Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-17 / 16. szám
Tanulás Pécsett, vizsga Budapesten A turizmus tantárgy az egyetemen Fotó: Läufer László Síkos ügyek A- síelés az utóbbi években egyre inkább divatba jött nálunk is, annak ellenére, hogy a Dél-Dunántúlon, sajnos, ritkán lehet havat látni. Éppen ezért inkább csak akkor lehet síelni, ha az ember év közben kuporgat és elindul a világ valamelyik égtája irányába hegyet, havat lelni. A síeléshez viszont több minden kell, s ma már egy új, márkás, színeiben is harmonizáló sífelszerelés negyven-ötvenezer forintba is kerülhet. S mivel január eleje óta plusz huszonötszázalék is terheli a sportcikkeket, az árak nem éppen csökkenő irányt vettek. A nagyobb pécsi áruházakban lehetett és még most is lehet lesikló léceket, 'síbakancspkaL találni, csakúgy, mint az egyes magánkereskedőknél. Pécsen például a Boltívközben, a használt cikkekkel foglalkozó kertvárosi HOl-MI boltban és a legismertebb üzletben, a Misina sportboltban és sportszervízben lehet új és használt felszereléseket találni. A kínálat jónak mondható a lesikló lécek vonatkozásában, viszont szinte teljesen hiányoznak a túrasíelés és a sífutás lécei, kellékei. A kereskedők szerint elenyésző ezek iránt az igény, és ezt a hazai hóhiánnyal magyarázzák. Pedig a túrasíelés és a sífutás mozgatja meg igazán az elpu- hult tagokat, és ami nem mellékes, nem kell hozzá méregdrága síbérlet, s az egyszerűbb lécek, kötések, olcsóbbak is. A sífutásnak, a túrasíelésnek a hagyományai a környező országokban is nagyok, s minden jobb síközpontban, a lesikló pályák mellett szemet, lelket gyönyörködtető, hosszú, lankás sífutó pályák kínálják magukat, tegyük hozzá, nem hiába, mert az ízületeket is jobban kímélő síelés fajták minden korosztály körében kedveltek. Nagy előnye, hogy már néhány centiméteres havon is lehet csúszkálni idősnek, ifjúnak, gyereknek egyaránt. Hogy nálunk van-e kereslet vagy sem e felszerelések iránt, valószínűleg a kereskedők jobban tudják, bár én is fel tudok sorakoztatni ismeretségi körömből többeket, akik szívesen kipróbálnák, ha kapnának hozzá cipőket, léceket. A kis- és nagy kereskedők azt mondják, minden további nélkül tudnának behozni sífutó és túraléceket is, a leendő síelők pedig úgy vélekednek, ha módjukban sincs valamit elkezdeni, nem is tudják, szeretnék-e csinálni vagy sem. Lehet, hogy ez is egy eset a vevők és a kereskedelem egymásra nem találásának hosszó sorából, ám az is elképzelhető, hogy a tömegsportokat felkaro- lóknak kellene foglalkozni vele, de mindenesetre, kockázat ide, rizikó oda, gondolni kéne a népszerűsítésére, s ennek egyik útja talán az is lehetne, hogy az emberek a boltokban ezekkel a felszerelésekkel is találkozhassanak. Dr. Aubert Antal, a pécsi JPTE adjunktusa A turizmus, „C” szak címmel egyetemi Nehéz is, könnyű is ma könyvkiadással foglalkozni Magyarországon. Nehéz, mert nem egyszerű tőkét találni, kevés pénz marad a reklámra, a marketingre, nagy a verseny- helyzet. Könnyű , mert a jogi feltételek nem teljesíthetetlenek, és éppen a versenyhelyzet miatt jobban kialakítják a kiadók sajátos arculatukat, amit a könyvbarátok hamar megismernek és keresik kiadványaikat. Viszont elég nehéz a vidéki könyvkiadóknak, akik mindenfajta „tűztől” messze állnak. Abaligeten három évvel ezelőtt mégis megalakult egy kiadó, amely azóta is fenn. tudott maradni. A Lámpás Kiadó vezetője dr. Cziglányi Zsolt teológiai tanár, abaligeti plébános, aki többek között a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen is oktat adjunktusként:- A Lámpás katolikus könyvkiadó. Eredetileg csak a kéthavonta megjelenő Taizéi Levél kiadására szerveztük, de azután nagyon megszerettük ezt a munkát és elhatároztuk, hogy megpróbálkozunk könyvek megjelentetésével is. Ma már a Taizéi Levéllel nem mi foglalkozunk, mert a szerkesztése vidékről nehézkes volt, de évente három-négy könyvvel elő tudunk lépni. A kiadó egyébként tőke nélkül jött. létre, az első években kölcsönökből dolgoztunk, az egyik könyvért bejött összegből adtuk ki a következőt. Most, talán, már jobb lesz a helyzet. Kiadónkat kicsit fejleszthettük is, tudtunk számítógépet vásárolni, mindazonáltal a legnagyobb takarékossággal dolgozunk.- Milyen típusú könyveket jelentetnek meg?- Elsősorban értékes ismeret- teijesztő keresztény irodalmat, amelynek hiányát gyakran tapasztalom. Ilyen volt például jegyzet megírására kapott ösztöndíjat a Pedagógus szakma megújításáért nevű projekt páL Jean Vanier könyvsorozata, amely főleg a peremre szorultakhoz szól. Az igazi keresztényi erkölcs megismertetését is fontosnak tartom. Ha ritkábban is, de szeretnénk egy-kér teológiai művet is kiadni, gondolok például Várnagy Antal liturgiáról szóló kéziratára. Idén jelenik meg többek között, a minden valószínűség szerint nagy vitát kavaró, izgalmas New Age. A könyvben Gál Péter mutatja be, elemzi és bírálja ezt a széles közvélemény szemében egyre népszerűbbé váló vonulatot. A Lámpás könyvek 3-10 000 példányban látnak napvilágot. Küzdenek a könyvforgalmazás nehézségeivel, de kiadványaik megtalálhatók az • egykori Könyvterjesztő Vállalat egyes üzleteiben, a katolikus boltokban és a kiadótól közvetlenül is megrendelhetők. A nagyobb télyázatán. Az adjunktus úr először azt ecsetelte, miért hasznosak a földrajz szakos hallgatók számára a turizmussal kapcsolatos ismeretek. A tavaly bevezetett pontrendszer következtében ugyanis a hallgatók több mint fele egyszakos, ami később megnehezítheti elhelyezkedésüket. Az egyetemen ezért került szóba a turizmus, mint a földrajzhoz kapcsolódó specia- lizáció lehetősége. A tantárggyal már a múlt év őszétől 22 hallgató ismerkedik a JPTE-en. Aubert tanár úr ugyanis tavaly is sikeresen pályázott, és ez lehetővé tette,” hogy kidolgozzák a tantervet és telben vásárlóknak kis kedvezményt is tudnak nyújtani. Nagy érdeklődés kísérte a közelmúltban megjelentetett „Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában” című Hetényi Varga Károly könyv első kötetét, és érdekes világról tudósít André Barthelemy „Cigányország útjain” című könyve, melyben a francia pap élményszerűen és minden szépítés nélkül számol be a cigányok között töltött éveinek tapasztalatiról, a cigányság szokásairól, hitvilágáról, kultúrájáról.- Az a célunk, hogy maximálisan korrektek legyünk minden kérdésben. Ez vezérel a kéziratok elbírálásánál és a fordítások kiválasztásánál is. Kéziratokat küldenek is nekünk, de fel is kérünk szerzőket. Könyveinkkel a társadalom különböző rétegeihez szeretnénk szólni. B. A. az egyes tárgyak tematikáját. Ebben nagyon sokat segített munkatársa dr. László Mária. Jó nevű előadókat is sikerült megnyerniük, köztük dr. Lengyel Márton professzor urat, aki ezt a szakirányú képzést a Budapesti Közgazdaság Tudományi Egyetemen létrehozta. Mellette a JPTE oktatóit, a dél-dunántúli regionális központ kutatóit hallgathatják az egyetemisták, a gyakorlati képzésben pedig a helyi idegenforgalmi irodák és bankok nyújtanak segítséget. A pécsi egyetemen is - követve a nyugat-európai példát - kutatási programként szerepel a területi tervezés. Emellett a Egy szaklapból értesültem a hírről, hogy több televíziós társaság tervezi, ez év tavaszától kódolja a műholdas csatornákon érkező műsoraik egyikét, másikát. Az újság szerint ez érinti valószínűleg a népszerű hírműsort, a Sky News adását, a Sky One illetve a Music Television nézhetőségét. Gyorsan felhívtam több kábeltelevíziós társaságot Dél-Dunántúlon, mit tudnak a lehetőségekről, mert amennyiben ezek a csatornák eltűnnek hazai műholdas televíziózásunk egéről, hoppon maradnak mindazok, akik megkedvelték, ezek kedvéért is fizettek elő a kábeltelevíziók szolgáltatásaira, illetve az angol nyelv gyakorlására, tanulására is hasznosították. Körkérdésem után úgy tapasztaltam, teljes a bizonytalanság, de információimat szívesen átadom. A Kábelkom pécsi marketing igazgatója, Salamon József úgy tájékoztatott, c.égük központja tárgyalni fog az érintett társaságokkal, és ha követeléseik kielégíthetőknek látszanak, vagyis a kódok árai megfizethetők lesznek, bizonyára megvásárolják azokat, és a költségeket elosztják az előfizetőik között. Amennyiben a kért ösz- szegek igen borsosak lesznek, legnagyobb sajnálatukra eltekintenek a sugárzásuktól, és hiányukat majd valamilyen más műholdas adásokkal próbálják feledtetni. A Konzum Telekábel cégvezetője, Pétermann László azt nyilatkozta, ők még nem kaptak a várható kódolásokról értesítést, de az elkövetkezendő megbeszéléseket, tárgyalásokat csakis úgy tudja elképzelni, hogy a magyar kábeltelevíziósok közösen próbálják érdekeiket érvényesítem. Kaposváron, az önkormányzat szolgáltató képzés két és fél éve alatt megismerkednek a hallgatók a turizmus elméletével, a néprajzzal és a marketing munkával. Sajnos, a szakvizsgát a jelenlegi rendelkezések értelmében csak az Idegenforgalmi és Belkereskedelmi Továbbképző Kft. szakemberei előtt lehet letenni. A diploma azonban turizmus manager képesítést nyújt felsőfokon. Hamarosan a már diplomások számára is indul tanfolyam, önköltséges alapon. Dr. Aubert Antal arra törekszik, hogy a hallgatók is be tudjanak kapcsolódni a kistérségek fejlesztési programjába. Porth E. részvénytársaságának ügyvezető igazgatója, Komáromi Attila halvány reményét fejezte ki a kódok megvásárlásának lehetőségét illetően és a Kábeltelevízióshálózatok Szövetsége fellépésében bízik. A szekszárdi Tar Kft. vezetője, Tar János is azt mondta, addig ragaszkodnak majd ezekhez a műsorokhoz, amíg azt az előfizetők és ők ki tudják fizetni. Eddig még semmilyen »értesítést, árajánlatot nem kaptak. Felhívtam a három évvel ezelőtt megalakult Kábeltelevízióshálózatok Szövetségének elnökét, Nagy Pál Endrét, miként látja az új helyzetet. Válaszából azt szűrtem le, hogy mint sok minden- más, a kábeltelevíziózás is üzlet, s mint ilyennel kell vele foglalkozni. Hogy mennyi lesz az említett műsorok kódjainak ára, nem tudja, a társaságok még nem nyújtották be árajánlataikat, niég semmilyen tárgyalás sem zajlott. Nagyon hiányolta ugyanakkor, hogy nincsen'Magyarországon kábel- televíziós törvény, mert ugyancsak szükség lenne rá sokféle szempontból. S hogy mi lesz az egyedi műholdvevő berendezéssel ellátottakkal? Ráüss Károly, a pécsi FONOVID gmk műszaki vezetője elmondta, dekódereket akár Pécsen is lehet venni, a Sky Movie ára például évi negyvenezer forintba került eddig is. A nagy társaságok adhatnak esetleg kedvezményt, de a tavaszi kódolások részletei még teljesen homályosak. Ha a tárgyalásokra és majd a döntésre sor kerül, jó lenne azért, ha valamilyen úton, módon az előfizetőket is megkérdeznék a hazai kábeltelevíziósok, mire hajlandók fizetni és mire nem. B. A. ✓ Értékes ismeretterjesztést Katolikus könyvkiadó Abaligeten A Lámpás könyveket Abaligeten szerkesztik Felhők az égi csatornákon Búcsút mondhatunk kedvelt műsorainknak? Rádió mellett. Már azt hittem, fegyverkezünk, utcán, kocsmában, buszmegállóban, esztéká-folyosón meg a baráti sarokasztaloknál a jólértesültek tárgyalják, hogy az amerikaiaktól vásárolunk fegy- vereket,mások úgy tudják, hogy a svédektől, de ez nem igaz, inkább az oroszoktól. Állítólag. Meg inkább. De aztán hivatkoznak a miniszterelnökre, aki már akár a tüdejét is kibeszélve megnyugtathatja a közvéleményt: az oroszoktól - tartozásuk fejében és vagy nyolcszáz millió (forint?) értékben - régi szovjet fegyverekhez való alkatrészeket hozunk majd, a hadsereg szintentartása jegyében. Mert modernizációra dohány nincs. Egykedvűen hallgatom a vitát, s közbeszólok: „Ne is legyen ...” Nekem legalábbis nem kell, se puska, se tank, se repülő, ezekből a halálos játékszerekből éppen eleget láthat az ember a tévében sugárzott egészen közeli és távoli háborúkról szóló tudósításokban. A képzeletem persze, merészebb a valóságnál. Tényleg: mi lenne, ha leszerelnénk a hadsereget (a rendőrséget egyelőre nem!) és azt mondaná a katonai miniszter: „Tábornok urak, őrmesterek és katonák, adják le a cuccot a zúzdának és húzzanak el haza, Isten önökkel!” A kulcsokat pedig ő adná le a miniszterelnökségi hivatalnál és visszaülne a jó öreg - történészi - íróasztalához, esetleg hozzákezdene honvédelmi miniszteri emlékiratainak összeállításához, mire nyugdíjba megy, el is készül vele. Miért? Annyira elképzelhetetlen, hogy van egy ország, amelynek nincs hadserege? Legfeljebb fél Európa azon derülne .. na ezek a magyarok már megint marhulnak, mit ki nem találnak ...?!”, de aztán összerándulna a szemöldök: „És ha netán jön az ellenség? Akkor mi lesz?!” Erre nem is gondoltam. De hát a mi külpolitikánk úgy erőfeszít, hogy senki - itt körülöttünk - ne lépjen haragba velünk, inkább barátkozzunk. Ez sokkal egészségesebb, arról nem is beszélve, hogy ha hinni lehet jövőbeni nagy terveknek, megalakul majd az Egyesült Európa, ahol már nem lesz sem határ, sem úüevél, széphazánk pedig - mondjuk -, olyan szerepet tölt be, mint odaát Kalifornia, sok szép szőke meg fekete színésznőkkel, emeletes hamburgerekkel, ingyen nézve a Dallas háromezemyolcszázti- zenharmadik folytatását. De azért nem árt óvatosnak lenni. Soha nem lehet tudni... hogy mondjuk, egy szép napon kapjuk a hűt: ellenség a határon! Ott állnának a mesgyén, szőrös, behemót - vad kinézésű - mar- talócok (ismeretes, hogy az ellenség mindig így néz ki) vállon átvetve a töltényheveder és puskájukat rázva ordítoznák „Meg lesztek támadva!” De ha nincs hadsereg-, ugyan kit támadnának? Legföljebb egy-két határmenti civilt fölpofoznának, ám ha nincs ellenállás, fölhagynának ezzel is. A világ közvélemény azonnal ellenük fordulna: „Na hát, ezeket a derék, jóra- való magyarokat támadják, amikor vissza sem lőnek, nem ártanak ezek senkinek, csak meglegyen nekik a napi kaja, pia meg egy kis parlamenti cécó a tévében, végeredményben szelíd emberek, na, de majd adunk mi a martalócoknak!” Összeülne az ENSZ, déli szomszédunkból átvezényelnék hozzánk a kéksisakosokat, akik azonnal harcra készen beásnák magukat a határ mentén és lövésre tartanák megszokott fegyverüket, a gyalogsági ásót. Fogadjunk, hogy a martalócok - akikben azért úgy a bensőjükben emberi szív dobog, miután senki sem születik gyilkosnak - elpirulnának, megkapnák a „Megállj '.’’-parancsot, lehevernének ebéd előtt a gyöpre, és, hogy valahogy agyonüssék az időt, a tábori elemes tévékészülékeken megnéznék a Frideri- kusz-show ismétlését vagy a kettesen a parlamenti ülést, ahol a képviselők - immár magyar szokás szerint - egymást ölelgetik és puszilkoznak. Ha jól belegondolok, akár visszamondhatnák az oroszoktól várható alkatrészeket is. Minek? Kinek kell? Puszit a képviselőknek... 4vasárnapi Aubert Antal
