Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1992-12-13 / 343. szám

Ezüsttartalmú „fehér holló”, s ezért egyesek felárral adják tovább Kétszáz forintos őrület Kevesen látták még, s kere- sik-kutatják, merre lelhető föl? A Kossuth-ötforintos óta az első magyar pénz, melybe nemes­fémet, jó adag ezüstöt aplikál- tak. Másrészt ilyen még nem volt: a tízes-rendszerrel föl­hagyva, megszületett az első magyar kétszázforintos. Har­madrészt a hét elején itt-ott föl­lelhető érmét Angliában verték, további társai kerülnek csak ki a magyar pénzverdéből. Az ezüsttartalmú új magyar váltópénzről (?) beszélgettünk a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságán Vancsik Miklós igazgatóval. Az ok prózai: úgy jött az új magyar pénz a forga­lomba, mint a derült égből a vil­lámcsapás - másrészt igen ne­héz hozzájútni. (Egyébként az is megesett, hogy nem fogadták el fizetéskor boltban, trafikban, disco-ban. Mások felárral adják tovább!) Tény: bevezetése nem a legjobban sikerült. Mint azt a bankigazgató is megerősítette, Pécsre a Nemzeti Bankhoz is úgy érkezett néhány nehéz láda a múlt hét végén, hogy nem tudták mi van benne, s a föladó is csak annyit közölt, hogy karácsonyi ajándékot küldtek, s majd időben kiderül, hogy mi az. (A nyilvános- ságra-hozatal sajtótájékoztatója után bontothatták föl a ládákat.) A kétszázas érméből egyéb bankok nem kaptak tehát, s va­lószínűsíthető, hogy a forga­lomban még hiánycikk lesz egy ideig. Sok okból. Egyrészt, mert ezüsttartalma és kurióz jellege miatt ki-ki eltesz a sublót mé­lyére néhányat. (Igaz, előállítási költsége az ezüsttel együtt olyan 180 forint körüli csak, te­hát vásárlóereje ma még na­gyobb.) Másrészt itt-ott tudják, hogy az első veret angliai, s gondolják ezt érdemesebb meg­őrizni. Az információk szerint a ha­zai pénzverdéből rövidesen - ta­lán két-három hét múlva - újabb mennyiség kerülhet a for­galomba, s ezzel a hiány meg­szűnik. Az érme különben első látásra szépnek tűnik. (Máso­dikra már nem.) Például az ér­mére a Magyar Nemzeti Bank épülete került - vajon miért? s alá a helykihasználás miatt a bank jelenlegi vezetőinek, igaz­gatónak és négy helyettesének szignója, ami szintén nóvum a magyar érmegyártásban. (Eled­dig papírpénzeken volt szokás bankvezérek ellenjegyzése.) Et­től függetlenül úgy üdvözölhet­jük, mint a konvertibilitás felé vezető lépcsősor egyik grádi­csát, s a benne lévő ezüst politi­kai és gazdasági változásokat jelez. Startot Európa felé. S ilyenformán a tévhit igaz: ebben az értelemben a kétszáz forintos emlékpénz. A gyakorlatban nem az. For­galmi eszköz éppen úgy, mint a jövő évben befutó új magyar pénzérmesor, az egyforintostól a százasig. K. F. A hölgyek nem csak szépek, okosak is Fotó: Szundi György Tsz-panzió Szennán A Zselici-dombság lankái között néhány kilométerre Ka­posvártól található Szenna. A helyi Zselici Táj termelőszövet­kezet rendhagyó vállalkozásba kezdett, irodaházában panziót alakított ki.- Négy-öt évvel ezelőtt kezd­tünk el a falusi turizmussal fog­lalkozni, az országos szövet­ségbe is beléptünk - mondja Juhász Zoltán tsz-elnök. - Ele­inte a családoknál helyeztük el a vendégeket. Ez nem volt sike­res. A tsz palackgyártó üzeme önálló kft-vé alakult, kevesebb irodára volt szükség. A köz­ponti épület padlásterében lévő lakások nagy részében sem lak­tak már, ezekből apartmanokat alakítottunk ki, valamint az egykori irodák helyén két-há- rom ágyas szobák kaptak he­lyet. Most ez a panzió szerepel a katalógusokban. A legtöbb vendég Budapest­ről, Sopronból és Szegedről ér­kezik. Előfordult már az is, hogy először a nagyszülők jöt­tek el néhány napra, megnézték a környéket és a lehetőségeket, majd augusztusban az unokák­kal együtt tértek vissza. Sop­ronból az Ibusz-iroda dolgozója üdült Szennán a családjával, ké­sőbb a saját tapasztalatai alap­ján ajánlotta a baráti körének ezt a lehetőséget. Németország­ból az egykori testvérszövetke­zetből jönnek családok nya­ranta.-Nagy előnyünk, hogy az épületben van telex, telefon. A lakrészek teljesen önállóak. Szállást és étkezést lehet kérni naponta és hosszabb időre, de egyénileg is lehet főzni. Minden közel van. A panzióval szem­ben található az Európa Nostra díjas falumúzeum és Kaposvár is csak néhány kilométerre van. Ezen kívül kirándulásokat, gya­log- és lovastúrákat szervezünk a Zselicség tájvédelmi körzete­ibe. Egy napos vitorlázást a Ba­latonon, pinceszereket a falu szőlőhegyén. Horgászni, kaja­kozni és kenuzni is lehet a kö­zelben lévő Desedán. A legtöbb vendég június kö­zepétől augusztus végéig érke­zik, illetve karácsony után a téli szünetben. Ősszel német vadá­szok laknak a panzióban. Kiad­ványokat küldtek Svédországba és Németországba is, ahonnan elsősorban idős embereket vár­nak, akik regenerálódni szeret­nének. Nyaranta honismereti, sport'és keramikus táborokat is szerveznek. A későbbiekben önálló ágazattá szeretnék fej­leszteni ezt a tevékenységüket, célúk az osztrák falusi turiz­mushoz hasonló színvonal el­érése. Ehhez sok pénz kell, ezért rendszeresen részt vesznek pályázatokon. Sz. K. Kell-e félnünk a fogtöméstol, mérgez-e az amalgám? Galvánáram a szájban Külföldön már túl vannak rajta, hozzánk most jut el a hír: a fogtömésektől a szájban áram keletkezhet, az amalgámból hi­gany juthat ki. A galvanizmus néven ismert jelenség elváltozá­sokat is okozhat a szervezetben, az pedig közismert, hogy a hi­gany mérgező. Mielőtt azonban még ki-ki rémülten fogorvosá­hoz sietne, utánajártunk, való­ban kell-e félnünk a fogtömé­sektől. Szabó János professzor, a pé­csi Fogászati és Szájsebészeti Klinika vezetője arra buzdít, hogy mielőtt még bármit írnék, tekintsek bele a Fogorvosi Szemle szeptemberi számába, ahol dr. Herczeg Béla tollából az amalgámok toxikológiai vo­natkozásairól szóló cikk olvas­ható. Ebből kiderül: az amalgámok „viszonylag jó hő- és elektro­mos vezetők, s ha a szájban más fémekkel érintkeznek, szubjek­tív kellemetlenséget, hosszú időn keresztül objektív elválto­zásokat is okozó galvánáram keletkezhet.,,- Ez az eset akkor áll fönn- emelte ki Szabó János profesz- szor -, ha a szájban például az amalgám mellett aranyfog van, rozsdamentes acél, vagy króm-kobalt-molibdén ötvözet. Azt tudjuk, hogy ha két külön­böző fém vezető folyadékba ke­rül, ami ez esetben ez a nyál, akkor galvánáram keletkezhet. Ez azonban kiküszöbölhető, ha a töméseket egységesítik. Amalgám és amalgám közt is van különbség. Ez már a hi­ganytartalommal is összefügg, ugyanis a konvencionálisnak nevezett amalgámban ismert egy úgynevezett gamma-2 fá­zis, az ónnak higannyal alkotott fázisa.- Az ilyen amalgámot külföl­dön már többnyire betiltották, legutóbb éppen Ausztriában - mondta a professzor. -Meg­győződésem, hogy ez nálunk is be fog következni. Igényesebb magánrendelőkben egyébként már most is a gamma-2 fázistól mentes anyaggal dolgoznak. A szakcikkből az is kiderül, hogy a tömésekből a szerve­zetbe kerülő higany mennyisége elenyésző, és inkább az orvosra jelent nagyobb veszélyt, sem­mint a betegre. „Kimutatták, hogy például a fogorvosok és az asszisztensnők hajának higany­tartalma közel a duplája a kont­rollcsoporténak, de így is olyan alacsony érték, melynek toxiko­lógiai jelentősége nincs.” Mindezek ellenére a legjobb az lenne, ha kiválthatnánk va­lamilyen más anyaggal az amalgámot. Ma azonban a ke­rámia és a műanyagtömés drá­gább is, és talán ha feleannyira olyan tartós, mint emez. Ma is a világon naponta 10 millió amalgámtömést készítenek az orvosok, mert olcsó és könnyű vele dolgozni. Szabó professzor azonban arra is felhívta a figyelmet: -Egy tömés minősége, élet­tartama legalább olyan mérték­ben függ az orvos munkájától, mint a felhasznált anyagtól. Az­tán azt se feledjük, hogy igen­csak nagy a felelőssége a fog gazdájának is! Sok múlik azon, ápolja-e, ellenőrizteti-e fogait. Százezrek élnek egészséges, tö­kéletes állapotú fogakkal, csak mert vigyáznak rájuk. Hogy hol? Nem, nem a me­sében. De az igaz, hogy majd­nem. Svédországban például, ahol ehhez mindhárom feltétel adott: az egyén életvitele, a szakmai középkáderek, a száj- higiénikusok munkája, s a pénz. Hát igen. Épp ez az. Hodnik Ildikó Gy. A preparátor Brazíliába készül Akinek szenvedélye a „bogarászás” Sár József 33 éves pécsi fia­talember Brazíliába készül. Ez a hír önmagában aligha lenne ér­dekes - összezsugorodott a gló­busz, sokan, sok felé utaznak -, ám a Janus Pannonius Múzeum Természettudományi osztályá­nak preparátora kutató és gyűjtő útra indul.-Úgy tizenöt éve szenvedé­lyem a rovarokkal, ezen belül a bogarakkal való foglalkozás - a múzeumban dr. Uherkovich Ákos osztályvezető mellett tu­dományos munkákban is részt veszek -, ezzel kapcsolatosan igen élénk levelezést folytattam Új Zélandtól, Brazíliáig. Ennek köszönhetem, hogy a dél-ame­rikai országban élő és tanító Hi­dasi József professzor, egy ma­gyar származású tudós meghí­vott, hogy töltsék el Kö­zép-Nyugat Brazíliában két hó­napot. Az utazás költségeit Sár Jó­zsefnek kellett volna állnia, ennyi pénze persze nem volt: pályázatot nyújtott be azonban egy tudományos alapítványhoz, amely 100 000 forinttal támo­gatja az utat. S ígérete van, hogy a munkahelye, a múzeum is anyagi segítséget nyújt, amelynek ellenében gyarapítja az osztály gyűjteményét. A laikus emberben óhatatla­nul felmerül a kérdés, mi érde­kes van a bogarakban....- Kevesen tudják, de a földi élőlények háromnegyede rovar, ami azt jelenti, hogy egyetlen populáció sem olyan gazdag, változatos mint ez. Engem a másságuk fogott meg, az élet­módjuk, s hogy kimeríthetetlen ez a kutatási terület. Bizonyítandó igazát, s hogy fotós kollégámmal is gyönyör­ködhessünk, elővesz egy ök­lömnyi madárpókot, amely bé­késen álldogál a kezén, majd egy hosszú botsáskát, utána egy gyászbogarat... Hát, szó ami szó, igazán akkor örültünk a legjobban, amikor visszakerül­tek a helyükre, az üvegtartóba. Sár József nagyon komolyan veszi szenvedélyét, s hogy ma­gas szinten műveli bizonyítja, éppen a héten nyert díjat a Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium pályáza­tán, ezen kívül rész vesz többek között a Dráva árterületének ökológiai vizsgálatában, rend­szeresen publikál szakfolyóira­tokban. A jövő év májusában pedig irány Brazília, a trópusi őserdő és a pampák világa, ahová el­jutni és ott „bogarászni” gye­rekkori álma volt. Nem tagadja, egész életében erre készült. (Roszprim) Lecsúszó nadrágon is segítenek Hostess szolgálat Pécsett is Szex kizárva! Sokan emlékezünk még rá, hogy Károly Gusztáv svéd ki­rály bájos felesége Sylvia, hos­tess volt a müncheni olimpián. Ott ismerték meg egymást, s az ismeretségből szerelem, a szere­lemből házasság, s így Sylviá- ból királyné lett. A hostess szolgáltatás a leg­fiatalabb szakmák egyike. 1953-ban a brüsszeli világkiállí­táson alkalmaztak először hos- tesseket, akik tulajdonképpen egyfajta háziasszonyi, tolmá­csolási, vendégkisérői feladatot láttak el. A szolgáltatás egyre népsze­rűbb lett, egyre több cég igényli a szolgáltatásaikat konferenciá­kon, kiállításokon, ezért a hos­tess szolgáltatás komoly üzleti ág lett. Európában például Hol­landiában van a legtöbb, 31 ügynökség közvetít ki hostokat - a férfiakat hívják így, akik személyi titkári, földi utas és vendégkísérői feladatot is ellát­nak - és hostesseket. Nyugaton, már tudják, hogy a hostessek nem prostituáltak, szexuális szolgáltatást nem nyújthatnak, ezt tiltja is a velük kötött mun­kaszerződés. Magyarországon csupán két éve indult útjára ez a fiatal, ná­lunk még ismeretlennek szá­mító szakma, s Budapest után most Pécsett is megnyílt egy hostess közvetítő iroda, Sophia Hostess Service néven. Jelenleg mintegy hetvenen vannak. Hos­tess szolgálatot nem vállalhat bárki. Több nyelvet kell be­szélni, megnyerő külsővel és kellő műveltséggel kell rendel­kezni, s mindezek mellett még alapos sokirányú képzésen kell részt venniük, s váratlan helyze­tekben is fel kell, hogy találják magukat. Gyulai Gusztáv, a bu­dapesti hostess szolgáltató iroda vezetője, aki segítette a pécsi iroda megnyitását, elmondta, hogy sokszor valóban képtelen feladatokat kell megoldani. El­mesélte, hogy a Kongresszusi Központban egy rangos konfe­renciára érkezett külföldi úr, a konferencia reggelén kissé el­aludt, s hogy el ne késsen, kap­kodva öltözködött fel, s amikor a taxiból kiszállt, vette észre, hogy a nadrágszíját elfelejtette feltenni, s a nadrág vészesen kezdett lefelé csúszni. A kong­resszus egyik hostesse meg­nyugtatta, megoldják a problé­mát. Oda rohant az állófogadást előkészítő konyhába, leszedte az egyik szakács nadrágszíját, s bűbájosán mosolyogva átnyúj­totta a kellemetlen helyzetbe került úrnak. A másik érdekes történet, hogy a tenisz gálára a tenisz vi­lágsztárok mellé is hostesseket rendelnek tolmácsolásra, és mindenben segítségükre. Iván Lendl kikötötte, akkor jön el, ha olyan hostesst kap, aki az angol mellet a cseh nyelvet is beszéli. Főtt a fejük, honnan szerezze­nek ilyent, s szerencséjükre ki­derült, hogy az egyik gyönyörű, dekoratív megjelenésű hostess édesanyja cseh származású, és anyanyelvi szinten beszéli a nyelvet. S. Zs. Sár József a tenyerén hordozza kedvenceit Fotó: Szundi vasárnapi 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom