Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)
1992-12-05 / 335. szám
6 uj Dunántúli napló 1992. december 5., szombat Európai szintű klinikai kémiai laboratórium Tovább emelik az útalapot Mire költötték a benzinből befolyt milliárdokat? Batthyány - Strattmann-díj Három esztendővel ezelőtt még a Németh-kormány költségvetésében jelent meg először a benzin fogyasztói árába épített 2 forintnyi útalap, amelyet a törvény szerint az országos közúthálózat fejlesztésére illetve fenntartására kell fordítani. Azóta háromszor emelték ezt az összeget: legutóbb tavasszal, amikor a benzin árában 5 forint 20 fillér, a gázolajéban 5 forint lett ez a tétel. Mire fordítják az így befolyt mintegy 40 milliárdot? - kérdeztük Kálnoki Kiss Sándort, a közlekedési tárca helyettes államtitkárát.- Mindenekelőtt szeretnék eloszlatni egy félreértést. Az útalapba befolyt összegek 60 százalékát fenntartásra fordítjuk, ezekből fizetjük a burkolati jelek újrafestését, a táblacseréket, a szőnyegezést. Ez a pénz a forrása a mintegy 46 ezer kilométernyi árok és csatorna, 5816 híd, 30 500 áteresz javításának, karbantartásának. A téli síkosságmentesítés és hóeltakarítás mintegy 500 millió forintos költsége is ezt a számlát terheli. De hadd tegyem hozzá, hogy nemcsak az üzemanyag árában lévő forintok, hanem a súlyadóból befolyt forintok fele is ide kerül, igaz, az önkormányzatok dönteken arról, hol, mit építenek belőlük.- Mire fordították a minisztérium rendelkezésére álló milliárdokat?- Elkészült az Ml-es autópálya Tatabánya és Győr között hiányzó fél oldala, átadtuk az új polgári Tisza-hidat, kiszélesítettük a bajai Duna-hidat és újat épötettünk a 42-es úton a Berettyó felett. Csaknem elkészült a szolnoki és a mezőkövesdi megkerülő út és megindult a forgalom az MO-ás első kiloméA világ népességének több mint a fele városokban él majd 2000-ben - állapítja meg az Egészségügyi Világszervezet Genfben a hét végén közzétett jelentése. A statisztikai adatok szerint a világ kevésbé fejlett térségeiben a városlakók 2000-ben a lakosság 45, 2025-ben pedig 61 százalékát teszik majd ki.'A fejlettebb térségekben viszont ez az arány 75, illetve 83 százalék lesz. 1990 közepén a világ népesterein is. Kész az 51 -es Dunaha- rasztit megkerülő, a 82-es győri, a 67-es kaposvári bevezető szakasza, 1994-re szeretnénk átadni a győri és az érdi megkerülő utakat, jövőre pedig befejezni a szolnoki „kitérőt”.-Mi várható a jövő esztendőre?- Megkezdődik a soproni átvezető út építése, rendezni szeretnénk a határátkelők előtti útszakaszokat, hogy a kamionoknak ne kelljen lakott területen várakozniuk. Ez Tompán, Rá- bafüzesen, Röszkén a legsürgetőbb. Albertirsánál szeretnénk összekötni a 4-es utat az M5-ös- sel, hogy tehermentesüljön Pilis, Vecsés, Monor lakott területe és folytatódik az M5-ös mentén a nyomvonal kisajátítása. Ez önmagában csaknem 3 milliárd forintot leköt az útalapból. Szeretnénk, ha végre folytatódna - most már koncessziós formában - az Ml-es építése a határ irányába és megkezdődne a szekszárdi Duna-híd építése is.- Mindez azt jelenti, hogy a költségvetés teljes egészében az autósokra hárítja az útépítések, karbantartások terhét?-A költségvetésnek valóban nem lesz ilyen fejezete, de a különféle adókból - a súlyadóból, a tranzitdíjakból - származó bevételt a kormányzat várhatóan már 1994-ben közútfejlesztési célokra fordítja. De addig is szükség van a bevételek értékállóságának megőrzésére, ezért már a parlament előtt van a javaslat, hogy jövőre további egy forinttal - azaz 20 százalékkal - emeljék az üzemanyag árában lévő útalapot. Koós Tamás ségének 45 százaléka, 2,4 milliárd ember volt városlakó. Ezeknek 33 százaléka egy milliós vagy annál népesebb városokban élt, tíz százaléka pedig húsz, egyenként 8 millió vagy annál több lakosú metropolisban. 'Az előrejelzések szerint ezeknek a metropolisoknak a száma 2000-re eléri majd a huszonnyolcat. A EÜVSZ jelentéséből kiderül végül, hogy a világ minden térségében növekszik az ími- olvasni tudó felnőttek száma. Két évvel ezelőtt az akadémia és az egyetemek kapcsolatáról beszélgettem dr. Jobst Kázmér egyetemi tanárral, a POTE klinikai kémiai intézetének igazgatójával. Akkor nevezték ki az MTA orvosi osztálya elnökének, most pedig kézhez vette a Batthyány - Stratt- mann László-díjat, amely, úgymond, kicsit összegező díj is, egy életművet ismernek el adományozásával.- Életmű - díj? Mi az? Nagy megtiszteltetés, ám két gondom is van ezzel kapcsolatban. Az egyik: véleményem szerint annak, aki tisztességesen elvégzi a kötelességét, nem járna kitüntetés. Pécsen volt egyszer egy cipész, a Belmond, mindenki ismerte és tudni lehetett, hogy az a lábbeli, amit ő készített, nem fog vízhólyagokat tömi a sarkakra és el sem szakad egy-kettőre. Mindenkinek külön kaptafát csinált, s mindenki a saját lábára igazított cipőt kapott. Belmond úr ezért nem kapott kitüntetést, bár ragaszkodó és széles vevőköre maga volt az elismerés. A másik: szerintem a kitüntetéseknek akkor a legnagyobb a húzóerejük, amikor az illető alkotó munkásságának teljében van. Én, aki június óta nyugdíjban vagyok emeritusként, a kifutó pálya elejére álltam. Életmű elismerésként jó lenne például az egyetemi díszdoktori kinevezés - mondja Jobst professzor, és hozzáteszi, ha akarom meghallgatom amit mond, ha akarom, nem. ő ugyanis „örök másodosztályú állampolgár”, mert mindig mindenkinek megmondta a véleményét, s ez, mint tudjuk, még sohasem volt elismert ténykedés.- Ön kémikusként kezdte a pályáját, utána ismerkedett az orvostudományokkal. Az egyetem után kórboncnokként dolgozott, majd, úgy huszonöt évvel ezelőtt, elvállalta a klinikai kémiai intézet vezetését. Mire emlékszik szívesen az elmúlt évtizedekből?- Amikor ráálltam a „klinikai kémiai intézet vezetésére”, még nem volt se intézet, se klinikai kémia. Én azt vállaltam, hogy kialakítok egy jól működő központi laboratóriumot, s ennek, azt hiszem, eleget is tudtam tenni. A laboratórium tevékenységét európai szinten is elismerik. Ez volt a kötelességem. Ami nem volt a feladatom, de megcsináltam és büszke is vagyok rá, az az, hogy kialakítottam a klinikai kémiát, és elértem, hogy ma már az oktatásban is féléves kötelező, tárgy lett. Korábban ugyanis nem oktatták, noha a diagnosztika első lépcsője. A vidéki orvosi egyetemek is átvették tőlünk ezt a gyakorlatot, és ők is tanítják ma már. Ez a szakma, attól függetlenül, hogy nagy szükség van rá, frusztrált, nem kedvelt. S ennek az egyik legnagyobb oka, hogy míg a nyugat-európai országokban a sebészek és az ortopéd szakorvosok után a labo- rosok keresnek a legjobban, addig nálunk a lista végén kullognak.- Mivel lehet elérni, hogy mégis vonzó legyen ez a pálya?- Én azt akartam, hogy a laboratóriumban a rutin vizsgálatok kiváló ellátása mellett kutatással is lehessen foglalkozni, s ez jelentett is vonzerőt, bár a kutatásokhoz mindig kevés támogatást kaptunk. Nemzetközi tudományos kapcsolataimat arra is fordítottam, hogy eszközöket, felszereléseket szerezzek a laboratóriumnak. 1964-ben Humboldt-ösztöndíjat kaptam, s ennek hatását ma is érzem.- Ön 1982-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Milyen témakör áll kutatásainak központjában ?-Kémikus szemmel néztem a biológiát is, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy a sejtmag fehéréivel kezdtem foglalkozni. Feltűnt, hogy a nukleinsavval együtt egy histon nevű fehérje is található a sejtmagban. Ez a histon hozzátapad a nuklein- savhoz, ám mindenkit csak a nukleinsav érdekelt, s a histon- ról nem tudtunk semmit. Elkezdtem a histon hisztokémiáját kutatni. Tudományos munkámban viszont kis megtorpanást jelentett az a nyolc év, amíg rektorhelyettes voltam, mert az idő alatt a tudományra vajmi kevés energiám maradt. A histonok egyébként most élik reneszánszukat, s már köztudott, hogy a génregulációban nagy szerepet játszanak. Arról is lehet gondolkozni, hogy a histonok és a glukóz kapcsolatát tanulmányozzák, ami a diabetesben megváltozik, s esetleg szerepe lehet annak eldöntésében, a cukorbetegség örökletes-e vagy sem.- Azt mondják, egy másik vizsgálatsorozatot fejezett be nemrégiben.. .- Munkatársaimmal azt vizsgáltuk, hogyan, miként szívódik föl a' szervezetbe bejutó alumínium, illetve azt is megnéztük, miből származik a legtöbb szennyeződés. Csak néhány adatot mondanék: a magyar szódásszifonokból nagyon sok alumínium kioldódik a használatakor, de a magyar dobozos gyümölcslevek alumíniumfóliás burkolatából is kerül az italokba. Oldódik ki alumínium a hagyományos kávéfőzőkből, és rengeteg az alumínium fazekakból.- Nem említette munkája eredményeképpen a klinikai kémiai laboratórium automatizálását, számítógépes rendszerét.-Pedig tizenhét éve szervezem, hogy a számítógépes rendszer jelen legyen nálunk. Szoktak a kollégáim csipkelődni is velem, mi az oka annak, hogy csakis fiatal lányokat szeretek felvenni? Ez az oka: könnyen, jól megtanulják a számítógépes rendszert, s ha el is mennek szülési szabadságra, visszajönnek és kiváló munkaerők. Ma a rutin vizsgálatok számítógépes adatbevitellel, tárolással, és a gépek részbeni automatikus mérésével készülnek. Természetesen éberen kell figyelni a munkát, amihez hozzásegít bennünket az is, hogy két külföldi kontroll központtal együttműködünk, s így állandó visszajelzést .kapunk a munkánkról.- Melyek azok a területek, amelyek hiányoznak a klinikai kémiai laboratórium profiljából?- Az immunológiai laboratóriumi munka hiányzik. Sajnos, ezt nem sikerült megvalósítanom, pedig enélkül más klinikai tevékenységek bevezetése is meghiúsulhat. Gondolok például a szívsebészetre, de általában a transzplantációkra. A vesetranszplantáció például sokkal jobb megoldás lenne a betegek számára, mint a dialízis. Mindezt hogyan lehet elképzelni immunológiai laboratóriumi háttér nélkül? Elő kellene teremteni a megfelelő anyagi fedezetet.- Mivel tölti az idejét?-Sokat dolgozom a Magyar Tudományos Akadémián, s emeritusként is van meghatározott teendőm. Ezek mellett elvállaltam a siklósi kórház laboratóriumának vezetését. Már szereztem a számukra különböző eszközöket s örülök, hogy újra létrehozhatok, reményeim szerint, egy jól működő, korszerű laboratóriumot. De én vezetem az egyetem tudományos szakosztályát is. Ismét nincsen sok szabadidőm, de nem bánom túlzottan! Barlahidai A. Az emberiség fele városlakó Jönnek a feltörni sem érdemes készülékek Kártyás telefonok Tavaly jelent meg az utcákon az első háromszáz olyan telefonkészülék, amelybe nem kell pénzt dobni, mert előre megváltott telefonkártyával működnek. Ezeknek a készülékeknek a gyomrában nincs pénz, nem érdemes feltörni őket. Az idén ezer kártyás készüléket vett a Magyar Posta, ezek közül hatszázat a fővárosban, a többit a pécsi és a soproni igazgatóság területén szerelték fel. Néhány napja jóváhagyták az újabb kártyásítási programot, amelynek értelmében már ezekben a napokban újabb 500, majd ezt követően minden hónapban több ezer készüléket importálnak, hogy a nyári idegenforgalmi szezon kezdetére mintegy 12 ezerre növekedhessen az utcai kártyás telefonfülkék száma. A posta szakemberei felmérték az utcai telefonfülkék állapotát, s úgy találták, hogy a jelenleg üzemben lévő 21 ezer készülék többsége megérett a cserére. Vagy a nagy igénybevétel, vagy a sok rongálás miatt nem kellően üzembiztosak. A jövőre felszerelendő új készülékekkel együtt mintegy 28 ezerre növekszik majd az utcai telefonállomások száma, s tekintettel arra, hogy ezeknek a készülékeknek a többsége már visszahívható, minőségi javulás következik be a hazai telefonhelyzetben. Mint az illetékesektől megtudtuk, a kártyás telefonokon kívül úgynevezett „vandál-biztos” készülékeket is importálnak Dél-Amerikából, velük váltják ki a sérülékeny, ám hazai gyártású sárga, piros telefonokat. Kétféle kártya forgalmazását tervezik: az egyik ötvenszer öt, a másik százhúszszor ötperces egységet tartalmaz, ám ez nem jelenti azt, hogy csak ötperces beszélgetésekre használhatóak a kártyák: a készülék automatikusan törli a tarifának megfelelő „fogyasztást”. Amíg a készülékek tantusszal működtek, addig a kis rézérmék számítottak hiánycikknek, és csak trafikokban árulták őket. Most a MATAV rendelte meg a 12 millió kártyát a gyártótól, ám a Magyar Postával kell egyezkedniük, hogy az ország valamennyi postahivatalában kaphatóak legyenek. Jelenleg Budapesten mindössze 80 trafikban és kisebb árudában foglalkoznak az árusítással, de tervezik a vidéki hálózat kiépítését is. Megtudtuk, hogy a kártyás készülékeket kizárólag ikerfülkékben helyezik el, ahol az egyik készülék hagyományos, pénzbedobós marad. A tervek szerint a kisebb falvakba, vidéki városokba is eljutnak az új utcai telefonok, de természetesen csak oda, ahol már távhívás és pénzbedobós készülék is van. Statisztikai önarckép — nyugdíjasokról Elöregedő társadalom? Gyakran sajátos hazai, jelen idejű problémaként emlegetik a tényt, hogy a társadalom egészén belül folyamatosan nő az idősebb generációk száma és részaránya. A demográfiai adatok ezt meg is erősítik - ám a népesség elöregedése nem magyar „specialitás”, hanem világ- tendencia. Kivált azokban az országokban -érvényesül, ahol folyamatosan emelkedik az átlagéletkor. Nálunk a statisztikák azt ígérik, hogy a nők 74, a férfiak 65 éves korukig élnek. (Ezzel az európai mezőnyben a sereghajtók között vagyunk.) A nők egyébként mindenütt hosszabb élettartamra számíthatnak, mint a férfiak, de nem annyival (9 év!), mint nálunk. Ausztriában például 7 év (79-72) a különbség, s ugyanez a helyzet az NSZK-ban is. Az öregedéssel természetesen együtt jár a nyugdíjasok számának növekedése - a nyugdíjkorhatár függvényében. A hazai 60-55 éves korhatár Európában a legalacsonyabbak közé tartozik, s mivel az átlagos életkor is alacsony, nyugdíjasaink arányát illetően az európai középmezőnybe tartozunk. Ez év elején a nyugdíjasok és járadékosok száma 2 680 000 volt, 526 000-rel (25 százalékkal) több, mint 1980-ban. Az „obsitosok” között a többség, 59,4 százalék saját jogú öregségi nyugdíjas. A rokkantsági nyugdíjasok száma meghaladja az 575 000-et, ami világviszonylatban is igen magas arány, s a lakosság rossz egészségi állapotára utaló figyelmeztető adat. A nyugdíjasok közül minden tizedik kap özvegyi nyugdíjat, ami viszont nemzetközi összehasonlításban nem sok. Az elmúlt évtizedekben ugyanis jellemzően a házaspárok mindkét tagja dolgozott, tehát saját jogon szerzett nyugdíjat. A saját jogú öregségi nyugdíjasok nemek szerinti megoszlása 57:43 a nők javára. Ebben nemcsak a 9 évvel hosszabb élettartam játszik közre, hanem az is, hogy a nők 5 évvel korábban mehetnek nyugdíjba - s nagy részük él is a lehetőséggel. S még egy statisztikai adalék a szenior-korosztályok társadalmi súlyáról: mivel a népesség az elmúlt években folyamatosan csökkent, a nyugdíjasok és járadékosok említett 2 680 000-es tábora ma már a lakosság egészének 26 százalékát jelenti. A demográfusok szerint az ezredfordulóig ez az arány várhatóan tovább emelkedik - még a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése esetén is. Azzal számolnak ugyanis, hogy mind életmódunkban, mind egészségi állapotunkban fokozatosan kedvezőbb tendenciák érvényesülnek, s így az idősebb nemzedékek életútja is meghosszabbodik. Ny. V. Dr. Jobst Kázmér
