Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)
1992-12-01 / 331. szám
8 új Dunántúli napló 1992. december 1., kedd Növényvédelmi tanácsadó A dinnyefélék állati kártevői Gyümölcstermesztés - korszerűen Az oltó-vessző szedése és tárolása Nem ritka eset, hogy a már termő-korú gyümölcsfánkat szükségessé válik átoltani más fajtával, ennek okai között leggyakrabban a meglévő fa terméketlensége, egy új, jobb, korszerűbb fajta termelésének igénye, esetleg kötődési rendellenességek kiküszöbölése szokott szerepelni. Az oltás tavaszi elkészítése előtt már szükséges begyűjteni az oltó-vesszőt, ennek a műveletnek az elvégzéséhez ismertetek olyan szakmai szempontokat, amit be kell tartani az oltás sikere érdekében. Csak olyan fáról szedjünk oltó-vesszőt, amelyről saját magunk meggyőződtünk, hogy valóban a szaporítani kívánt fajta. Csak egészséges, növényegészségügyi szempontból kifogástalan, minden fertőzéstől mentes fáról szedjük, ne elégedjünk meg azzal, hogy egyes ágrészek nem fertőződnek. Szedhetjük az oltó-vesszőt télen is - mindenképpen lombhullás után -, de azt az alapszabályt makacsul tartsuk be, hogy csak fagymentes napon végezzük. Még a fagymentes napon is célszerű kesztyűben szedni, mert kezünk testmelege is okozhat károsodást. Óvatosan kell a vesszőket levágni, úgy, hogy a rügyek ne peregjenek le, ne is sérüljenek. Győződjünk meg róla, hogy a begyűjtött vessző nem fagysérült-e, a késsel a bőrszövetet elvágjuk hosszanti irányba a fatesttől, ha a kambium szövete barna, akkor fagyott, az ilyen vessző alkalmatlan oltásra. Erősebb, biztosabban beérett vesszőt nyerhetünk a korona külső részéről - az úgynevezett héjazatról - mint a korona belsejéből. Nagyon fontos, hogy a begyűjtött vesszőket jelöljük meg, címkézzük fel, így elkerülhetjük a fajtakeveredés veszélyét. Hűvös, de száraz helyen tároljuk nedves homokba az oltó-vessző kötegeket, erre a célra a meleg boros-pince, vagy különösen a szuterén nem alkalmas, ha a pincénk nem hűvös, akkor inkább a szabadba, a kertbe készítsünk vermet, úgy hogy szalmával, vagy faforgáccsal biztosítsuk a verem szellőzöttségét. Az egerek rágásától egérméreg kihelyezésével védekezzünk. A verem helyét a kertben úgy jelöljük ki, hogy az arra a részre essen, ahol legkisebb a felmelegedés veszélye. Ha csak kis mennyiség tárolásáról van szó, akkor megoldható neilon-zacskóba csomagolva a hűtőszekrénybe is, de nem a mélyhűtő-rekeszben! Ehhez csak a ház asszonyának beleegyezését kell megszereznünk, de itt is szükséges az óvatosság: ha a hűtőszekrényt le kell olvasztani, akkor arra az időre az oltóvesszőket nem tarthatjuk szobahőmérsékleten, addig másik hűtőszekrénybe kell átrakni. Buzássy Lajos Hobbikért vágy árutermelés? Vajúdik a mozgalom, minden megye keresi a helyét, hogyan tudná leghatékonyabban kifejteni tevékenységét, a társadalom javára, a hagyományokra épülő önmegvalósítás csorbítása nélkül. Ez a megfogalmazás és útkeresési jószándék csendült ki a Kertbarátok és Kistermelők Országos Szövetsége (KKOSZ) központi klubjának Budapesten megtartott ülésén. A szövetség már régen nem a hobbi kertészek, a tíz cserép muskátlit előállítók, a pár négyzetméter pázsitfüvet nyi- rogatók gyülekezési helye, hanem a szőlő-gyümölcs és zöldségfélék előállításának jóval 50 százalék feletti részese, a hízott sertés, a tejtermelés és nyúlhús stb. előállításáról nem is beszélve. A mozgalom tehát komoly árutermelést és forgalmazást segít elő. Ezért - amint az az országos tanácskozáson megfogalmazódott - nem a „kertbarát” meghatározáson van a hangsúly, hanem a mezőgazda- sági - kertészeti - termelésen. Még csak azt sem lehetne mondani, hogy „kistermelés”, mert az a gazda, aki 60-100 hektoliter bort, vagy 100 darab hízottsertést állít elő, bizony már nem nevezhető „kistermelőnek”. Ennek megfelelően az országos szövetségnek az érdekképviseleti súlya is. A szövetség képviselője ugyanis minden mezőgazdasággal - terménykereskedelemmel stb. - kapcsolatos kormányzati egyeztető tanácskozáson véleményezési és szavazati joggal részt vesz. A földművelésügyi kormányzat tehát már tudomásul vette és felismerte, hogy van egy országos mozgalom, amelyből az úgynevezett „háztáji” gazdaság, a termelés kifejlődött és ez a mozgalom gyakorlati tapasztalatokra tekint vissza, amit jó lenne kamatoztatni. Megyénkben például a hetvenes évek közepén 10 ezer kerttulajdonost és több mint 25 ezer háztáji gazdaságot koordinált a mozgalom, az Afész-ek és a tsz-eken keresztül. Zöldségtermesztési szakcsoportok alakultak és a háztáji fóliás kertészetet, a hajtatást a mozgalom önzetlen, lelkes szakemberei teijesztették el, honosították meg. Ismételten hangsúlyozni kell: kár, hogy az önkormányzatok - kevés kivétellel - ezt a nemes mozgalmat nem súlyának megfelelően kezelik és támogatják. A klubülésen Baranya bemutatkozott. Első napirendi pont volt a megyei szövetség tevékenységéről szóló beszámoló. Nagy szimpátiával kísért érdeklődéssel vették tudomásul, hogy megyénkben már túl vagyunk a megnevezési dilemmán, mi mint mezőgazdasági kistermelők szövetsége működünk. Jogi személyek vagyunk, és majd a februári országos választmányi ülésen dől el, hogy a „kisterme- lés” megnevezés megma- rad-e? Tamcsu József A dinnyetáblákat a növényi és élettani betegségeken kívül állati kártevők is veszélyeztetik. Az első „képviselőjük” már a palántanevelés időszakában megjelenhet. A lótücsök (ló- tetű), bekerülve a fóliasátrakba, foltosán tömeges pusztítást okoz a tápkockás, vagy a gyeptéglás palántáknál a gyökerek elrágásával. kiinduló fertőzési, betelepedési forrás a termesztősátorba történő tápkocka talajkeverék készítéséhez előkészített trágya. Megelőzhetjük a lótető palántakori kártételét a talajkeverék előző évben történő összeállításával és talajfertőtlenítésével. A talajfertőtlenítéshez a Galation 5G vagy a Buva- tox 5G használható. Esetlegesen ha más talaj lakó kártevőre is számíthatunk, akkor javasolható az általános talajfertőtlenítő szerek használata (Basamid 5G), de ebben az esetben legkésőbb szeptemberben el kell végezni a talajkeverék összeállítását és a telajfertőtlenítést, hogy a fitotoxikus hatást elkerüljük. Frissen trágyázott területeken is találkozhatunk a lótetű kártételével, ezért teljes területfertőtlenítés válhat szükségessé a fent említett Galation 5G, vagy Bu- vatos 5G 30-40 kg/ha dózisával. A frissen trágyázott területek több kártevőnek is kedvező feltételeket biztosítanak (cserebogárpajor, drótféreg, kerti bársonylégy stb.). A kerti bársonylégy lárváinak gyökérkártétele az idei évben szembetűnő volt a dinnyetáblákon. A kártételük a gyökerek károsítására teijed. A károsított növények hervadnak, pusztulnak. Gyakran a tőpusztulást felületesen szemlélve a fuzáriP umnak tulajdonítják. Hasonló tüneteket okoz a drótféreg kártétele is. A gyökereken 1-1,5 mm átmérőjű kerek lyukakat rág. Ellenük a védekezés csak megelőző lehet. A dinnyetermesztők többsége ezeket a kártevőket másodlagosan kezeli, pedig megjelenésére pontosan a dinnyetermesztési technológiák miatt minden évben számítanunk kell. A talajfertőtlenítés elhagyása - gazdasági okokra hivatkozva - komoly gondot okoz a termelőnek a termesztési ciklus második szakaszától. A talajlakó kártevők kártétele fokozódik a viszonylag alacsony tőszám és terület gyommentessége miatt, mivel egyetlen tápanyagforrásuk a kultúrnövény. Jó példákkal találkozhatunk az előző években a dinnyeterületeken. A talajlakó kártevők mellett egy másik talaj szinten élő kártevő - a vetési bagolypille lárva (mocskospajor) - is előfordul. Éjszakai kártevő, csak a szabálytalan lombrágásával találkoznak a termelők. Minden kultúránál előfordul po- lifág (soktápnövényű) kártevő. A fentiekben leírtak bizonyítják a nagyértékű sárga- és görögdinnye táblák talajfertőtlenítésének szükségességét. A talaj- fertőtlenítést ültetés előtt legalább két héttel a talajelőkészítés befejező szakaszában végezzük el. Felhasználható a Diazinon 5G és a Basudin 5G. Állati kártevők közül levél- és terméskártétele miatt említést érdemelnek a meztelen, csigák. Jellegzetes hámozgató rágásuk gyakran megtalálható a sárga- és görögdinnye fiatal termésén és a lombozaton. Kártételének felismerését segíti az ezüstösen csillogó nyálkanyom. Ellene a védekezést porított szuperfoszfát kiszórásával, illetve a Me- taldehid 5G csigaölőszer kijuttatásával oldhatjuk meg. A lombkártevő rovarok közül meg kell említeni a levéltetveket, takácsatkákat és a tripszeket. A levéltetvek szivogatásukkal nemcsak lombkártételt, hanem vírusvektorként vírusterjesztést is „végeznek”. A vírusterjesztés miatt a levéltetvek betelepedését kell megakadályozni. A takácsatkák „közönséges takácsatka” minden fejlődési alakja a leveleken esetleg a virágon és a fiatal termésen is” szivogat, károsítása a növénynél lombvesztésként jelentkezik. A takácsatkák növényre telepedése már a palántanevelőkben megkezdődik. A folyamatos felszaporodás miatt a virágzás időszakára már elérheti a veszélyes egyedsűrűséget. Nagymértékben hozzájárul a futások első leveleinek elvesztéséhez. Kevésbé ismert, de gyakori kártevő a dohánytripsz. Az imágó és lárva egyaránt károsít. Közvetlen kárt a sejtnedvek szivogatásával okozza, közvetve kártétele - levéltetvekhez hasonlóan - a vírusterjesztés. Szivogatásának hatására a leveleken apró, fakó foltok keletkeznek. Ezek a foltok a levélerek mentén koncentrálódnak. Szabadföldön 4-5 nemzedék fejlődik ki. A kifejlett egyedek a növényi maradványokon a talajban telelnek át. Elszaporodásuknak a tartósan meleg, száraz meleg, száraz időjárás kedvez. Védekezés szempontjából meghatározó a betakarítás - szedés - utáni növénymaradványok minél korábbi talajba forgatása, megsemmisítése. A növényvédelmi munkák végzésénél .figyelembe kell venni, hogy a dinnye leveleinek fonákára nagyon körülményes lenne - hagyományos síkművelésű termesztésnél - növényvédőszert juttatni. A felületre kijuttatott kontakt - érintő - hatású szerek hagyományos baktériumos permetezőgépek nem adnak megfelelő védettséget a kórokozók és kártevők ellen. A dinnye növényvédelménél feltétlenül a következő szempontokat vegyük figyelembe: - A levél fonákára és az indára növényvédőszert egyenletesen csak a kezdeti fejlődési szakaszban (virágzás kezdetéig) tudunk kijuttatni. - a kórokozók, kártevők ebben az időszakban már legtöbb esetben a növényeken vannak, tehát a palántakortól az első termővirágok megjelenéséig megelőző módon végzett kezelésekkel megakadályozhatjuk a károsítok veszélyes felszaporodását, elterjedését. Ebben az időszakban javasolható a folyamatos szerhatás alatt tartás valamint a nagy vízmennyiség használata. December 4-én Vajszlón a termelőszövetkezet irodaházának tanácstermében a RIJK ZWAAN holland vetőmagforgalmazó cég tart 15 órai kezdettel szaktanácsadási napot. Czigány Csaba KÁRPÓTLÁSI JEGYÉRT VÁSÁRLÁSI UTALVÁNY! Részvénytársaságunk a kárpótlási jegyeket napi árfolyam felett veszi át azoktól, akik elfogadják a CO-NEXUS álal kibocsátott vásárlási utalványt. Az utalványok Pécsett az alábbi helyeken válthatók be: AGROKER Áruház, Agrocenter Bt. Pécs, Közraktár u. 7/a. AGROKER Üzletház, Agrocenter Bt. Pécs, JurisicsM. u. 17. Mecsektrade Rt. Pécs, Nyugati Ipari u. 1. Baranya-Domus Kereskedelmi Kft. Pécs, Bajcsy-Zs. 18. Vásárlási utalványok Igényelhetők: Pécsi AGROKER Rt. telephelyén, Pécs, Megyeri u. 64. sz. alatt. Telefon: 72/26-255 Kistermelők rovatunkkal legközelebb december 15-én jelentkezünk A Kistermelők Lapjában a gombatermesztésről Mennyi üres épület van fal- vainkban a házak mellett, és mennyi üres épület van immár a volt nagyüzemek területén, amelyeket nem hasznosítunk - ez bizonyára mindenkinek eszébe jutott, aki a közelmúltban részt vett az Egerben tartott Gombatermesztési Napokon. Mert bizony gombából sokkal több elfogyhatna, fokozni lehetne az értékesítést,és akkor kihasználhatnák a termelők a még üresen álló épületeket. így kezdődött ez Amerikában is és Nyugat-Európában - győződhettünk meg John Kidder és dr. Tasnádi Gábor előadásából. És elcsodálkozhattunk azon, hogy mára milyen sokszínű választék áll a vásárlók rendelkezésére gombából a nyugati városok boltjaiban, piacain. Igen, ha a saját magunk gazdái akarunk lenni, ha vállalkozni akarunk, akkor arra is gondolni kell, hogy miként használhatjuk ki a véglegesen vagy időlegesen felszabadult ólakat, vagy miként tudunk elfoglaltságot teremteni a családtagoknak. Ebben a Kistermelők Lapja is szeretne a későbbiekben tanácsokkal szolgálni, a lehetőségeket feltárni. Ezért ne csodálkozzanak az olvasók, ha már a következő számtól kezdve, természetesen elsősorban az állattenyésztési anyagok mellett, például a gomba- termesztésről is közölnek cikket, hiszen mindez a hagyományos kistermelés, állattenyésztés kiegészítését szolgálja. A kerecsendi Korona Gombatársulás által szervezett gombatermesztési tanácskozás iránti érdeklődés a szervezőket is meglepte, a meglehetősen nagy tanácskozóterem zsúfolásig megtelt bizakodó emberekkel, tennivágyó vállalkozókkal.
