Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-21 / 20. szám
1993. január 21., csütörtök aj Dunántúlt napló 9 Pécsi Körkép Vértanú illegalitásban Az írás mindig kockázatta] jár. -Már a 17. század elején szemléletesen érzékeltette ezt a Richelieu 'bíborosnak tulajdonított híres szállóige: „Adjátok ide a legbecsületesebb ember hatsómyi keze írását, és én találok benne olyasmit, amiért föl lehet azt az embert akasztani”. Remélhetőleg ez már csak képletesen értendő, ám így is elgondolkodtat: lapunk hasábhosszúságának változásával pont hat sorral (!) több a- Pécsi Körkép szokásos jegyzeteinek terjedelme. E kockázattal számolva sem hallgathatom el azonban, hogy súlyos önkormányzati rendeletsértés történt városunkban: az Aradi vértanúk útján Knézich Károly tábornok szobra teljesen illegálisan áll posztamensén! A szobrok felállítására alakult alapítvány ugyanis úgy értelmezte a korábbi döntést, hogy nem kell minden újabb alkotás elhelyezéséhez engedélyt kérnie. A Színház téri szökőkutak szobrai is jelképeiknek megfelelően tragikomikus szituációba kerültek, hiszen szintén engedély nélkül tartózkodnak mostani helyükön. Ugyan az egész tér felújításának beruházási feladataival megbízott UNIBER benyújtotta az építési engedély iránti kérelmet, ám miután műszaki osztály levélben közölte vele az engedélyhez szükséges megelőző eljárás menetét -azt, hogy szobrok elhelyezésére a kulturális, valamint a városépítészeti és környezetvédelmi bizottság tesz javaslatot a döntés- hozatalra jogosult közgyűlésnek -, a cég ezek után újabb kérelmet nem nyújtott be. Netán azért - gondolom én -, mert arra számított, hogy eredeti kérelme csak eljut az illetékes fórumokhoz. Miután választ nem kapott, a hallgatást túlságosan is szabadon értelmezte: felállította a szobrokat, hiszen azok - ahogy az egész Színház téri rekonstrukció - a város megrendelésére és pénzéből készültek. Mindhárom illegálisan elhelyezett szobor szakmai zsűrizése megtörtént ugyan, de ettől még felettébb kínos maradt az ügy. A szabálysértések a szemünk előtt zajlottak, magas közjogi méltóságok tekintették meg a szökőkutak szobrait abban a hiszemben, hogy minden rendben van velük. Felavatásakor Knézich Károly szobra előtt pedig a város alpolgármestere mondott beszédet. Még szerencse, hogy a kulturális bizottság éber volt, és utólag feltárta a szabálytalanságokat. Ha netán valaki a leírtakban iróniát vélne felfedezni, hát lelke rajta! Értékelne inkább úgy, hogy a bizottság a rendeletek következetes betartatásáért kardoskodik, illetve a nekijuttatott csekélyke „hatáskört” védi. Mert bizony az önkormányzati hatáskörök célszerűtlen megosztatlansága gyakran válik az érdemibb közgyűlési munka kerékkötőjévé. Legutóbb is újabb elhatározás született a hatáskörök „leosztására”. Mivel ez pártalkuk kérdése, sajnos nagyjából annyi esélye van az egyezségnek, mint a legbecsületesebb ember írásának volt Richelieu kezében. Dunai Imre Alapos előkészítés után végre révbejutott a Málomi szőlőhegy rendezési terve Lakó- és üdülőterület a város kapujában Többszöri nekiveselkedés után Pécs Önkormányzatának Közgyűlése a közelmúltban elfogadta a Málomi szőlőhegy régóta várt részletes városrendezési tervét. Újra bebizonyosodott, hogy jó munkához idő kell. Ezt pedig jelen esetben egyrészt arra lehet alapozni, hogy a terület részletes rendezési tervének elkészítése 1986 óta vajúdott, másrészt pedig arra, hogy a most elfogadott szabályozást és programot a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Dél-Dunántúli Területi Főépítészeti Irodája több vonatkozásban is példaértékűnek, illetve dicsérendő megoldásnak minősítette állásfoglalásában. Az 1986-os dátum azért is érdekes, mert az akkor elfogadott általános rendezési terv mondta ki: a Málomi szőlőhegyet mégsem panelházakkal építik be, hanem adottságainak megfelelően arra kell alkalmassá tenni, hogy idővel családi házak és üdülőépületek foglalják majd el ezt a mezőgazda- sági hasznosítású területet. Az úgynevezett rózsadombi lakótelep megépültével a Málomi szőlőhegy telektulajdonosainak szándéka, igénye is mindinkább ezt a célt erősítette. Az indítékok közé sorolható még az - is, hogy távlatilag az 58-as út menti jelenlegi szántó helyén a déli „városkapu” funkcióját betöltő szolgálató és kereskedelmi egységek sora jöhet létre. Természetesen csak akkor, ha beruházók is kerülnek ehhez az elképzeléshez. A szőlőhegy 35 hektáros területén jelenleg 152 különböző nagyságú és alakzaté önálló földrészlet van. Közülük már mintegy 100 beépített különféle jellegű gazdasági építménnyel. Az elfogadott terv szerint 275-re növekedhet az önálló telkek száma és többféle beépítési mód szerinti lakóépületek - szabadon álló, zárt sorú, hézagosán zárt sorú - létesítésére nyílik majd lehetőség a közművesítés után. A beépítés mértéke nem darabszámhoz kötött, hanem százalékban meghatározott, tehát a rendezési terv teljes megvalósulása esetén akár 300 lakás is megépülhet a Málomi szőlőhegyen, de az üdülő- és gazdasági épületeket sem zárja ki innen az új szabályozás. Az időhatárhoz egyébként nem kötött program a különféle környezetvédelmi szabványoknak is megfelel. Tulajdonképpen az ilyen irányú vizsgálatok lefolytatása, illetve az ezekkel kapcsolatos aggályok eloszlatása okozta a szabályozás késedelmét. Most már elvileg nincs akadálya, hogy építési engedélyeket adjanak ki erre a területre. A megszabott telekméretek feltételein túl azonban építési telken lakó- vagy üdülőépület csak akkor építhető, ha a villamosener- gia-ellátás, a vezetékes ivóvíz vagy kút, a vezetékes szennyvízelvezetés közcsatornában vagy egyéni szennyvízkezeléssel, a csapadékvíz elvezetése pedig legalább nyílt árokrendszerrel • biztosítható.. D. I. Utcáról utcára A felháborodásról és a megismétlődő jelenségről Vízköpőkön, gödrökön, megörökölt sóderén át a hiteles pécsi pontos időig Betonkeverő üzem Kertvárosban, a FEMA szomszédságában Fotó: Proksza László A minap arra járva felháborodtam. Rövid gondolkodás után viszont azon háborodtam fel, hogy egyáltalán fel kellett háborodni. A felháborodás tárgya - hadd mondjam már meg - a Színház téren volt. Pontosabban: nem volt ott. Vagyis az új díszkutak vízköpőinek a hiányán háborodtam fel. Majd azon, hogy emiatt háborogni kell. Tehát arra figyeltem fel, hogy a rozsdamentes acélból készült csöveknek, amelyek nemrég még oly zsongító csobogással ontották a vizet, most hűlt helyük van. Hát igen, értem én: ez is a védekezés egy módja. Amit meg akarunk óvni bizonyos vandál kezektől, azokat bizony el kell távolítani a használaton kívüliség idejére. Vajon eljutunk-e belátható időn belül odáig, amikor már nem lesz szükség az efféle védekezésre? ■sk Hogy mennyire tudnak ismétlődni bizonyos dolgok! Annak idején sok-sok évig „élveztük” Uránvárosban a hajdani BÉV betonüzemének a jelenlétét a Veress Endre út mentén még akkor is, amikor a városrészben már az égvilágon semmi szükség nem volt rá. Emlékszem, amikor még a mostani Ybl Miklós utcáig járt az iparvasút, a sóderhegyek pedig a rendelőintézet helyén is magasodtak. Aztán hátrébb vonult az egész, majd évek múltán végre meg is szűnt. Most Me- gyervárosban (Lvov-Kertváros) van valami hasonló a felépült új telefonközpont és a FEMA között. Az elődhöz hasonlóan drótkerítés határolja, a járdaszegély és e között itt is gyajo- gösvény van. Vajon ez, ismerve az uránvárosi előd hosszú életét, megéri-e majd az ezredfordulót? Vagy netán előbb felszámolják? Kétszer bizonyosan szóvá tettem városunk „legmélyebb mélypontját” a Citrom utca elején, a félbemaradt szállodaépítés előtti területen, s olvasónk is volt, aki kifogásolta az ottani állapotokat. Nos, a tél első rohama előtt örömmel tapasztalhattuk, hogy valami elkezdődött. Éspedig azzal, hogy szépen elegyengették a területet, megszüntetvén a gödröket, amelyekben a felgyülemlett csapadékvíz egy-egy eső után hetekig sártengerré változtatta a nagyforgalmú utcarészt. De valóban elkezdődött-e valami? Vagy folytatódik-e? Mondjuk egy betonréteg elterítésével, amire utóbb, az építkezés befejeztével/?/ elhelyezhető a dísz- burkolat. Vagy marad az elsimítás, ami újabb gödrök keletkezésére kínál lehetőséget? A napokban valaki az egyik közterületi óra huzamos ideje tartó mozdulatlansága okán kérdezte: egyáltalán van-e Pécsett un. „pontos idő”? Vagyis olyan „közóra”, ami után nyugodtan lehet órát igazítani. Mondjuk olyan, mint ami a fővárosban, a Múzeum körúton az egyetemi árkád alatt évtizedek óta mutatja a hitelesen pontos időt. Hát persze hogy nincs! Óráskirakatokban leledzik néhány (igen híres időmutató a Király utcábah a már-már nyel- völtögető szemtelenséggel reánk kérdező „hogyan működöm?” óra), aztán ott van a városháza tornyán is a kronométer - bizonyára pontos is! -, de olyan, ami a város valamely kitüntetett pontján hirdetné hitelesítő felirattal ellátva a pontos időt, olyan valóban nincs. De nem is kell - mondhatnánk erre -, hiszen rádió, televízió szüntelenül hirdeti ezt, telefonközpontból is megtudható bármikor, a karórák többsége is azt mutatja, minek kell akkor még közterületen is pontos idő?... Egyetlen ésszerű válaszom van: csak! Hársfai István Városvédő őrjárat Vannak városunkban olyan lepusztult helyek, amelyeknek az állapota hosszú ideje nem változott. Az egyik ilyen hely a főpályaudvar és a Szabadság út baloldala. Ha valaki a főpályaudvartól a város központja felé igyekszik, a központi épületből kilépve első pillantása a szemközti ócska falfelületre téved. S ez az első benyomás enyhén szólva nem kedvező városunkra. A felvétel még a nyáron készült, de sajnos ma is aktuális. Hasonlóan szakállas téma a Szabadság út nyugati oldala, amelyről egyik különösen leromlott állapotú részletének fotóját közöljük. Ez a terület, ahol semmi sem változott: itt áll az idő. Remélhetőleg már nem sokáig, de addig is lehetne talán tenni valamit a csúfság enyhítésére. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Telefonfülkék Számos esetben sürgős ügyben szeretnénk telefonálni utcai fülkékből, de gyakran bosszúsan, majd dühöngve vesszük tudomásul, hogy valaki(k) megrongálta (ták) a távbeszélő állomást. Olykor több fülkét kell kipróbálnunk, amíg végre telefonálni tudunk. Főleg a külvárosban van ez így - különösen Megyer- városban, Kertvárosban - s ez a tény felettébb szomorú a pécsi polgárokra, a családi és az iskolai nevelés eredményességére, hiszen többnyire az ifjabb korosztály körében lehetne keresni a tetteseket. Hiába, van felírva a fülkékben, hogy a telefon életet menthet, a vandálok rá sem hederítenek. Túl ezen - ha nagyobb ösz- szefüggésekben gondolkodunk nem is olyan nagyon közvetve érinti ez a vandalizmus a pénztárcánkat. Erősen feltehető, hogy a MAT KV által megszabott díjakban valamiképpen az a pénz is benne van, amit a vállalat a megrongált utcai távbeszélő állomások javítására fordít. Funkciójukra figyelemmel a telefonfülkéket a közvagyon részének kellene tekintenünk, amelynek megőrzése mindannyiunk kötelessége. Nem ártana tehát némi önvizsgálat, hogy ezen közvagyon védelméért, rongálása megakadályozásáért vajon meg- teszünk-e minden tőlünk elvárhatót, vagy csak akkor háborgunk, ha éppen nem tudunk telefonálni? dr. Vargha Dezső Mesterséges útelem-akadályok a gyorshajtás ellen Mesterséges akadályt képező útelemeket rendelt meg a Városgondnokság, hogy azokkal a sebesség csökkentésére kényszerítse a járművezetőket. A mesterséges akadályokat a Mátyás király utcában helyezik el, mivel a belvárosnak ezen a szakaszán a járművezetők rendszeresen megszegik a megszabott sebességkorlátozást. Beszakadt útburkolatok A patacs-nyugati lakótelepen a betonburkolatú út több helyen is beszakadt. A balesetveszélyes útszakaszokat szalaggal zárták le a forgalom elől. Ugyancsak leszakadt az úttest a Pázmány Péter - volt Úttörő - utca és a Menta dűlő torkolatánál az ivóvízvezeték nyomvonalán. A Városgondnokság a burkolat helyreállítására szólította fel a Pécsi Vízmüvet. Még nem temetik az idei telet Aligha lehet még temetni a telt, ezért az év eleji tapasztalatok alapján a Városgondnokság további 600 000 forintért vásárolt síkosságmentesítő anyagot. Egyébként Pécs területén a 6-os főút átkelési szakaszán túl 111,3 kilométer hosszú útvonalra terjed ki a hó és a síkosság elleni védekezés, amelyet Városgondnokság megbízása alapján a VS-AXIS. Kft. végez. A Városgondnokság továbbra is 24 órás ügyeleti szolgálatot tart, amelynek a telefonszáma: 12-290. Egyébként november közepétől december 31-ig 2 millió forintba került a tél következményei elleni védekezés a város közútjain. Fapótlás A Rét utcában kipusztult fák helyére 11 platánt és 4 gesztenyefát ültetett el a Környezetvédő BT. a Városgondnokság megbízásából.
