Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-18 / 17. szám

10 ül Dunántúli napló 1993. január 18., hétfő Lebukott a maffiafőnökök főnöke A maffiafőnökök főnökének árnya húsz éve rávetül Szicíli­ára, amelyet sohasem hagyott el, és ahol mégis hiába kutatott utána rendőrök serege. Angol­naként csúszott ki mindig a há­lóból. Alárendeltjei rettegtek tőle. Kegyetlen bűncselekmé­nyek hosszú sora fűződik nevé­hez. Távollétében már többszö­rösen is elítélték életfogytig- lanra. A The Observer Toto Riinát a világ tíz legnagyobb, és hiába keresett bűnözője közé sorolta. Ügyvédje nemrégen cinikusan vágta oda a televízió kamerája előtt: „Itt van Palermóban, de sohasem fognak a nyomára bukkanni.” Salvatore Riina jelenleg 62 éves. Negyven éve él törvényen kívül. Titokban kötött házassá­got, s fiait - akik most húsz év körüliek - sohasem jegyezték be állami anyakönyvbe. Egyet­len, 26 éves korában készült fotó kering róla. Ez széles és kemény parasztarcot mutat, keskeny szemekkel, széles, de hideg mosollyal. A fotót az amerikai FBI szakértői nemrég mesterségesen „öregítették” hogy felismerhetőbbé tegyék. Toto Riina maffiás „pályafu­tása” 1958-ban ívelt felfelé, amikor Luciano Liggio, a maf­fia akkori nagyfőnöke utasítá­sára 110 géppisztoly-lövedéket eresztett Corleone község főte­rén Liggio ellenfelébe. A kímé­letlen fiatal killerből Liggio le­tartóztatása és börtönbe kerü­lése után igen hamar válik nagyfőnök. Fokról fokra, és igen gyorsan emelkedett a maf­fia szigorú hierarchiájának lép­csőin. Embereit vasfegyelem­mel tartotta kordában, egymás­ról sem tudhattak. Parancsait vakon kellett végrehajtani. Ri­ina a hetvenes évek végén, ami­kor a maffia az első súlyos csa­pásokat szenvedi el, kíméletle­nül leszámol minden ellenfelé­vel, és a rettegett corleonei cso­port élén az egész Cosa Nostra első számú vezetőjévé lép elő. Naponta ropogtak a fegyverek Szicíliában ezekben az évek­ben, leszámolás leszámolást követett, amíg Riina egyedül nem maradt a porondon. Áldo­zatul estek sorra azok a bírák, helyi politikösok, újságírók, rendőrtisztviselők is, akik harcba szálltak a maffiával. A hosszú sor Alberto dalia Chie- sával indult 1981-ben és Gio­vanni Falconéval és Paolo Bor- sellinóval zárult tavaly nyáron. A bűnbánó, együttműködő maffiások szerint Riina „vad, kegyetlen és ravasz”. Emberei féltek tőle, és ez is hozzájárult, hogy egyre többen álltak át az utóbbi időben a hatóságok olda­lára, választották az együttmű­ködést. Amint Nicola Mancino belügyminiszter elmondta, leg­utóbb már 270-re nőtt az együttműködők száma, akiket a hatóságoknak oltalmazniuk kel­lett a véres bosszútól, és akik között Rúnához egész közel ál­lók, egyik személyes testőre is szerepelt már. Valószínű, hogy a bűnbánók vallomásai is hoz­zásegítették a csendőrség külön­leges nyomozócsoportját a pén­tek reggeli fogáshoz, amikor Ri­inát páncélozott gépkocsijában, de fegyvertelenül sikerült meg­állítani és körülzárni Palermo egyik külterületén. Azt ítéletet ellene a bíróságok már több perben is meghozták, a „szörnyeteg” most végre rács mögé került, hogy le is töltse azt. Magyar Péter Királynőáldozat A brit kormány, a sajtó és a királyi ház nem éppen szerelmi háromszög-történetébe valaki most már biztosan belebukik, és a jelek szerint az uralkodócsa­lád nemrég még legnépszerűbb tagja, Diana hercegnő lesz a le­taszítandó engesztelő áldozat. A legújabb fordulat: Lord Mcgregor, a brit sajtó társa­dalmi ellenőrző szerve, a Sajtó­panaszok Bizottságának elnöke nyilvánosságra hozta arról szóló korábbi értesüléseit, hogy a ta­valyi Diana-válságot nem is a pletykaéhes bulvársajtó okozta a saját szakállára, hanem Ká­roly trónörökös és felesége, Di­ana hercegnő maga szivárog­tatta ki a házasság megromlását bizonyító sikamlós híreket, szinte felbérelve a különböző rivális lapokat. Telefoncsúcs este 5-kor A japánok tavaly 7,94 milli­árd alkalommal tárcsáztak nyil­vános telefonautomatákból. Az NTT japán telefontársaság ada­tai szerint a drótok a legforrób­bak 17 és 18 óra között; azaz akkor, amikor az otthon vára­kozóknak a japánok többsége bejelenti, hogy indul haza a munkából. A statisztikák szerint tavaly a vizsgált órában 684 millió telefonhívást bonyolítot­tak le; egy-egy beszélgetés idő­tartama pedig átlagban 90 má­sodperc volt. A kimutatás sze­rint egyébként a nap más idő­szakaiban ennél tovább szoktak beszélgetni a japánok. Érdekes­ségként az ITAR-TASZSZ ki­emeli, hogy a „maratoni” tele­fonbeszélgetéseket a japánok éjfél és hajnali egy óra között bonyolítják le. Az átlag idő: 6 perc 26 másodperc. Tizenegy év óta a legnagyobb földrengés sújtotta január 15-én Japánt. Két ember meghalt, 300 megsebesült. Abikiro város­ban a gyalogosok törmelék között keresnek maguknak utat. Betörő­vadászat Balszerencsésen végződött egy 51 éves német férfi éjszakai kalandja, amikor csőre töltött revolverével betörő-vadászatra indult saját lakásában, de a tol­vaj helyett saját lábát találta el. A rendőrségi jelentés szerint a férfi gyanús zajra riadt fel az éj­szaka közepén. A hangok a pin­céből érkeztek. A merész házigazda kibizto­sított revolverével elindult a lépcsőn, de fennakadt az egyik ajtókilincsen. Ekkor a fegyver kiesett a kezéből. A revolver el­sült, és a golyó a férfi combjába fúródott. A tisztes polgár meg­próbáltatásai ezzel még nem ér­tek véget: kiderült, hogy nincs fegyverviselési engedélye . .. Hosszú a sor Európáig Az, hogy Moszkvában sor- banállnak, nem tartozik a va­donatúj felfedezések közé. A Lenin proszpekten várakozó többszáz ember azonban nem vodkáért, vagy valamilyen ka­pós külföldi áruért sorakozik, hanem a sor legvége - képlete­sen - Európában van. A volt NDK nagykövetségé­nek épületénél, ahol ma a né­met konzulátus dolgozik, a re­mények földjére szóló vízumra várnak. Néhány napja, hetvenöt esz­tendőn át tartó bezártság után, elvben világútlevélhez juthat­nak az orosz állampolgárok. A „titokhordozókon” kívül bárki benyújthatja kérelmét a kerü­leti kapitányságon s négy héten belül útlevelet kap. A korlátok másutt vannak: az utlevélilleték 5000 rubel (egy havi átlagfizetés), rendkí­vül drágák a vasúti és repülő­jegyek, csekély a valutaellát­mány, s végül, de nem utolsó­sorban beutazási engedélyt kell szerezni a célországba. A német konzulátus, még a világútlevél előtt, a múlt év utolsó hónapjaiban átlag har­mincezer vizumot és 13 ezer kivándorlóknak szóló állandó letelepedési engedélyt intézett. Az igények most növekednek, de a héttagú személyzet (a gazdag Németország szintén ismeri a létszámgazdálkodás kötöttségeit) nem szaporodott, így a „mezei” sorbanállónak mintegy három hónapon át kell várnia ahhoz, hogy egyáltalán bejusson a szentély előszobá­jába s kézhezvehesse a kitöl­tésre szánt kérdőívet. Általában még hosszabb az idő, a konzulátus kőkerítésén kívül ugyanis a vizummaffiáé a terep. Emberei rendezkednek és fenyegetőznek, intézik a vá­rakozók továbbengedését. So- ronkívüli ügyintézés 300 ezer rubelbe (nem tévedés: ötévi át­lagbérbe) kerül, a vizum­igénylő lap csekély 60 ezer. De árulnak hamis meghívólevele­ket (ezek nélkül általában nem lehet vizumot kapni), beütnek ugyancsak hamis engedélyeket az útlevélbe, sőt hat és félmil­lió rubelért „eredeti” német dokumentumokat lehet vásá­rolni. A konzulátoson az veszi igénybe a legtöbb időt, hogy a hazai hatóságokkal összekap­csolt komputer rendszer segít­ségével megpróbálják kiszűrni a hamisítványokat. A német diplomaták tudják, mi történik az épületen kívül, de csak a falakon belül, a már bejutottaknak tudják biztosí­tani a korrekt eljárást. Tanuk nincsenek, az orosz maffia is jólismeri a hallgatás törvényét, a feljelentő vizűm helyet golyóhoz vagy késszú­ráshoz juthat. A moszkvai dip­lomáciai testületek előzetes becslése szerint a következő hónapokban hétmillió vízum­kérelem beadása várható. Nurejev milliói A balettkirály öröksége A nemrég meghalt Rudolf Nurejev nemcsak a balett koro­názatlan királya volt, hanem a világ leggazdagabb táncosa is. Az 54 éves korában elhunyt mesternek kiváló érzéke volt a pénzhez, erről befektetései ta­núskodnak. Hátrahagyott vagyona mint­egy harminc millió dollárt ér. Párizsi, New York-i luxuslaká­sán kívül örököseire száll az egyesült államokbeli farmja, az Antilla-szigeten épült háza, szigete Capri közelében és Monta Carlo-i háza. A monacói hercegség nagyvonalúan ál­lampolgárságot adományozott az osztrák útlevéllel utazó emigráns orosz művésznek, így Nurejevnek nem kellett adót fi­zetnie. A mesés vagyont alapítvá­nyok és Nurejev hozzátartozói között osztják fel. Két lány test­vérén kívül örököl két unoka­öccse is. Az alapítványok egyike a balettművészet elő­mozdítását célozza, a másik az orvosi kutatást támogatja. A balett multimilliomosa táncolva szerezte hatalmas va­gyonát. A Kirov-balett egykori sztáija 1961-ben fordított hátat a hruscsovi Szovjetúniónak, és Nyugatra távozva, a balett tör­ténetének legmagasabb gázsiját kérve a hatvanas és hetvenes években évente 200-250 elő­adáson táncolt. 1983-tól 1989-ig a párizsi operaház balettigazgatójaként Nurejev évente kb. tíz millió forintnak megfelelő fizetést vá­gott zsebre. Ezen kívül szólótáncosként egy-egy fellépéséért további százezreket keresett, nem szólva a koreográfiákért beva­salt szerzői jogdíjakról. A ha­lála után befolyó jogdíjakat az alapítványok számláján helye­zik el. Pályafutásának végefelé a sztárművész mérsékelte va­lamelyest követeléseit, de még így is kiugró gázsit kapott min­denütt. A bohém életet élő Nurejev lakásokat és házakat vásárolt, hogy otthon érezze magát. Óri­ási összegeket fektetett be régi­ségekbe, festményekbe. „Boszorkány”­égetés Boszorkánynak hitt nyolc idős embert égettek el a hét vé­gén Kenya nyugati részében. Egy negyven fős, fiatalból álló csoport kunyhókba zárta, majd felgyújtotta őket. A rendőrség szerint a meggyilkoltak között öt nő és három idős férfi volt. A kelet-afrikai országnak ezen a vidékén már több alkalommal előfordult, hogy a tömeg bo­szorkánynak vagy varázslónak kikiáltott ártatlan embereket „máglyára vetett”. Azt nem tudni, hogy most mi váltotta ki az önkényes „igazságtevést”. 330 000 halálraítélt Az amerikai Szövetségi Be­tegségellenőrzési Központ (CDC) előrejelzése szerint mos­tantól 1995-ig legalább 330 ezer amerikai veszti majd életét AIDS kövekeztében. Ez több mint kétszerese a jelenlegi adatnak. Ennek ellenére - mint a CDC illetékes részlegének ve­zetője elmondta - az AIDS-jár- vány terjedése lassulni fog: mert csökken az újonnan meg- fertőzöttek száma, az új gyógy­szerekkel a már megfertőzöt- teknél is lassítani lehet majd a betegség terjedését. A Fehér Ház lakói és őseik A héten hivatalba lépő Bili Clinton amerikai elnök ősei a brit szigetekről származtak és a Fehér Ház új gazdája igencsak jó társaságban lesz - mármint az ősöket tekintve. Ugyanis 40 előző amerikai elnök közül 18-nak az ősei an­gol eredetűek. További hatnak az ereiben angol-ír, angol-skót, vagy angol-ír-skót vegyes vér folyt. Tizenegy hajdani elnök skót, walesi, ír vagy skót-ír származású volt. A fennmaradó öt közül há­romnak voltak holland, kettő­nek pedig svájci-német ősei. Clinton - mint ismeretes - eredetileg William Jefferson Blythe-ként született, - de ami­kor beiratkozott a főiskolára, felvette az őt örökbe fogadó mostohaapja családnevét. Csa­ládfakutatók kinyomozták, hogy Blythe ősei Gotham kö­zép-angliai városkából szár­maztak, amely a XIII. század­ban arról volt nevezetes, hogy különösen sok őrült lakta. A korabeli okmányok tanú­sága szerint bizonyos John Blythe, „egy angol úriember” 1774-ben érkezett az Új Vi­lágba. Jóllehet Bili Clintont az Egyesült Államok 42-ik elnö­keként tartják nyilván, egyes számítások szerint ő valójában a 41. elnök, mivel Grover Cleve­land két, nem egymásutáni négy éves időszakot töltött a Fehér Házban és ezért egy személy­ben volt az USA 22. és 24. el­nöke. (Reuter) Mayerling titkát a Habsburg-család őrzi A Habsburg-család felfogása Ferenc József óta nem sokat változott, legalábbis ami a di­nasztia legbensőbb titkait illeti. Mayerling nem tartozik a vi­lágra, avagy szebben fogal­mazva: a holtak nyugodjanak békében. Ezzel utasítja el Habsburg Ottó a közreműkö­dést a rejtély megoldásában. Pedig 104 évvel a - fültanúk szerinti - két lövés eldördülése óta ez az ügy ma sem vesztett Ausztriában jelentőségéből. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a történet, ahogyan a karácsony körüli sajtószenzációra oly al­kalmas napokban ismét szalag­címbe került a szomorú sorsú Vetsera Mária bárónő és Ru­dolf trónörökös története. A hírt, hogy a sír körül valami rendellenesség van, az a hölgy hozta, aki 22 éve rendszeresen kilátogat a heiligenkreuzi teme­tőbe, s a rendellenesség hamar bebizonyosodott: a sír üres volt. Utóbb kiderült: a linzi bú­torkereskedő, Helmut Flatzels- teiner csak azért rabolta el a bá­rónő földi maradványait, hogy laboratóriumba juttassa, és végre tudományosan megold­ják a rejtélyt. Most többhónapos vizsgálat következik: a két professzor, Georg Bauer és Johann Szil- vássy még csak ott tart, hogy a csontváz lehet éppen Vetsera bárónőé is. Minden egyezik, csak a koponyalövésnek nincs nyoma. Vagy mert a csontváz egyes részei kicserélődtek ko­rábbi sírbontáskor, azután 1959-ben áttemették, vagy mert nem igaz a legenda, és nem revolverlövés végzett a bárónővel. Lehetett méreg, le­hetett egy sokat emlegetett kerti gereblye, és lehetett más­hova irányított lövés. A tudományos vizsgálat vagy megold valamit, vagy nem. Sokak szerint azonban nem itt a rejtély kulcsa, hanem Habsburg Ottónál, aki a nyolc­vanas évek közepétől birtokol egy igen fontos kazettát - benne a gyilkos fegyverrel, bú­csúlevelekkel, egy zsebkendő­vel és Rudolf és a bárónő egy-egy hajtincsével. A kazet­táról eddig senki nem tudott. Most a Der Standard ifjú mun­katársnője, az arisztokrata származású Marie-Thérése Hartig a család tiltakozása el­lenére nyilvánosságra hozta a történetet. Egy bizonyos báró Eduard von Paumann k.u.k. kormánytanácsos a monarchia végnapjaiban magától Károly­tól, az utolsó császártól és ki­rálytól kapta megőrzésre. Pau­mann fia a fasizmus elől mene­külve magával vitte Kanadába, ahol is néhány évvel ezelőtt úgy döntött, most már vissza­juttatja a császári családhoz. Hartig első kézből tud a dolog­ról, ugyanis a Kanadába szár­mazott családhoz rokonság fűzi. Érdekes módon a kazetta léte nem vita tárgya. Nem cá­folja Habsburg Ottó sem, bár életrajzírója, Erich Feigl nem tudott róla. A dinasztia történetének má­sik nagy ismerője, Brigitte Hamann, több Erzsébet- és Ru- dolf-kötet szerzője kimutatta: az a bizonyos Paumann báró volt olyan fontos személyiség, hogy valóban megkaphatta a kazettát, amelyet Hamann igen fontos lehetséges kiindulási pontnak tart. Ha ... Ha a mai családfő számára nem lenne ugyanolyan kényes az ügy, mint az elmúlt száz évben minden előd szá­mára. A vizsgálathoz szüksé­ges lenne Rudolf földi marad­ványainak exhumálása - erről Habsburg Ottó hallani sem akar. Mary Vetsera puszta létét pedig mindig is igyekeztek el­tussolni - mondja Brigitte Ha­mann. Még 1989-ben is, ami­kor a család által Mayerlingről szervezett tudományos tanács­kozás csak Rudolffal foglalko­zott. A trónörökös mint gyil­kos, a törvénytelen viszony, Mary Vetsera feltételezett ter­hessége - avagy a mendemon­dák arról, hogy esetleg a család távolította el a nem kívánt ked­vest - ez mind nem illik bele az ideálisnak tartott Habs- burg-képbe. Szászi Júlia Rablót mentett a helyszínelő A rendőrség helyszínelőinek köszönheti életét egy betörő. A lengyelországi Wroclawban éj­félkor a rendőrök rajtaütöttek két betörőn, akik éppen egy húsboltból távoztak zsákmá­nyukkal. A tetteseket letartóz­tatták és elvitték, majd mintegy másfél óra múlva az üzlet tulaj­donosával együtt megjelentek a helyszínelők, hogy felmérjék a kárt és rögzítsék a bizonyítéko­kat. Legnagyobb meglepeté­sükre egy „rögzített” betörőt is találtak, a banda harmadik tag­ját. A bűnöző látva társai lebuká­sát, az üzlet raktárának egy használaton kívüli, hatalmas jégszekrényében bújt el. A sze­rencsétlen nem tudta, hogy az automatikusan záródik, s csak az alapos rendőri vizsgálat men­tette meg a fulladásos haláltól - amikor rátaláltak, már ájult volt a légszomjtól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom