Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)
1992-12-07 / 337. szám
8 aj Dunántúlt napló 1992. december 7., hétfő KOlpol > i > i u ika 25 éve volt az első szívátültetés Christiaan Barnard 25 évvel ezelőtt, 1967. december 3-án végezte el Christiaan Barnard professzor az első szívátültetést a dél-afrikai Fokvárosban. 30 tagú csoportjával a gépkocsi balesetet szenvedett 25 éves Denise Darvall szivét ültette át az 55 esztendős Louis Washkansky mellkasába a Gro- ote Schuur kórházban. Washkansky 18 napig élt az ötórás műtét után. Az évforduló alkalmából Barnard utóda, John Odell professzor teadélutánt rendezett a kórházban. Az átültetett szívvel élő 94 dél-afrikai közül 58-an jelentek meg. Egyikük, Nicky Germishuys átadta a 94 volt páciens által aláírt köszöntő oklevelet. A megjelentek közül legfiatalabb egy 13 éves fiú volt, aki 10 éves korában esett át az operáción. Jelen volt a 67 esztendős Dirk van Zyl is, aki jelenleg a legtovább élő újszíves a világon. Neki 1971 májusában adott új szívet Barnard. Van Zyl visszaemlékezett arra az időre, amikor a fehér közösség felháborodott, mert új szívét egy feketebőrűtől kapta. Gyermekeit emiatt elkergették az iskolából. Az első szívátültetés óta eltelt 25 év megviselte mind az orvost, mind a kórházat - írja a Reuter tudósítója. Christiaan Barnard 70 éves, kezei dagadtak az izületi gyulladástól, ami miatt be kellett fejezni sebészi pályáját. A pénzhiány pedig derékbe törte a kutatást ugyanúgy, mint a szívátültetési programot a Groote Schuur kórház egykor világhírű szívsebészeti osztályán.- Ha az osztálynak szüksége van egy új szív-tüdő gépre, a kormány széttárja a karjait, s azt mondja, nincs pénz - hangoztatta Barnard.- Sohasem hallottam azonban, hogy nincs pénz, amikor a hadsereg Angolába akart menni embereket ölni. Azt hiszem, ez nagyon szomorú dolog. Azokban a napokban kérhettem volna pezsgőt és kaviárt minden műtét után, és senki sem tett volna fel semmiféle kérdést. Ma viszont nincs pénz a hajdan oly híres kórház számára. Elke Schutte, a kórház szóvivője bejelentette, hogy múzeumnak rendezik be azt a termet, amelyben Barnard az első operációt végrehajtotta. Elhelyezik ott az akkor használt műszereket is. Új vasfüggöny? Lesz-e technikai zár a magyar-osztrák határon? Lösch- nak osztrák belügyminiszter először arról beszélt, hogy nem lehet elkerülni egy ilyen biztonsági-ellenőrző övezet létrehozását, ám nem sokkal később szavainak ' félreértelmezéséről szólt ___ Ú j vasfüggöny létesülne éppen ott, ahol megkezdték a földrészünket szétszabdaló drótakadályok bontását? Ha megvalósulnának is az osztrák belügyminiszter elképzelésének egyes elemei - nem erről van szó. A klasszikus vasfüggöny, amelynek névadó keresztapja 1946-ban Winston Churchill volt, a hidegháború termékeként jött létre. Mi az indíték? A hidegháború megszűnt, de sok minden nem oldódott meg. A számtalan következmény egyike a válságok, a gazdasági nehézségek ösztönözte új nép- vándorlás. A jövő század (rém)regényét a menekültek írják, de jelentlétük már a huszadik század utolsó esztendeire is érvényes. A technikai zárlat? Megoldható ez ilyen „felületi kezeléssel"? Nem mindenkinek saját hazájában kellene olyan létfeltételeket biztosítani, hogy ne kényszerüljön szülőföldje elhagyására. Mindez felmérhetetlenül nagy, közös erőfeszítéseket kívánna. Tűz a Hofburgban Ami leégett és amit megmentettek November 26-ról 27-re virradó éjszaka Bécsben leégett a Hofburg egyik épülete. A kár felbecsülhetetlen. Beszélnek 40-50 millió schillingről, ez azonban csak becslés, hiszen itt történelmi kincsről van szó. Ha helyreállítják is, az már nem ugyanaz. A Josefsplatzra néző klasszicista épületek nem a legrégebbiek a Hofburg együtteséből - vannak 15. századbeli épületrészek, amelyek mellesleg még korábbiak felújítása, átépítése után maradtak meg. Nem csupán vigasz, de tény, hogy a Re- doutensále-bálterrhek szárny a kevésbé értékes építmények közé tartozott: klasszicista stílusban átépített fogadótermek, báltermek együttese volt ez a szárny, amelyet igen gyakran használtak a mai napig rendezvényekre, konferenciákra. Sok egyéb nevezetes esemény mellett itt írta alá 1979-ben Leo- nyid Brezsnyev és Jimmy Carter a SALT-II. megállapodást. A báltermek épületével árkád köti össze a lipicai lovak 1560-ban épült istállóját, az árkádos udvar közepén díszkút áll. Ugyancsak közvetlenül kapcsolódik a báltermek épületéhez a téli lovasiskola, amelyet 1730 táján épített Fischer von Erlach, s ahol a lipicaiak bemutatóit rendezik. A másik oldalon, a Josefsplatzra - éppen a középen álló II. József-szoborra - néz a báltermekhez kapcsolódó Nemzeti Könyvtár, Fischer von Erlach barokk alkotása, Európa legnagyobb barokk könyvtártermével. Érthető a megkönnyebbülés, hogy ezt a termet sikerült megmenteni: gyönyörű a mennyezetfreskó - Daniel Gran alkotása 1770-ből. A valaha császári és királyi könyvtár kézirattára, aláírás-, papirusz-, térképportré- és dramaturgiai gyűjteménye igen jelentős. I. Ferdinánd alapította a könyvtárat, a nagytermet VI. Károly építtette, s 1624-től kezdve minden frankfurti vásár minden könyvárusa, 1809-től Auszt- ria-Magyarország minden nyomdája elküldte ide a köteles példányt. S hogy mi minden válhatott volna a lángok martalékává? Homérosz Iliászának I. századból való kézirata éppúgy, mint a Gutenberg-Biblia néhány Corvina és más kódex. Érthető, hogy az emberek láncot alkotva, kézről kézre adva mentették a kincseket. Keskeny folyosóval kapcsolódik a tértől hátrafelé a báltermek- szárny a svájci udvarhoz. Itt van a nagykövet-lépcső, és a kincstár (Schatzkammer) is. Ez utóbbit szintén fenyegette a tűz, de sikerült mind a 1,4 termet, és az ott felhalmozott kincseket megmenteni. Ez a Hofburg legészakibb része, szép reneszánsz kapu vezet tovább - idáig nem terjedt a tűz, s a víz se okozott kárt ezen a részen. Jk Egy pillanatig úgy tűnt, veszélyben van a díszterem-szárny is, a régi és új Hof- burggal közös rész, amelyet 1958 óta kongresszusi központként használnak, s amely már a Heldenplatzra vezet, bejáratától Savoyai Jenő szobrára is rálátni. Szászi Júlia A kolozsvári Mátyás-szobor Gheorghe Funar leleplezi a táblát a Mátyás szobron. A kolozsvári Mátyás-szobor állt a középpontban az RMDSZ vezetőinek bukaresti sajtóértekezletén: több oldalról is megvilágították a történtek előzményét, hátterét. 1902-ben készült el Fadrusz János alkotása, amely a kolozsvári születésű nagy királynak állított emléket. Akkor az Osztrák-Magyar Monarchia címerét és ,.Mátyás, a magyarok királya” feliratot viselte. ■ Az 1918-as egyesülés után a címert levették. A huszas évek végén megerősödött nacionalista mozgalmak a szobor lebontását sürgették- Ekkor Nicolae Iorga történész szavainak elhelyezése a szobron mintegy áthidaló megoldást jelentett és egyes értelmezések szerint éppenséggel annak megmentését szolgálta. A román nacionalisták kifogásolták, hogy a szoborkompozíción Mátyás előtt földre helyezett zászlók között szerepel Moldováé is, holott Moldovát nem győzte le. Nicolae Iorga szavai, amelyeket 1932-ben helyeztek el a szobron, így hangzottak: „Győzedelmes a háborúkban, de legyőzetett Baia-n saját nemzete által, midőn a legyőzhetetlen Moldvát próbálta meg leigázni”. Az említett csata azonban csak egy epizód volt Mátyás és Moldova bonyolult kapcsolataiban. A második világháború után, Kolozsváron a nemzetiségek képviselői tanácskoztak a kérdésről és megállapodtak a MATHIAS REX latin nyelvű feliratban, amely senkinek az érzékenységét sem sérthette. Funar, kolozsvári polgármester eredetileg a REX szó helyébe tervezte visszahelyezni Iorga szövegét, amely a jelenlegi körülmények között természetesen egészen más értelmet nyer. A lépés erőteljes tiltakozásba ütközött - de a tiltakozás hatására a bronztábla a MATHIAS REX felirat alá került. Az RMDSZ vezetői — Domokos Géza, Verestóy Attila, a szenátusi és Tokay György, a képviselőcsoport vezetője, és mások - elutasították azt a beállítást, hogy „csak a történelmi igazság” visszaállításáról van szó. Rámutattak, hogy abszurd dolog kiragadni Mátyás nagy katonai, politikusi és kulturális életművéből egyetlen csatát, vagy egyáltalán győzelmeit vagy vereségeit, hiszen nem ezért maradt fenn a neve. Ha valami megörökítést érdemel, az a jelző, amellyel kortársai illették: „Mátyás, az igazságos”. Ha nem is a polgármestert, de a kolozsvári bírót leváltotta, amikor az korruptnak bizonyult. . . Baracs Dénes Kábítószermaffia Orosz kábítószer-kereskedők Moszkva melletti konferenciáját hiúsította meg a rendőrség. A több mint 50 őrizetbe vett alvilági személy azt tervezte, hogy az orosz fővárost érdekövezetekre osztja fel. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint a karhatalom erői egy szállodában tartóztatták le a bűnözőket, akik az orosz parlamentnek a megnyitásával egy' időben akarták megkezdeni saját(os) konferenciájukat. Az őrizetbe vett maffiatagok ellenőrzik a moszkvai és a Moszkva környéki kábítószer-kereskedelem tetemes részét. Néhányukat ennek ellenére vádemelés nélkül szabadon engedték. Nők az olasz hadseregben Az olasz kormány^elfogdta és a parlament elé terjesztette a fegyveres erők reformjára vonatkozó törvénytervezetet, amely fokozatosan hivatásos haderővé alakíthatja át az olasz hadsereget. A Salvo Ando védelmi miniszter által ismertetett tervezet szerint csökkentik a hadseregben a sorozottak létszámát, növelik az önkénteseket, számukra megnyitják a katonai pályát a nők előtt is minden rendfokozatban. Postaszolgálati bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN Újabb titkok Carlosról Nem kis fába vágta fejszéjét az a szerző, aki megírta „Carlos a vasfüggöny mögött” című könyvét, amely szinte egyidő- ben jelent meg Párizsban és Budapesten. A kötet az első számú közellenségnek tekintett nemzetközi terrorista rejtélyes „lemerüléséről” szól az egykori szocialista országokban. Liszkai László, a könyv írója felfedte, hogy Carlos 1979. márciusától 1985. szeptemberéig több alkalommal töltött hosszabb-rövidebb időt Budapesten. „Vendéglátók” és „vendég” között különös viszonylatok alakultak ki: szerették volna kívül tudni Carlost, de nem léptek fel határozottan. így lélektani hadviselés folyt: a magyar titkosszolgálat ki akarta használni Carlos félelmét az akkori nyugatnémet BND visszavágásától. Carlosnak üldözési mániája és állandó halálfélelme volt: egyébként üldözték is. A franciák például két merényletet készítettek elő: az egyik alkalommal, családszeretetére építve, Kolumbiában élő apját preparált gyógyszerekkel mérgezték, hogy rosszulléte odautazásra késztesse fiát, ez azonban nem történt meg. Német ügynökök Belgrádban álltak lesben, s akkor történt meg az a véletlen, hogy útközben az Algériából induló gép műszaki okokból kényszerleszállást hajtott végre. A fedélzeten tartózkodó Carlos már majdnem lőni kezdett, miként Budapesten is, amikor egy éjszakai bárban német beszédet hallott, azonnal pisztolyához kapott. Carlos kötelezettséget vállalt, hogy magyarországi rejtekhelyéről kiindulva nem hajt végre terrorista akciót, de ezt megszegte, méghozzá Ceausescu titkosszolgálatának közreműködésével. A sors furcsa fintora viszont, hogy a müncheni Szabad Európa Rádió román szekciója ellen tervezett robbantás végül - a rossz helyszínrajz miatt - a csehszlovák osztályt érte. A „Carlos a vasfüggöny mögött” című könyv főszereplője különben ma Szíriában él, s ha van ilyen státus, „nyugdíjas terrorista”. Úgy azonosították, hogy sikerült megszerezni egy eldobott cigarettásdobozt a damaszkuszi szállodában, ahová lányát vitte úszni. Az ujjlenyomatok megfeleltek azoknak, amelyeket a terrorista évekkel ezelőtt a dzsiddai német konzulnak küldött levelén hagyott ... Réti Ervin
