Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1992-12-15 / 345. szám

1992. december 15., kedd aj Dunántúlt napló 3 Szigetvári hangversenyek az évfordulók jegyében Kft-t alakít az önkormányzat? Ötlet a siklósi távfűtés üzemeltetésének átalakítására Hirtelenjében nehéz is lenne összeszámolni, hány évfordulót ünnepelt vasárnap este a sziget­vári Zárda utcai templomban fellépett öt kórus. Ünnepelték a kettős Ko- dály-évfordulót, a 115 éves múltra visszatekintő szigetvári kórusmozgalmat, az 1957 óta, 35 éve működő ének-zene tago­zatot, a szintén 35 éve a Sziget­vári Dalosegylet utódaként megalakult, s azóta szép és tar­tós sikereket elérő, a fesztivál­kórus minősítést négyszer elérő Tinódi Kórust. A kórus nevével 25 éve összeforrt a két karnagy, Hergenrőder József és Hergen- rőder Józsefhé neve. Darázsi Mátyás polgármester a hangverseny megnyitójában a szigetvári kórusmozgalom ha­zai és nemzetközi sikereit fel­elevenítve a két zenepedagógus életművét is méltatta, majd munkájuk elismeréseként a vá­ros ajándékát nyújtotta át nekik. A hangversenyen fellépő kó­rusok a Kodály-életmű ke­resztmetszetét mutatták be. A Tinódi Általános Iskola Kicsi­nyek Kórusa és Nagyok Kó­rusa, valamint a Tinódi Ve­gyeskar mellett két vendégkó­rus is szerepelt, a Pécsváradi ÁFÉSZ Női Kara, Tóth Gézáné, a pécsi Pannon Volán Bartók Férfikara pedig Lakner Tamás vezényletével. Az esten Erős Zsuzsa verset mondott, Nett Ivett fuvolán, Kanizsainé Ma- dari Melinda orgonán közre­működött. S. M. A siklósi Lakástulajdonosok és Lakásbérlők Egyesülete a távfűtés önkormányzati keze­lésbe kerülését követően levelet juttatott el a képviselőtestület­hez, amelyben több észrevételt, javaslatot hoztak a városatyák tudomására. E levél kapcsán beszélgettünk az egyesület tit­kárával, Hoffmann Kálmánnal.- Önök a levelükben kijelen­tették, hogy a távfűtést egy önál­lóan gazdálkodó egységgel kel­lene megoldani. Milyen egy­ségre gondoltak?- Ez lehet egy bizonyos ön- kormányzati kft., amely a la­kosság részére a legkedvezőbb formula. Mert ha valamelyik je­lenlegi siklósi kft.-hez csatol­nák, vagy egy leendőhöz, mint pl. a vízmű, akkor annak az álta­lános költségei eleve pluszban terhelnék a lakosság fűtésszám­láját. Ezért gondoltuk ezt, hogy hasonlóan Mohácshoz vagy más városok fűtőmű átalakulá­sához itt is ezt a módszert kel­lene alkalmazni.- A levélben szó volt arról is, hogy a kintlévőségeket be kell hajtani, hogy ne terheljék vele a tisztességesen fizetőket. Van-e javaslata az egyesületnek ezek­nek a pénzeknek a behajtására?- Sajnos, vannak olyan réte­gek, amelyek fizetésképtelenek. Számukra feltétlenül többhavi részletfizetési kedvezményt kel­lene adni, nem összegében, ha­nem a fizetés módjában. Mert az természetes dolog, hogy ezt az összeget ki kell fizetni. A kérdés most az, hogy azok a számlák, melyek a PÉTÁV ré­széről most kint vannak, azok némelyike olyan tételt is tartal­maz, hogy karbantartási számla, melyek a közös költséget terhe­lik. Ez a tétel a meglátásunk szerint erkölcstelen. — Miért?-Mert soha nem végeztek karbantartást a lakosság részére az épületen belüli hálózaton. A 17 év alatt három radiátort he­gesztettek be és ezért évente 20-30 ezer forintokat felvettek. Most ebben az évben is szerepel a számlán a karbantartási költ­ség, erre a tételre felhívtuk a polgármester úr figyelmét, s arra, hogy nem tartjuk erköl­csösnek ennek a további szám­lázását. E tételben nincs külön szó a közös helyiségekről, ame­lyek fűtését időközben meg­szüntettük, s a munkát direkt a PÉTÁV szakembereivel végez­tettük el. E munkával kapcso­latban is van véleményünk, mert radiátoronként 1500 forin­tot kértek, és lépcsőházanként két óra alatt végeztek a munká­val a felvonulással együtt. A ki­küldött 7500-9000 forintos számlák zömét már ki is fizették a közös képviselők. Mindezek után reménykedünk, hogy ja­vaslatainkat az üzemeltetésre, az olajbeszerzésre, valamint a műszaki berendezések átalakí­tására vonatkozóan figyelembe veszik majd a képviselők. A végleges határozatra az önkormányzat következő, de­cember 17-i ülésén kerül majd sor várhatóan, ugyanis épp a fű­tés jövőjével kapcsolatos előter­jesztés kidolgozása miatt tartják a megszokott kedd helyett csü­törtökön a tanácskozást. Kótány Legális adótriikkök Még meg sem jelentek a hi­vatalos közlönyökben a jövő évi adójogszabályok, dr. Gárván János adó- és könyvszakértő máris 33 „kiskapu” bemutatá­sára vállalkozik, azon az egy­napos rendezvényen, amelyet csütörtökön tartanak Pécsett, az Ifjúsági Házban. A joghézago­kat alkalmazók törvényes kere­tek között, minden csalás nélkül takaríthatják meg adóforintjai­kat a jótanácsokkal. Az adózá­son kívül a számvitelről és a társadalombiztosítási szabályok változásáról is szó lesz a konfe­rencián, amelyen előadóként szerepel Minarik György, az APEH elnöke mellett dr. Sas­vári László és Orosz Bertalan, az APEH baranyai igazgató-he­lyettesei és Kis Hegedűs József a társadalombiztosítási igazga­tóság helyettes-vezetője. Tegnap Pécsett a Művészetek Háza Tetőtéri Galériájában két neves alkotó, Dohány Sándor kera­mikus és Dévényi Sándor építőművész tárlata nyílt 1985-1992 címmel. Bevezetőt mondott Sárkány József, a Janus Pannonius Múzeum művészettörténésze. Fotó: Szundi Gy. Lakossági vélemények a pedagógusokról. Néhány hónappal a mai ma­gyar pedagógustársadalom belső „köz-érzetét” analizáló kutatássorozatot követően (amelynek eredményei MO- DUS-jelentés címen váltak köz­ismertté) társadalomtudományi kutatócégünk újabb országos felmérést hajtott végre. Az „újabb forduló” vizsgálati fóku­szában változatlanul a hazai pe­dagógusok jelenlegi élet- és munkakörülményei, szakmai lehetőségei, anyagi és erkölcsi pozíciói álltak, ugyanakkor a választott kutatási módszereink, illetve megkérdezettjeink köre gyökeresen különbözött a ko­rábbiaktól. Személyes beszélgetések Ugyanis míg a nyári kutatási fázist az ún. csoportos mélyin­terjús (azaz „mélymerítéses”) metodika alkalmazása határozta meg, addig a szeptemberi felvé­tel ún. nagymintás, lakossági, a KSH legutóbbi népszámlálási adatain alapuló, ezerfős, repre­zentatív közvélemény-kutatás volt. Ennek során a kérdezőbiz­tosok személyesen keresték fel inteijúalanyainkat. A vizsgálati mintát úgy választottuk ki, hogy az nemek szerint, valamint élet­kor, iskolai végzettség, jöve­delmi kategóriák és földrajzi el­helyezkedés vonatkozásában a lehető leghitelesebben repre­zentálja az ország lakosságát. A vizsgálat konkrét témakö­reinek kiválasztása nem volt könnyű feladat, hiszen a ma­gyar társadalom közgondolko­dását - s erre a korábbi felmérés kutatási eredményei is figyel­meztettek - számtalan olyan, a pedagógusok, illetve általában az iskolaügy jelenlegi állapotá­val összefüggő helytelen szte­reotípia uralja, amelyek igen­csak megnehezítik a szóban forgó értelmiségi réteg érdekér­vényesítési törekvéseinek si­kerre vitelét. Mindezek mellett - félvén a direkt befolyásolás egyáltalán nem könnyen kike- Trülhető szakmai csapdáitól - hangsúlyozottan nem foglalkoz­tunk „napi” szakszervezet-poli­tikai, netán választási aritmeti­kai kérdésekkel. Mit mondanak a szülők? Ehhez képest vizsgálódása­inkat a következő problémakö­rök mentén folytattuk le: a pe­dagógusszakma általános társa­dalmi megítélése a társadalmi fontosság, az anyagi, valamint az erkölcsi megbecsülés tükré­ben; a „nagytársadalom” véle­kedése a pedagógusok munka- végzési körülményeiről, vala­mint a közoktatás fejlesztésében elfoglalt pozícióról; a lakosság álláspontja a szülők és a peda­gógusok iskolán belüli és isko­lán kívüli kapcsolattartásának fontosságáról; a mintában sze­replő szülők véleménye a gyermekeiket tanító pedagógu­sokról, azok pozitív és negatív tulajdonságairól; a megkérde­zett populáció álláspontja a közoktatás színvonalának, szemléletmódjának, valamint struktúrájának az elmúlt két esz­tendőben végbement átalakulá­sáról. Mindezek előrebocsátása után érdemes néhány, közérdek­lődésre is számottartó megálla­pítást felidézni a kutatás ered­ményeiből. A pedagógusok társadalmi fontosságával kapcsolatban a magyar közvélemény attitűdje igen pozitív, hiszen a különféle foglalkozások presztízsrangso­rában egyedül az orvosok előzik meg a pedagógusokat. (A to­vábbi sorrend: mérnök, rendőr­tiszt,' állami tisztviselő, bíró, ügyvéd, egyéni vállalkozó, pap, vállalati igazgató, katonatiszt.) Ettől - s ez nyilván nem okoz különösebb meglepetést e sorok olvasóinak - homlokegyenest különbözik a lakosságnak az ér­telmiségi foglalkozások anyagi megbecsülésével kapcsolatos álláspontja, hiszen általános vé­lemény szerint a pedagógusok a képzeletbeli jövedelmi „top-lista” korántsem előkelő tizedik helyét foglalják el a megkérdezett tizenegy hivatás közül. (Egyedül a papok jöve­delmét taksálja alacsonyabbra a hazai lakosság!) Fontos és a közvélemény je­lenlegi „szociális kondíciójára” jellemző, bár némileg ellent­mondásos megállapítás az is, miszerint a pedagógusoknak ugyan társadalmilag fontos sze­repet tulajdonít a lakosság, ámde az erre vonatkozó konkrét kérdés kapcsán számos meg­kérdezett úgy gondolta, hogy azok többet panaszkodnak a kelleténél. (Figyelemre méltó, hogy az elöljáróban idézett belső imázsvizsgálat alkalmá­val nem egy pedagógus maga is jelezte nem-pedagógus környe­zete ilyen irányú, pozitívnak éppen nem mondható vélekedé­sét!) A lakosság véleménye szinte teljesen egységes azzal kapcso­latban, hogy igen fontosnak tartja a szülők és a pedagógusok közötti gyakori és intenzív kap­csolattartást. Érdekes, hogy ezen kapcsolatforma fontossá­gáról leginkább a falusi, illetve az értelmiségi populáció van meggyőződve, míg általában a fővárosi, valamint a nagyvárosi lakosság az előzőeknél némileg mérsékeltebb híve ennek a sajá­tos viszonynak. Kutatási adataink szerint a szülők nagy többsége elégedett a gyermekeit tanító-nevelő pe­dagógusok munkájával, ennek megfelelően a „nagyon elége­detlenek” aránya éppen csak meghaladta az 1%-ost. Ugyan­akkor elgondolkoztató, hogy a megkérdezett diplomás szülők 63, illetve a budapesti szülők 57%-a csak fenntartásokkal elégedett a pedagógusok tevé­kenységével. Megkérdezettjeink vélemé­nye szerint a pedagógusokról ál­talában elmondható, hogy szakmailag felkészültek, gyer­mekszeretők, jó pedagógiai ér­zékük van, továbbá jó a szülők­kel való kapcsolatuk. Ezzel szemben számosán kifogásol­ták, hogy az oktatási intézmé­nyen kívül nem törődnek eleget neveltjeikkel. A falvakban másként látják A lakosság eléggé egységes álláspontja szerint az elmúlt két esztendőben az oktatás színvo­nala stagnált, illetve kismérték­ben romlott is. A változás mér­téke és jellege vonatkozásában ettől csak a falusi népesség vé­leménye tér el egy kissé pozití­vabb irányba. Az ezzel kapcsolatos pesszi­mista álláspontok centrumában az az össztársadalmi vélekedés állt a vizsgálat időpontjában, miszerint hiába létesülnek nap­jainkban kitűnő egyházi és ma­gániskolák országszerte, ha sem ezek, sem az államiak nem ren­delkeznek elegendő anyagi for­rással az iskolák fejlesztéséhez, a pedagógusok továbbképzésé­hez. Mindez - vélik sokan - nagymértékben kihat a hazai pedagógustársadalom közérze­tére, szakmai-anyagi előmene­telére, társadalmi megbecsülé­sére. Tóth Antal Nagy Imre és Liszt Ferenc A Művelődési és Közokta­tási Minisztériumban az el­múlt héten megcsörrent a te­lefon. A szóvivőt keresték. Az egyik dél-koreai tv-társaság munkatársa szeretett volna három, általuk érdekesnek tartott magyar emberrel el­beszélgetni a kamerák előtt, bemutatni őket a Magyaror­szágról alig valamit tudó ko­reai nézőknek. Az egyik unikum maga a szóvivő lett volna, Sz. Koncz István, szóvivői minőségé­ben, a másik Nagy Imre, mint nagy formátumú politikus, a harmadik pedig Liszt Ferenc, világhírű magyar zeneszerző és zongoravirtuóz. A szóvivő kissé zavarba jött, hiszen élete során először érte őt az a tisztesség, hogy egy koreai tv-társaság jóvoltából a tá­volkelet nyilvánossága előtt színesben szerepelhessen. Mindezeken túl, mint azt óva­tosan, kellő tapintattal meg is említette, Nagy Imrével, már ami a kapcsolatteremtést il­leti, nincs minden rendben, Liszt Ferenccel pedig vég­képp megszakadt minden kontaktus. Nem baj, mondták a korea­iak, ők annak is örülnének, ha a szóvivő megszerezné ne­kik a két úr telefonszámát. A többit majd ők elintézik. Cs. L. Eltelt egy hét újra kedd, megint itt a Kishegyed! A 37. szám tartalmából:- Kiváncsi partnerek gyakran tudni akarják egymásról: kivel? mikor? hol? hányszor? A féltékenységre külön iparág épült.- Ha nem találsz a családban nevelőszülőt, keress újsághirdetés útján - így döntött egy fiatal házaspár, és megtalálta az Igazit.- Jön a karácsony! - ajándékozási, csomagolási, főzési tippek - még időben!- Egy hölgy - akinek a kövérsége hozott sikert, karriert. És persze divat, kozmetika, szerelem, sztárok, ma csak úgy mint minden kedden, benne van a Kiskegyedben!!

Next

/
Oldalképek
Tartalom