Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-18 / 17. szám
1993. január 18., hétfő tu Dunántúli napló 5 A repülőgépek hangrobbanásától a vesekőzúzásig Műtét nélküli vesekő-eltávolítás az urológiai klinikán Az orvostudomány már eddig is sok, a betegek gyógyítását szolgáló technikai újdonságot köszönhet a hadászati, valamint az űrkutatásoknak. A pécsi urológiai klinikán az elmúlt héten - mindössze két napig - olyan készülék állt az orvosok rendelkezésére, amellyel a vesekövet lehet eltávolítani, műtéti beavatkozás nélkül. Ez a külső lökéshullámú kőzúzógép tulajdonképpen a repülőgépek fejlesztési kutatásainak köszönheti létét. A híres francia repülőgépgyártó cég fejlesztő mérnökei figyeltek fel annak idején arra, hogy egyes esetekben, a hangrobbanás a tőle bizonyos távolságban lévő sziklákat összezúzza. Elkezdték kutatni, mi az oka? Laboratóriumi körülmények között modellezték a hangrobbanást, elemezték, hogy melyik rezgés, milyen frekvencián váltja ki ezt a hatást. A kísérletek eredményeképp egészen kis köveket is pontosan be tudtak célozni a lökéshullámokkal. Ekkor pattant ki az ötlet, hogy az élő szervezetben keletkező köveken is ki kellene próbálni. A kísérleteket rövidesen siker koronázta. Ma már pontosan meg tudják célozni a veseköveket a kibocsátott lökéshullámokkal, amivel egészen porrá, vagy kis darabokra zúzzák, s ez a vizelettel panaszmentesen távozik a szervezetből. Az eddigi eredmények alapján a betegek 70-80 százalékánál sikeres ez a módszer, meggyógyulnak anélkül, hogy műtétre kerülne sor. Azokban az esetekben nem sikeres, ha a kő úgy ágyazódik be, hogy nehéz megcélozni, ha a vesének olyan elváltozásai vannak, ami kizárja ennek a módszernek az alkalmazását. Az sem mindegy, hogy a kő mekkora és milyen típusú. Hiszen a vesekövek ösz- szetétele rendkívüli változatosságot mutat. Van olyan típus, amelyik az első lökéshullámra porrá zúzódik, van amelyiknél többször meg kell ismételni, hogy eredményes legyen a kezelés. Dr. Buzogány István, az urológiai klinika tanársegédje elmondta, hogy a készülék egy Kft. tulajdona. Ebből a hordozható típusból kettő van az országban, ezt utaztatják oda, ahol igénylik. A klinika már korábban kipróbálta, s mivel nem sikerült saját készüléket beszerezni, ezért bérlik a kft.-től. A kőzúzó gép legközelebb a készülékjanuár 27-én lesz Pécsen, ezt követően hetente egy alkalommal áll a klinika rendelkezésére. S. Zs. Működés közben az új berendezés Fotó: Läufer László Színüket vesztő katonaládák, fémgombba csomagolt remény Hómezőbe fagyott emlékek Kiállítás a doni tragédiáról Pécsett Tegnap még a rendezőkre vártak a korabeli fegyverek és egyenruhák Fotó: Läufer László A Pécsi Universitasiiak „sok” a huszonöt emelet A nyerő ötlet tovább várat magára Fémgombba csomagolt levélke, csak akkora, mint a dermedt ujjak közt remegő dohánypapír. Zsebből, szívünk fölül előkapart, a dóznival együtt kihulló és a jeges szélbe belekapaszkodó tábori levelezőlapok. Az otthonlévőknek mást nem szabad üzenni: „Egészséges vagyok és jól érzem magam.” Ostrogoshsk, Korotojak, Tim és a többi település. Megannyi orosz és ukrán falu a véres harcok tanújaként. Lám, Pécsett, a Janus Pannonius Múzeum Várostörténeti Múzeumában ezek a kiállításukra váró fegyverek, térképek az 1942-es júliusi visszavonulásról, a magyar IV. Hadtest pécsi állomásparancsokságának, tisztjeinek fényképe - valamennyien „túlélők.”-Viszont akik a hómezőbe fagytak - mondja Balikó Zoltán pécsi evangélikus lelkész - , áldozatok valamennyien. Talán azért kértek fel engem, hogy ezen a szomorú tárlaton én mondjak néhány bevezető gondolatot, mert én is kinn voltam. És milyen áron jöhettem haza! Lajos bátyám mellettem halt meg, s mivel hozzátartozóm volt, a rendelkezés szerint a „hátországi szolgálatra helye- zendők” közé kerültem még 1942 második felében. Az 1943 január 12-i tűni áttörésről még a frontvonal közelében, de amö- gött kaptam hírt - és ez iszonyú hír volt, mert nagyon jól tudtam, mit jelent. Feleségem Jány Gusztáv vezézredes unokahúga, anyósom édestestvére. Számomra iszonyú csapás, hogy így menekültem meg, mások halála árán. Hogy mi tartotta a lelket a katonákban? Balikó Zoltán azt mondja, ha a mi népünket hamis jelszavakkal nehéz is volt manipulálni, a keresztény kötelességteljesítés és a hazaszeretet tiszta érzésébe kapaszkodva igyekeztek végrehajtani azt a parancsot is, ami esztelen volt. A lelkésznek nem is lehetett más mondanivalója; egymásra vigyázzunk! Egy támadó háborút, bárhogyan is forgatjuk, nem tüntethetünk fel igazságosnak.- Tanulság? A háború pillanatai azok, amikor gyakran maradunk magunkra Isten előtt, egyedül kell döntenünk. Sokunkat mentett meg az, hogy igyekeztünk szinte mindent megtenni egymásért: a többi szerencse, kegyelem dolga. Az erőszak a világ legnagyobb gazsága; soha nem old meg semmit. Nemcsak az áldozatokra emlékezve vagyok szomorú, de az egy héttel ezelőtti, szombati demonstráció is szomorúvá tesz. A Széchenyi-téren; csupa-csupa hatvan éven felüli, nyugdíjas, kopott ruhájú embert láttam. A fiataloknak nincs közük a saját történelmükhöz!. A Várostörténeti Múzeum földszinti termeiben létrehozott kiállítást az intézmény múzeo- lógusa, Huszár Zoltán rendezte, nagy körültekintéssel.-Január 19-én nyílik és április 20-ig látogatható a kiállítás - mondja a múzeológus. A ritka fotódokumentumok, korabeli katonaruhák - az 1942-43 esztendő eseményeinek - tárlata a fővárosi Országos Hadtörténeti Múzeum, a bonyhádi Völgység és a szekszárdi Wosinszky Mór Múzeum segítségével jöhetett létre, melyekhez természetesen csatlakozott a mi gyűjtésünk is. Csaknem ez az anyag volt kiállítva tavaly júniustól Bony- hádon, s most a helyi szempontok szerint válogatva kerül a nagyközönség elé. A megnyitón dr. Újvári Jenő, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója köszönti a résztvevőket, majd a lelkész úr ünnepi gondolatait és Marlene Dietrich és Mezei Mária ma már közösnek tekintett híres dalát a „Hol vannak a katonák”-at hallgathatjuk meg lemezről. Bóka Róbert Csúfos pokoljárása során számos megoldási, illetve hasznosítási ötlet merült fel a pécsi 25 emeletes toronyházzal kapcsolatban. Szó volt felújításról, lebontásról és eladásról, azonban eddig egyik verzió sem hozott végső megoldást a város nyakán kölöncként lógó épü- letmunstrum ügyében. Sajnos úgy tűnik hasonló vége lesz a legutóbbi hasznosítási javaslatnak is, és a nyerő ötlet tovább várat magára. Nincs remény ugyanis arra, hogy a Pécsi Universitas vegye kezelésébe az egyébként számos lehetőséget magában rejtő toronyházat. Az ok prózai, egyszerűen nincs rá pénz. Az egyetemi centrummal kapcsolatos tervek meghiúsulásáról Dr. Hámori József, a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora adott bővebb felvilágosítást lapunknak:-Annak idején valóban szívesen vettük a város jóindulatú ajánlatát. Az épület felújítására és hasznosítására számos terv és javaslat érkezett be, ám amikor ezek költségvetésével megkerestük az oktatási tárca illetékeseit, hamarosan világossá vált, hogy egyelőre le kell mondanunk elképzeléseink ilyen megvalósításáról. Számításaink szerint ugyanis az épület felújítása és átalakítása mintegy 1 milliárd forintba kerülne, amit a minisztérium nem tud biztosítani számunkra. A hasznosításról mégsem kell egészen lemondani. Ismét felmerült ugyanis, hogy jelentősen csökkentené a költségeket, ha az épület felét lebontanák, és az alsó tízegynéhány szintet próbálnák lakhatóvá, használhatóvá tenni. Egy ilyen megoldás esetén ismét szívesen bekapcsolódnánk a programba, hiszen a ház néhány szintje nagyon jó megoldást nyújthatna számunkra vendég- oktatóink, szakmai hallgatóink elhelyezésére. K. E. Munkaerőt kölcsönöz? Munkahelyet keres? Keressen bennünket! Pécs, Bajcsy-Zs. u. 18. (Domus Aruház) Telefon: 36-861 Fehér hajjal, fiatalos szívvel Ellenőrzött déligyümölcsök? Többszöri időpontegyeztetés után a sásdi művelődési központ vendége volt Jászai Joli néni. Optimizmusával, mérhetetlen vitalitásával, hatalmas szívével és magával ragadó humorával tette felejthetetlenné a vele töltött időt a közönségnek, akik lankadatlan érdeklődéssel hallgatták őt. Őt, a 85 éves dédnagymamát, akinek élete egyik nagy vágya az, hogy színész legyen, csak ősz hajjal teljesült. Diplomás tanítóként, öt gyerek, tíz unoka és kilenc dédunoka boldog nagyijaként, nemrég megjelent verseskötetében a következőket úja: „Nekem aztán van mit megköszönni. Leborulva adok hálát a Mindenható Istennek nagy családomért, a meleg szívükért, az egészségükért. Órákig mondom a háláimat, amiket magam szerkesztek. Hála, hála, azért is - hogy itt vagyok 85 éves koromban ép aggyal, ép lábakkal, friss gondolkodással; járhatom ezt a kis országot, és kinyithatom a szívemet ott, ahol ezt igénylik, ahol szeretetre vágynak. És hol nem örülnek az őszinte, igaz, egyszerű, szeretettel teli, meleg beszélgetéseknek? Nincs ilyen hely, öreg, fiatal egyforma rajongással fogadja az Élet tiszta értelmét, szívét, szeretetét.” Megtudhattuk, hogy nem sokára újra viszontláthatjuk a filmvásznon is: A három boltoskisasszony című új magyar filmben játssza Lujza nagynénit, aki nem tűri a „félreszere- tést”. Továbbra is igyekszik válaszolni minden hozzáérkező levélre, különösen az egyszerű emberek sorait szereti. Imád utazni, és eleget tenni minden hozzáérkező meghívásnak. Zsúfoltan, temérdek tennivalóval telnek napjai, a gyógyszer számára méreg, elmondása szerint fiatalságát Miklós fia vörösborának köszönheti. Szereti az embert, az ízes magyar beszédet és az egyszerűséget. A színészcsillag nagynéni - Jászai Mari - árnyékában meg tudott maradni romlatlan, örökvidám s közkedvelt déd- inek. Megyeri Tibomé Ismét oktat az Agrárkamara A Közép-Magyarországi Agrárkamara vállalta, olyan átfogó oktatási tematikát alakít ki, amely a tagszervezetek igénye alapján a gazdálkodás, a jog, a menedzsment legújabb ismereteit összegzi. Az „Agrárakadémia” néven kialakult program három blokkra tagolódik, amelynek első szakaszát az "első kézből származó" információk jelentik. Ebben az államigazgatás, a parlament, a kutatás vezető szakemberei adnak átfogó képet az élelmiszergazdaság lehetőségeit meghatározó hazai és nemzetközi szabályozásokról, mozgásokról. A második szakaszban egyetemi és kutatóintézeti szakemberek, valamint a bankok, biztosító társaságok segítik a résztvevők eligazodását a pénzügyi és a jogi útvesztőkben. A képzés harmadik blokkjában olyan gyakorlati készségek fejlesztésére kerül sor, amelyek a nyelvi ismeretet, a kommunikációs képességet, az informatikai ismereteket, az általános menedzseri alkalmasságot fejlesztik. Hol skorpiót, hol kígyót emlegetnek a déligyümölcsök, egzotikus növények vásárlásakor az emberek. Itt bújt meg, ott harapta meg. Hol pedig attól rettegünk, hogy a narancs, a banán, az ananász olyan szer maradékot tartalmaz, ami káros az egészségre. Pedig itt van a déligyümölcsök igazi szezonja, s lassan a vitaminos narancs olcsóbb lesz, mint a fonnyadozó hazai alma. Az országos hatáskörű Fővárosi Növény egészségügyi és Talajvédelmi Állomás osztályvezetőjét, Szőnyegi Sándort az import növények, gyümölcsök ellenőrzéséről kérdeztem. Elmondta, a határállomásokon minden nagy tételű gyümölcs, zöldség, növény szállítmányt ellenőriznek a növényvédelmi felügyelők, akkor is, ha mellékelt a küldő ország növényegészségügyi bizonylata. Fő feladatuk annak megakadályozása, hogy bekerüljenek az országba olyan károsítok, amelyek nálunk még nem terjedtek el. Ilyen például a földközi-tengeri gyümölcslégy, amelynek hatására elrothadnak a gyümölcsök, de a gyümölcsök héjain pajzstetvek is meglapulhatnak. A felügyelők azt is megvizsgálják, nem kezelték-e a gyümölcsöket nálunk meg nem engedett növényvédőszerrel. Szőnyegi Sándor több évtized alatt sem találkozott skorpióval vagy kígyóval, ám a gyümölcs- légy felbukkanásával már igen Sasadon és Dél-Dunántúlon. Ez idáig, sikerült kiirtani a fellelt példányokat, ám bekerülésük is figyelmeztet annak veszélyére, mi mindent lehet behurcolni az országba át nem vizsgáltatott, nem ellenőrzött áruval. S már fel is merült a zugárusok, zugimportőrök kérdése, akiket a vásárlás után már meg sem lehet találni. A vámosok el vannak halmozva adminisztratív feladatokkal, nem tudnak mindig mindenkit aprólékosan megnézni, ráadásul sokan meg sem mondják, hoztak-e esetleg útipoggyászként gyümölcsöket, virágokat, pedig öt kg és 1000 forint értékhatár alatt a növényvédelmi vizsgálat ingyenes - világosít fel dr. Biber Károly, a Földművelődésügyi Minisztérium tanácsosa. Pedig ezzel Magyarország eddigi jóhírét is veszélyeztetik, amit bizonyos, Nyugat-Európá- ban már elterjedt kártevők hazai „hiányával” szerzett külföldön. Sokan ezért export bértermeltetésre is hoznak ide növényeket, gyümölcsöket. Éppen a tájékoztatás, az ismeretszerzés kedvéért rendez január elejétől folyamatosan bentlakásos tanfolyamokat Felsőgödön az AGROCENT Menedzserképző Intézet, amelyekre bárki jelentkezhet. A minisztérium megjelentetett egy élelmezésegészségügyi gyakorlati kézikönyvet, amiből a vállalkozók azt is megtudhatják, miként okoznak saját maguknak kárt, amikor nem tartják be az előírásokat, s a külföldi partner visszaküldi, megsemmisítteti a fertőzött terményeket. Információkat egyébként akár a minisztériumban Biber Károlytól vagy a Higany utcai információs központban Szőnyegi úrtól, de minden megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomás dolgozóitól lehet kapni. B. A.