Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1992-12-15 / 345. szám

1992. december 15., kedd aj Dunántúli napló 7 Zsolnai Józseffel nem(csak) a Zsolnai-programról .Mindig az evidenciákra szoktam rákérdezni” 99' Japánnal könnyű? Munkavállalás Ausztriában Ausztriában a jövő évtől csökkentik az országban fog­lalkoztatható külföldieknek a hazai munkaképes lakossághoz viszonyított arányát, ez azon­ban a kelet-európai munkavál­lalók számára akár több mun­kaalkalmat is jelenthet. A megnövekedett kelet-európai esélyek oka, hogy a jövő évtől, az Európai Gazdasági Térről szóló megállapodás életbe lé­pésével, az Ausztriában mun­kát vállaló EFTA-, illetve EK-állampolgárok nem tekint­hetők többé külföldi munkavál­lalónak, így az ő összekvótán belüli, jelentős részarányuk el­vileg akár kelet-európaiakra is átszállhat(na). Ez az Ausztriá­ban dolgozó külföldek számá­nak megugrását eredményez­hetné. Ezért döntöttek úgy, hogy a külföldi munkaválla­lóknak a munkaképes hazai la­kossághoz viszonyított arányát az eddigi 10 százalékról 9 szá­zalékra szállítják le. Csúcsszuper frigó Már csak két vállalat maradt versenyben annak a 30 millió dolláros jutalommal járó pályá­zatnak a megnyerésért, amelyet amerikai áramtermelők írtak ki a szuperhatékony és ózonbarát hűtőszekrény kifejlesztésére - jelentette a Reuter. A megma­radt jelölteknek, a Whirlpool- nak és a Frigidaire Co-nak való­színűleg júliusig kell még vár­niuk a végeredményre, a fo­gyasztóknak viszont 1994-ig a csúcsszuper frigóra. A program célja olyan hűtő- és/vagy fa­gyasztószekrényt előállítani, amely jelentős energiát takarít meg és nem bocsát ki ózonrom­boló gázt. A cseh gazdaság A cseh kormány fokozatos gazdasági teljesítményjavulást vár jövőre, kiegyensúlyozott költségvetési mérleget, és a bruttó hazai össztermék (GDP) 1-3 százalékos növekedését - jelentette ki Ivan Kocamik cseh pénzügyminiszter a prágai par­lamentben. A miniszter hangsú­lyozta, hogy az élénkülés jelei már az idén mutatkoztak: ilyen jel volt az építőipar teljesítmé­nye, a 2 százalékos ipari terme­lésnövekedés és az emelkedő kiskereskedelmi árak. Az inflá­ció szerinte 17, a munkanélküli­ség aránya 10 százalék alatt ma­rad jövőre. Az Országos Közoktatási In­tézet Iskolakultúra címmel kia­dott folyóiratának ez évi 6-7. számában egy szigorú logikai rendben felépülő „étlap” kínála­tából szemelgethetünk, amely nem kevesebbre vállalkozik, minthogy a magyar közoktatás minőségi megújításának szak­mai programjára adjon javasla­tot. A kiadványban olvasható program Zsolnai József irányí­tásával született, a szerzők és szerkesztők közt Csizmazia Sándor, Géczi János, Heffner Anna, Kiss Éva, Nagy Sándor és mások nevével. Zsolnai József nyelvi kommunikációs prog­ramja, törökbálinti kísérleti is­kolája révén vált ismertté, most az Országos Közoktatási Intézet igazgatója. A napokban a Janus Pannnonius Tudományegyetem Nevelési Tanszékének oktatói­val találkozott.- Tanár úr, tulajdonképpen hol tart ma a törökbálinti prog­ram és meghatározhatók-e rö­viden a kísérlet elvi sarokpont­jai?- A tizenkét évfolyamos tö­rökbálinti iskolában az első. végzős osztályok diákjai jövőre érettségiznek. Vizsgához szo­kott gyerekek, hiszen a tudásuk­ról, teljesítőképességükről több alkalommal is számot kell ad­niuk. Képességfejlesztő prog­ramunk leegyszerűsítve, néhány kulcsszóval összegezve az ér­ték, a teljesítmény és a konflik­tus sarokpontjaira épül.- Gazdasági gondjaink, le­maradásunk az infrasturktúrá- ban a szellemi tőke hasznosulá­sát is gátolják. Ez régi közhely, ahogy az is, hogy a gazdasági­lag „konform” országok meny­nyivel „fogadókészebbek ” és eredményesebbek ebben. Ez már a jól képzett, szellemükben tétlen fiatalok konfliktusa, amire talán nem is lehet igazán felkészülni.- Én a helyzetet nem látom ilyen rossznak. A társadalom egésze számára is az jelent haj­tóerőt, energiát, ha az egyén ké­pes a versenyre. Ha erre van kondicionálva. Ha én többet tu­dok, akkor előbb vagy utóbb, de én kerülök előnyösebb hely­zetbe. Ehhez tartozik például az is, hogy a projektünkhöz - a Pedagógus Szakma Megújítása Projekt Programirodájának álta­lunk kidolgozott kínálatához - ki tudom majd harcolni azt a még hiányzó ötven millió forin­tot, ami a korrekt megvalósítá­sához szükséges. És én ver­senyképes vagyok, mert a tá­mogatásért egy versenyképes programot tudok kínálni! Itt kezdődik minden! A törökbá­linti gyerekek tizenhatévesen olyan esszét, olyan színvonalú tanulmányt kanyarítanak - vá­lasszák a nyelvtudományt, a tör­ténelmet vagy a matematikát - amelyre hagyományos oktatási metódus mellett csak huszonva- lahány évesen lennének képe­sek. No és valamennyi lány rendszeresen júdózik, hogy meg tudja védeni magát! A fiamat is - akit most a londoni egyetemre hívtak tanítani -, igyekeztem így nevelni. Olyannak, akinek annakidején természetes volt az, hogy a képzőművészetről ír, majd elvégzi a közgazdaságtu­dományit is, aki fiatalkorában boxolt, és a nála idősebbnek sem röstelli a szemébe mondani a véleményét.-A Polgár-lányok példáját eszerint értékeli?-Hogyne! Egy nagyszerű példa. A Polgár-család a köze­lünkben lakik, az édesapával is jó a kapcsolatunk. Miért kellene borúlátónak lennem akkor, amikor van elképzelésem arról, hogyan nőhet fel egy generáció egészségesen!?-A költségvetés szándékai­nak, az önkormányzatok sze­génységének kiszolgáltatott kis­iskolák és a pedagógusok hely­zete annál kevésbé rózsás.- Kupa Mihályt annaidején, amikor az első nemzeti alapter­vek készültek s magam is részt vettem a munkában, minden bi­zonnyal meg tudtam volna győzni arról, hogy az oktatás­nak milyen támogatásra lenne szüksége. Dehát azóta készül- getnek az újabb változatok, most hadd ne mondjak véle­ményt arról, hogy milyenek, így a pénzügyminiszter némi jog­alappal kérdezhetett vissza, hogy mire adjon pénzt, amikor még elfogadott, látható progra­mok sincsenek? Az oktatásügy egzisztenciá­lis-financiális összetevőit és a hivatást egyébként is elválasz­tanám egymástól. Elég alacsony bérért végeztem kutatómunkát évekig, de az abszolút nem ér­dekel most sem, hogy például a feleségem vett egy Astrát... Jogosítványom sincs. Az pedig a kormányzat előtt is világos - s ezért a sokak szemében kevésbé erélyes Andrásfalvy is harcol fogadjon el bármilyen oktatási törvényt a parlament, megvaló­sításához az anyagi garanciákat biztosítani kell. Azt pedig már jókorán a fejembe vettem, hogy milyen alapot, mindig megújuló tartalékerőt képvisel a kisiskola: erre épül az egész programom. És nincs agytröszt, aki a Nem­zeti Alaptanterv általa kreált változataiból az én néhány módszertani alapvetésemet ki­hagyná. Gondolok itt a NYIK-programra és másra is. Mindenesetre mindent végig kell gondolni újra, kétségbe vonni, ami evidens. Magam is mindig először az evidenciákra, a legnyilvánvalóbbnak tetsző dolgokra szoktam rákérdezni. Ez visz tovább. A folyóiratban megjelent program mellett készülőben van, írom a „Pedagógiai vázla- tok”-at. Lesz vagy hatszáz ol­dal. Egyébként az a típus va­gyok, aki lehetőség szerint mindent leír, amit tapasztal, el­gondol. B. R. A japán kormányfő „a re­ménység csillagának” nevezte Magyarországot Jeszenszky külügyminiszter előtt. Csak ud­variasságból tette vajon? Bizo­nyára szerepet játszott benne a távolkeleti sikerország páratla­nul híres előzékenysége, az vi­szont kézzelfogható ígéretnek tekinthető - immár a japán kül­ügyminiszter megfogalmazásá­ban hogy Tokió a jövőben „minden módon támogatja a magyar erőfeszítéseket”. Mire számíthatunk akkor? Például arra, hogy Japán új hi- telkonstrukciós programot kínál környezetvédelmi célokra. To­vábbra is magyar gyógyszer- szállításokat várnak ahhoz a ja­pán programhoz, amely a FÁK országainak megsegítését szol­gálja. Közben vizsgálják a ví­zumkényszer eltörlésének lehe­tőségét, ami egyrészt a hozzánk látogató japán turisták számá­nak növelésével kecsegtet, más­részt példává válhat más ázsiai országok számára. S minden jel szerint éppen Japánban tudják igazán értékelni azt a magyar gesztust, hogy elsőnek őket hív­tuk meg az 1996-os expóra. De csak ennyi a Tokióból ne­A folyamatosság és a megúj­hodásjegyében látott munkához a VOSZ nemrégiben megvá­lasztott új elnöksége. Mint is­meretes, az eddigi elnök, Palo­tás János a Köztársaság Pártban vállalt vezető tisztséget. Utód­jául választották dr. Kovács Ist­vánt, a Vállalkozók Országos Szövetségének korábbi társel­nökét.-Amikor 1974-ben elvégez­tem a közgazdasági egyetemet, már lehetett érezni, hogy új sze­lek fújnak a gazdaságban. Ak­koriban még csak elméletben, de már foglalkoztam vállalko­zásokkal. A gyakorlatban akkor vágtam neki, amikor 1983-ban a közgazdasági egyetemen megalakult a kimondottan gaz­dasági témájú tanácsadással foglalkozó Economix Kft. Jó volt az időzítés, sikeresnek bi­zonyult a vállalkozás, 1989-ben részvénytársasággá alakultunk.- Kis, közepes, vagy nagy vállalkozónak tartja-e magát?- Közepes vállalkozónak tar­tom magam, több üzletben van érdekeltségem. Feleségem is .kollega”, egy tőkebefektető céget vezet.- A VOSZ-ban lezárult a Pa­lotás-korszak. Mivel kezdődik a Kovács István nevével fémjel­zett periódus?- Remélem, hogy a folyama­tosság és a megújhodás egy­künk címzett üzenet? A kül­ügyminiszteri látogatás alatt azért az is elhangzott, hogy Bu­dapest használja ki a már meg­lévő lehetőségeket: így a két éve felajánlott 500 millió dollá­ros hitelt, s azt az újabb 100 mil­lió dollárt, amit kis- és közép- vállalatok támogatására kínál­tak. Közölték azt is: tanulmá­nyozni fogják a Szuzuki ma­gyarországi működését, hogy ebből vonjanak le következteté­seket további befektetésekre vonatkozóan. Könnyű tehát Japánnal? Jó, hogy nyitott sebek nem mérge­zik a viszonyt. Gond viszont a két ország műszaki fejlettsége közötti nagy távolság, így nehéz olyan magyar árukat találni, amelyekre náluk valóban szük­ség van. De előny nekünk, hogy Japán szívesen látja Magyaror­szágot olyan kapunak, amelyen át gazdaságosan tud továbbjutni a Közös Piac Európájába. A ja­pánok udvariasak, de legalább annyira céltudatosak is. Kap­csolataink jövőjének ezért az a kulcsa, hogy tudjuk-e a magunk számára hasznosítani vala­mennyi jó tulajdonságukat? Kocsis Tamás aránt jellemzi majd az elkövet­kező hónapokat, éveket. Válto­zatlanul fontosnak tartjuk a nyilvánosságot, úgy érzem a nyitottság volt eddig - és remé­lem lesz a jövőben is - a VOSZ egyik vonzereje. Folytatjuk a társ-érdekképviseletekkel kia­lakult jó és eredményes kap­csolatokat, a kormányzati szervekkel pedig erősíteni sze­retnénk a párbeszédet. Saját tagságunknak is szeretnénk többet adni, és ellátni őket ta­nácsokkal a vállalkozások ga­ranciáját, a privatizációs és hi­tel lehetőségeket illetően. A vállalkozás olyan szakma, ahol nem lehet talpon maradni új ismeretek nélkül.-A VOSZ az 1996-os Expo egyik fő pártolója. Hol tartanak a világkiállítással kapcsolatos tervek konkrét megvalósításá­ban?- A helyi önkormányzatok és pártok képviselői örömmel fo­gadták az Expóval kapcsolatos vállalkozásokat, hiszen a beru­házások egyben munkahelyeket is teremtenek az adott térség­ben. A mai tőkeszegény világ­ban minden új lehetőséget meg kell ragadni. Mi változatlanul hiszünk abban, hogy csak az or­szág minden térségét érintő és vállalkozási alapon megvaló­suló Expo lehet sikeres. Sz. M. A Tanárképző kar hallgatóinak egy csoportja Fotó: Läufer L. Erősíteni a párbeszédet Félmillió vállalkozás Magyarországon Technikai Centrum Pécsett? Az Ipartestület meghívására két német üzletember tartózko­dott az elmúlt napokban Pé­csett. Ingatlan- és kooperációs közvetítéssel foglalkoznak, te­vékenységi területüket szeret­nék Magyarországra is kiter­jeszteni. Már második alka­lommal járnak Pécsett. Céljuk megvehető létesítmé­nyek keresése, gyűjtése, tanács­adás és ingatlanközvetítés né­met befektetőknek. Épületek renoválása, építési és javítási munkák kiadása helyi iparosok­nak. Kooperáció közvetítése magyar és német üzemek kö­zött. A Bök céget harminc éve alapították, mint biztosítási ügynökséget. Később ingatlan- közvetítéssel bővült. A Fe­kete-erdőben nagy a vevőkö­rük. Elsősorban üzem-tulajdo­nosok, tehetős, megállapodott, 50 év körüli emberek, akik üzemi bázissal rendelkeznek. Ezekkel az évek során szemé­lyes kapcsolata is kialakult a Bok-cég tulajdonosának, aki most egy tanácsadó irodát épít.-A látogatásunk célja, an­nak feltérképezése, hogyan tudnánk segíteni a magyar vál­lalkozóknak, valamint a saját üzleti kapcsolatainkat milyen módon tudjuk kiépíteni - kezdi beszélgetésünket Manfred Bök cég-vezető. - A pécsi Ipartestü­let ügyvezető igazgatójával egy fogadáson találkoztunk Német­országban, ott került szóba az általunk létesített technikai centrum, ami megnyerte a tet­szését. A Bök cég vezetője már évek óta foglalkozik kommunálpol- tikával. Arra a felismerésre ju­tott, hogy az ipart és ezen belül is a kezdő vállalkozókat támo­gatni kell. Azonban, ha ebben az állam és a település nem se­gít, akkor veszteséges lesz ez a fajta tevékenység. Az Ipari Centrum létrehozá­sának ötletét Horb város veze­tése jónak találta és magára vál­lalta az építkezést. A bankok is részt vettek benne a tőkéjükkel és ezzel tovább csökkentették a költségeket. A telkeket ked­vezményes áron vásárolták. Baden-Württemberg tartomány pedig vissza nem térítendő tá­mogatást nyújtott. Az alacsony építési költségek miatt, ked­vező bérleti díjak mellett adhat­ják ki az egyes üzemrészeket olyan fiatal vállalkozóknak, akik kevés saját tőkével rendel­keznek.- A Technikai Centrumban öt évig bérelhető egy-egy üzemrész - mondja Bök úr. ­Ahogy fejlődik a vállalkozás, szükségessé válik, hogy a fiatal vállalkozó saját, nagyobb üze­met építsen. A megüresedett helyet más bérelheti. A legjobb az, ha helyben fejlesztjük az infrastruktúrát és építjük meg az új létesítményeket. A Tech­nológiai Centrumban egyidő- ben csak egymást nem zavaró szakmák kaphatnak helyet, és olyan fiatal vállalkozóknak ad­juk bérbe ezeket a műhelyeket, akik új terméket, új technoló­giát fejlesztettek ki, új piacot ta­láltak, kutatással foglalkoznak. Minden üzemcsarnokhoz tarto­zik egy központi titkárság, amely már akkor is működik, ha még csak egy műhelyben kezdődött csak meg a munka. Ezt a legkorszerűbb irodatech­nikával szereljük fel. így az adminisztrációt is centralizálni lehet, ez szintén csökkenti a vállalkozók kiadásait. Meggyorsítja az egymás kö­zötti kommunikációt is. Ezzel nemcsak új üzemet, hanem új lehetőségeket is adunk. A tá­mogatásra méltó ötleteket - vé­leményem szerint - addig segí­teni kell, ameddig a saját lá­bukra nem állnak. Hasonlót le­het iparosok részére is építeni. Bök úr szerint a keleti piacot apró lépésekben, de újra fel kell építeni. Pénzzel nem, de ötle­tekkel, tanácsokkal, lehetősé­gekkel a Bok-cég is tud ebben segíteni. Most elsősorban talál­kozni, tárgyalni szeretnének vállalkozókkal, cégekkel, hogy megkeressék azokat a pontokat, ahol erre lehetőség van. Egyre több német befektető, vállalkozó és üzletember érke­zik Pécsre az érdekvédelmi szervezetek, az önkormányzat, gazdasági tanácsadók meghívá­sára. A pécsi német főkonzulátu­son figyelemmel kísérik ezeket a tárgyalásokat.-Előttem mindig két szám lebeg és két dátum - mondja Theodor Zens, a pécsi német főkonzulátus konzulja. - 1989-ben Magyarországon 160 000 vállalkozás volt, 1992-szeptember végére, már fél millió. Nagyon fontos, hogy Magyarországon is létrejöjjön egy nagyteljesítményű szolgál­tató ipar. Ennek életrehívására az iparosság lenne a legalkal­masabb, akik a magyar közép­réteget is képviseli. Ézzel mun­kahelyeket lehetne teremteni, hiszen a régi nagyvállalatok szétesnek, egyre több a munka- nélküli. Sok vegyesvállalat ala­kul. Ezekben az ott dolgozók megismerik a nyugati szabvá­nyokat, standardokat és vállal­kozói kultúrát, valamint kül­földi piacokra jutnak be a vál­lalkozásokon keresztül. Ezen kívül sokat tudnak a külföldiek segíteni, többek között a néme­tek is, az iparos oktatási intéz­mények létrehozásában, vala­mint a szakmai szakosztályi együttműködés keretei között a legújabb technológiák, techni­kák megismertetésében. Néhány év múlva a magyar gazdaság ge­rincét előreláthatólag az iparos réteg jelenti majd. Sz. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom