Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)
1992-12-28 / 356. szám
1992. december 28., hétfő uj Dunántúli naplő 7 Mire képesek az érdekvédelmi szervezetek? Dolgozói érdekek a kollektív szerződésekben Tájékozódás három vállalatnál az állapotokról Az érdekvédő munka legfontosabb dokumentuma ma a kollektív szerződés, amelyhez az elmúlt időszakban szinte minden cégnél hozzányúltak az új Munka Törvénykönyv szabályai miatt. Ám ezeknél is fontosabb, hogy a szakszervezetek igyekeztek beleépíteni azokat a fékeket amelyek biztonságot nyújtanak a dolgozóknak a cégek átalakulásának időszakára, illetve az új helyzetben esetleg más munkaadóval megkötendő kollektív szerződés aláírásáig. A keret jellegű törvény ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a munkahelyeken jóval kedvezőbb vállalati szabályozást dolgozzanak ki a munkaviszonyokra. A Hunor Kesztyű és Bőrruházati Vállalat dolgozói az átalakulásra várnak. Lovász Tamás, a Vállalati Szakszervezeti Tanács titkára (egyben az MSZOSZ-hoz tartozó Bőripari Dolgozók Szakszervezete kon- fekciós tagozatának titkára, így az MSZOSZ csúcsvezetőségének és emellett a Baranya Megyei Érdekegyeztető Fórumnak is tagja), elismerte, hogy a kollektív szerződésükben ma rengeteg módosítás van, tervezik is ezek megszerkesztését, de csak az átalakulás után, mert nem szeretnék, ha a dolgozók bármilyen kérdésben ellátás nélkül maradnának. Ezért is hosszabbították meg a vállalati dokumentumot határozatlan időre, sőt az átalakulás idején három hónapig egyik oldal sem - a munkaadó és a szakszervezet - mondhatja fel. A szerződésbe ugyanis fékeket építettek be. Komolyabb következményekkel jár a cégnek, amennyiben a dolgozóknak fel kíván mondani, és azt különösen lényegesnek tartja, hogy a felmondás idejére a vállalat nem tart igényt a munkavégzésre, mert ez lehetőséget és anyagilag is viszonylag nyugodt időszakot nyújt más munka szerzésére, bár alapvető, hogy a fizikai dolgozói körben nincs elbocsátás. A végkielégítés korábbi vállalati szabályozását most érte utol az új munkajogi törvény, és a szakszervezeti tisztségviselő igen kedvezőnek ítéli a szociális juttatásokat, mint az ebédpénz, munkaruha, nyelvpótlék, műszak- és a túlórapénzt, vagy a betanulási pótlékot, illetve a premizálás rendszerét. Tagadhatatlan, hogy a vállalat vezetésével kemény viták árán és nagy kompromisszumokkal jön létre egy-egy megegyezés különösen a bérkérdésekben, de az érdekképviselet benne van az átalakulás folyamatában. A szociális tervet a munkaadóval közösen dolgozták ki, és a szakszervezet különösen figyel a telep, vagy az üdülő eladásokra, de a vállalat vezetése kéri is a véleményét. Jó a párbeszéd a munkaadó és a szakszervezet között, amire hangsúlyosan ügyel Lovász Tamás, mert nem mindig volt így. Vállalja azt is, hogy időnként a dolgozók heves érzelmeit a szakszervezetnek kell csillapítani, amikor ugyanilyen heves, több fordulós vitákat folytat a munkaadóval. * A Dunántúli Regionális Vízmű kilenc üzemigazgatóságának dolgozóit is az átalakulás réme fenyegeti. Míg vállalati szinten négy, Pécsett három érdekképviselet szerveződött. Bóka József, a Munkástanács elnöke nem tagadja, nehéz együtt dolgozni, de nem az érdekképviseletek taglétszáma, hanem a tevékenysége alapján vár ítéletet a munkájukról. A Munkástanács - véleménye szerint - a dolgozók negyven százalékát képviseli az üzemigazgatóságnál. Több fordulót járt meg a helyi kollektív szerződés megújításának elfogadtatása. Az első lépésben nem sikerült a javaslataikat keresztülvinni. A nyáron Bóka József állt elő tervezettel, amit az ősszel írt alá a három érdekképviselet és a vállalatvezetés. Természetesen ez a kollektív szerződés is határozatlan időre szól, és Bóka József jó tárgyalási alapnak tekinti az átalakulásnál, ugyanis nagyon lényeges pontokat sikerült elfogadtatni: amennyiben a vállalati szintű intézkedés legalább ötven dolgozót érint, a vezetésnek kérnie kell az érdekképviselet véleményét, az üzemigazgatóságon pedig már a tíz főt érintő kérdésben. Igen részletesen szabályozták a rendkívüli felmondás lehetőségeit is. A Munkástanács elnöke humán-csomagot készített az átalakuláshoz, amit kerülő úton, a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztériumon keresztül tudta csak elfogadtatni. Az átalakulást előkészítő vállalati bizottságban egyébként jelen van a három érdekképviselet is. Egyet kell érteni azzal a jogásszal, aki egy tanácskozáson a vita után megjegyezte, nem szívesen lenne Bóka József munkaadója, ugyanis hegesztő létére profi módon eligazodik az érdekvédő munkát érintő jogszabályokban. Ezek ismeretében nem felesleges megkérdezni tőle, vajon a leendő igazgató kiválasztásába beleszól- hatnak-e a vállalat dolgozói? Ha Fotó: Szundi György jogilag nem is, de közvetve igen, a pályázatot elbíráló bizottságban viszont szavazati joggal rendelkezik a szakszervezet. A vállalati Munkástanács elnöke tagja a baranyai és az országos elnökségnek is, lévén az országos szervezet vízügyi' frakciójának ügyvivője. A baranyai szervezet nevet szerzett magának szakszervezeti körökben is, előfordult, hogy elbocsátott szakszervezeti vezető kért segítséget, és egy pécsi gyárban vele együtt hetvennyolc, egy mohácsi cégnél pedig tizennégy munkást kénytelen volt visszavenni a vezetés, mert a felmondás jogi szabálytalanságait kiderítette a Munkástanács. „Legalább tanulnak belőle a cégek, hogy a törvényességet be kell tartaniuk”, jegyezte meg Bóka József. * A MŐBIUSZ Rt. túl van az átalakuláson, és Sabacz László szakszervezeti titkár (az MSZOSZ-hoz tartozó Húsipari Dolgozók Szakszervezete, egyébként a szállítási üzemben szerveződött egy teljesen önálló érdekképviselet, amellyel jól együttműködnek) arról tájékoztathat, hogy a vállalati kollektív szerződést annak idején maradéktalanul elfogadta az osztrák tulajdonos. Az új törvény megjelenése után az elmúlt hónapokban számos kiegészítést beiktattak, ám a korábbi szabályozásuk eleve kedvező volt, ma egyedül az üdültetés jelent gondot a támogatás megadóztatása miatt. A privatizáció során - egy éve - a szakszervezet véleméy- nére is figyelve, száz embert bocsátottak el, de a szakszervezeti vezető véleménye szerint a cég igyekezett ezt viszonylag kedvező feltételek mellett intézni, korengedményes nyugdíjazással, illetve a természetes lemorzsolódással. Pécsett ez nem is jelentett nagy érvágást, Mágocson viszont nagyobb gondot okozott. Azonban az elmúlt hetekben negyven-ötven dolgozót vettek fel. Karácsony előtt futotta, ha szerény mértékben is, jutalmazásra. Megjegyezte, hogy a béreik a hasonló hazai vállalatokhoz viszonyítva a legjobbak között vannak. Január-februárban tervezik az új kollektív szerződés megkötését, most a dolgozók véleményét gyűjti a szakszervezet, azt már látni, hogy többen a munkaidő rendjének megváltoztatását javasolják, és ebben kemény csata lesz, mert a munkaadónak kedvező az éves munkaidőkeretben foglalkoztatás. A szakszervezet és gazdasági vezetés együtt szorgalmazta a dolgozói részvények vásárlását, ami a társaság törzstőkéjének tíz százalékát teszi ki. A tízezer forintos címletű részvényeket ezer forintért vehetik meg a dolgozók, összesen ötöt írathatnak belőle. Nagy az érdeklődés, és Sabacz László információi szerint a munkások het- ven-nyolcvan százaléka tulajdonos lesz ilymódon. Gáldonyi Magdolna Fotó: Szundi György Bepótolhatatlan a lemaradás? A mélységek felszíne Azt valóban törvényszerűnek tarthatjuk, ha évtizedeken át folyik valahol bányászat, annak a felszínen is számos nyoma van. Azt azonban, hogy ezek a nyomok milyenek, s meddig csúfítják a környék arcát, már nem lehet pusztán a „vele jár” képletbe szorítani. Különösen most már nem, amikor a környezetvédelmi gondolkodás megközelíti azt a szintet, hogy követeli a táj szépségének megőrzését, eredeti állapotának legalább megközelítő visszaállítását. Ez az egyik fő gondja a Mecseki Szénbányáknak. Szakembereik elismerik: a föld alatti bányászkodás következtében a környezet lényeges változásokat szenvedett. Meddőhányók, völgyek feltöltése, mesterséges magaslatok, természetes vízfolyások útjának elrekesztése, erózió, légszennyezés, külfejtések okozta hatalmas sebek - lehetne hosszabban és részletesebben sorolni. Ha hozzátesz- szük azonban, hogy például a meddőhányók égését csak 1980-ra sikerült megszüntetni, akkor azt is meg kell fogalmazzuk: igen súlyos hátrányokat halmozott fel a Mecseki Szénbányák a környezetvédelem területén, s ezeknek komoly hányadát még mindig maga előtt görgeti. „Égető gondjaik” most is vannak. Jóllehet, a cég már hat évvel ezelőtt kidolgozta a veszélyes hulladék gazdálkodásának rendjét, ez megoldást nem jelentett: a szénbányáknál évente keletkező mintegy 450-500 tonna veszélyes hulladék ötödét ideiglenes tárolókban tartják. Szóba került korábban egy vállalati átmeneti tároló megépítése, de ez a szükséges pénz hiánya miatt elmaradt. így amikor arra keressük a választ,hogy most mit tudnak csinálni ezekkel a veszélyes anyagokkal, gyakori fordulat a válaszban: szeretnénk, igyekszünk ... Vélhetjük: van egyéb gondja is a szénbányáknak, mint rangján kezelni a környezetvédelmet. A szembeállítás nem újkeletű, mert már 1990-ben készen lett a vállalat liász-programja lezárásának és szerkezetátalakítási programjának környezeti hatástanulmánya. Ez ugyan részletesen foglalkozik a különböző gondokkal, problémákkal, ám bizonyos: akik közvetlenül érintettek a cég tevékenysége okozta környezeti rombolásban, szenvednek ettől nap mint nap, vagy hosszabb távon, aligha tudnak valamit is mutatni, ami az utóbbi két évben veszélyforrások megszűnését bizonyítaná. Tehát az sem véletlen, hogy a Mecseki Szénbányák és a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igen komoly és komor hangvételű levelezésben áll egymással: a hatóság egyre türelmetlenebbül figyeli a szénbányáknál lendületesnek aligha mondható rekultivációt, a környezeti ártalmak megszüntetését eredményező valódi munka felgyorsulását. Vélhetően: a megfelelő gondolkodás hiányát is. M. A. Rehabilitált bányászok az asztmás gyermekekért Kórházat építenek Tapolcán Az asztma lassan népbetegség lesz. Rohamosan terjed a gyermekek között is. Tapolcán a kórház barlangterápiás osztályán csaknem egy évtizede gondozzák a város asztmás gyerekeit klimaterápiával, jógával, sporttal, gyógytornával, zenével, speciális tréninggel, nyári táborokkal és sok-sok játékkal. Az eredményeket látva a kórház orvosai úgy döntöttek alapítványt hívnak életre, hogy az ország többi részéből is eljuthassanak Tapolcára a légúti megbetegedésben szenvedő gyerekek. Befogadásukra egy minden komforttal és szakmai igénnyel berendezett intézetet építenek, amelyben egyszerre 40 gyerek tölthet el egy-egy hónapot. A város ingyen adott közművesített teleket. Az induló tőkét ipari ágazatok, vállalatok, cégek, magánszemélyek adták össze. A kórház építését támogatja a Népjóléti Minisztérium és több szaktárca is. Az Uránipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége is segítséget ígért, valamint egy német-magyar cég is. A Tapolcai Gyógy- barlang Baráti Köre az Asztmás Gyermekekért alapítványához, mint kivitelező csatlakozott a szentlőrinci Rehabilitációs Technika kft.- Dr. Horváth Tibor főorvos egész életét az asztmás gyermek betegek gyógyítására áldozza, nevéhez fűződik az alapítvány is - mondja Szemán István, a Rehabilitációs Technika kft. ügyvezető igazgatója. Havonta 40 gyerek gyógyítására lesz lehetőség, ha felépül a' kórház. Ez teljesen újfajta intézmény lenne, mert tantermek is helyet kapnának benne. így a gyerekek nem maradnának el a tanulásban sem. Véletlenül kapcsolódtunk be ebbe a munkába. A régi kivitelező, ugyanis építtetett velünk egy tekepályát, aminek a munkadíját a mai napig nem fizette ki. Utánaérdeklődtünk a cégnek, és akkor hallottunk arról, hogy Tapolcán is van egy beruházásuk, egy gyermekkórházat építenek. Az is a tudomásunkra jutott, hogy nem megy minden a legnagyobb rendben. Amikor felbontották a volt vállalkozó szerződését, azonnal elvállaltuk a munkát. Nyolc hónap alatt szeretnénk befejezni az építkezést. November 30-án elkezdtük az épület téliesítését, a tetőre és az ablakok helyére fóliákat tettünk. Azonban még nem kaptuk meg a tervrajzokat, ezért tényleges munkát még nem tudunk végezni. Az új évet már Tapolcán szeretnénk kezdeni. A terveink szerint egy hetet ott dolgozunk és egy hétig itthon leszünk. A szentlőrinci Rehabilitációs Technika kft. két éve működik, ilyen cég az országban nincs még egy. Tagjai maguk is megváltozott munkaképességű emberek, még néhány éve a MÉV-nél dolgoztak. A rehabilitáció legfőbb elemének a megmaradt egészség legjobb hasznosítását tartják. Abból elegük volt, hogy portásként, éjjeliőrként dolgozzanak. Véleményük szerint egy 35-45 éves ember nem alkalmas még arra, hogy csak a postást várja. Ezért alapították meg a kft-t saját magunknak. A kórház megépítése szívügyük, az elvégzett munka egy részének ellenértékét az alapítvány javára fizetik be.- Szeretnénk, ha ebben az egészségügyi intézményben felnőtt rehabilitációs részleg is működne az asztmások, vagy légzésfunkciós megbetegedésben szenvedők részére. Jó lenne, ha a betegség megelőzéseként a légutakra veszélyes munkahelyeken dolgozók a gyógybarlangban tölthetnének hosszabb-rövidebb időt, vagy az utólagos rehabilitációjukat , végeznék itt. Ha ezzel csak annyit tudunk elérni, hogy hosszabb lesz ezeknek az embereknek az élete, már sokat tettünk. Sz. K. Gazdasági lassulás várható Az európai és a japán gazdasági lassulás miatt jövőre a vártnál jóval kisebb, legföljebb 2 százalékos lesz a világgazdaság növekedése - vélik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői. Korábban egybecsengő nemzetközi vélemények 3 százalékosra tették a jövő évi világgazdasági növekedést. Emiatt az amerikai gazdaságnak is a vártnál keményebb feltételekkel kell megküzdenie - folytatja a jelentés, amelyet a The New York Times ismertet. Ennek ellenére elképzelhető, hogy az Egyesült Államokban jelentős növekedést jegyeznek majd jövőre, a munkanélküliség aránya viszont várhatóan 7 százalék fölé emelkedik. Az USÁ-ban 3, Németországban és Nyugat-Eu- rópában 1, Japánban pedig 2,5 százalékos növekedést várnak.
