Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1992-12-06 / 336. szám

Labdarúgó NB I-II. Mindenki sztár akart lenni Siófokon „Nagyon stílusos csapat a Siófok, amely nemigen fog le­győzőre találni...” - mondta Csank János, a váciak mestere az első őszi forduló után a Sió­foki Bányászról. Ez volt au­gusztusban. A szép nyarat az­után zord ősz követte a Bányász futballcsapatának háza táján. Az együttes a 12. helyen fejezte be a félévet. Vajon hogy érté­keli a ezt Pusztai László, az NB I-ben idén debütált vezetőedző?- Voltam olyan naív, hogy a játékosállomány erejét, tudását felmérve egy támadó szellemű, bátor labdarúgást játszó Bá­nyászt álmodtam a pályára - kezdte a siófokiak szakvezetője. - Az ősz azután rádöbbentett arra, hogy labdarúgóim tudás­szintje nem teszi lehetővé azt, hogy mi kényszerítsük rá akara­tunkat az ellenfélre. Persze, egy jó adag kishitűség is közreját­szott abban, hogy a kitűzött cél­tól (az 5-8. hely valamelyikétől) elég jelentős az elmaradásunk.- Mindebből mekkora fel­elősséget vállal magára?- Úgy szokták mondani, hogy egy osztályban, ahol négy-öt nebuló megbukik, ott már a tanár is hibás. Ezért én is vállalom a magam hibáit. Azon túl, hogy túlértékeltem a játé­kos-garnitúrát - s ebben a nyári Intertotó Kupa, s több felkészü­lési meccs csak megerősített -, elkövettem azt a hibát is, hogy egy-két labdarúgónak a kelleté­nél több bizonyítási lehetőséget adtam. Néhányan ugyanis nem tudtak élni a bizalommal, éppen ellenkezőleg, visszaéltek vele. Emellett hiányzik egy meghatá­rozó egyéniség, aki összefogja a csapatot. Súlyos önbizalomhi­ány mutatkozott már az őszi idény felénél is. Ekkor egy kissé át kellett szerveznem a csapat szerkezetét, visszaáll­tunk egy biztonságibb játékra. Közben sorra jöttek a kudarcok, többen elveszítették a „fonalat”, s ekkor nagyon kellett volna egy hangadó, egy irányító. A védelemben játszók egyszerűen nem tudták feldolgozni, hogy a mellettük játszók más feladatot is kaptak, mint addig. A csatá­rok visszaesése is „túl látvá­nyos” volt ahhoz, hogy köny- nyen túltegyük magunkat rajta. Néhány mérkőzésen balszeren­csénk volt, és sérülések is hát­ráltatták a munkát. Mindezek mellett emberi oldalról is meg lehet közelíteni a gyenge sze­replés okait. Játékosaim nem vállalták fel, hogy akkor is fus­sanak, brusztoljanak, „haljanak meg” a pályán, ha nem megy a játék. Mindegyik egy kicsit sztár akart lenni. Elmentek a „nagymenők” - Fischer, Duró, Gregor -, s most ők át akarták venni a szerepüket. Holott a mai játékosállományban egyetlen ilyen típusú labdarúgó sincs! Nem is voltak alkalmasak a sztárszerep eljátszására, s sze­rintem rá is jött mindegyikük arra, hogy sehova sem vezet, amit produkálnak. — A tavasztól már egy más Siófoki Bányászt láthatunk? Újra egy küzdő, rohanó stílusú csapat lesz?- Mindenképpen változtat­nunk kell. Még a télen olyan változások is várhatók, ami né­hány játékost esetleg kellemet­Kár a kanizsai véghajráért Az elmúlt évi bajnokságban 9. helyezett Nagykanizsai Olaj­bányász NB Il-es csapatának házatáján hallatlanul bizonyta­lan helyzet alakult ki az idei küzdelemsorozat előtt. Az amúgy is szűkös állo­mány tovább csökkent, mivel elment a fiatal Vlaszák és Kol­ler, a rutinos Páli, míg a műté­ten átesett Farkasra, sem szá­míthatott jó ideig a nagy ügy­szeretettel munkálkodó Németh Lajos edző. Az egyesület leron­gyolódott pénzügyileg is, közel 10 millió Ft hiányzott a műkö­déshez. így aztán szó sem lehe­tett az egyébként szükséges erő­sítésekről, sőt egy időre Csáki kapus is bedobta a törülközőt. A csapat valahogy összeállt a rajtra, amelyhez időközben csatlakozott Grabant, Fullér és a kölcsönjátékos Skublics. Kez­detben döcögött a gépezet, majd a paksi fiaskó után „megindul­tak” felfelé. Akkor remek soro­zattal öt fordulóban 9 pontot szereztek. Közben talpcsont-tö- rést szenvedett Kepe, nem sok­kal később Kiss is harcképtelen lett. Az élcsoportban tanyázó ola­josok a végére leeresztettek, a záró 3 mérkőzésen pontot sem szereztek, így végül a 7. helyen zárták az őszi idényt 50%-os teljesítménnyel (6 3 6 18-18). Nehezen lendültek játékba, ám a 4-12. forduló között min­den energiájukat összeszedték, többségében nagyszerű soroza­tot értek el, miközben erőn felül teljesítettek. A sérülések, né­hány meghatározó játékos hiá­nya és gyengébb teljesítménye visszavetette az élcsoportos, 4-5. helyen tanyázó olajosokat, akik az őszi sorozat végére „le­zuhantak” a rendkívül szoros középmezőnybe.- A külső körülmények, a kia­lakult helyzet alapján az őszi mérleget elfogadhatónak tar­tom. Tulajdonképpen 11 embe­rem volt, megfelelő cserékkel nem rendelkeztem és nehezen tudtuk pótolni a menetközben kiesett meghatározó játékoso­kat. A véghajrát sajnálom, ami­kor megszakadt a nagy menete­lés. A szeszélyesen szereplő já­tékosok közül Csáki, Kiss, Tóth, Popovics és Fuisz azért rászol­gál az elismerésre - értékelt Németh Lajos szakvezető. Balogh Antal Korai lenne temetni a mohácsiakat Tizenkét pontjával (3 győze­lem, hat döntetlen, hat vereség ­10- 24-es gólarány) az utolsó előtti helyen zárta az őszt a Mo­hácsi FC a labdarugó NB 11- ben, ami mindenképpen alulmúlja a várakozásokat. Le­het persze sok mindenre hivat­kozni: kezdve azon, hogy az önkormányzat a nyáron több al­kalommal is visszautasította a csapat támogatását, aztán az utolsó pillanatban - hál’Isten- nek - mégiscsak meggondolták magukat a képviselők, folytatva egy csomó olyan dologgal, mely valóban hátráltathatta a felkészülést és a szereplést. De van azért itt egy mosta­nára mindenképpen alapvető­nek tekintendő kérdés. Neveze­tesen, hogy a jelenlegi játékos­gárda alkalmas-e arra, hogy hosszútávon is NB Il-ben rúgja a bőrt? A kérdés annál inkább helyénvalónak tűnik - azzal együtt is, hogy biztosan vannak, akik felháborodva olvassák —, hiszen a tavaszihoz képest ez a csapat azért egy kicsit más. S mondjuk meg őszintén: az egy Várda kivételével tulajdon­képpen nem volt, akivel erősöd­jön a Mohács. (Voltak viszont néhányan, akiknek távozása jócskán rányomta bélyegét a csapat teljesítményére ...) Rá­adásul Várda sem mérkőzéseket eldöntő góljai, csupán időnként felvillanó, kétségtelen tehetsége alapján emelhető ki az új fiúk közül. Mondhatnánk Horváth- ról is, hogy jó vétel volt - illetve mondhattuk az első három baj­Mai sportműsor LABDARÚGÁS. Pannon Kupa teremtorna, döntők: Pécs, városi sportcsarnok 7.00-tól, Sellye, tornacsarnok, Szentlő- rinc, Ifjúság úti Ált. Isk., ANK, 7.00-tól, Komló, városi sport- csarnok, 6.00-tól. Szabad Föld Kupa: P. Kinizsi - Kalocsa, Kovácstelep, 12.30. KOSÁRLABDA. NB I. nők: KSC - PVSK-Co-Order, Kecs­kemét, 11.00. NB I. B-csoport, nők: Szekszárd — Komló, Szek­szárdi 16.00. KÉZILABDA. NB I. férfiak: Tisza Volán - PMSC, Szeged, 17.00. SAKK. OB I. férfiak: Makó - PSE, Makó, 10.00. ASZTALITENISZ. Megyei ifjúsági „A 12”-ek versenye, Harkány, ált. isk., 9.30. noki után. Mert, hát azóta ... Sziebert Imre edző hiába tett meg mindent, hiszen nagy való­színűség szerint még Herrera sem hozott volna ki jobb telje­sítményt ebből a csapatból, ősszel. Mert a tavaszt illetően azért kár lenne temetni a Mo­hács FC-t. Egy jó felkészülés ugyanis sok mindent eldönthet, például azt is, bent marad-e az NB Il-ben a Mohács? Hiszen azt azért jó tudni - s ez akár bizta­tásként is felfogható -, hogy a Duna-partiak mérkőzéseik többségén balszerencsével ve­szítettek el létfontosságú ponto­kat. Tavasszal pedig ez fordítva is lehet. Illetve: most már végre úgy kell lennie. Pauska Czanka-csúcs Szekszárdi siker született Győrben a súlyemelők idei or­szágos bajnokságán. Czanka Attila, a 60 kg-os súlycsoportban 290 kg-os telje­sítménnyel aranyérmet szerzett. Ugyanakkor az ő nevéhez fűző­dik a győri verseny első új or­szágos csúcsa is: a 60 kg-os lö­késben saját korábbi rekordját 163 kg-ra javította. LELÁTÓ Pintér visszatér? Egy héttel ezelőtt nem gon­doltam volna, hogy pár nap múlva megdől a számításom, mely szerint csak két NB I-es labdarúgó-csapatnál várható edzőcsere a téli bajnoki szü­netben. Abból a kettőből ugyan még nem jött be semmi, lemondott viszont a Nyíregy­háza edzője, Kovács János és inog a kispad az újpesti Bene Ferenc alatt. Az egy héttel ez­előtt „megjósolt” két csapatnál - Vasas és Győri Rába ETO - még bekövetkezhet a közeli hetekben a csere. Nyíregyházán még nincs döntés az utódot illetően, de az tény, a legszívesebben egykori sikeredzőjüket, Temesvári Miklóst - vele jutottak fel elő­ször az NB I-be - látnák a csa­pat élén. Ellentmondó hírek láttak napvilágot Temesvári szerződtetését illetően. Van­nak akik úgy tudják, hogy né­hány apróságot kell már csak tisztázni és sor kerülhet az alá­írásra. Temesvári viszont az egyik hetilapban cáfolt min­dent, azt nyilatkozta, hogy visszatér a Maldiv Köztársa­ságba, ahol már másfél éve ő a válogatott szövetségi kapitá­nya. Igaz, azt is nyilatkozta, hogy szívesen edzősködne itt­hon, de olyan csapatnál, amely esélyes a bajnoki cím megnye­résére. Nos, a Nyíregyháza nem tartozik ebbe a kategóri­ába. A nyilatkozat ellenére nem kizárt, hogy mégis elszer­ződik a kiesőjelölthöz. * Újpesten is cáfolják az eset­leges edzőcserét, de a csütör­töki MTK elleni Magyar Kupa meccsükön megtudtam az egyik vezetőjüktől, nem eny- nyire egyértelmű a helyzet. Ha a lila-fehérek nem jutnak to­vább a kupában, akkor csak­nem biztosra vehető, hogy el­köszönnek Bene Ferenctől. Az egykori gólerős csatár, infor­mátorom szerint, túlságosan jószívű, és lehet, hogy ez lesz a veszte. S hogy az esetleges váltás esetén ki lesz az utód, azt ma még nem tudni. Szóba jött Temesvári Miklós, Vere­bes József, Mezey György is, hogy csak az ismertebbeket említsem, de az sem kizárt, hogy egykori játékosuk Nagy László tér vissza a Megyeri útra. Nagy László jelenleg az NB Il-es BKV Előre edzője. A lila-fehérek nemcsak edzőcserére készülnek, szeret­nék megerősíteni a csapatot is. Aczélt szívesen átengednék a Steaua Bucuresti csapatának, mert onnét kétjátékost is kap­nának cserébe. Aczél sem ide­genkedik a váltástól, mert állí­tólag Bukarestben az idegen- légiósokat dollárban fizetik. * Egy hete Győrben jártam, s akkor még csak tervezték az önálló futball klubot. Pénte­ken délelőtt valóság lett ebből az elképzelésből, edző viszont még ott sincs. A múlt szomba­ton győri kollégáim többsége bármiben lefogadta volna, hogy visszatér Verebes és csak néhányan említették Burcsa Győző nevét. Az újon­nan alakult klub vezetőinek névsorát böngészve viszont nagy a valószínűsége annak, hogy nem tárgyalnak Verebes­sel, hiszen az új vezetők közül nem egy azt nyilatkozta ko­rábban, hogy a Mágus túlságo­san drága egy anyagi gondok­kal küszködő csapat számára. Elképzelhető, hogy ta­vaszra alaposan átszerveződik a Ferencváros csapata. A klub vezetői nem titkolják, hogy anyagi helyzetük volt már jobb a jelenleginél és ezért néhány játékostól meg kell válniuk. Mégpedig olyanok­tól, akiknek ára van a nemzet­közi piacon. A kiárusításra vá­rók között van Lipcsei, Kuz- nyecov, Albert és Telek is. Ha a felsorolt négy játékos közül a két védő is vevőre ta­lál, akkor mindenképpen szük­séges egy középhátvéd szer­ződtetése. A legújabb pletyka szerint Pintér Attila a kisze­melt, aki annakidején nem ép­pen barátságosan vált el a zöld-fehérektől. Nem szereti a hideget az új-zélandi kerekes „ Másodállásban ” skeetlövőbajnok volt Tavaly egy nemzetközi diák cserekapcsolat keretében fél-fél évet töltött egy kapos­vári, és a pécsi Leöwey Klára Gimnáziumban Phillip Little, majd annak rendje-módja sze­rint hazatért Új-Zélandra. Eb­ben még igazán semmi külö­nös nincs, ám hogy most miért tért vissza ismét Pécsre a 19 éves, mint megtudtuk Ameri­kát, Szingapúrt, Thaiföldet, és Nyugat-Európát is megjárt fia­talember, már érdekesnek tűnt.- Lakik itt egy lány... — kezdte volna ecsetelni majd­nem kifogástalan magyarság­gal, ám ezzel mindent meg is magyarázott, úgyhogy inkább arról faggattuk, most meddig marad, és mivel tölti napjait.- Egy-két évig, talán tovább maradok. Otthon leérettségiz­tem, és orvosi egyetemre ké­szülök, előbb azonban még szétnézek a világban. Koráb­ban is kerékpároztam, 3. vol­tam az új-zélandi ifjúsági baj­nokságban, most Pécsett sze­retnék még többet fejlődni. Versenyezni csak tavasztól fo­gok, de már jelenleg is napi 4 órát edzek, most éppen köl- csönkerékpárral, mert a sajá­tomat már összetörtem. Jelen­leg angoltanításból élek, ám ha magasabb szinten akarom folytatni a versenyzést, olyan szponzort kell találnom, aki segít, hogy növelhessem az edzésadagot a munka rová­sára. Azonban a telet, a hide­get nagyon nem szeretem, fáj a térdem, úgyhogy ki szeret­nék menni Palermoba egy ki­csit edzőtáborozni. Aztán majd meglátjuk, mit hoz a jövő. Az szinte biztos, hogy jövő télre ismét hazamegyek melegedni, de tavasszal jövök vissza.-A kerékpáron kívül más sportágat nem próbáltál ki?- De igen, skeetlövésben országos bajnok is voltam. Tavaly Kaposváron is meg­próbálkoztam ezzel, de hát az ottani felszerelés nem az igazi... Itt Pécsett is voltam már kint a lőtéren, ám a moz­dulatlan céltáblára lőni nem az igazi. Én a mozgást szere­tem, egy percig sem tudok egy helyben maradni - búcsúzott, és már ült is föl a biciklire, in­dult a Mecsekre teljesíteni a napi adagot. Szűcs Zsolt Phillip Little Fotó: Szundi Aranylabdás és aranycipős egymás ellen Tekintélyes idő elszaladt már a júniusi EB-döntő óta. Szokás, hogy a torna legjobbjait valami­lyen módon elismerik. Elisme­rik idén is. Vasárnap a római AS Roma - AC Parma olasz bajnoki futballtalálkozó előtt veheti át a sorozat legjobbjának megválasztott német Thomas Hässler (AS Roma) az „Arany­labdát”, míg a svéd Tomas Bro- lin - ő a pármaiak játékosa - a „Bronzlabdát”. Emellett - a kontinensviadal gólkirályaként - az „Aranycipőt” is megkapja a duci Brolin. Az elismeréseket adomá­nyozó Adidas jó érzékkel „vitte” Rómába a ceremóniát, hiszen a két „Tamás” éppen egymás ellen futballozik majd. Hogy az „Ezüstlabdával” kitün­tetett dán Brian Laudrup mikor juthat az ereklyéhez, ez majd később kiderül. vasárnapi 7 Elekes (Siófok, jobbról) és Sal- lói (Videoton) csatája Fotó: Gerendássy Tamás lenül érinthet. Számolni kell te­hát nálunk is frissítéssel. Talán ettől három-négy régebbi, meg­elégedett futballista jobban ösz- szekapja magát. Fónai Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom