Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-26 / 25. szám

1993. január 26., kedd uj Dunántúli napló 7 Kik vették meg a sellyei tsz vagyonát? Minden vevőre talált Koraszülött kampány? Egyre másra érkeztek a beje­lentések. Nem minden stimmel a sellyei Ormánság termelőszö­vetkezet felszámolása körül. Idegenek vásárolnak meg min­dent. Nem kapják meg műve­lésre a tagok a földjüket. Áron alul vették meg a tsz vezetői a szolgálati lakásokat. A bejelen­tések nyomába eredtünk. Az elmúlt év szeptemberében kezdődött meg Sellyén a helyi termelőszövetkezet felszámo­lása. A teljesen eladósodott tsz-nek több, mint 60 millió fo­rintos tartozást kell visszafizet­nie a Mezőbanknak és százegy- néhány kisebb hitelezőnek. Nyilvánosan meghirdették és a lehető legmagasabb árért igye­keztek eladni a szövetkezet ingó és ingatlan vagyonát. A pályá­zatok kiírása előtt vagyonérté­kelést végzett a nagykanizsai Ingatlanbecslő kft. A szövetke­zet vagyona papíron 130 millió forint, ebben azonban szerepelt jó néhány olyan tárgy is, ami­nek jelenleg nincs forgalmi ér­téke. Ki vehette meg a lakásokat? Az első körben a házak, in­gatlanok kerültek kalapács alá Sellyén, Okorágon és Drávai- ványiban. Egyetlen épület, a drávaiványi nem talált gazdára. Az okorágit a régi tulajdonos vásárolta vissza. A sellyeieket meg elsősorban a bentlakók vet­ték meg. A termelőszövetkezet tagjai elsősorban a szolgálati laká­sokra nyújtották be a vételi szándékukat. Az irodaház mö­götti telken lévő szolgálati iker­ház 2,5 szobás lakásait az elnök és egy erdélyi házaspár vette meg a forgalmi érték 60 száza­lékáért. A főagronómus is ugyanilyen feltételekkel vásá­rolhatta meg a lakását.- Az ikerházat, amit annak idején állami támogatással épí­tett a termelőszövetkezet 2,2 millió forintra értékelték - mondja dr. Sárkány Tamás fel­számolóbiztos. - Egy-egy ház­rész lakással és a hozzátartozó területtel együtt 560 négyzetmé­ter. Mindenki tudta, hogy a bér­leti szerződésben szerepel, a munkaviszony megszűnését követően 30 napon ki kell köl­tözni a szolgálati lakásokból. A hirdetésre a bentlakókon kívül más nem jelentkezett, pedig bárki megvehette volna, aki 660 ezer forintnál többet ígér. Sokan csak a pályázat lezárását köve­tően jelezték vételi szándéku­kat, még Drávaiványiból is volt érdeklődő. 69 pályázó Az Ormánság Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet teljes vagyonára a Pénzinfo kft. pá­lyázatot írt ki, ami megjelent a helyi és egy országos lapban. Október 19. és 31. között lehe­tett írásban benyújtani az ajánla­tokat. A beérkezett 69 pályáza­tot november 7-ig bírálták el és eredményéről november 10-ig mindenkit írásban értesítettek. A pályázaton a termelőszövet­kezet adósa nem vehetett részt, de elsőbbséget élveztek a tsz-tagok, más szövetkezetek, a hitelezők és azok a pályázók, akik több vagyontárgyat, vagy ingatlannal együtt a technoló­giát, a berendezéseket, a gépe­ket is meg kívánták vásárolni. A határidő letelte után érkezett pá­lyázatokat nem fogadták el. A pályázók egymás ajánlatáról nem tudtak semmit.- Árverésre nem került sor, mert a tsz, minden ingó és ingat­lan vagyona vevőre talált - foly­tatja dr. Sárkány Tamás. Min­denki megnézhette, hogy mi­lyen ingatlant vásárolhat, mi­lyen vagyontárgyhoz juthat hozzá. A tagokat összehívtuk, kértük őket pályázzanak, hogy minél több vagyon maradjon a kezükben. A felszámolóbiztos feladata, hogy a teljes hitelezői kört a lehető legnagyobb mér­tékben kifizesse, megszervezze a gépek, berendezések őrzését, a vagyon védelmét. A lehető leggyorsabban kellett mindent értékesíteni, hiszen a tsz-nek ma már csak egy alkalmazottja van, a főkönyvelő, a többiek a felmondási idejüket töltik, vagy már munkanélküliek. Nem tit­kolt célom volt, ha már nem a tagok veszik meg a gépeket, azokat legalább ne vigyék el in­nen. A Baranya Megyei Magán- gazdálkodók Szövetkezete, amit három kft alapított, vásá­rolta meg 9 millióért a szövet­kezet 15 millióra értékelt teljes erő- és munkagépparkját, és még ezen kívül a szárítót is. A vételár 20 százalékát már ki is fizették. Az itt lévő földek megművelésére kívánják fel­használni ezeket a berendezése­ket, ezért nem is vitték el azokat Sellyéről. Egyenként is eladha­tók lettek volna a gépek, de ak­kor 30 megmarad, amit nem le­hetett volna értékesíteni és ke­vesebb pénzhez jutott volna a szövetkezet. Egy magánvállal­kozó lett a levenyei tehenészeti telep és a gépműhely tulajdo­nosa, csaknem 8 millió forin­tért. A sertéstelepet a Somogy megyei Görgetegen székelő Verker kft. vásárolta meg 15 millió forintért. A pályázat lezá­rását követően a megvételére vajszlóiak is jelentkeztek. Hogyan tovább?- Minden elkelt, de csak 51,5 millió forint értékben, hiányzik még több, mint 10 millió forint, hogy a hitelezők a teljes egé­szében megkaphassák a pénzü­ket. A kárpótlásra kijelölt föl­dek eladásából még néhány mil­lió forint bejöhet, erre ugyan ki­csi az esély, mert az eddigi ár­veréseken csak az erdők keltek el, és kevés termőföldet vettek. Egyelőre úgy néz ki, hogy a nagy hitelezők a teljes összeget megkapják, míg a kisebbek a 40-50 százalékát kapják vissza a pénzüknek. A Möbiusznak a tsz a tartozása fejében 63 szar­vasmarhát adott. A lovakat ár­verésen értékesítettük. A földe­ket feltárcsáztuk. A termelőszövetkezet földjei még mindig osztatlan közös tu­lajdonban vannak, ki kellene mérni, hogy mindenki szabadon rendelkezhessen a saját terüle­tével, értékesítse, vagy bérbe adhassa azt. A szövetkezeti ta­gok nagy része nyugdíjas, akik már nem akarnak a földdel fog­lalkozni. Azoknak a földalapját is elkülönítették, akik a va­gyonnevesítéskor kaptak 20-30 aranykorona értékű földet. Ez sincs kimérve.-Tagi értekezletet hívtunk össze, hogy rendezzük a föld sorsát. Felajánlottuk, hogy ön­költségi áron megműveljük, be­vetjük. Csak 3-4 dinnyés jelent­kezett, 1-2 hektár került meg­művelésre. A Magángazdálko­dók Szövetkezete is kért földet, amit megműveltek, őszi búzát vetettek és nem titkolt szándé­kuk, hogy földet vásárolnak. Egyetlen községből sem jelent­keztek, hogy kérik a földjüket, tárgyalnak más szövetkezettel. Bármikor visszakaphatják, hi­szen az az övék, de ki kell fizet­niük a termelési költségeket, ennek fejében megkapják a termést. Nagyon fontosnak tar­tottam, hogy a gépek itt marad­janak, szakemberek is legyenek. Ha rendeződnek a viszonyok 30-35 embernek lesz munkája. A tsz-nek 120 aktív dolgozója volt. Már mindent eladtak, a ve­vőknek február 15-ig kell fizet­niük, azonban a banknál addig is tovább ketyeg a kamatóra, ez tovább növeli a visszafizetendő pénz összegét. A szövetkezet felszámolását egyébként két év alatt kell befejezni. Sz. K. Ellentmondásos a kép. Szinte minden politikai szervezet azt bizonygatja, hogy esze ágában sincs még választási kam­pányba kezdeni; korainak és el- hibázottnak tartaná az efféle előrehozott csatározásokat. A közéleti konfliktusok gyakori­sága, a viták élesedése azonban ennek épp az ellenkezőjét sej­teti. Vannak tól-ig határai, idő­keretei a kampánynak? Nincse­nek, hiszen a szavazótábor nö­veléséért elvileg egy-egy ciklus kezdetétől a végéig tart a ver­sengés. A gyakorlatban persze - a hosszútávfutók vetélkedésé­hez hasonlóan - a kezdeti sza­kaszokat jobbára pozícióharcok jellemzik, és az iram csak a zá­rószakaszhoz közeledve gyorsul fel. Az már a pártok el­határozásán, a maguk válasz­totta taktikán múlik, hogy ko­rán, esetleg már másfél évvel a választások előtt megnyitott hosszú hajrával, vagy csak a célegyenesben beleerősítve Az idén 7,5 milliárd forint igényelhető a mezőgazdasági termelés fejlesztésére a földmű­velési alapokból - jelentették be a Földművelésügyi Miniszté­rium sajtótájékoztatóján. Az összeg nagyobb része, mintegy 4 milliárd forint a privatizációs bevételekből, a fennmaradó 3,5 milliárd pedig költségvetési for­rásokból és a gazdálkodók befi­zetéseiből áll rendelkezésre. Az alapok pénzügyi keretei: állattenyésztési 400-450 millió, földvédelmi 150 millió, halgaz­dálkodási 260 millió, mezőgaz­daság-fejlesztési 4 milliárd, er­dészeti 2,6 milliárd és vadgaz­dálkodási 40 millió forint. Már elkészítették és néhány napon belül közzéteszik az ala­pok felhasználását szabályozó végrehajtási rendeletet. Eszerint elsősorban a kis- és középgaz­daságok kérhetnek termelésfej­lesztési támogatást az alapok­ból. A skandináviai, a francia, a német és a brit piacokon sze­retné értékesíteni termékeit a székesfehérvári Alcoa-Köfém Kft. A Hungalu Magyar Alumí­niumipari Rt. és a Pittsburgh központtal működő alumínium- ipari vállalatóriás, az Alcoa Álumínium Company of Ame­rika által alapított vegyesválla­lat terveiről, elképzeléseiről a cég vezérigazgatója, Rudolf Armbrüster elmondotta: céljuk az, hogy az Alcoa-Köfém a ha­zai szükségletek kielégítése próbálják ellenfeleiket meg­előzni. Kampánycsöndre tehát a kö­vetkező választásokig nincs ki­látás? Hosszabb „fegyverszü­netre” kevés az esély. A nö­vekvő társadalmi-szociális fe­szültségek, a gazdaság gyönge kondíciói - kivált a koalíció berkeiben - alighanem a hosz- szú, intenzív választási kam­pány híveit erősítik. Annak el­lenére is, hogy jó néhány érv éppen a kivárás, a késleltetés mellett szól. Tudnivaló például, hogy a kampánygépezet korai beindítása elvonja az erőt és a figyelmet a napi politizálásról, s fennáll a veszélye az idő előtti kifáradásnak. Ismert nemzet­közi tapasztalat az is, hogy a legjobban szervezett kampány­nak is csak hat hónap a „szava­tossági ideje”. Vagyis fél év alatt megkopik, elerőtlenedik a mégoly megnyerő tervek, ítéle­tek és ígéretek hatása is. Bajnok Zsolt Az átalakulás eddigi tapaszta­latai kapcsán a sajtótájékoztatón elmondták az új gazdálkodók körében nagy az információ-hi­ány, nem ismerik eléggé, hogy milyen ügyekben hol, hogyan kell eljárni. Ezért a földműve­lési alapokból támogatás igé­nyelhető mezőgazdasági szak- tanácsadók alkalmazásához; a támogatás mértéke elérheti az ezzel kapcsolatos költségek 40-60 százalékát is. Bejelentették a tárca illetéke­sei azt is, hogy 3 milliárd forin­tot meghaladó összeggel támo­gatják az idén az egyéni kis- és középgazdaságok hiányzó inf­rastruktúrájának kialakítását, utak, kiszolgáló létesítmények építését. A támogatások pályázati úton nyerhetők el; a pályázati feltéte­leket várhatóan január végén te­szik közzé a szaklapokban. Újvári Gizella mellett Közép- és Kelet-Európa legnagyobb alumíniumipari szállítójává váljék. A cég a kö­vetkező öt évben 146 millió dol­lárt fordít technológiai, illetve a minőségjavítást szolgáló fej­lesztésekre, s már az idén mi­nimálisan 17 millió dollár ér­tékű beruházást valósít meg. A vállalati átszervezés során február végén 300 munkahelyet megszüntetnek ugyan, de to­vábbi jelentős elbocsátásokra az idén már nem kerül sor. Hét és fél milliárd a földművelési alapokban 146 millió dolláros beruházás a magyar alumíniumiparba Besorolták a városokat Baranyából összesen 48 települést érint az intézkedés Nissan autók Március végétől megkez­dődik a Nissan 10 különböző modelljének árusítása - je­lentette be Georges Vanden- berghe, a Nissan árusítási és piaci részlegének vezetője. Emlékeztetett arra, hogy a Nissan új Micra típusú au­tója elnyerte az 1993-as Év Autója címet, s 30 év óta ez az első alkalom, hogy japán autónak ítélték az elismerést. A Micra 10 modellje már­ciustól tíz színben kapható húsz magyarországi márka- kereskedőnél. A gyártó ki­lométermegkötés nélkül hat év garanciát vállal a korrózió tekintetében, az egyébként ólommentes benzinnel mű­ködő kocsikra. A kipufogó­gázból eredő levegőszeny- nyezés minimális. ík A Nissan márkák ára 1 100 000 forinttól másfél mil­lió forintig terjed. Elkészült a magyarországi te­lepülések polgárvédelmi beso­rolása, ez alapján Baranya me­gyéből Pécset az első, 22 másik települést a második, míg to­vábbi 25-öt a harmadik kategó­riába soroltak be. Mit jelent ez a gyakorlatban, mennyiben érinti a lakosságot - kérdeztük a Ba­ranya Megyei Polgári Védelmi Parancsnokságon. Mint megtudtuk, a polgári védelem feladatai között elő­térbe került a béke időszaki ka­tasztrófák elhárításában, illetve azok megelőzésében való rész­vétel, aktív közreműködés. Emellett, másodlagos tevékeny­ségként továbbra is megmarad­tak a háborús időszakra kidol­gozott tennivalóik. Az elsődle­ges feladatnak megfelelően, az egyes települések polgári vé­delmi besorolására a köztársa­sági megbízottaknak első alka­lommal 1992. július 31-ig kel­lett megtenniük javaslataikat. A köztársasági megbízott illeté­kességi területén — a honvé­delmi igazgatás szerveinek köz­reműködésével - irányítja a polgári védelmet. Ez alapján az illetékes szakemberek bevoná­sával a polgári védelemnek kel­lett felmérni a megye települé­seinek veszélyeztetettségét és ez alapján javaslatot tenni a be­sorolásra. A köztársasági meg­bízottak ezt a javaslatot egy tár­caközi bizottsághoz továbbítot­ták, amely belügyminiszteri jó­váhagyásra készítette elő. A 301 Baranya megyei tele­pülés közül az I.-es csoportba javasolták Pécs városát, a Il.-esbe javasoltak 53, míg a harmadikba 26 települést. Ez a megye lakosainak mintegy 75 százalékát, 320 ezer állampol­gárt érintett volna. Ezzel szem­ben a döntés értelmében meg­hagyták az első csoportban Pécs városát, a másodikba 22 és a harmadikba 25 települést sorol­tak be. r Az első csoportba kell sorolni azokat a településeket, amelyek területén, illetve közvetlen kör­nyezetében nukleáris létesít­mény - atomerőmű, kutató re­aktor, oktatási célú intézmény - működik, valamint olyan külö­nösen veszélyes anyagokat elő­állító, tároló üzemek működ­nek, amelyeknél üzemzavar esetén katasztrófa helyzet ala­kulhat ki. Pécs tekintetében ilyen üzemnek minősül például a vágóhíd, a sörgyár, vagy a műjégpálya, azonban ezeknél a létesítményeknél olyanok a mű­szaki megoldások - tárolótar­tály nagysága, biztonsági szele­pek - amelyek miatt nem kerül­het a levegőbe akkora mennyi­ségű ammónia, ami katasztró­fához vezethet. A második cso­portba kell sorolni a Dráva, il­letve a Duna menti települése­ket az árvízveszély gyakori­sága, illetve a műtárgyak meg­hibásodása miatt, valamint a belvíz által érintett területeket. Ide tartoznak továbbá azok a nagyjelentőségű vasúti, közúti és vízi csomópontok, kereszte­ződések, amelyeken veszélyes anyagokat szállító járművek közlekedhetnek, például ilyen a 6-os főközlekedési út baranyai szakasza is. A kettes csoportba tartozik például Szentlőrinc, Szigetvár, Mohács, Drávasz- tára. A hármas csoportba kell sorolni azokat a településeket, amelyek a szerencsétlenség be­következése esetén a másodla­gos hatásoktól veszélyeztetet­tek. Például ha a 6-os úton fel­borul egy veszélyes anyagot szállító kamion, a levegőbe ke­rült gázt az uralkodó szélirány egy közeli lakott terület felé so­dorja. Ilyen település Baranyá­ban például Keszü, Alsószent­márton, Drávaszabolcs, Kővá­gószőlős, Komló. A csoportba sorolások és a módosult feladatok függvényé­ben kell a polgári védelemnek átalakítania az eddigi szervezeti egységeit. Értesítést küldenek az érintett települések polgár- mestereinek, akik egyben az adott helység polgárvédelmi pa­rancsnokai is. A szakmai aján­lásaik alapján megalakítják a különböző szolgálatokat, be­vonják a munkába a polgári vé­delmi kötelezettség alá eső la­kosság 5-7 százalékát a cso­portba sorolástól függően. A polgári védelem tapasztalatai szerint még a be nem sorolt te­lepüléseken is célszerű a lakos­ság 2 százalékának bevonása és az alegység megszervezése, mert ezáltal megteremtik a mie­lőbbi intézkedés lehetőségét. A települések polgármesterei és a köztársasági megbízott előzetes megbeszélés alapján kijelöli a szakalegységekbe beosztott személyeket, akik erről pontos értesítést kapnak. H. iZs. A szövetkezet sorsa mindennapos beszédtéma a sellyei tsz-ben Fotó: Proksza László

Next

/
Oldalképek
Tartalom