Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1992-12-18 / 348. szám

1992. december 18., péntek új Dunántúlt napló 13 Magyarországról készít tanulmányt az OECD Hiányzó szakképzés a gimnázium és az egyetem között A világ huszonnégy leggaz­dagabb, iparilag legfejlettebb országának szervezete a párizsi központú OECD. A magyar kormány felkérésére sokoldalú, átfogó tanulmányt készítenek az országról. A gazdasági élet fel- térképezése már megtörtént, je­lenleg dolgoznak az oktatási, képzési rendszer „átvilágítá­sán”. Az OECD jól képzett szakemberei több csoportban tevékenykednek. A különböző szakterületekről részletes ta­nulmányt írnak és értékes javas­latokat, ajánlásokat tesznek a szakterületek fejlesztési irány­vonalaira, struktúrájuk esetle­ges módosítására. Az OECD képviselői tegnap Pécsen tájékozódtak a felsőok­tatás, a közoktatás szerkezeté­ről, gondjairól. A szakemberek egyik csoportja a Janus Panno­nius Tudományegyetemen tár­gyalt a Pécsi Universitas három tagintézményének vezetőivel, valamint Robert Pierce ameri­kai gazdasági tanácsadóval. A delegáció vezetője dr. Soltész Péter, a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium főosztály- vezetője volt. Másik csoportjuk felkereste a Leőwey Klára Gimnáziumot, míg délután kö­zösen találkoztak a Pécs városi és a Baranya megyei önkor­mányzatok oktatási szakembe­reivel, a pécsi Távoktatási Köz­pont, a JPTE képviselőivel. A tudományegyetemen Pi­erre Laderriere és John Mallea, az OECD oktatási szakemberei tájékozódtak az Universitas egyesülésről, az egyetemek és a műszaki főiskola képzési profil­jairól. Eddigi tapasztalataik alapján megfogalmazták a ma­gyar oktatási rendszer egyik gondját, a középiskola és az egyetem közötti egy-kétéves képzés hiányát. A gazdasági szerkezet változása, fejlődése követelné a gyorsan kiképzett szakembereket, ám ez ma még csak ritkán, nehézkesen törté­nik. Az egyetemek többsége is, tisztelet a kivételnek, lassan áll rá az efféle, újtípusú oktatásra. A hiánypótló képzés segítene az érettségi után nagy számban munkanélkülivé váló fiatalok gondjain is. Pierre Laderriere úr el­mondta, az országtanulmányok körülbelül két év alatt állnak össze. Jövő év márciusában fognak hozzá a magyaroszági résztanulmányok összedolgozá­sára. Dr. Soltész Péter beszá­molt az OECD tanulmányainak sikerességéről, és kifejezte re­ményét, hogy a magyarországi elkészülte után idehaza haszno­sítani fogják a javaslatokat. B. A; Tanítványai köszöntik Bodai Józsefet Fotó: Szundi György A lépcső, amely nem vezet sehová Fotó: Szűcs Zs. Addig jó, amíg kilátástalan Turistacsalogató kilátó a szőlőhegyen? Az utolsó munkanap Elbúcsúztatták a Mecsek Táncegyüttes vezetőjét „Klasszikus Grafológia” Dr. Agárdi Tamás, a Grafo­lógiai Intézet igazgatója adott tájékoztatatót tegnap az intézet pécsi irodájában a Klasszikus Grafológia című könyv megje­lenése alkalmából. Ma tizenöt felsőoktatási intézményben há­romszázan tanulják a grafoló­giát, Pécsett igen nagy az érdek­lődés, a kilencven hallgató kö­zött külön orvoscsoport is fog­lalkozik a speciális írásdiag­nosztikával. Jó hír, hogy rövi­desen a nappali tagozatos felső- oktatásnak is része lesz a grafo­lógia szak. Dr. Agárdi Tamás meggyő­ződése, hogy az ezredforduló előtt a magyar grafológusok az európai élvonalban találhatók, már ma figyel a világ a számí­tógépes programjaikra és a gra- foterápiás módszereikre. A hazai ismeretszerzés része az a könyv, amit igen régen várnak e tudománnyal foglalko­zók, a most megjelent Klasszi­kus Grafológia című kézikönyv ugyanis gyűjteménye azoknak a munkáknak, amelyekhez már szinte lehetetlen hozzájutni. Ám fél éven belül egy jegyzet meg­jelenésére is számíthatnak az érdeklődők, amelyet valószínű­leg rövidesen tankönyv is kö­vet. A tegnapi tájékoztatón megjelentek a könyvet támo­gató cégek képviselői is, vala­mint a téma iránt érdeklődő pe­dagógusok, akik a tanításban szeretnék felhasználni az inté­zetben szerzett ismereteket, a gyerekek személyiségének fej­lesztésére. Az intézet a minden­napi élet gondjaiban is képes segíteni többek között azoknak az embereknek, akik pályavál­tásra készülnek. G. M. Hol vannak már azok a régi szép idők, amikor a kiadó nya­ralókat mindössze „Zimmer frei” felirattal reklámozták tu­lajdonosaik! Újabban kevés a turista, viszont sok a ház, így különféle furmányos dolgokkal kell megpróbálkozni, hogy oda­csalogassuk őket a portánk kör­nyékére. Például építsünk (épít­tessünk) a ház mellé egy kilátót, az azért mégiscsak valami, és ha már ott a sok német, néhányra csak ki tudjuk vetni a hálónkat! Ha jól sejtem, ez az a pont ahol a nyájas olvasó már meg is hozná ítéletét elmebéli állapo­tom zavaros voltáról, ám kérem, ne tegye! A fenti ötlet ugyanis éppen megvalósulófélben van Orfűn, a szőlőhegyen, ahol haj­dan állt már egy kis fakilátó, amit azonban az idő vasfoga ­egy gyújtogató kedvű ismeret­len segítségével - éyekkel ez­előtt végképp kikezdett. Nos, néhány nap óta a domb­tetőn lévő kis réten ott éktelen­kedik egy irdatlan vastömeg, amely odavívőjének (az egyik szomszédos nyaraló tulajdono­sának) szándéka szerint előbb-utóbb kilátóvá kellene, hogy alakuljon. Olyan aprósá­gok, mint területfoglalási és épí­tési engedély, tervek, kivitelező és finanszírozó hiánya, nem számít. Csakúgy, mint a kör­nyező üdülőtulajdonosok, az üdülőhelyi részönkormányzat, természetvédelmi és építési ha­tóságok véleményének figyel­men kívül hagyása, illetve ki nem kérése. És az is mellékes, hogy ha itt kilátó épülne, az végképp megtörné a táj idilli nyugalmát, a kis rétből előbb autóparkoló, majd rövidesen szemétdomb válna. Kovács Dezső, Orfű polgár- mestere megdöbbenve értesült e hírről, mint mondja, ők semmi­féle engedélyt nem adtak még az anyagok elhelyezésére sem. Igaz, hogy terveikben szerepel egy kilátó építése is, de csak akkor, ha erre minden érintett fél áldását adja. És akkor sem biztos, hogy pont itt, hanem azon a helyen, amit a szakembe­rek a legalkalmasabbnak tarta­nak majd erre. A polgármester most üdülő­fórum összehívását tervezi, ahol a többség dönthet, akar kilátót vagy sem. A vasroncsok ügyét pedig kivizsgáltatja, és lehet(?), hogy elviteti onnét. Miért csak lehet? Sziics Zsolt A Mecsek Táncegyüttes tag­jai, valamint a DOZSO Műve­lődési Központ vezetői és mun­katársai köszöntötték tegnap nyugdíjba vonulása alkalmából Bodai Józsefet, aki 16 évig állt a táncegyüttes élén. Még az utolsó táncpróba előtt otthoná­ban kerestük fel a neves együttes hatvanéves vezetőjét. A néptánc nem csak énekek­kel, táncokkal ismeretet meg, közelebb hozza egy-egy tájegy­ség zenéjét, szokásait, a magyar nép múltját. Beszélgetésünk alatt Bodai József mindvégig adatokat sorolt, került minden érzelem nyilvánítást, pedig már főiskolás korában együttest ve­zetett. A dombóvári táncosokat kö­zel két évtizedig irányította, majd Kecsekemét, a Kodály In­tézet következett, s utána visz- szatért Pécsre, a Mecsek Együttes élére. Egy országosan ismert együttest vett át, amely­nek új arculatot adott. A hatvanas évek évek végén, hetvenes évek elején kerültek Szerda este körülbelül fél ki­lenckor támadás érte Szolnok határában a 4-es számú főúton lévő benzinkutat. A sötétből két álarcos rontott az irodába. Egyikőjük fegyverrel arra kény­szerítette a kútkezelőt, hogy adja át a páncélszekrényben tar­tott bevételt. A rablók 300 000 forintos zsákmányukkal a régi 4-es út irányában távoztak. A nyilvánosságra a néprajzkuta­tók gyűjtései, s ez a néptánc­mozgalom megújulását jelen­tette. A hitelesség, az eredeti tánc pontosabb ismerete került előtérbe a színpadias elemek he­lyett, és Bodai József ennek szellemében dolgozott. Az együttes széles repertoárjában minden tájegység táncai szere­pelnek. A nyugdíjba vonuló ve­zetőhöz a somogyi és a sárközi táncok állnak közel, mert leg­több gyűjtése ezekről a vidé­kekről származik. Beszélgettünk a csökkenő ál­lami támogatásokról, a megvál­tozott körülményekről is. Mun­kásságát számos kitüntetéssel jutalmazták. Az elsőt, a Minisz­teri Dicséretet 1959-ben kapta, a legutóbbit, a Janus Pannonius Közművelődési Díjat 1989-ben. A próbákat ezentúl átmeneti­leg az együttes néhány tagja ve­zeti. Bodai József utolsó mun­kanapján talán egy kicsit zavar­ban volt. De mint mondta, ez a dolgok rendje, s a tánc fiatalok­nak való műfaj. P. E. rendőrség kéri, hogy aki a kér­déses időben várakozó gépjár­művet látott a kút közelében, vagy bármit tud az eseménnyel kapcsolatban, jelentkezzen tele­fonon, vagy személyesen a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályán (Szolnok, Baross út 39. Tel.: 56/372-222), vagy bármelyik rendőrnél. (MTI) Fegyveres benzinkút-rablás Vetélkedő muzsikusok Önkormányzati cégek Mohácson Szerény eredmény az első évben (Folytatás az 1. oldalról)- Mindenképpen kuriózum ez az esemény - mondta a szervező intézmény, a Művé­szetek Háza igazgatónője, Molnár G. Judit. - Pécs nem túlságosan bővelkedett zene­tudósokban. Ha egy ilyen nem mindennapi hangszeren valaki olyan eredményt tudott elérni, mint Weidinger Imre, s ráadá­sul egy kétszáz éves jubileumot is ünnepelhetünk, akkor ezt nem mulaszthattuk el. Ezen túl azt is fontosnak tartottuk, hogy a fiataloknak, a jövő művész­nemzedékének lehetőséget ad­junk a bemutatkozásra. A tegnapi nyitónapon külön sorsolták a versenyzőket, főis­kolás és akadémista kategóriá­ban. A miskolci, győri, sze­gedi, debreceni, budapesti, pé­csi résztvevők mellet egy Né­metországban tanuló diák és egy veszprémi szakközépisko­lás is fellép a mai válogatón, melyet holnap a döntő és az eredményhirdetés követ. A gá­lakoncertre és a díjkiosztásra is szombaton 18 órakor kerül sor. A verseny első napján em­lékhangversenyt is rendeztek a Liszt teremben. A 680 000 forintba kerülő rendezvényt támogatta az Al­liance Francaise, a Baranya megyei közgyűlés hivatala, a Lakitelek Alapítvány, a Buda­pesti Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola, a Magyar Hitel Bank Rt. Művészeti Alapítvá­nya, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszerve­zete, a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium, a Pécs megyei jogú város önkor­mányzata, a Szerencsejáték RT. és az Új Dunántúli Napló. Hodnik Ildikó Gy. A mohácsi képviselőtestület szakbizottságai rövidesen érté­kelik a két önkormányzati kft. egy éves tevékenységét. Az előzetes felmérésből látható, hogy szerény eredményt hoznak a cégek, de a város számára mégis hasznos ez az átalakulás. Az egykor tanácsi alapítású költségvetési üzem az év elejé­től Cívis Kft. néven működik, és az önkormányzat 75 százalé­kos részesedési aránnyal tulaj­donosa a cégnek. Az átalakulás körüli időszak­ban több jelentős személyi vál­tozás történt a cégnél, munka­köröket szüntettek meg, s az év felénél Csömör Tibor szemé­lyében új ügyvezető igazgatót választottak. Alapvetően nem a személyi változások, sokkal inkább a pi­aci lehetőségek hatására minden eddiginél nehezebben indult a gazdasági évük. Az első ne­gyedévben jószerével egyetlen munkájuk a Volán pályaudvar építése volt, ebből, valamint az előző évi árbevételükből vege­táltak. Később az elnyert meg­rendelések folyamatos elfog­laltságot biztosítottak. Mohácson kívül a térség több községében is vállaltak kivite­lezést. A főként építőipari tevé­kenységet folytató Cívis Kft. a tervezett 67 milliós árbevételét eléri. A tavalyi százhattal szemben idén nyolcvan dolgo­zót foglalkoztattak, a létszám csökkentésével nem számolnak. A Városgazdálkodási Válla­lat átalakítása folyamatban van, ez száz százalékban önkor­mányzati kft. lesz. A feladatai gyakorlatilag nem változnak, a bérlakások üzemeltetése, fenn­tartása és felújítása mellett a vá­rosban a köztisztasági teendőket látja el, építőipari szolgáltató munkát vállal, s a néhány éve megkezdett építőipari beruhá­zói tevékenységet folytatja, csakúgy mint az ingatlanbecs­lést, közvetítést, és a palackos italok nagykereskedelmi érté­kesítését. A cég számára a leg­nagyobb gondot az önkormány­zati lakások fenntartása jelenti, miután erre már nincs állami támogatás, a lakbérhátralékok pedig meghaladják a 6,6 millió forintot, ennek ellenére a gaz­dálkodásuk stabil. Százhat dolgozója az elvárt árbevételt teljesítve várhatóan másfél millió forint nettó nyere­séget termel. B. M. Kaposvár vendégjátéka Nagy várakozással tekint a pécsi közönség a Kapos­vári Csiky Gergely Színház karácsonyi, a Pécsi Nemzeti Színházbeli vendégjátéka elé, mert a bemutatásra ke­rülő darabok főszereplői va­lamennyien országos sztá­rok. Elég, ha csak kedvence­ink, Kulka János és Koltai Róbert nevét említjük a ran­gos szereplőgárdából, s máris érthető a megkülön­böztetett érdeklődés, amely most Alfonso Paso: Hazudj inkább, kedvesem! című bűnügyi komédiájának, és Frederick Loewe: My Fair Lady című musicaljének egyaránt szól. Mindkét da­rab sikerszériát fut Kapos­váron.

Next

/
Oldalképek
Tartalom