Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1992-12-17 / 347. szám

8 aj Dunántúli napiö 1992. december 17., csütörtök Dr. Sepsey Tamás államtitkár a kárpótlásról „Érdemes várni, a földnek ára lesz” Az igények 40 százaléka hiányos, kérjük a szakemberek segítségét Kettő plusz hároméves gazdasági képzés a Zsolnay-iskolában Kicsinek bizonyult a pécsi Lenau ház nagyterme a kedden este tartott kárpótlási fórmhoz. A nagy érdeklődés nem volt a véletlen műve, hiszen a fórum vendége nem más volt, mint a téma legmagasabb szintű hazai vezetője, dr. Sepsey Tamás ál­lamtitkár, az Országos Kárpót­lási és Kárrendezési Hivatal el­nöke. 400 ezer igény elbírálása A rendezvény keretében a vendég először átfogó informá­ciót adott a hazai kárpótlás me­netéről. Az államtitkár beszá­molt arról, hogy országosan mintegy 400 ezer igény elbírá­lása van folyamatban. Eddig 23 milliárd forint értékben bocsá­tottak ki kárpótlási jegyeket, a hivatal elnöke 60 milliárd fo­rintra becsüli az első kárpótlási törvény alapján várhatóan for­galomba kerülő jegyek értékét. Az államtitkár ígéretet tett arra, hogy jövő év nyaráig - Ba­ranyában előbb - elbírálják a vagyoni igények többségét, szeptember-októberig pedig meglesznek a szövetkezeti föl­dekből kijelölt árverések is. Ez utóbbiak üteme a Földhivatal kijelölési munkálatainak idő­igényétől függ. Az állami föl­dekre 1993 után is lehet még árverezni. Dr. Sepsey Tamás a baranyai hivatalhoz hasonlóan fölhívta az új tulajdonosok fi­gyelmét arra, hogy aki három éven belül értékesíti kárpótlási földjét, annak utána jövedele­madót kell fizetnie. Az adó alapját pedig az Illetékhivatal állapítja meg, így az is előfor­dulhat, hogy valaki többet adó­zik a földje után, mint amennyi pénzt kapott érte. Ugyancsak az Illetékhivatal állapítja meg az átírási illeték összegét és nem a szerződött ár alapján. Az állam­titkár szerint érdemes várni az értékesítéssel, mert mint mondta, „a földnek ára lesz”. A tájékoztatóban elhangzott, hogy mintegy 300 ezer politikai igényt nyújtottak be, amelyek­nek szintén megkezdődött az elbírálása. Közülük soronkívü­liséget élveznek az „élet elleni” igények, míg a többit a beérke­zés sorrendjében bírálják el. Az államtitkár felhívta a fi­Az Európai Közösséghez való csatlakozás egyik feltétele a fogyasztóvédelem megfelelő színvonalának elérése. A ver­senyhivatal nemrégiben össze­hívta a fogyasztóvédelmi egye­sületek és főfelügyelőség mun­katársait - fennállásuk óta elő­ször - ,hogy megbeszéljék az együttműködés lehetőségeit.- Nagyon nagy szükség lenne arra, hogy Pécsett valahol egy központi helyen közösen nyissunk egy panaszirodát a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelő­ség Baranya Megyei Felügyelő­ségével - mondja Jakabos Zol­tánná, az Országos Fogyasztó- védelmi Egyesület Baranya Megyei Szervezetének elnöke. - Sokkal gyorsabban intézhet­gyelmet, hogy nagyon sokan adták be kárpótlási kérelmüket gyermeki jogon, így azonban nem, esetleg házastársi jogon bírálható el kedvezően. Keve­sen élnek viszont a nemzetgon­dozási díj lehetőségével, amit szülő, özvegy, illetve árvaellá­tásra jogosult gyermek vehet igénybe. Feltétele, hogy a halá­lesetet, illetve egészségvesztést az egykori magyar hatóság, il­letve politikai önkény okozta. Ennek a formának érdekessége, hogy nincs jogvesztő határideje, ha visszavezethető az egészség- ügyi ok, később is lehet igé­nyelni. A formanyomtatvány­hoz szintén a postahivatalokban férhető hozzá. Ez a kárpótlás csak Magyarországon élő ma­gyar állampolgárt illeti meg, úgy is, ha a sérelem idején nem volt az. Várhatók újabb jogszabályok Az elnök szomorúan konsta­tálta, hogy minden felhívás és propaganda ellenére a beérke­zett igényeknek mintegy 40 százaléka szorul hiánypótlásra. Ezért kérte, hogy az ügyfelek pontosan töltsék ki az igénylő­lapokat, ebben kérhetik szak­emberek segítségét is. Ellen­kező esetben a hiányok lassítják az ügyek intézését. Az államtitkár leszögezte, hogy bár a folyamat beindult, még nem lezárt a hazai kárpót­lás, kiterjesztésére újabb jog­szabályok várhatók. A kormány rövidesen tárgyalni fog a Rá- kosi-féle munkaszolgálatosok nyugdíjkiegészítésének mérté­kéről, várhatóan jövő tavasszal kerül napirendre a párizsi béke- szerződések következtében el­veszett külföldi ingatlanok, leté­tek, betétek ügye. Dr. Sepsey Tamás azt is szorgalmazta, hogy javuló gazdasági helyzet esetén nem szabad lemondani egy nagyobb mértékű kárpótlás­ról sem. Előadása után a vendég szak­értő számtalan kérdésre vála­szolt. Gyakran felmerülő prob­léma, hogy a földalap-kijelölés­nél az igénylők nem képviselik elég rátermetten, illetve hozzá­értéssel saját érdekeiket, amiből később hátrányaik származhat­nak. Az államtitkár ezért azt nénk a hozzánk fordulók pana­szos ügyeit. Fontosnak tartom még a vásárlók folyamatos tájé­koztatását a jogaikról, lehetősé­geikről, ugyanis nekik kell első­sorban önmagukat megvéde­niük. Eddig viszonylag egysé­gesek voltak az árak, vagy megközelítően hasonló össze­gért lehetett vásárolni. Azonban amióta az árakat liberalizálták teljes lett a káosz, nagyon sok reklamáció érkezik. Megkeres­tük a lakásbérlők, a nyugdíjasok egyesületét, is, hogy segítsenek nekünk, hogy minél több in­formáció alapján végezhessük a vizsgálatainkat. A Fogyasztó- védelmi Főfelügyelőség Bara­nya Megyei Felügyelőségének munkatársaival közösen is vég­kérte, hogy az egyeztetők meg­állapodás esetén minden eset­ben aláírásukkal lássák el a do­kumentumokat, illetve kérjenek fel szakértőt képviseletükre. Az érdekeik ellen született határo­zatokat pedig azonnal felleb­bezzék meg. Ugyanez vonatko­zik arra az esetre, amikor más szerepel a térképen, és más a va­lóságban. Ugyancsak gyakori kérdés volt a jegyeknek az önkor­mányzati bérlakások tulajdonra váltására való felhasználása. Az államtitkár ismertette, hogy a lehetőség a kárpótolt személyé­hez kötött, azonban jogilag le­hetséges olyan megoldás, hogy gyerek, unoka kerüljön tulaj­donba, míg a kárpótolt (aki kifi­zeti a megállapított összeget) a lakás haszonélvezője marad ha­láláig. Érdemes gondosan odafi­gyelni az árveréseken vállalt té­rítési kötelezettségekre, legye­nek körültekintőek az emberek valamennyi szerződés aláírása­kor. Ugyancsak fontos kérdés volt az árverésre kijelölt erdők helyzete. Az államtitkár határo­zottan kijelentette, hogy a volt gazdálkodó egységeknek fát váló- gatni a kijelölt területekről nem lehet. Számos németajkú település lakóinak kérdése volt, hogy mi­ért nem jár kárpótlás a volt NDK-ba kitelepített, onnan esetleg hazaszökött polgárok­nak. Az elnök véleménye sze­rint nincs remény ezeknek az embereknek a kárpótlására. Az emberek tájékozatlanok Az éjszakába nyúló fórom komoly tanulsága volt, hogy az emberek gyakran mennyire tá­jékozatlanok a kárpótlási ügyekben. A kérdezők többsége olyan, az ügyük menetét eddig halasztó technikai kérdésekkel bombázta az államtitkárt, ame­lyekre könnyedén választ kap­hattak volna, ha telefonon, vagy személyesen felkeresik a bara­nyai hivatalt. Míg a vendég jó- néhány esetben magára vállalta egy-egy ügy kivizsgálását, sok­szor helyben született megoldás a kérdezők és a megyei hivatal szakértői között kialakult be­szélgetés nyomán. Kaszás E. zünk ellenőrzéseket. Nem sike­rült azonban kapcsolatot terem­tenünk az önkormányzatokkal, legalábbis a városokban. A leg­több esetben még a tájékoztatá­sunkat sem hajlandóak meg­hallgatni, nemhogy segítenének egyes esetekben.' Az Országos Fogyasztóvé­delmi Egyesület Baranya Me­gyei Szervezet 1993-ban első­sorban a jótállás, a szavatosság, az alkatrészellátás, a diszkontá­rusítás területén szeretne célirá­nyos vizsgálatokat végezni. Kü­lön elemzik a kommunális és közüzemi-, valamint a javító­szolgáltatások számlázási rend­szerét, a panaszok elintézésének módját. Állandóan napirenden tartják az importáruk magyar Bankot alapít az OTP Az Országos Takarékpénz­tár Rt. fejleszteni kívánja az önkormányzatoknak végzett tevékenységét, és ennek kere­tében egy új bankot hoz létre, aminek többségi tulajdonosa lesz - jelentették be a pénzin­tézet tegnapi sajtótájékoztató­ján. Az OTP fejlesztési tervei között szerepel, hogy tovább kívánja bővíteni a folyó­számla-tulajdonosok befekte­tési lehetőségeit, az egy ré­szüknek igénybe vehető bank- jegykiadó automatákat pedig közös hálózatba kötik. Az OTP jelenleg is az ön- kormányzatok többségének számlavezetője, de a későbbi­ekben tovább szeretné bővíteni a tevékenységét. Ennek kereté­ben jövőre valószínűleg új pénzintézetet alapítanak, ami­nek a tervek szerint 51 százalé­kos tulajdonosa lesz az OTP. Az új bank nem az önkormány­zatok számlavezetését venné át- ez a bank tevékenységének túlzott szétaprózása lenne -, hanem elsősorban regionális fejlesztéseket finanszíroznak. A folyószámla-tulajdono­soknak újabb lehetőségeik lesz­nek. A számlán levő pénzt most már nem csak havonta egyszer- 26-án - lehet lekötni, hanem bármikor. A tulajdonos nyilat­kozhat úgy, hogy a lekötése fo­lyamatos, azaz a lejárat után újra automatikusan lekötődik a pénze. Az adatfeldolgozási rendszer tökéletesítése révén később már naprakész információhoz jut­hatnak a tulajdonosok, nem úgy mint most, amikor gyakran csak több hetes információjuk lehet. A korszerűsítés során fokozato­san közös hálózatba kapcsolják a bankjegykiadó automatákat, aminek az lesz az egyik nagy előnye, hogy tovább csökkenti a visszaélési lehetőségeket. (Mint ismeretes, tavasszal több tízmil­lió forint értékű kárt okozott az a bűnöző, aki a mágneskártya kódjának átprogramozásával jogtalanul vett fel pénzt az au­tomatákból.) A sajtótájékoztatón ismertet­ték az új lakáshitel-koncepciót is (Világgazdaság, 1992 de­cember 9., 1. oldal). Lényege: az adós a jövőben nem előre meghatározott összegű törlesz­tőrészt fizet, hanem annak mér­téke fokozatosan növekszik.+A nyelvű használati útmutatóval történő ellátásának ellenőrzését. A banki szolgáltatásokban és a biztosítási tevékenységeknél is szeretnék feltárni a fogyasztó­kat Hátrányosan érintő eljáráso­kat.- Nagyon sok gond van a ka­talógus utáni mintavásárlások- kal, a csomagküldő szolgála­tokkal. Az utazási irodák ajánla­tait is szeretnénk megvizsgálni, ugyanis már több bejelentés ér­kezett, hogy a meghirdetett program abban a formában nem felel meg a valóságnak. 1994. az ENSZ-ben a Család éve lesz. Ezért a bébi- és gyermekruhá­zat, gyerek-élelmiszerek, játé­kok vizsgálatát végezzük el nemzetközi felkérésre. Sz. K. A pécsi Zsolnay Vilmos Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkás- képző Iskola lassan már négy évtizede a szakmunkásképző iskolától a kereskedelmi és vendéglátóipari integrált szak- középiskoláig, szakemberek ez­reit képezte a magyar gazdaság számára. Mindegyik iskolatípusban képzettek megállták helyüket a szakmai életben. Mégis, a nyolcvanas évekre feszültté vált a helyzet, a túlzott szakmai spe- cializáció és a vele együttjáró elavuló szakmai anyag arra késztette az iskolát, hogy kor­szerűsítse a képzés tartalmát és struktúráját. így került sor arra, hogy 1991-től bevezették az öt­éves időtartalmú integrált kép­zést. A következő tanévtől további korszerűsítést kívánnak végre­hajtani. Az integrált képzésüket további választási lehetőséggel kívánják bővíteni. így az iskola kettő plusz hároméves gazda­sági szakkal bővül. A gazdasági szakközépisko­lai képzés lényege, hogy a tanu­lók az I. és II. évben gazdasági alapképzésben részesülnek, majd a II. év végén készség, ké­pesség és teljesítmény alapján választhatnak, hogy az iskola melyik ágazatán kívánják foly­tatni tanulmányaikat a követ­kező három éven át. Lehetőség van gazdasági ügyintéző és üzleti ügyintéző ágazatra szakosodni és második idegen nyelvet felvenni. Az Állami Biztosításfelügye­let kimutatása szerint jelenleg 13 biztosítóintézet, pontosab­ban részvénytársaság működik az országban; a biztosító egye­sületek száma 11,- ilyent önse­gélyező alapon zömében a vas­utasok hoztak létre. Emellett több mint 100 biztosítási alkusa is engedélyt kapott a kötvények terjesztésére, a szerződések megkötésére. Az országban hét - a pénzügyminiszter által en­gedélyezett - külföldi biztosító képviselet működik, többségük osztrák, illetve német. A Magyarországon működő biztosítók közül egyedül az Ex­portgarancia Biztosító Rt. kínál mindössze egyféle módozatot, éspedig vagyonbiztosítást, az ÁB-Aegon Rt., valamint a Ge­nerali, a Hungária és a Provi­dencia Biztosító valamennyi biztosítási ágazatban az életbiz­tosítástól a viszontbiztosításig tevékenykedik. Kötelező gép- járműfeíeíősség biztosítással hat biztosító foglalkozik. A tár­saságok több mint 12 ezer em­bert foglalkoztatnak, s legtöb­ben - több mint hatezren - még mindig az ÁB-nél dolgoznak. Ugyanakkor a legtöbb irodát - számszerint 215-öt - a Hungá­ria Biztosító működtet az or­szágban, az újonnan alakult tár­saságoknak sok esetben csak egy kirendeltsége van. A társaságok összes díjbevé­tele az elmúlt évben 59,8 milli­árd, kárkifizetésük pedig 51 milliárd forint volt. A lakosság birtokában lévő kötvények száma folyamatosan csökken: A gazdasági ügyintéző gaz­dasági elemző, döntéselőkészítő és ügyfélszolgálati munkára lesz képes. Az üzleti ügyintéző gazdasági összefüggések meg­látására képes döntéshozó, az üzleti életet szervező munkára válik alkalmassá. Mindkét szakágazat korszerű kiegészítő anyaga: az üzleti magatartás és protokoll, a vállalkozási - és az alkalmazott számítás - techni­kai ismeret. Ötödévben további korszerű, de speciális ismeretek megszer­zésére is lehetőség van. Az igé­nyektől függően pl.: biztosítási, államigazgatási, adózási stb. ismeretek. Negyedik év végén a tanulók gazdasági érettségit tesznek magyar nyelv és iroda­lom, történelem, matematika, gazdaságtan tárgyból és egy idegen nyelvből. Az érettségizett tanuló to­vábbtanulhat a felsőoktatásban, de folytathatja tanulmányait az ötödik éven is. Egyébként az ötödik évben a korábban válasz­tott ágazatnak megfelelő szak­képzés folyik és a tanulmányo­kat képesítő vizsga zárja. (Mindkét ágazaton külön nyelvvizsgát is tehetnek a tanu­lók.) A Zsolnay Vilmos Kereske­delmi és Vendéglátóipari Szak­közép- és Szakmunkásképző is­kolában az 1992/93-as tanévben már másodikosok azok a tanu­lók, akik elsőként fognak vé­gezni az új típusú és megújult szakmai tartalmat hordozó isko­lában. míg 1990-ben 9,6 millió volt, tavaly már alig haladta meg a 8,3 milliót. A díjtételek legna­gyobb» hányadát, csaknem 30 százalékát a kötelező gépjármű­felelősség biztosítások díjai tet­ték ki. A tájékoztatóból megállapít­ható, hogy a kifizetett kártérí­tésből legtöbb a gépjármű-tö­résre jutott, több mint 9 milliárd forinttal, s ezt követik a betöré­sek 8,7 milliárd forinttal. Jelen­tősen, csaknem felére csökkent viszont egy év alatt az állatká­rokra kifizetett összeg, s ugyan­csak kevesebbet fizettek ki ár­vízre, illetve téli fagykárokra, vagy homokverésre, mint az elmúlt években. Az életbiztosí­tási térítések több mint 2,5-sze- resükre emelkedtek, a betegbiz­tosításokra alig többet fizettek ki, mint három évvel korábban, s ugyanez vonatkozik a baleset- biztosítási szolgáltatásokra is. Az összeállítás számot ad ar­ról is, milyen eredményekkel zárultak a biztosítók ellen indí­tott panaszügyek, illetve perek. Az érdemben elintézett pana­szok száma az elmúlt évben 10 236 volt, kétszer annyi mint egy évvel korábban. Mind a jo­gos, mind a megalapozatlan pa­naszok száma duplájára emel­kedett. A peres ügyek száma megközelítette az 1700-at, az esetek nagyobb százalékában a biztosítók nyerték meg a pert. Összesen 453 millió forint ér­tékben pereskedtek a biztosító intézetek az ügyfelekkel, 162 millió forintot kellett kifizet­niük a vesztett perek során. Eló'térben a fogyasztóvédelem Panaszirodát kellene nyitni Pécsett Gyorsabban intézhetnék a hozzájuk fordulók ügyeit Szaporodó biztosítók, csökkenő ügyfelek

Next

/
Oldalképek
Tartalom