Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)
1992-12-02 / 332. szám
1992. december 2., szerda aj Dunántúli napló 3 A chicagói teniszcsarnoktól a Komszomolec tengeralattjáróig 50 éves az atomenergia korszaka Belül az oktatáson Kivonulás az __ oktatásból? címmel közli az Új Dunántúli Napló Bretter Zoltán korábbi parlamenti felszólalását a lap november 24-i számában. A képviselő gondolatai részben a Művelődési és Közoktatási Minisztériumot érintik. Az MKM megalapozatlannak érzi a vádat, hogy lemondott volna a nemzet iskoláiról. Ami a finanszírozási kérdéseket illeti, abban a költségvetés helyzete szinte megköti a minisztérium kezét. Nehéz tehát olyan megoldást találni, amely elfogadható lenne minden érintett számára. Bizonyos esetekben olyan összegekkel kell számolni, amelyek még szű- kebbre szabják az amúgy is szorító kereteket. Elég arra utalnunk, hogy a költségvetés utóbbi, nagyobb léptékű „átszabása”, amely a pedagógusokat kedvezően érintette, a tárca rendelkezésére álló pénzekből 600 millió forintot lefaragott. Régóta húzódó szakmai vita a ROK-ok kérdése. Bretter Zoltán egy azóta elhangzott parlamenti félszólalásában az e célra szánt teljes összeg elvonását is kérte. Nyilván e kérdésben a tárca nem tud Képviselő Úrral egyetérteni. Reméljük, a központok hamarosan meginduló munkája kevesebb aggodalomra és polémiára ad majd okot, mint megszületésük ténye. Egyébként a ROK-ok más oldalról elhangzó vádak szerint éppenhogy túlzottan erősítik a tárca jelenlétét az oktatásban. MKM Sajtóiroda Könyvek harminc forintért Populart Füzetek néven könyvsorozatot indít az Interpo- pulart Könyvkiadó. Magyar és világirodalmi műveket adnak ki újságpapíron, egyszerű, de esztétikus kivitelben. Aruk mindössze 30 forint, így a diákok elérhető áron juthatnak hozzá a tanulmányaikhoz szükséges irodalomhoz. Az első kötet a január 4-én megjelenő „Teremtés-történe- tek” lesz. Erről Fogarasi István, a kiadó főszerkesztője tájékoztatta az MTI-t. A könyvek hetente - az iskolai tanrendhez igazodva, előfizetéses rendszerben - jelennek meg. A kiadványokat az iskolák és a könyvtárak terjesztik majd. A könyvek katalógusát eddig az ország kétezer intézménye kapta meg. A sorozat egyébként mintegy 150 kötetetes lesz, nagyobbrészt olyan, amelyek ismerete nélkülözhetetlen az általános műveltséghez. A chicagói egyetem teniszcsarnokának lelátója alatt az USA-ba ki vándorolt európai fizikusok az olasz Enrico Fermi vezetésével 1942 december 2-án a legnagyobb titoktartás közepette beindították az atommáglyát, az első, ember által kiváltott nukleáris láncreakciót. Ettől a pontosan 50 évvel ezelőtti időponttól számítható az emberiség történetében az atomenergia korszaka. Az álcázott helyszínre és a különleges titoktartásra azért volt szükség, mert ennek a kutatómunkának a célja a szabályozott láncreakció vizsgálata volt egy esetleges atombomba kifejlesztéséhez. A hitleri Németországban folyó hasonló kutatásokra tekintettel ezt még 1939-ben - többek között a magyar Szilárd Leó magfizikus unszolására - Albert Einstein javasolta az USA akkori elnökének. Harminchárom hónap múlva aztán két japán város, Hirosima és Nagasaki vált - mindmáig egyetlen - áldozatává az atom- bombáknak.(Erdekesség, hogy a háború után Enrico Fermi és Szilárd Leó kapta meg az atomreaktor szabadalmát , amit az USA kormánya jelképes 1 dollárért vásárolt meg tőlük.) Az atomenergia korszakát a Hirosima és Nagasaki feletti 1945-ös jellegzetes gombafelhő mindmáig beárnyékolja. A korszak 10. évében , 1952 november 1-én pedig amerikai magfizikusok egy csoportja a magyar Teller Ede irányításával kísérleti próbaként begyújtja az első hidrogénbombát, amelynek energiája 700 Hirosima-bomba energiájának felelt meg. Ez után már végképp a nukleáris fegyverzetre alapozzák stratégiai csapásmérő erejüket az egymással szemben álló és ebben is vetélkedő nagyhatalmak. Mára ez az arzenál sokszorosan elegendő a földi élet teljes elpusztításához, arról nem is beszélve, hogy már legalább másfél tucat ország képes atomfegyvert előállítani. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felmérése szerint a globális plutónium-készletek mérete az évezred végéig 110 tonnát érhet el, amely mennyiség elvileg 13 200 újabb atombomba elkészítéséhez elegendő. Az atomenergia felhasználása más vonatkozásokban is mindenekelőtt elsősorban katonai jellegű. Az USA-ban 1954 vízre bocsátják a Nautilus-t, az első atommeghajtású tengeralattjárót. Azóta ilyen tengeralattjárókból már flották állnak a nagyhatalmak rendelkezésére. Hét évvel később az USA hadrendbe állítja az Enterprise nukleáris meghajtású repülő- gép-anyahajót. Ugyan katonai alkalmazása kérdéses, de 1977-re az USA-ban kidolgozzák az úgynevezett neutron- bombát, amely az épületekben, technikai berendezésekben alig tesz kárt, de az élet minden formáját elpusztítja. Még annak idején a Japánra ledobott atombombák hatásának ismeretében Albert Einstein állítólag ezt mondta: „Ha előre tudom, inkább órásmesternek megyek”. Valahogy így vélekedik erről azóta is az emberiség túlnyomó többsége, hiszen a korszak új, hatalmas energiaforrása olyan végzetes és tökéletes biztonsággal meg nem zabolázható veszélyekkel jár a földi életre, amelyeket nehezen ellensúlyoznak áldásai. Például a méregdrága beruházás után viszonylag olcsón előállítható villamos energia. Az USA-beli Arco-ban 1951 decemberében elsőként kezd elektromos áramot termelni egy atomreaktor. Húsz évvel később már 123 ilyen erőmű létezik a világon, és számuk a 90-es évekre megduplázódik. Ám környezetvédelmi és gazdasági megfontolásokból az utóbbi években tucatszám hagyják el a betervezett atomerőművek megépítését. Kereskedelmi hajók működtetését is megpróbálták atomhajtóművel megoldani. A Szovjetunióban 1957-ben bocsátották vízre a Lenin atomjégtörő hajót, amelyet hasonlók követtek. Az USA-ban 1960-ban készül el kísérleti céllal a Savannah, az NSZK-ban pedig 1964-ben az Otto Hahn atommeghajtású teherhajó. A japán Mucu atommeghajtású hajó viszont teljes kudarc: kiderül, hogy a reaktor védőburka nem nyújt kellő biztonságot a sugárzás ellen a hajózó személyzet számára. A Mucu fogadásától minden kikötő elzárkózik, de az előbbi, sikeresebb kísérletek folytatásáról sem lehet mostanában hallani. Annál többet viszont arról a szükségszerűségről, hogy tovább kell tökéletesíteni az atomerőművek biztonságtechnikai berendezéseit. A téma a világ közvéleménye aggódó érdeklődésének homlokterébe kétség kívül az 1986 április végi csernobili erőműkatasztrófa miatt került, ám ez „csak” a legnagyobb volt az eddig előfordultak vagy majdnem hasonlókhoz vezető üzemzavarok közül. Az első 1957 októberéhez fűződik, amikor az angliai sellafieldi erőmű reaktorja borult lángokba s került belőle radioaktív anyag a szabadba. Az USA-ban 1979 márciusában a harrisburgi erőműből jutottak nemezgázok radioaktív izotópjai a kömyzetbe és 8 kilométeres körzetben 30 000 ember kapott sugárzási többletterhelést. Tavaly februárban két csehszlovákiai atomerőműben küszködtek szerencsésen végződött üzemzavarral. A legújabb katasztrófa-hír: egyes orosz tudósok szerint radioaktív szennyeződés szivárog a norvég partok mentén 1989-ben elsüllyedt Komszomolec szovjet atom-tengeralattjáró- ból. Ha a jelenleg észlelt cé- zuim-szivárgáson túl a rozsdásodó rakétasilókból is megindul a plutónium-szivárgás, akkor ez 24 000 évig jelent veszélyt minden élő szervezetre. Már szinte „természetes”, hogy más szakértők csakhamar cáfolták ennek a veszélynek ilyen súlyos mértékét. Akárhogy is van, az eset aligha szolgál díszgyertyaként az atomenergia korszakának születésnapi tortáján. Dunai Imre Az Enterprise atommeghajtású repülőgép-anyahajó Képernyő előtt Ima aZ AkrOpOlíSZIlál Lám csak, a hívő Renannak, a nagy katolikusnak könnyű dolga volt. Könnyű volt imát mormolnia az Akropolisznál, lélekben letérdepelni a csoda előtt, fogékony lévén az isteni sugallattal teljes, ember-építette csodákra. Mert ott - mint írja - „a zsidó csoda mellett megjelent számomra a görög csoda, valami, ami csak egyetlenegyszer létezett, ami sem előtte nem volt, sem utána nem lesz, mégis örökké tart a hatása, vagyis az örök szépség típusa, minden helyi vagy nemzeti bélyeg nélkül.” A hívő lelkeknek könnyű letérdepelni a tökély elé. Ávagy csak szédülten lebegni fénykörében. Gyakran már a csontjuk is csak egy madáré, egyikük éjjeliőr, másikuk tanár, van aki szépen csillogó, talmi képeslapokat, napi politikánk szennyével telt hírlapokat árul, hogy képeket festhessen, közben reménykedjen; lesznek majd értelmiségiek, akik ismét megvásárolják a Nagyvilág című folyóiratot, a Valóságot, reménykedjen legalább abban, hogy a kispénzű ám jóravaló sznobok, holdkóros álmodok serege feltámad ismét. Egyikük-másikuk, elvétve, előbukkan a múltból, netán hordószónok vagy ismert író képében, kétes és kevéssé kétes értékű írásművekkel, olyan aki most az írásait sztárgázsiért sem adja el valamely kormánylapocskának; míg más, kormányközeli literátorok tisztes szándékú lapot alapítanak, mert már szereztek maguknak annyi mecénást, pénzt, hogy tisztelni való szándékkal kinyilvánítsák; ki kell emelni a fejünket a napi politikának nevezett áradatból, netán áldozatot kell hozni az örökkévalóságnak is. Nézem a Stúdió képsorait, melyekre más, a félmúltból felidézhető képsorok íródnak. Reménykedem én is: Hunniában valami készül. Igaz, az elfogultság idézi föl bennem Kertész Ákos Születésnap című novelláját, mit az „elhunyt” Új írás jegyezhetett, ahogy mondjuk Fekete Gyula Delfin-nosztalgiáját, Kafka Odúját a Nagyvilágból, a pornográfia-vitát, a Kafka-vitát, a Kortársban is vizsgáztatott Penészleket, Fe- nákel Vetkőztetőjét vagy a polémiát 70-ben a magyar népdalért. A „szamizdat” tanulmányok sorát a Valóságból;^ a bácskai téeszekről Pünkösti Árpádtól, a szegénységről Ferge Zsuzsától, a „mozgolódó Mozgót” Veress Miklóssal, Nagy László búcsúzó lovait és versben bujdosó haramiáit a ma oly könnyen beszakítható és fölötte törékeny homlokok mögött... Pedig most szeretném ismét és nagyon hinni azt, amit akkor: Hunniában valami készül. Valami valóban készül. A tévéelnök székét rugdossák ízléstelenül. Hiszen egy-egy Pasolini és Antonioni film, egy-egy esti kirándulás Japánba, Ángli- ába vagy Flandriába - merő kozmopolitizmus. A Magyar rapszódia vagy az Allegro Barbara vetítése Czinkóczi Zsuzsával, Cserhalmi Györggyel - olcsó magyarkodás. A halszemű- eknek persze a kitűnő Kolom- busz- vagy a Tisza-sorozat, a zenei ismeretterjesztés is csak töltelék. A kormánypárti fantomtelevíziónak, a Hungária TV-nek prókátora is van a Közakarat Egyesülés révén, amely eltanácsol e bűnös médiától, egy szabad, magyar hatalompárti, kiszidolozott mosolyú televízió nevében. A magyar igazán jól csak akkor lakik, ha politikával etetik. Bóka Róbert tJj törvény az adóról Terhek, könnyítések, mentességek Az Országgyűlés hétfői plenáris ülésén név szerinti szavazással új törvényt fogadott el az általános forgalmi adóról. Az új szabályozás leglényegesebb pontja, hogy az általános 25 százalékos kulcs mellett egy 6 százalékos kedvezményes adókulcs működik. Jövőre csupán két termékcsoport marad a 0 százalékos kulcs hatálya alatt -» a gyógyszerek és a lakossági háztartási villamosenergia. A szavazás megkezdése előtti beszédében Kupa Mihály pénzügyminiszter kiemelte: az áfa-törvény elfogadásától függ a jövő évi költségvetés sorsa. A törvényjavaslat biztosabb és jobban ellenőrizhető forrást teremt az állami költségvetés számára a csökkenő személyi jövedelemadó és társasági adók helyett. A pénzügyminiszter elmondta: az ET-ben született megállapodás értelmében támogatja a kedvezményes kulcs tervezett 8 százalékos mértékének 6-ra csökkenését. Ez mintegy 20 milliárd forint bevételkiesést jelent, de közel 2 százalékkal csökkenti az árszínvonal jövő évi növekedését. A lakásépítésnél és -vásárlásnál az áfa 60 százaléka igényelhető visz- sza, de maximum 400 ezer forint. Felújításnál és közművesítésnél a százalék ugyanakkora, a visszaigényelhető összeg felső határa azonban 200 illetve 50 ezer forint. Az önkormányzati közműberuházásoknál a már megkezdett beruházásoknál az idei szabályok az irányadók, az újaknál azonban a kedvezmény megszűnik. Ezt a kormányzat a támogatási többletekkel látja helyesebbnek kiegyenlíteni. A miniszter a képviselők támogatását kérte és kijelentette: a rendszerváltás óta legnehezebb döntésüket kell meghozniuk a képviselőknek. A támogatást meg is kapta hiszen a T. Ház többsége csak a kormányzat által is elfogadott indítványokat szavazta meg. Az új törvény szerint az adófizetési kötelezettség a teljesítésről kibocsátott számlában a teljesítés időpontjaként feltüntetett nap. Az adó alanya mindenki, aki gazdasági tevékenységet folytat, függetlenül, hogy milyen céllal végzi azt és ered- ményes-e tevékenysége. A törvény jelentősen csökkenti a visszaigénylés lehetőségét és szigorítja a nyugtaadási kötelezettséget. Külön szabályok vonatkoznak a mezőgazdasági termelőkre, akik választhatnak, hogy a tételes elszámolással vagy az egyszerűsített adózással élnek-e. Az egyszerűsített eljáráshoz egy kompenzációs rendszer tartozik, amelyben a felvásárlók kompenzációs felárban térítik meg az áfá-t a termelőknek. A kompenzációs felárat pedig a költségvetés téríti meg a felvásárlóknak. Különleges módon adózik a bolti kiskereskedelem is, ahol a fizetendő adót a beszerzési adatokból számolják, és ezt egy úgynevezett 10 százalékos diktált koeficienssel egyenlítik ki. Sajátos kedvezményes adózási mód vonatkozik a kereskedelmi szálláshely-adás tevékenységre. Az 1,5 millió forint éves bevételt meg nem haladó adóalanyoknál az elszámolandó adó mértéke a bevétel 3,5 százaléka. A kedvezményes, 6 százalékos kulcsba tartozik az élelmiszerek széles köre és néhány iparcikk, a könyvek, az újságok, folyóiratok, tüzelőanyagok, gáz- és távhő-, valamint az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás. Ugyancsak ide tartozik még a tömegközlekedés, a környezetvédelmi és még számos egyéb alapvető szolgáltatás. Az elfogadott módosító indítványok szerint ide tartozik a szállodai szolgáltatás, kivéve a négycsillagos, vagy azon felüli kategóriákat. Kikerült a kedvezményes körből az édesipari lisztes készítmények csoportja, az utazásszervezés és idegenvezetés. Bekerült viszont a diákétkeztetés, a mezőgazdasági célú vegyi termékek csoportja és a térkép- készítés. A tárgyi adómentesség - amikor nem kell áfát fizetni, de visz- szaigénylésre sincs lehetőség - kiterjed földek, lakóingatlanok értékesítésére, az oktatási intézmények oktatási célú eszközeinek bérbeadására, számos, sporttal összefüggő tevékenységre, valamint a jogi szolgáltatások egy részére. Újonnan került ebbe a körbe a lakóingatlan kezelése, valamint a csődtörvény hatálya alá tartozó felszámolási díj, mint ahogy a hitelezői vagy tulajdonosi jogviszonyt kifejező vagyoni értékű jog átruházása is. Testvérvárosunk, Kolozsvár Az V. forduló kérdései Tovább folytatódik a nagy érdeklődésre számot tartó, Kolozsvárról szóló iskolás vetélkedő. A pécsi Szivárvány Gyermekház és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület által meghirdetett játék eddigi fordulóira számos kitűnő, időnként a szervezők várakozásait is felülmúló megfejtés érkezett. Ezúttal a Testvérvárosunk, Kolozsvár elnevezésű játék V. fordulójának kérdéseit közöljük. 1. A Diploma Leopoldicum- mal /1691 / Kolozsvár történelmében is kezdetét vette a Habsburg uralom kora. A kurucos érzelmű várost császári helyőrség vigyázta. Hol építette meg a császári hadvezetés a városra nehezedő erődjét? Ismertesd a fellegvár alaprajzát! 2. Mutasd be az erdélyi barokk iskolapéldájaként számon- tartott Bánffy palotát! 3. A magyar nyelvű színjátszás bölcsője is Kolozsvár. Már a XVIII. század végén jegyzett, állandó társulatuk van. Mikor jegyeztek először állandó társulatot? Mikor adták át az első •magyar kőszínházat? Sorolj fel néhány nagy egyéniséget a Kolozsvárott megforduló számos, neves színművész közül! 4. Az Erdélyi Múzeum pályázatára írta meg Katona József nagy nemzeti drámánkat, a Bánk bán-t. Milyen volt a dráma fogadtatása? Milyen alkalommal mutatták be az első magyar kőszínház történetében Katona József drámáját? 5. A közelmúltban vendégszerepeit Pécsett a Nemzeti Színházban a Kolozsvári Magyar Színház társulata. Mi volt a bemutatott darab címe? Ki a szerzője? Ki volt a rendező? A játékban résztvevők bizonyára már jól tudják, hogy a kérdések megválaszolásában a Magyar Rádió Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztősége nyújt segítséget, ezúttal december 4-én a reggel háromnegyed 7-kor kezdődő adásidőben. A VI. forduló kérdéseit lapunk december 16-i számában közöljük.
