra helyreállítja a kommunikációs kapcsola­tot”, s így az elernyedt izmok is mozgásba hozhatók. 256 mikrostimulátort lehet a szervezetbe beültetni, eb­ből nyolc elegendő egy láb normális mozgatásához. A tragédiák összekötnek Útépítések Baranyában Az előzetes tervek szerint 1993-ban a központi költségve­tésből mintegy 20 milliárd fo­rint jut az országos közúti háló­zat fenntartására, üzemelteté­sére, illetve bővítésére. Az még egyelőre bizonytalan, hogy eb­ből az összegből mennyi jut az egyes megyékre, az azonban biztos, hogy valamivel több, mint az elmúlt esztendőben. Habár, az „útprogram” vég­legesítésén még dolgozik a szaktárca, hellyel-közzel annyit már tudni lehet, hogy Baranya megyében milyen lehetőségek lesznek. Gömbös József, a Pécsi Közúti Igazgatóság osztályve­zetője szerint idén elkezdődik a 6-os számú főközlekedési útvo­nal, Szigetvár várost elkerülő tehermentesítő útja, második szakaszának építése. Ez a két kilométer hosszú­ságú pálya az évekkel ezelőtt kialakított tehermentesítő úthoz kapcsolódik. Ismeretes, hogy a teherautó és autóbusz forgalmat erre terelték, a mostani bővítése - a benzinkút szomszédságában indul majd, s a vasútállomásnál csatlakozik a meglévő mente­sítő szakaszhoz - lehetővé teszi, hogy a városban tovább csök­kenjen a zajos, füstös átmenő forgalom. Idén megkezdődik a több mint két évtizede épült pécsi, négysávos, Árpád-felüljáró fe­lüljáró felújítása. A munkála­tok várhatóan két évig tartanak, ebben az esztendőben a burko­lat cseréjét, a szigetelést, a sze­gélyeket cserélik ki, jövőre pe­dig a pillérek rekonstrukciója következik. A jelentősebb munkák közé tartozik, hogy a 6-os út ország­határ felé vezető, pécsi kivezető részén - a pellérdi elágazástól hat kilométer hosszúságban -, valamint a főút megyehatár előtti négy kilométeres szaka­szán teljes burkolat felújításra kerül sor. Ugyancsak új aszfalt szőnyeget terítenek az 58-as út Turonytól, a Tenkes csárdáig tartó szakaszára. Nagyon indo­kolt lenne a Pécs-Komló közötti közút Mánfa és Árpádtető kö­zötti részén még egy forgalmi sáv létesítése, ezzel kapcsolat­ban azonban semmilyen minisz­tériumi döntés még nem szüle­tett. Talán az önkormányzatok „nyomása”, s esetleges pénz­ügyi támogatása segítené e téma előre vitelét... A kényszer szülte - a szüksé­ges forintok krónikus hiánya - felületi útburkolat-bevonások folytatódnak a megyében, s a tavalyinak a kétszeresén, mint­egy 600 000 négyzetméteres te­rületen „szórják meg” az alapo­san elhasználódott, kátyús, re­pedezett alsóbb rendű utakat. MEGRENDELŐLAP Megrendelem az Új Dunántúli Naplót ..........................................................példányban. A példányonkénti lapvásárláshoz képest havonta 3 lapszámot, éves előfizetésnél 60-at ingyen kap ! Előfizetési díj 1 hónap 319 Ft, negyedév 957 Ft, 1 év 3388 Ft EGYÉNI ELŐFIZETŐ KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN ESETÉN Név:........................................................Cég neve :........................................................... Cím:........................................................Címe:................................................................. A z előfizetési díjat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési díjat a..................................................................számú banki b etétszámláról egyenlítem ki. aláírás cégszerű aláírás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom