Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-23 / 22. szám

6 űj Dunántúli napló 1993. január 23., szombat Mikortól, mire és hogyan? Még eldöntésre vár a nyugdíjak emelése Milliók váiják izgalommal, mit jelent a gyakorlatban az Or­szággyűlés határozata, misze­rint 1993-ban 14 százalékkal emelik a nyugdíjakat. A kérdések közül talán a leg­fontosabbak: a korábbi hagyo­mányoknak megfelelően az idén is két részletben, tavasszal és ősszel kapják-e meg az eme­lést a jogosultak; a számítások­nál az 1992. évi átlagot, vagy az utolsó havi nyugdíj összegét ve- szik-e figyelembe? Nem mindegy az sem, hogy a 14 százalékot milyen arányban osztják meg, illetve visszame­nőleg január elsejétől lesz-e ér­vényes az emelés? A sokat vita­tott differenciálás főleg a kis­nyugdíjasokat és a legmagasabb járandóságban részesülőket érinti. A jelenlegi 6000 forintos, öregségi nyugdíjminimumból egy magányos ember már nem tud megélni. Ők tehát nagyobb emelésre számítanak. Azok vi­szont, akik az évek hosszú sora alatt az átlagosnál több tb-járu- lékot fizettek be, méltánytalan­nak tartanák, ha járandóságuk növelésének határt szabnának. Legutóbb is például 2000 fo­rintban határozták meg az eme­lés maximumát. A nyugdíjas érdekvédelmi képviseleteket és szervezeteket tömörítő nyugdíjaskamara azt tartaná igazságosnak, ha az el­sősorban szociális jellegű jutta­tásokat az államháztartás vál­lalná magára, és nem a társada­lombiztosítás egyre kevesebb pénzből, a többi rászorult hátrá­nyára oldanák meg a gondot. Erre most már tövényben szabá­lyozott lehetőség van: a rövide­sen hatályba lépő szociális tör­vény az eddiginél többféle anyagi támogatást tesz lehe­tővé. Például mód lesz arra is, hogy a közüzemi díjakat vagy a lakbért az önkormányzat lakha­tási költségtámogatás címén ki­fizesse a legrászorultabaknak. E kérdésekre az érintettekkel együtt kíváncsian várják a vá­laszt a Nyugdíjfolyósító Igazga­tóságon is. Mint az illetékesek­től megtudtuk, az emelés mi­kéntjéről az Országgyűlésnek kell döntenie. Az egyik javaslat­tevő, a Népjóléti Minisztérium szerint a tavaszi 10 és az őszi 4, vagy a 9 illetve 5 százalékos emelés közül kellene választa­niuk a honatyáknak. Jelenleg még a tárcaközi egyeztetés fo­lyik, a kérdés nyitott. A következő ülésszak csak január 25-én kezdődik, csak az után jelenhet meg az a kor­mányrendelet illetve az a vég­rehajtási utasítás, amelynek alapján megkezdődhet az új nyugdíjak számfejtése. ' Az igazgatóság dolgozói felkészül­tek a nagy munkára, és ameny- nyiben február elejéig megkap­ják a szükséges információkat, úgy márciusban már a felemelt összeget postázzák az összes érintettnek. sz. m. A „fJó Estét Pécs!” produkció műhelytitkai Tudás, ötlet, érzelem A „Jó Estét Pécs!” TV-produkció stábja Fotó: Proksza László Légvonalban csak néhány száz méterre lakom a pécsi vá­rosi televízió Lánc utcai stúdió­jától, mégis azon négyezer la­kás egyikében, melyben adásuk nem fogható. Pécs negyvenezer otthonában azonban, sőt Sikló­son, Harkányban, Barcson sincs semmi akadálya annak, hogy nézzék őket, vagy azt a produk­ciót, melyet ezúttal közelebbről is bemutatunk az olvasóknak: a Jó Estét Pécs! című magazin- műsort. Hétfőnként övék a terep a VTV stúdiójában. A harminc perces adás este fél 9-kor kez­dődik. Amikor meglátogattam őket, egész napi forgatás után gördült az Oster Pécs Rt. kék Fiat mikrobusza a ház elé, hogy a stáb bent folytassa a munkát. A gárda a régi időkre emlékez­tet, amikor még én is tagja vol­tam egy összetartó, elhivatott, mindig újat akaró kis szakmai csapatnak, olyannak, mint ami­lyennek az övékét is látom.- A televízió csapatmunka! - kezdte Szűcs Imre, a produkció vezetője. - Egy jó adáshoz gárda kell, professzionális tévé­sek. Igényes és jó műsort aka­runk csinálni, egy kis egyéni fű­szerezéssel, rendszeres, folya­matos, minőségi munkával. Megpróbálunk egy kicsit mások lenni, érdekesek, hitelesek. Mi nem vagyunk olyanok, mint a lángossütő, aki egy nyáron át szeretné megszedni magát, az­tán odábbáll. Mi vissza merünk menni oda, ahol már jártunk .. . Jó a hírük, s hogy ennek mi is az oka, kiderül a műsorukból. Többet is megnézek a régebbiek közül. Feltűnik az egységesség, a mívesség, az ötletgazdagság, tulajdonképpen mindaz, amit a néző amúgy nem regisztrál, csak azt érzi, hogy amit lát, az jó. Szakmailag inkább meg- komponáltnak mondhatnánk, s hogy ez tudatos, azt Bárdos Fe­renc operatőr alá is támasztja:-Nekem mindig fontos az, hogy legyen egy hangulata, egy felismerhető stílusa az anyag­nak. Minden részlet lényeges. Nem sajnáljuk az időt, sokszor volt már úgy, hogy egyszer csak azt vettük észre, már ránkvir­radt. Rengeteget foglalkozunk a kép mellé kerülő zenével is, hi­szen az a néhány másodperc is számít a műsor hangulatának kialakulásakor. A Jó Estét Pécs! saját rek­lámszervezővel szorgalmasan kutat szponzorok után. Önfenn­tartók, de a cégek mellett a VTV is támogatja őket. Műso­rukban a reklám mindig több egyszerű hírverésnél, informá­ciót közölnek, szolgáltatásokról értesülünk, közérdekű ügyek­ről, a kisembert érintő hétköz­napi problémákról, de közben megtalálják azokat a témákat is, melyektől mindez néha külön­leges, máskor mélyen humánus, vagy éppen elgondolkodtató lesz. Tudják, hogy a néző egy­ben vevő is, és nem választják el mesterségesen a kettőt egy­mástól. Néhány divatos műsorral szemben nem tekintik a közön­ségüket hülyének, se gyerek­nek, nem ítélkeznek, és nem keverednek politikai csatározá­sok útvesztőibe. Tavaly június óta dolgoznak együtt. Szűcs Imre, Bárdos Fe­renc, Bezdán Kati, Máté Kriszta és Schaffer Zoltán szakmabeli, akik a Magyar Televízió körzeti stúdiójában szerzett tapasztala­taikat e munkában jól tudják kamatoztatni, az itteni kísérle­tező, újító szellem szülte ered­ményeket pedig amott használ­hatják fel. Ötükön kívül a többiek mun­kája sem mellékes, hiszen aho­gyan mondták, ez az a rejtett háttér, amitől valami működik, életre kel, hatni tud. És ők hatni akarnak... Hodnik I. Gy. A JPTE és a város kézfogása Nehézsorsú családok segítői Meszesen A Komlói út egy része Meszesen Fotó: Proksza László Az évek sora hozta úgy: Pécs hajdan volt első kerületének meszesi részén egyre több szo­ciális gond akad. Önhibájukon kívül - vagy önhibájukból - el­lehetetlenült családok, tört csa­ládok, magukra maradt idős emberek élnek az élet peremén. Hogy kik és hányán, s főleg hogy mi okból, azt egy alapos szociológiai felmérés tudná csak megvilágítani. Minden­esetre tény, kimondva vagy ki­mondatlanul: nagy részük segít­ségre szorul. Ezt ismerte föl a város ön- kormányzata és a Janus Panno­nius Tudományegyetem szoci­álpolitikát oktató tanszéke, amikor elhatározták, hogy kö­zösen létrehoznak itt egy szoci­ális és családsegítő intézetet. A városnak szükséges, hiszen nem mindegy, hogy lakói hová jut­nak az oly nagyon áhított polgá­rosodás folyamatában. (Esetleg ellumpenesednek?) A JPTE vi­szont néhány éve foglalkozik elméletet ismerő illetve gyakor­lati szociálpolitikát végzők kép­zésével, s ehhez a gyakorló álta­lános iskolák példájára egy gyakorló intézet fölállítását ha­tározták el. Végül is a két szán­dék találkozott, s így Meszesen, a Komlói út 65-ben rövidesen fölavathatják Pécs város Ön- kormányzata és a Janus Panno­nius Tudományegyetem Eszter- gár Lajos nevét viselő Szociális és Családsegítő Intézetét. Minderről az intézet frissen ki­nevezett igazgatója, dr. Balikó Márta tájékoztatott, mondván: február 1-jén kezdik meg mun­kájukat hivatalosan. Mindenesetre érdemes elöljá­róban leszögezni, hogy a váro­sunk egykori, szociális érzé­kenységű polgármesterének ne­vét viselő intézet, merőben más lesz mint az eddigiek. Nem csak azért, mert egyetemi oktatást segítő bázis. Nem csak azért, mert működési területe a Budai vámtól Fehérhegyig tart, s Ba­likó Márta szándéka szerint az e vidéken lakó 4-5 ezer családról rövidesen szociológiai felmé­rést készítenek. (Az intézet e fölmérés megállapításaira sze­retné elsődlegesen munkáját, tennivalóit hangolni.) A lénye­ges különbség a meszesiek és a már működő többi családsegítő között, hogy egy angol sziszté­mát, az úgynevezett settlement módszert követi, melyben az egyik legfontosabb dolog az egy-egy kolóniában élők, azaz az itt lakók szomszédviszonyait rendezni elsődlegesen. A szó tágabb jelentésében értelmezve, segítve azt. Akkor belépve a csa­ládok életébe, amikor arra a legnagyobb szükség van, s ki­lépve abban a pillanatban, ami­kor a segítség már kezdene ter­hessé válni. (Ugyanis az intézeti felfogás, filozófia szerint a csa­lád-gondozás, mint folyamatos tevékenység fölöttébb egész­ségtelen dolog. Egy idő után többet árt, mint használ.) Mint azt Balikó Márta el­mondta, legfőbb feladatuk, hogy a rászorulók számára teljeskörű tájékoztatást adjanak jogaikról, lehetőségeikről. Továbbá segít­sék őket eligazodni a városunk­ban is nagyszámú, különféle in­díttatású szociális segélyhelyek labirintusában. Tehát a leendő meszesi intézet nem oszt szociá­lis segélyeket, - nem is ez a fel­adata -, de ha erre van szükség, kézen fogja az ügyfelet és oda­vezeti, ahol azt a segélyt osztják. Ezt nevezik aktív gondozásnak. Kozma Ferenc Menekültek, menedéket keresők Szigorú önvédelmi szabályok kellenek Gyerekek a nagyharsányi menekülttáborban Fotó: Proksza László A menekültügy minden or­szágnak, helyzetétől függően más és más, de egyre szorítóbb gondokat okoz. Vajon kiket te­kinthetünk menekülteknek? - kérdeztük Morvái István bel­ügyminisztériumi államtitkárt.- Nem egyszerű a kérdés, mert sajnos a Genfi Konvenció és a Magyar Alkotmány között különbség van. A genfi egyez­mény úgy fogalmaz, hogy me­nekültnek tekinthető az, aki faji, vallási vagy egyéb okok miatt üldöztetéstől való félelmében hagyja el hazáját. A mi alkot­mányunk viszont azt mondja, hogy befogadjuk mindazokat, akiket politikai vagy egyéb okok miatt üldöznek. A különbség nyilvánvaló; a félelem egyfajta szubjektív belső indíttatás, az üldöztetés viszont valós tény­helyzet, amit nem kell bizonyí­tani. A Jugoszláviából hozzánk érkezőket a nemzetközi gyakor­lat például nem tekinti mene­kültnek.-A genfi konvenció szerint hova sorolhatók a most nálunk élő bosnyákok, albánok?- A nemzetközi gyakorlat ezeket menedéket keresőknek nevezi, mert ők haza kívánnak menni, ha a menekülésüket ki­váltó okok megszűnnek! Ami­kor a genfi konvenció készült, erre még nem volt gyakorlat..- Mi lesz az úgynevezett gaz­dasági menekültek sorsa?- Hogy ők valóban gazdasági menekültek-e vagy sem, azt ne­héz megállapítani! Ezekkel a kérdésekkel a nemzetközi jog nem foglalkozik, őket emigrán­soknak, áttelepülteknek kell te­kintenünk, akik munkahelyet keresve egy nagy nemzetközi áramlási folyamatban vesznek részt. Ez tulajdonképpen mo­dem népvándorlás!- Ez ellen nem lehet védekez­nünk?- Minden ország megfelelő eszközökkel igyekszik véde­kezni. A szakminiszterek bécsi migrációs értekezletén született meg a közös állásfoglalás, mi­szerint a szabad utazás joga nem azonos a szabad letelepedési és munkavállalási joggal.- Néhány évvel ezelőtt még szívesen fogadták ezeket az em­bereket, mert a kevésbé becsült munkákra a képzetlen és olcsó munkaerőt kiválóan tudták használni.- Ez igen ellentmondásos fo­lyamatot indított meg Nyu- gat-Európában. Odáig fajult a dolog, hogy ma már az egyes nagyvárosokban török, marok­kói és más negyedek vannak. Gyökeresen megváltozott a tör­ténelmi hagyományokkal ren­delkező városok képe és ezért anakronisztikus helyzet állt elő. Tanulva a nyugati országok gondjaiból, igyekeztünk ezt a felénk irányuló migrációs fo­lyamatot fékezni.- Melyek ezek a fékek?- Az érvényes útlevél mellett 30 napra, napi ezer forintnak megfelelő valutát, és ha van, ki­fogástalan állapotban lévő jár­művet követelünk. Naponta át­lag 1500 személytől tagadjuk meg a belépést, mert nincsenek meg a jelzett feltételek. így is naponta 25-30 átkelni kívánó akad fenn az osztrák határon. Szerencsére ma már valameny- nyi környező országgal van to­lonc-egyezményünk, s aki ahonnan jött, oda fogják vissza- toloncolni is. Ha a határállomásokat olyan számítógép-rendszerrel szerel­nénk fel, amelyik összekötte­tésben van a többi ország ha­sonló rendszereivel, akkor a be­lépni kívánókról úgyszólván azonnal meg lehetne állapítani, hogy hol és hányszor kért már engedélyt a belépésre és ha el­utasították, miért tették azt. A legutóbb Bécsben megtartott migrációs értekezleten a szak- miniszterek elhatározták egy ilyen jellegű információs köz­pont felállítását, ennek székhe­lyéül szóbakerült Budapest is. Koós Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom