Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-04 / 3. szám

8 új Dunántúli napló 1993. január 4., hétfői • Külpol '»" ' ’ —* Cyrus Vance (B) és Lord Owen, a genfi Jugoszlávia-konferencia társelnökei Belgrádban Slobodan Milosevic (J) szerb elnökkel. MTI Telefotó Szerbia régi-új elnöke Ki Milosevics? Egyhetes várakozás után ki­hirdették a szerbiai elnökválasz­tás hivatalos eredményét: Szlo- bodan Milosevics a régi-új ál­lamfő. A szavazatok 56 száza­lékát nyerte el. Vajon az eddig különös életpályát bejárt politi­kus újabb csúcsra érkezett, vagy ez már, a százalékok ellenére is, végkép a leszálló ág? Keresztneve, a Szlobodan „szabad”-ot jelent és aligha vá­lasztható el a születésének dá­tumától. 1941 augusztus 20-án jött a világra a Belgrádtól délke­letre fekvő püspöki székhelyen, Pozsarevacon, nemsokkal a német megszállás után, abban a hónapban, amikor tömegesen bontakozott ki a partizánharc. Nemcsak a történelmi, hanem a belső családi viharok is nyomon kisérték iljúságát. Apja vallásos buzgalommal eltelt hitoktató, anyja meggyőződéses kommu­nista tanárnő volt, s ez a min­dennapos ideológiai küzdelmük tönkretette házásságukat is. A férfi otthagyta családját és Mon­tenegróba költözött, a fiú az anyánál maradt, aki nagy hatás­sal volt rá. Szülei azonban any- nyira meghasonlottak, hogy mind az apa, mind az anya - kü- lön-külön - öngyilkosságot kö­vetett el, sőt anyai nagybátyja, egy tábornok is agyonlőtte ma­gát. Az iskolában a legjobb tanuló volt s a Razvitak, a diákújság rendszeres munkatársa. Tanárai szerették, osztálytársai „stré­bernek” tartották, amihez nyil­ván hozzájárult, hogy a közös sporttevékenységből — cukor­baja miatt - kénytelen volt ki­vonni magát. Nagy hatással volt rá diák­köri szerelme, mai felesége Mitjana Markovics. A házassá­gon kívül született lány anyja a belgrádi illegális pártszervezet titkára volt, elfogták és halálra kínozták. A kislánynak nagy­nénje viselte gondját, aki Tito titkárnőjeként dolgozott s állító­lag szorosabb szálak is fűzték a volt elnökhöz. Belgrádban azt szokták mondani, hogy Milose­vics egyedül a feleségére hall­gat, elhangzott a megjegyzés is, Románia közelmúltjára utalva, miszerint ő Szerbia Elená-ja... Miután Milosevics elvégzi a jogi egyetemet, gyorsan emel­kedik felfelé a párt- és állami ranglétrán, különös módon mindig a nála öt évvel idősebb Ivan Sztambolicsnak, a minisz­terelnök, Petar Sztambolics unokaöccsének a nyomdokain. Vállalati, majd bankigazgató, 1984-ben Sztambolics utóda a belgrádi, két évvel később a szerbiai pártvezetői poszton, majd 1987-ben az államelnöki székben. Kritikus életrajzírója, Szlavoljub Djukics szerint „rö­vid idő alatt elérte, hogy másod­rangú politikusból félistenné váljék.” Nem takarékoskodott az Ígé­retekkel, bejelentette, hogy Szerbiát a Balkán Skandináviá­jává teszi, leszámol a korrupci­óval és a bürokráciával. Tuda­tosan élesztette a nacionalista érzelmeket. Valóságos legen­dakor vette körül, mint „meg- vesztegethetetlent”: ezek sze­rint kétszobás lakásban élt Belgrádban, Zasztaván közle­kedett s egyetlen luxusként a szivar jöhetett szóba. (Azóta a főváros jólőrzött Dedinje ne­gyedében lakik s golyóálló Mercedesen közlekedik ...) Az Ígéretek nem valósultak meg, viszont a korábbi Tito képek he­lyett mindenütt Milosevics port­rék láthatók. Djukics már említett könyvé­nek központjában az elnöknek a hatalom iránti feltétlen vonzó­dása, annak valóságos imádata áll. Egy belgrádi professzomőt idéz: „A hatalmat jószántából soha nem fogja kiadni a kezé­ből. Azért utolsó leheletéig har­colni fog, még akkor is, ha rá­megy az egész szerb nemzet. ” A választási eredmény el­hangzása után mondott első be­szédében arról szólt, hogy elér­kezett az ideje a béke megte­remtésének. Ehhez a szavakon túl, tettekre is szükség van. Réti Ervin Plutónium üzem ✓ Eszak-Koreában? Észak-Korea új létesítmény­nyel bővítette azt a nukleáris komplexumát, amelyben a nyu­gati országok feltételezése sze­rint az atomfegyver előállítása folyik. Amerikai műholdak fel­vételein tisztán látható a jong- bjoni atomlétesítményekhez csatlakozó új épület. A több mint száz épületből álló komp­lexumot novemberben felkeres­ték a nemzetközi atomenergia­ügynökség szakértői, de az új épületet a KNDK illetékesei nem mutatták meg nekik. Ezer rubeles bankjegyek Borisz Fjodorov orosz mi­niszterelnök-helyettes szerint Oroszország számára jelenleg az egyik legnagyobb kihívás az infláció és a rubel leértékelő­dése. A rubel értékvesztését jelzi az a minapi bejelentés is, hogy hamarosan forgalomba kerül Oroszország eddigi leg­nagyobb, 10 ezer rubel névér­tékű bankója. A döntést a Leg­felső Tanács Elnöksége azzal indokolta, hogy a rubelzónában tapasztalható készpénzhiányt kívánják mérsékelni. Csehszlovákia: élt 74 évet A csehszlovák államszövetség története (1.) 1914. jún. 28. - Szarajevóban merénylet Ferenc Ferdinánd, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse ellen. Kitör az I. Világháború. * 1915. júl. 6. - Tomás Garti- gue Masaryk Párizsban meg­alakítja a Cseh Nemzeti Bizott­ságot (1916-tól Cseh Államok Nemzeti Tanácsa), amely az „egységes csehszlovák nemzet” képviselőjeként lép fel. 1915. okt. 22. - A clevelandi cseh és szlovák megállapodás megfogalmazza a független kö­zös állam igényét. 1918. máj. 30. - A cseh és szlovák szervezetek képviselői Pittsburghben megállapodnak, hogy a csehek és szlovákok kö­zös akaratából létrehozzák Csehszlovákiát, amely a két nép egyenrangúságán alapul és Szlovákiának autonómiát biz­tosít. (Az 1920-as és 30-as évek szlovák „autonomista” moz­galmának fő hivatkozási alapja). 1918. okt. - A győztes an­tanthatalmak elismerik a Nem­zeti Tanácsot, mint csehszlovák ideiglenes kormányt. 1918. okt. 28. — A Nemzeti Tanács kikiáltja az önálló Csehszlovákiát az összeomlott Osztrák-Magyar Monarchia cseh, szlovák, kárpátaljai terü­letein. 1918. okt. 30. — A szlovák nemzet túrócszentmártoni (Martin) kiáltványa kimondja Szlovákia csatlakozását a cseh országrészekhez. Megválaszt­ják a Szlovák Nemzeti Ta­nácsot. 1918. nov. 4-14. — Ideigle­nes szlovák kormány alakul Vavro S rabárral az élén. 1918. nov. 14. — A prágai parlament köztársasággá nyil­vánítja Csehszlovákiát, elnö­kévé T. G. Masarykot választ­ják, megalakul az első cseh­szlovák kormány. Szlovákia számára területi minisztériumot hoznak létre, élére Srobárt ne­vezik ki december 10-én. 1918. dec. 11-30. - A Kassai Szlovák Népköztársaság. 1918. dec. 19. — Andrej Hlinka katolikus pap vezetésé­vel felújítja működését a Szlo­vák Néppárt, amely a prágai csehszlovakizmussal szemben a szlovák autonómia megterem­tését tűzi ki célul. 1925-ben felveszi Hlinka nevét, aki halá­láig, 1938. aug. 16-ig a párt el- nöke 1919. jún. 16—júl. 7. - A Szlovák Tanácsköztársaság Eperjesen. 1920. febr. 29. — Az első csehszlovák alkotmány szerint Csehszlovákia demokratikus köztársaság, élén a választott elnökkel. Külön törvényben hi­vatalos nyelvvé nyilvánítják a „csehszlovák,, nyelvet. 1920. ápr. 18. — Az első vá­lasztások (később 1923-, 1929-, 1935-ben). 1920. jún. 4. - A Magyaror­szággal kötött trianoni béke- szerződés törvényesíti az Oszt­rák-Magyar Monarchia rom­jain létrejött Csehszlovákiát * 1922. jan. 25. — A Szlovák Néppárt a parlamentben először terjeszti be Szlovákia autonó­miájának tervezetét. 1932. jún. 25-26. - Az iljú- szlovákok kongresszusa Tren- csénteplicén (Trencianské Tep- licie) a prágai centralizmus el­len foglal állást. 1932. okt. 16. - Hlinka pártja és a Szlovák Nemzeti Párt kö­zös harcot hirdet a szlovák au­tonómiáért. (A szövetség az 1935-ös választásokig tartott.) 1933. aug. 12-15. - A nyitrai Pribina-ünnepségek középpont­jába a Hlinka-párt Szlovákia autonómiáját követelő prog­ramja kerül. X 1935. dec. 14. - T. G. Ma- saryk elnök lemond, utóda Eduard Benes. 1938. szept. 29-30. - A müncheni konferencián a nyu­gati hatalmak jóváhagyják, hogy a hitleri Németország megszállja Csehszlovákia ha­tárvidékeit (a Szudéta-vidék bekebelezése okt. 1-10.) 1938. okt. 5. — Benes elnök lemond és külföldre távozik. Utóda Emil Hácha (1938. Nov. 30-1939. Márc. 15.) nemzetiségű, 128 000 a német). 1939. márc. 14. - Kárpátalja Magyarországhoz kerül. 1939. márc. 15. - A Wehr­macht megszállja a cseh terüle­teket. Létrejön a Német Biroda­lom Cseh-Morva Protektorá­tusa. Az önálló csehszlovák ál­lam megszűnik. 1939. márc. 23. - A szlovák­német „védelmi szerződés” 25 év védelem fejében a Német Birodalom alá rendeli Szlová­kia politikáját. Gazdasági és pénzügyi együttműködési meg­állapodásokat is kötnek. 1939. júl. 21. - Elfogadják a Szlovák Köztársaság alkotmá­nyát. 1939. szept. 1. - Németor­szág lerohanja Lengyelorszá­és együttműködési szerződést ír alá. 1943. dec. - Az illegális Szlovák KP kezdeményezésére létrejön a Szlovák Nemzeti Ta­nács, a szlovákiai antifasiszta ellenállási mozgalom központi szerve. 1944. aug. 29. - A szlovák nemzeti felkelés kezdete. 1945. ápr. 4. - Kassán meg­alakul a Csehek és Szlovákok Nemzeti Frontjának első kor­mánya. 1945. ápr. 5. - A kassai kor­mányprogram kimondja a cse­hek és szlovákok egyenjogúsá­gát az új Csehszlovák Köztár­saságban. Kollektív bűnösként bélyegzi meg a német és a ma­gyar kisebbséget. 1945. máj. 3. - Szlovákia tel­jes felszabadítása. 1945. máj. 5-9. - A prágai felkelés. 1945. máj. 8. - A korábban Ausztriába menekült szlovák néppárti kormány és Jozef Tiso az amerikai hadsereg fogságába esik. * 1945. máj. 9. - Prága és az ország felszabadul. 1945. máj. 10. - A Nemzeti Front kormánya megérkezik Prágába. 1945. máj. 16. - Benes elnök hazatér. 1945. máj. 19. - Elnöki dek­rétum a németek, magyarok, árulók és kollaboránsok vagyo­nának (jún. 21-én a földjeinek) elkobzásáról. 1945. jún. 2. - A kormány és a Szlovák Nemzeti Tanács megállapodása kimondja, hogy az SZNT a szlovák nép önálló­ságának képviselője és az ál­lamhatalom hordozója Szlová­kia területén. A közigazgatás-, gazdaság- és kultúrpolitikai ügyek országos irányítás alá tartoznak, egyéb területen az SZNT gyakorolja a törvényho­zói hatalmat. 1945. jún. 29. - Kárpátalja a csehszlovák-szovjet megálla­podás értelmében Ukrajnához kerül. Ennek és egyes lengyel területek kivételével Csehszlo­vákia vissszanyeri a müncheni konferencia előtti határait. 1945. aug. 2. — Elnöki dekré­tum megfosztja a németeket és a magyarokat a csehszlovák ál­lampolgárságuktól. (A németek kitelepítése 1946-ban befejező­dik.) 1945. okt. 28. - Az ideigle­nes Nemzetgyűlés megkezdi tevékenységét. Megerősíti Be­nes elnököt. 1945. okt. 29-nov. 4. - Pénz- reform Csehszlovákiában. Be­vezetik az új egységes cseh­szlovák koronát. 1946. febr. 27. - Csehszlo­vák-magyar megállapodás Bu­dapesten a szlovák és magyar kisebbségi lakosság kicserélé­séről. (A lakosságcsere 1949 nyaráig folyik. Magyarországra áttelepül 76 616 magyar, Szlo­vákiába 60 257 szlovák.) 1946. máj. 2&T- Választások Csehszlovákiában. Csehor­szágban a CSKP, 'Szlovákiában a Demokrata Párt győz. A kor­mány elnöke Klement Gott- wald, a CSKP elnöke. 1946. júl. 8. - A kormány és a Szlovák Nemzeti Tanács III., ún. prágai megállapodása a szlovák hatalmi szerveket köz­vetlenül a központi kormány alá rendeli. 1946. dec. 2. - Pozsonyban megkezdik Jozef Tiso perét. 1947. Április 15-én halálra íté­lik mint háborús bűnöst. Több tízezer ember ünnepelte Pozsony főterén az 1993-as év első pillanatában megszületett Szlovák Köztársaságot. A megszűnt Csehszlovákiát jelképező koporsó fölött az új szlovák köztársa­sági zászló leng. 1938. okt. 6. - A Hlinka-párt a főbb szlovák pártokkal - a CSKP és a szociáldemokraták kivételével - aláírja a zsolnai megállapodást Szlovákia auto­nómiájáról. Az első szlovák au­tonóm kormány feje Jozef Tiso katolikus pap. 1938? nov. 2. — Az első bécsi döntés értelmében Szlovákia déli, túlnyomórészt magyar­lakta területét Magyarország­hoz csatolják. 1938. nov. 8. — A Hlinka-párt és a Szlovák Agrárpárt „össz- nemzeti” pártot hoz létre, amelybe belép a többi párt. Megalakul a Szlovák Néppárt, a szlovák nemzeti egység pártja. A „ludákok” a hatalom birtokosai. 1938. nov. 19. - A prágai Nemzetgyűlés elfogadja Szlo­vákia és a Kárpátalja autonó­miájáról szóló törvényt. Az or­szág neve hivatalosan Cseh-Szlovákia (Cesko-Slo- vensko). 1939. márc. 14. — Tiso Hit­lerrel folytatott berlini tárgya­lása után a szlovák parlament kikiáltja az önálló szlovák ál­lamot. (Területe 38 055 négy­zetkilométer, lakosainak száma 2 655 000 (70 000 a magyar got. Kitör a II. világháború. 1939. szept. 5. - Szlovákia hadba lép Lengyelország ellen. 1939. okt. 26. - Jozef Tiso a Szlovák Köztársaság elnöke. 1940. júl. 9. - Londonban csehszlovák emigráns kormány alakul, amely Benest nyilvá­nítja államelnökké. 1940. júl. 21. — Nagy-Britan- nia elismeri az ideiglenes cseh­szlovák kormányt (azaz a felda­rabolt Csehszlovákia háború alatti jogfolytonosságát). 1941. jún. 23. - A szlovák néppárti kormány a német tá­madás után hadat üzen a Szov­jetuniónak. (Július végéig 50 ezer katonát küld a keleti frontra.) 1941. szept. 27. - Reinhard Heydrich a Cseh-Morva Pro­tektorátus élén. 1942. máj. 15. - A szlovák parlament törvényt fogad el a zsidók deportálásáról (1942. október 20-ig, a szállítások le­állításáig 58 ezer embert depor­táltak.) 1942. máj. 27. - Merénylet Heydrich helytartó ellen. Náci terror. 1943. dec. 12. - Benes Moszkvában húsz évre szóló csehszlovák-szovjet barátsági I

Next

/
Oldalképek
Tartalom