Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-14 / 13. szám

1993. január 14., csütörtök üj Dunántúli napló 3 Mensa Hungaricus Különleges képességű emberek szervezete Szegeden Magyarországon elsőként Sze­geden tervezik megalakítani a Mensa magyar nemzeti szerve­zetét Mensa Hungaricus elne­vezéssel. Az ötlet gazdája a fia­tal szegedi fizikus és üzletem­ber, Mogyorósi Péter. A nem­zetközi szervezet elnöke, Ed­ward J. Vincent január 22-én érkezik Szegedre, hogy elvigye az IQ-t mérő teszteket, amelye­ket az érdeklődők két napon át készíthetnek el. Akinek az IQ-ja eléri a 148-at, tagja lehet a hazai Mensa-szervezetnek. A Mensa - magyarul asztal, egyenlő felek társasága - a kü­lönleges képességű emberek vi­lágszervezete, több mint száz országban mintegy 100 ezer ta­got számlál. Célja az emberi in­telligencia azonosítása, az em­beriség szolgálatába állítása. Független, nonprofit szervezet, nem kér és nem fogad el anyagi segítséget. Tagjai között _ tí­zegynéhány magyar is tevé­kenykedik, s bár a környező or­szágokban már működik Mensa-szervezet, hazánkban eddig nem került sor megalakí­tására. Mogyorósi Péter az MTI érdeklődésére elmondta: lega­lább tíz ember intelligencia-há­nyadosának kell elérni a tesztek alapján a 148-as mértéket ah­hoz, hogy a Mensa Hungaricus megkezdhesse működését. Amennyiben a szervezet létre­jön, a későbbiekben szeretnék a tagság kiemelkedő szürkeállo­mányát a hazai gazdasági élet fellendítésének szolgálatába ál­lítani. Környezetbarát luxusbuszok Nemzetközi előírásoknak is megfelelő környezetbarát, távolsági luxusbuszokat állí­tott forgalomba a gyöngyösi Mátra Volán. Az elmúlt idő­szakban Ausztriában és Eu­rópában történt súlyos busz­balesetek szereplői voltak hazai buszsofőrök és nem megfelelő műszaki állapot­ban levő Ikarusok. A gyöngyösi Mátra Volán, mely magyarországnyi utast szállít évente a hazai és nemzetközi útvonalakon, több mint 45 millió költséggel Ikarus 396 típusú amerikai „Cummins” dízel motor hajtotta ABS fékrendszerrel rendelkező, környezetbarát luxus buszo­kat állított forgalomba a nemzetközi járataira. A ki­használtság érdekében az „Inter City” járatokban is részt vesznek. Veszteséges a tejtermelés A Veszprémi Petőfi Színház vendégjátéka Pécsett Az utazószínház egy lehetőség Nyolc alkalommal láthatja a közönség Fazekas István és Bősze György „A gondnok” című darabban Jelenleg 1 liter tejet 24-25 fo­rint ráfordítással tudnak előállí­tani a tejtermelők. Ez abszolút mértékben veszteséget jelent számunkra, mivel a felvásárlási árak ebben az évben nem halad­ták meg aló forintot - hangzott el szerdán Budapesten a Mező- gazdasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetségének Szarvasmarhatenyésztők Or­szágos Választmányi ülésén. Míg 2-3 évvel ezelőtt ha­zánkban a tejfogyasztás egy főre vetítve megközelítette a 200 litert, addig jelenleg ez 130-140 liter. A tehénállomány is folyamatosan csökken, míg 1990-ben meghaladta a 600 ez­ret, addig becsült adatok szerint ez a szám tavaly már nem érte el a félmilliót. A tej felvásárlási ára 1990 óta csupán 10 száza­lékkal növekedett, míg a költ­ségek növekedése ugyenebben az időszakban elérte a 40-45 százalékot. Amennyiben úgy dönt a kormány, hogy támogatás nél­kül kell az ágazatot működtetni, úgy a felvásárlási árakat 30 fo­rintra kell növelni literenként, amely 40-50 forintos literen­kénti fogyasztói áta eredmé­nyezhet. Ezeket a költségeket csak állami támogatással lehet csökkenteni - vélte a választ­mány vezetője. A választmányi ülésen jelen volt Folláth Györgyné, a szak­tárca privatizációs főosztályá­nak helyettes vezetője, aki a tej­ipar privatizációjáról tájékoz­tatta a szakembereket. El­mondta: a tizenhét tejipari válla­latból eddig csupán egy alakult át, és egyet privatizáltak. Az iparág privatizációjában a tárca nagy szerepet szán a tejterme­lőknek, főként a hazai tulajdo­nosokat szeretnék előnyben ré­szesíteni. Mi az egyik legnagyobb bá­nata egy vidéki színháznak? Az, hofty elkészítenek egy darabot, bemutatják, játsszák 10-15 alka­lommal, aztán vége, elmúlik, elenyészik, meghal, kész. Pedig mindenhol vannak olyan érté­kes produkciók, amelyek többet érdemelnének. Keddtől játssza Pécsett a Veszprémi Petőfi Színház Ha­rold Pinter: A gondnok című három felvonásosát. A megszo­kott egy-két vendégjátékkal szemben nyolc alkalommal, gyakorlatilag egy hónapon át látható lesz az előadás.- Igazából már Veszprémben is úgy készültünk, hogy ha már létrejött egy ilyen produkció, akkor azt költöztetni is lehessen - mondta el Vincze János, aki, (szerencsésen), több szempont­ból is érdekelt a dologban: mint az előadás rendezője és mint a pécsi befogadószínház, a Har­madik Színház igazgatója. ő is azt szeretné, hogy egy munkát, amelynek szakmai ér­tékeire a hozzáértők felfigyel­nek, a közönség is hasznosít­hasson. A Harmadik Színház, mely­nek saját társulata nincs, de szakemberei vannak, alkalmas arra, hogy befogadószínházi rendszerben működjön. Az utazószínház azonban el­tér a gyakorlattól. A veszpré­miek például ezúttal most a hét elején egyszer leköltöztették a díszletet, s innentől csak a szí­nészek jönnek az előadásokra.- Olyan a produkció, mintha itt készült volna - állította a ren­dező. - Nem beszélve arról, hogy anyagilag is kedvezőbb így. Hagyományosan a nyolc előadás egymillió forintba ke­rülne, így azonban, azzal, hogy csak egyszer kellett a díszletet utaztatni, a költségek kilenc ti­zedét megspórolhatjuk. Ez is egy módja a takarékoskodás­nak. Szerintem ez saját társulat­tal rendelkező színházakban is egy új lehetőség lenne, alkalom igazi együttműködésre, kapcso­latteremtésre, arra, hogy a kö­zönség elé új arcok kerüljenek. A gondnokot egyébként ked­vező áron kapta meg a Harma­dik Színház, de ajegyek bevéte­léből így se futná rá. Kell a tá­mogatás, a színház egyéb tevé­kenységeiből származó haszon.-Az a valóság, hogy tisztán üzleti színház ma elképzelhetet­len - szögezte le beszélgető- partnerem. - Néhány produk­ció, mint mondjuk a Macskák, behozhatja az árát, de a legtöbb nem. A színháznak azonban nem az a dolga, hogy pénzt termelő üzem legyen. Csakhogy a misz- sziók nem rentábilisak... Azért jó tudni, hogy most például Pé­csett Pinter lesz látható, ami nemigen volt mostanában. Tény, hogy színházat sokféle­képpen lehet csinálni, hogy másként kellene gondolkodni, kicsit üzletiesebben, gyakorlati­asabban. Persze az eszmék so­sem voltak eladók, s ha igen, azt mindig nagyon megbánta a vi­lág. A gondnokot még 14-én, 15-én és 27-én, illetve február­ban is láthatja a közönség. Hodnik I. Gy. Változás a mozgáskorlátozottak támogatásában Február 15.: jogvesztő határidő! Önkormányzati segélyrendelet készül Megváltozott a mozgáskorlá­tozott személyek közlekedésé­vel kapcsolatos kedvezmények­ről szóló kormányrendelet. Ér­demben nem tűnik lényegesnek a módosulás, hiszen a támoga­tás alapfeltétele ugyanaz:annak adható aki mozgáskorlátozott, illetve akinek a jövedelmi vi­szonyai ezt indokolják. Az új szabályozás szerint azonban február 15-ig minden érintettnek - azoknak is, akik eddig valamilyen ok miatt nem jelentkeztek a hatóságnál és azoknak is akik már évek óta kapják ezt a segítséget- be kell nyújtaniuk az idei támogatás iránti kérelmüket, amihez mel­lékelni kell a jövedelem igazo­lást és az orvosi szakvéleményt. (Ha az utóbbi még nincs a bir­tokukban, akkor a hatóság hiva­talból kéri az orvosi vizsgála­tot.) A támogatás iránti kérelme­ket Pécsett a területi szociális központokhoz kell beadni, a hi­vatalos ügyfélfogadási időben: hétfőn fél 13-tól 17 óráig szer­dán pedig reggel 8-tól 17 óráig. Az I-es számú (a meszesi) és a IV-es számú (a kertvárosi) szociális központ egyelőre a Hatósági Iroda Kossuth téri épületének első emeletén, a II- es számú (a belvárosi) a Nagy Lajos király u. 1. szám alatt (volt Szalai András u.), a III- as számú (az uránvárosi) pe­dig a Szigeti út 33. szám alatt az első emeleten található. Rendkívül fontos, hogy az érintettek a kérelmeket február 15-ig valóban beadják, ugyanis a rendelet értelmében az, aki túllépi a határidőt, elveszíti jo­gosultságát a támogatásra. Azok, akik ezt követően válnak valamilyen okból mozgáskorlá­tozottá, természetesen • egész évben, folyamatosan beadhatják az igényüket a területileg illeté­kes szociális irodákba. Pillanatnyilag -csak a moz­gáskorlátozott személyek tá­mogatásáról tudott új informá­ciót adni a Hatósági Iroda, te­kintettel arra, hogy a Szociális Törvény még nem lépett ha­tályba. így minden ezzel kap­csolatos érdeklődésre - milyen juttatás szűnik meg; az új for­mák közül melyek, milyen fel­tételek mellett és módon igé­nyelhetők- nem tudnak érdemi választ adni. Várhatóan februárban alakul ki a törvény végrehajtási hát­tere, és ezt csak ezt követően kezdődhet meg az érdemi ügy­intézés. Erről időben, részletes tájé­koztatást ígér a hatóság. Szintén a Szociális Törvény végrehajtási utasításának függ­vényében véglegesítik az ön- kormányzati segélyrendeletet, melynek a tervezete már elké; szült. T. É „Nem szeretnék gímszarvast látni emblémánkban” Bánffy György elnök a vadászat helyzetéről Jócskán bent járunk a vadá­szati idényben, s mi tagadás, semmi szenzáció: nincs világ­érdeklődésre számot tartható trófea, bár aranyérmes bikákat azért lőttek. Már száz fölött jár a különféle, vadászati külkeres­kedelemmel is foglalkozó kft-k, bt-k száma, - összegezést elvé­gezni még bajos volna arról, hogy mit hoz a konyhára a vi- lághímevű gazdasági és turisz­tikai, gyakran sportnak is mon­dott vadgazálkodás. Bánffy Györgyöt, az ismert színművészt, az Országos Ma­gyar Vadászati Védegylet elnö­két, az MDF parlamenti képvi­selőjét arról kérdeztem, lesz-e és ha igen, mikor lesz új vadá­szati törvényünk.- Napirendre tűzése talán jö­vőre várható, ám elfogadása már csak a következő törvény­hozási ciklusban történhet - mondja némi malíciával, hiszen egyike volt annak a három kép­viselőnek, aki a javaslatot még tavalyelőtt beadta. - Nem baj, fontosabb gazdasági ügyek vár­nak parlamenti döntésre, így meg kell elégednünk azzal a földművelésügyi miniszteri rendelettel, ami viszont remél­hetően még az idén napvilágot lát.- Hallottam róla, hogy az Al­kotmánybíróság is foglalkozott a vadászat témakörével...- Igen, éspedig a Mezőgaz­dasági Szövetkezők és Terme­lők Szövetségének panaszával, amely szerint a vadászok zavar­ják a földek tulajdonosait. Ami ugyan igaz, ám az Alkotmány- bíróság rendbenlévőnek találta a korábbi állapotot, így a MOSZ észrevételeit elutasí­totta, még szeptember végén.- Mennyi a vadászok száma?- Növekszik, s 47 ezerre rúg már - így Bánffy György. ­Sajnos igencsak gyarapszik az orvvadászok száma is, amire bizonyság a nagy port fölvert, közelmúltbeli gyilkosság is. Ezért elnökségünk októberi ülé­sén kérelemmel fordult a Bel- ügy- és az Igazságügy-miniszté­riumhoz, mert mi teljesen tehe­tetlenek vagyunk orvva- dász-ügyben.-Az új vadászati törvényhez ugyebár dukálna több más is?-Értem, mire gondol, s mi azt szeretnénk, ha egyazon csomagban fogadná el a parla­ment a természetvédelmi, az er­dészeti törvényt is a miénkkel. Egyébként már kirajzolódtak a markáns nézetkülönbségek az állami vadászati jog hívei és az ezt a jogot a föld tulajdonához kötni kívánók között. Minden­esetre akármilyen változatot fo­gad el az országgyűlés, elen­gedhetetlen követelmény lesz a vadállomány minőségének megőrzése és szigorú szakmai ellenőrzése. Megnyugtató szá­momra, hogy a vad állami tu­lajdonjogát egyik irányzat kép­viselői sem kérdőjelezik meg.- Mióta vadász Bánffy György?-Még pécsi színész korom­ban kóstoltam bele a szenve­délybe, annak már bizony van negyedszázada is. Mostani tag­ságom egy börzsönyi vadásztár­sasághoz fűz.- Hány vadásztársaság van összesen?- Megközelíti az ezret. Az ő feladatuk az egyensúly megtar­tása, mert sem a túlszaporodott- ság, sem a csekély vadállomány nem válik a természet, a bioló­gia javára. Külföldön egyné­mely zöld mozgalom a kivesző­ben lévő fajok képét őrzi. Nem szeretném, ha a védegylet emb­lémájában teszem azt egy gím­szarvas díszlene. K. N. Szárazelemgyűjtés a budapesti iskolákban A Főpolgármesteri Hivatal kezdeményezésére a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat januártól, egyelőre 6 hónapig tartó szárazelemgyűjtést indít a budapesti iskolákban - jelen­tette be Király Károly vezér­igazgató-helyettes, a vállalat szerdai sajtótájékoztatóján. Hozzátette: természeti környe­zetünket, a talajt és a vizeket, ezzel együtt a jövőt veszélyez­tető szárazelemek begyűjtése és biztonságos ártalmatlanítása napjaink egyik legfontosabb tennivalója. Az 550 budapesti iskolába kihelyezett speciális tartályokat hetente ürítik majd, s a bitumen bevonatú fémhor­dókba helyezett elemeket az Aszód-Galgamácsa körzetében működő veszélyes hulladékle­rakó helyre-szállítják. A tájé­koztatón szó esett arról is, hogy a vállalat által kezelt mintegy 700 ezer tonna hulladékból mintegy 600 tonnára becsülhető a szárazelem mennyisége.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom