Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-21 / 20. szám

1993. január 21., csütörtök aj Dunántúli rtapiö 7 A mélyponton túljutni csak fejlesztéssel lehet A Somapak Kft. tőkéje garancia Töltő-záró géplánc szerelése Fotó: Proksza László Csak úgy kéne ikszelni! 100 milliót lobogtat a remény 65 000 munkanélküli Budapesten Budapesten tavaly az orszá­gos ütemnél jóval gyorsabban nőtt a munkanélküliség . Az év végén már 65 ezernél is több munkanélkülit regisztráltak, s ez több mint háromszorosa az egy évvel korábbi adatnak. A nyilvántartásba vett munkanél­küliek 75 százaléka munkanél­küli ellátásba részesült, de több ezer azok száma, akik a jára­dékra való jogosultságuk lejárta után sem tudnak elhelyezkedni. A munkanélküliek közel fele 35 évesnél, negyede pedig 25 évesnél fiatalabb. Különösen gyorsan nő közöttük a pálya­kezdők aránya, s elgondolkod­tató, hogy a fővárosi munkanél­küliek egytizede még soha nem dolgozott. Ukrán vámok Ukrajna vámot szed a terüle­téről kivitt termékek után. A ki­viteli illetéket dollárban számít­ják ki, de az átmeneti ukrán va­lutában, a karbovanyecben kell megfizetni. A minimálbér két­szeresét meg nem haladó érték­határig vámmentesen vihetnek külföldre cikkeket az ukrán ál­lampolgárok, de e felett számos termék után - a televíziótól a magnetofonon át a szappanig - vámot kell fizetni. Külföldiek­kel a kivitt áru értékének 100 százalékát kitevő illetéket fizet­tetnek. A tranzitutasok mente­sülnek a fizetés alól, ha doku­mentumokkal igazolják, hogy a náluk lévő cikkeket más or­szágból vitték be. Vámkötele­sek a postai úton külföldre kül­dött árucikkek is. A szinte lehetetlen Nehezen sajátítják el a költ­ségekben való gondolkodást azok a mérnökök, akik nem üz­leti forgalomba kerülő termékek fejlesztésén dolgoztak, hanem a legfejlettebb katonai technoló­giákon - vélte az Egyesült Ál­lamok jövőjével kapcsolatban a Sony cég alapító-elnöke. Morita Akio szerint az új amerikai ve­zetés egyik legnehezebb gondja lesz megoldani „a szinte lehetet­lent”, hogy a kormányzati kuta­tással, fejlesztésekkel kialakí­tott korszerű katonai technoló­giákkal polgári célú termékeket lehessen előállítani. A japán üzletember az amerikai-japán kapcsolatok jövőjéről szólva azt jósolta, hogy Bili Clinton a „fair play” híve lesz, vagyis nem fogja Japánt zaklatni a te­temes kereskedelmi mérleg- többlet miatt, feltéve ha a szi­getország teljesen leépíti a pénzpiaci, az ipari, vagy a szolgáltatások versenyét korlá­tozó akadályokat. Hét éve, az elsők között ala­kult magyar-olasz vegyesválla­latként a Somapak Csomagolás- technikai Gépgyártó Kft. Az első négy évükben - igaz, a ma­inál kedvezőbb piaci feltételek között - megtermelték nyere­ségben az alaptőkéjüket. Az igazi tőkéjüket alakulásuktól a több szakmával is rendelkező munkásaik, a jól képzett mér­nökeik, az olaszoktól átvett gé­pek gyártási licence jelentette, na és az, hogy a környezetüknél jóval magasabb bérekkel is ma­gukhoz köthették szakemberei­ket. Hitelt fennállásuk alatt még nem kellett felvenniük - és ma­napság már ez is igen figye­lemre méltó.- A magyar gazdaság mély­pontra került, a nyugati export beszűkülését is a bőrünkön érezzük. Mindez közrejátszik abban, hogy a 92-es évünket nullára zárjuk - fogad Szőnyi György ügyvezető igazgató. Hát már a Somapak sem tudja kivonni magát a kedvezőt­len hatások alól? Pedig kapósak a gyártmányaik idehaza és kül­földön. Vagy csak kapósak vol­tak, de a mostani helyzetben képtelenek azokat megfizetni a lehetséges vevők? Ez a valóság. Mindenhol csak arról ol- vasni-hallani, hogy hajdani biz­tos vásárlóik, a hazai konzerv­gyárak zöme tönkrement, a többi, gépeiket használó élelmi- szeripari cég is igen nehéz idő­ket él át.- Szerencsénkre a halódó, csődbe jutott vállalatok helyébe a felnövő, a privatizációval ala­kult új cégek és a kisvállalkozá­sok lépnek be nálunk megrende­lőként a címkéző és tasakoló gépeinkre. Ők késztettek a fej­lesztésekre minket a speciális Az energiafelhasználás csök­kentéséért szerte a világon óri­ási erőfeszítéseket tesznek a szakemberek. Ennek egyrészt környezetvédelmi okai vannak, másrészt az energiahordozók (szén, olaj) mennyiségének vé­gessége kényszeríti az embere­ket takarékosságra. Magyaror­szágon különösen fontos és mi­előbb megoldandó probléma az • energiagazdálkodás korszerűsí­tése, hiszen nyersanyagokban igen szegények vagyunk. Hiá­nyosságainkat szakértelemmel, és a rendelkezésünkre álló energia jobb kihasználásával el­lensúlyozhatjuk. Ebben nyújt segítséget az EK támogatatásával Budapesten felállított Magyar-EK Energia­gazdálkodási és Technoló­gia-átadási Központ. Létesíté­igényeket kielégítő gépek meg­tervezésére és gyártására, ezért készítünk akár kisebb folyadék­töltő, doboztöltő és dobozpere- mező gépeket is. Gyártunk pél­dául a MÓL Rt-nek vazelintöltő és csomagoló sort, és az EGAL Gyógyszergyárnak duplatasa- koló automatát. Túl kell élnünk a mát! Opti­mista vagyok, nem is lehetek más - mondja határozottan az ügyvezető igazgató. De vajon ez a derűlátás mennyiben megalapozott? Az elmúlt évben ugyan nem küld­tek el senkit, de a béreiket csak minimálisan emelték. „A mély­ponton kész öngyilkosság a béremelés. Mire? Arra, hogy azzal átkerüljünk mínuszba és még rosszabb helyzetben le­séhez az EK a Phare-program keretében 400 ezer ECU-t bo­csátott rendelkezésre, amelyet reklámra, hirdetésre, felvilágo­sító munkára lehet fordítani. A magyar kormány az alapítvány működtetéséhez 7,3 millió fo­rinttal járult hozzá. Az intéz­mény közvetítésével a magyar energiaipari szakemberek és közvetlenül a felhasználók is megismerkedhetnek a nyu­gat-európai tapasztalatokkal, és a gyakorlati megoldásokkal. Ä legelső konkrét program a távfűtés országos rendszerének átalakítása lesz. Az állam által évtizedekig támogatott, s ugyanakkor technikailag és szervezetileg rosszul felépített fűtési rendszer 700 ezer lakást érint. Ebből 120 ezer egycsöves megoldású, vagyis lakásonként gyünk? Ez nem érdeke hosszú távon egyetlen emberünknek sem”. A béreik már nem annyira vonzóak a környezetükhöz ké­pest, mint az indulásuknál. De talpon akarnak maradni. Opti­mizmusukat az is élteti, hogy kell jönnie a fellendülésnek. Ha ez bekövetkezik - márpedig mi­előbb! - akkor ismét a legkapó­sabb cégek közé kerülnek. El­végre, ha meglódul a gazdaság, rengeteg új csomagológépre lesz szükség, hisz mutatós cso­magolás nélkül nem lehet eladni semmilyen terméket sem. Eb­ben bíznak. És önmagukban. A változa­tos, komoly szaktudást igénylő, gondolkodtató munkában. Murányi László egyáltalán nem szabályozható. A program szerint olyan techni­kai átalakításra van szükség, amely lehetővé teszi, hogy mindenki igénynek megfele­lően fűtsön és a szerint fizessen. A központra - a technikai megoldások felkutatásán túl - fontos szerep hárul a lakosság felvilágosításában: be kell bizo­nyítani, hogy a takarékosságra van megoldás. Nemzetközi kapcsolatai révén a takarékos- sági módszerek kivitelezési költségeinek fedezetére külföldi forrásokat is keres. A központ foglalkozik majd a szénszektor gondjaival, a bá­nyabezárásokkal, valamint fel­tárja bizonyos térségek általá­nos energiahelyzetét. Elsőként Baranya megye teljes átvilágí­tását végzi el az intézmény. Újra 100 millió forinthoz kö­zelít az ötös lottó telitalálatos nyereményalapja, az úgyneve­zett jackpot-rendszer jóvoltá­ból, vagyis a telitalálat nélküli hetek miatti halmozódás foly­tán. A legutóbbi húzással For­tuna fantasztikus trükköt pro­dukált, - az öt kihúzott szám közül három - az 53-as, az 54-es és az 55-ös - egymás után következett, s mindössze egyet­len pici, ám annál jelentősebb ugrással következett a negye­dik, az 57-es. Kerüljük a szerencseszámokat! Miért neveztük picinek, de annál jelentősebbnek a kiha­gyott számközt? Nos, a sorban az 56-os következett volna, ez a szám pedig - igen sok fogadó favorizált számai között szere­pel. Vagyis azon a képzeletbeli, mégis nagyon valóságos listán, amelyen a fogadók által legy- gyakrabban játszott lottószá­mok helyezkednek el. Olyanok mint a hagyományos szerencse­számok, azaz a 7-es és a 21-es, a szintén babonákhoz kötődő 13-as, s persze amivel a legtöbb nevezetes évszám kezdődik: a 19-es. Márpedig, ha ilyen szá­mot húznak, alaposan csökken­het a nyeremény, mert sok a ta­lálat. Hogy mindez nem puszta feltételezés, azt akár egyetlen - mondjuk a tavalyi - év nyere­ménylistája is igazolja. A tavalyi 21. héten például mindössze 41 977 forintot fizet­tek a máskor átlag két-három- száz ezret érő négy találatos szelvényekre, mert az öt kihú­zott szám között a 19-es és a 21-es is szerepelt. Három hét múltán a vakvéletlen úgy hozta, hogy megint bekerült az „ötös­fogatba” mind a két szám, s a négyesekre újból csak 61 921 forint jutott. Ráadásul egész év­ben csupán ez volt az a két hét, amikor a három találatos szel­vényekre még ezer forintot sem fizettek, annyian ikszelték be a A VW Passat VR6 Exclu- siv-ról azt állítják, hogy „a pol­gári külső királyi kényelmet ta­kar”. Nagyon kényelmes, az egész családnak kellemes, gyors utazást biztosít, jó az ut- fekvése és kanyarstabilitása. A kényelmet fokozza, hogy a me­netzaj nagyon alacsony (100 km/óra meleltt csak 68 decibel, az átlagérték 72-75 db!) A külseje nem sokat válto­zott, a karosszéria alatt új motor dohog: a hathengres, két felső vezérműtengelyes, elektronikus benzin befecskendezéses, elől két népszerű szám mellé még valamelyik kihúzottat Persze a fogadókat sokkal jobban izgatja, hogy milyen számokkal lehet az átlagnál többet nyerni. Nos, az a tapasz­talat, hogy a kis számokat sű­rűbben fogadják a lottózók, mint a 90-es számsor második feléhez tartozókat. így amikor az öt kihúzott szám legkisebbje is legalább 40-es, akkor szinte bizonyos az átlagon felüli nye­remény. így volt ez nemrég, kará­csony előtt is, amikor a 40, 58, 69, 82 és 87-es számok egy deb­receni fogadót több mint 67 mil­lió forintos ötöshöz juttattak, de a négyes is több mint félmilliót ért, mert csak 32 darabot talál­tak belőle. Általában jól fizet a lottó akkor is, ha két szomszé­dos számot, még inkább, ha két-két szomszédos számot dob ki az automata. Amikor a 15-16 és az 57-58-as párokhoz a 39-es társult ötödikként, senki sem ért el talitalálatot és a négyes is 700 ezren felül fizetett! A rekord: 131 millió Egyébként nem sok ötös szü­letett az elmúlt esztendőben. Az 52 húzásból mindössze 7 alka­lommal találtak hibátlan tippet az értékelők, háromszor kétfelé kellett osztani az ötös nyeremé­nyét. Az április 3-i telitalálatos szelvény tulajdonosa viszont a temérdek pénzen - közel 131 millió forinton - felül még arra is büszke lehet, hogy a magyar fogadások eddigi abszolút nye­reményrekordját tartja. Hogy meddig? Az talán éppen ezek­ben a hetekben fog eldőlni, hi­szen ha március elejéig nem lesz öttalálatos az ötös lottón, akkor az egyetlen szerencsés nyerő akár csúcsot is dönthet. Dehát ennek ki szurkol? Azok közül, akik e héten a közel százmillióért indulnak harcba szelvényeikkel, biztosan senki sem. (MTl-Press) keresztben beépített 2,8 literes motor 174 LE-vei 220 km/óra sebességet biztosít, tekintélyes gyorsulás mellett: 0-100 km/ órát 10 másodperc alatt éri el. Ennek azért ára is van: ha nem takarékosan vezetik, az átlagfo­gyasztás 15 liter/100 km körül alakul, bár visszafogottan ve­zetve 11 liter is elegendő lehet. És az ára sem éppen kispol­gári: az alapkivitel (amiben azért az ABS, színezett ablakok, elektromos ablakemelő, stb. be­letartoznak) több mint 47 ezer DM. Átalakítják a távfűtés rendszerét Mi újat kínál a Volkswagen? Közel 5 millió forint értékű haltelepítés Mit várhatnak a baranyai horgászok 1993-ban? Minden horgászt elsősorban két alapvető kérdés érdekel: mit kell fizetni, és mit lehet fogni. Általában a fogás lehetősége a döntő, mert ez meghatározza, hogy a fogott halak értékével a ráfordítások milyen mértékű megtérülésére lehet számítani. Annak ellenére, hogy az élet minden terén nőttek a költségek - sikerült a MOHOSZ Megyei Intézőbizottságának úgy gaz­dálkodni, hogy ez a halasítás- ban nem jelentkezett, sőt mind mennyiségben, mint minőség­ben a korábbi évek telepítését meghaladó volt az őszi halkihe­lyezés. Az Intézőbizottság vizeibe az év során összesen kihelyeztünk 4 624 683 Ft értékű halat. Ebből a Pécs-Orfűi tóba 3 035 475 Ft értéket. A főbb halfajok meny­nyiségéről: 22 341 kg pontyot, 1320 kg amúrt, 10 063 kg ezüstkárászt és dévérkeszeget. Ezenkívül csuka, süllő, compó került a tóba. A Kovácsszénájai tó 828 190 Ft értékű halat kapott, 8117 kg pontyot és 3000 db csukaivadé­kot. A Malomvölgyi I. sz. tóba 649 438 Ft és a piskói tóba 111 580 Ft értékű volt a halte­lepítés. Összesen 50 348 kg és raga­dozó ivadékból 12 610 db hal beszerzéséről, átvételéről, élőál­lapotban való leszállításáról kel­lett gondoskodni. A felsorolt adatok ismereté­ben lehet dönteni, hogy ér­demes a tagságot megőrizni, új horgásszá válni. Ilyen mértékű halasítás garancia lehet az eredményes halfogáshoz. A második kérdés: ilyen ha­lasítás mellett mibe kerül a hor­gászat? A halászat joga a ma­gyar államé, aki halászni-hor- gászni akar, azt csak az állam engedélyével, illetékfizetési kö­telezettség mellett teheti. Az illeték neve 1993-tól hor­gászati díj lesz, amelynek be­szedésére a Földművelési Mi­nisztérium kapott megbízatást. Korábbi nevén, az állami horgászjegy tartalmazza még az országos szövetség és a megyei intézőbizottság működési költ­ségét, amely lehetővé teszi az országos és nemzetközi verse­nyek, ifjúsági táborok rendezé­sét, a horgászcikk készítő válla­laton keresztül az ország horgá­szainak eszközökkel való ellá­tását, a horgászjegyek egyesüle­tekhez való eljuttatását, az egyesületek országos érdek- képviseletét, az intézőbizottsá­gok tevékenységét, működését. A horgászfejlesztési alap az egyesületek kölcsön és segély kérelmeinek teljesítését szol­gálja. Ézek ismeretében az állami horgászjegy ára és összetétele az alábbiak szerint alakul: Fel­nőtt horgásznál összesen 750 Ft (ebből 300 Ft az illeték, horgá­szati díj, 400 Ft a horgászegye­sületek szövetségi tagdíja és 50 Ft a horgászfejlesztési alap). If­júsági horgásznál 480 Ft (300 Ft a horgászati díj, 140 Ft a szö­vetségi tagdíj, 40 Ft a horgász­fejlesztési alap). A gyerekjegy 200 Ft-tal lesz olcsóbb, 330 Ft-ba fog kerülni egy évre. Ahol a horgász rendszeresen kíván horgászni,ott annak a tó­nak az üzemeltetését közösen kell megoldani. Ebben a halőr­zés, az általános igazgatás, hal­utánpótlás, környezetvédelem, tórekonstrukció, álló- és fogyó­eszközök beszerzése és még igen sok egyéb feladat költsége szerepel. Ezeket a tó üzemelte­tési költségeket a horgászok kö­zös hozzájárulásából kell fe­dezni. Az elmúlt években a halárak, az üzemeltetési költségek igen nagy mértékben megnöveked­tek. Dönteni kellett arról, hogy maradjon a hozzájárulás árra és csökkenjen (esetleg felére) a ha­lasítás, vagy egy kismértékű ár­emelkedéssel a telepítési szer­kezet átalakításával, különböző gazdálkodási tevékenységgel próbáljuk meg a halasítást szin­ten tartani. Az intézőbizottság tagjai az utóbbi változat mellett döntöttek, amivel a Pécsi tavi halgazdálkodási bizottság is zömében egyetértett. Ezek sze­rint a Pécsi-Orfűi tavi hozzájá­rulás átlag 8 százalékkal nő (a felnőttek éves hozzájárulása 200 Ft-tal emelkedik). Az Intézőbizottság úgy ítélte meg, hogy ez az összeg még az elviselhetőség határán belül ma­rad és ez év őszén a halasítás is csak kis mértékben csökken. Nehezíti a helyzetet, hogy a kö­vetkező halvásárlásnál már többletköltségként jelentkezik az általános fogyasztási adó (ÁFA). Eddig a hal vásárláskor nem kellett ÁFA-t fizetni. A drávai hozzájárulás összege nem változik. Újdonság lesz egy olyan megyei horgászati le­hetőség, amely az IB összes vi­zeire kiteljed. Ez lehetővé teszi - a Dráva folyót kivéve - a ma­ximált halmennyiségnek bár­mely IB kezelésű vízből való kifogását. Erről részletes infor­mációt az Intézőbizottságtól le­het kérni személyesen vagy a 26-775-ös telefonon. A megváltozott társadalmi és gazdasági körülmények a hor­gászmozgalomra vonatkozóan is éreztetik hatásukat, ezért ha nehéz is, de elkerülhetetlen volt az árakra vonatkozó fenti dön­tés meghozatala. Úgy ítéljük meg: szükség van a változások­hoz igazodó gazdálkodásra és szervezeti átalakításokra oly módon, hogy a horgászmozga­lom egységét megőrizzük, az egyesületek érdekképviseletét hathatósan ellássuk, amire a kö­zeljövőben igen nagy szükség lesz. Dr. Kovács Zoltán A MOHOSZ Baranya megyei IB titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom