Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)

1992-11-07 / 307. szám

6 üj uunäntült napló 1992. november 7., szombat Vívódó Európa Szigorú etikai feltételek mellett indult újra a program Pécsett Újra született lombikbébi Nyugtalan a vajúdó Európa miatt Genscher német ex-kül- ügyminiszter. És sokaktól elté­rően azt az egész kontinensre jellemző vívódások szerves ré­szének tekinti, hogy „növeked­nek a gondok a délkelet- és ke­let-európai fejlemények miatt! Mi friss elemzésének legfon­tosabb következtetése? Az, hogy „Európa osztatlan egész. Az is a mi ügyünk, ami-tőlünk keletre történik. Ma ugyanarra az át­fogó látásmódra és határozott­ságra van szükség, ami nélkü­lözhetetlen volt akkor, amikor a hidegháborúnak és a vasfüg­gönynek kellett végetvetni”. Mi adódik ebből számára? Az, hogy a mai körülmények egyértelmű kiállást követelnek „a Párizsi Charta értékrendje mellett: a népek önrendelkezési jogának betartásáért, a kisebb­ségek jogai iránti igények ga­rantálásáért, az emberi értékek Európa olajigénye A Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) szakér­tője szerint lehetséges, hogy az ezredfordulóra 52 százalékkal növekszik az európai országok OPEC-olaj iránti igénye. A nö­vekvő importot azonban lega­lábbis részben visszafoghatják a tervezett üzemanyagadók, il­letve a kelet-európai atomerő­művek korszerűsítése. Az igény megnövekedését az OPEC energiatanulmányozási hivata­lának vezetője szerint az északi-tengeri és a volt szovjet olajforrások apadása váltja majd ki. Az Új Dunántúli Napló má­jus 16-i számában kis cikket ír­tam „Egy magyar tudós életútja a nagypalli rk. népiskolától a washingtoni egyetemi kated­ráig” címen Sebes Schobert Jó­zsef jezsuita tudósról, aki a Ba­ranya megyei Nagypallon szüle­tett, gimnáziumi tanulmányait a pécsi jezsuita Pius gimnázium­ban végezte, és az iskola fut­ballcsapatának válogatott csa­tára volt. A napokban lezajlott ameri­kai elnökválasztáson győztesen került ki Bili Clinton. Ezzel kapcsolatban a washingtoni rá­dió magyar adásában érdekes ri­portot hallgattam, amelynek so­rán a megválasztott elnök élet­útját ismertetve megnyilatko- zottak között egykori egyetemi társai is beszéltek. Ők mondták, hogy amikor Clinton a washing­toni egyetemen nemzetközi jogi és jogok, s a demokratikus el­vek érvényrejuttatása érdeké­ben”. Mindegyikért külön-kü- lön és együtt, s főként azonos módon egész Európában, mert ha ezeket bárhol, bárkik meg­sértik, az „összeurópai választ igényel”. Sikerül-e megfékezni „Nyu­gaton és Keleten egyaránt a po­litika újra-nacionalizálódá- sát ”? Ezek most a genscheri po­litikai logika kulcskérdései, amelyeket a Welt am Sonntag című tekintélyes német hetilap­ban tett fel. Elemzéseinek egyik végeredménye, hogy „a nyugat nem hagyhatja egyedül politikai és emberi problémáival a konti­nens keleti felét.” De azért mi itt, Keleten ne felejtsük el: az rajtunk múlik, hogy ne teremt­sünk olyan helyzeteket, amikor a Nyugat mégis úgy érezheti, kénytelen egyedül'hagyni ben­nünket. Kocsis Tamás A horvátok is? ... Horvátország elleni szank­ciók lehetőségéről beszélt ked­den Lord Owen. A brit diplo­mata, aki az Európai Közösség részéről tölti be a Jugoszlá- via-értékezlet társelnöki tisztét, kedden a brit Channnel Four tv-állomásnak nyilatkozva an­nak a véleményének adott han­got, hogy Horvátország is nyil­vánvalóan részt vesz a boszniai etnikai tisztogatásban. Owen megítélése szerint a Boszniával kapcsolatos horvát magatartás­sal kapcsolatos kérdéseket a Biztonsági Tanácsban is fel kell vetni. tanulmányokat folytatott, egyik legkedvesebb professzora - aki­nek szűkebb tanítványi körébe tartozott - Sebes József volt. Megemlékeztek arról, hogy szé­leskörű áttekintést adó előadásait tartva mindig kissé idegen ak­centussal beszélte az angol nyel­vet. Tanítványa mostani sikerét már nem érhette meg, mert Se­bes József 1991-ben meghalt. Ezeket hallva újra szükséges­nek tartanám, hogy ne fe­ledkezzünk meg azokról a régi­ekről, akik pedig az elmúlt évek­ben feledésre voltak ítélve, de akik munkája tovább él a tanít­ványaikban. És arra is jó most gondolni, hogy Amerika új el­nöke - noha még nem járt Ma­gyarországon - talán többet tud kis hazánkról, mint azok a jelen­tős politikusok, akik azt sem tud­ják, hol van ez a kis ország. Dr. Rajczy Péter Sándor Dávid kicsit elsiette a világra jövetelét, ugyanis no­vember elejére várták. Ám az, hogy november helyett októ­berben látta meg a napvilágot, szerencsére semmi problémát nem okozott, hiszen 2930 grammal, éretten, egészségesen született. (Nem Pécsett, hanem a kiskúnhalasi kórházban.) S hogy miért érdekes a kis Sándor Dávid születése? Mert ő a pécsi Szülészeti Klinikán pont egy éve újból indított lombik- bébi-program első babája, s en­nek az első bébinek kórházi nő­vér az anyukája. Több biztató terhesség Kicsit tekintsünk most vissza az előzményekre! A pécsi szülészeti klinikán az országban elsőként próbálkoz­tak a mesterséges megterméke­nyítés különböző módjaival. Már 1985 végén, 86 elején meg­történtek az első testen kívüli petesejt megtermékenyítések és beültetések. Ezeket az első pró­bálkozásokat azonban csak 1987 végén koronázta siker, ekkor fogant ugyanis Magyar- ország első, mesterséges meg­termékenyítésből született „lombikbébije”. Ezután pedig már szinte sorozatban születtek az ilyen módon fogant gyerme­kek. Sajnos később - talán épp a sikerek miatt - félrecsúsztak, úgy is mondhatnánk, etikai vakvágányra futottak a dolgok, és a Népjóléti Minisztérium le­állíttatta a programot. A vizsgá­lat etikailag elmarasztalta a résztvevőket. A klinika új veze­tése elhatározta, addig nem folytatják, amíg a tárgyi, szemé­lyi és etikai feltételeket meg nem teremtik, pontosan ki nem dolgozzák. Az új feltételek szerint tavaly novemberben indult újra a prog­ram, amelyet hamar siker koro­názott, hiszen a most megszüle­tett első bébit február 10-én ül­tették be az anyaméhbe, már osztódó petesejt formában. Je­lenleg több biztató terhességről van tudomásunk, s a következő szülést december végére, január elejére várják. Etikai bizottságok Az újraindulás körülményei­ről, dr. Székely József egyetemi tanárt, a szülészeti klinika veze­tőjét kérdeztük.- A legfontosabbnak azt tar­tottuk, hogy a programot foly­tonos etikai felügyelet alá he­lyezzük. Ezért létrehoztunk egy orvosokból álló klinikai etikai bizottságot, s mellette egy lai­kusokból álló társadalmi etikai bizottságot. Hogy a jövőben ki­küszöbölhessük mindazt a hi­bát, amiért az előző programban részt vevőket elmarasztalták, a két etikai bizottsággal közösen kidolgoztuk a feltételeket. Alapfeltételként szabták meg például, hogy csak olyan orvo­sok vehetnek rész a program­ban. akik nem voltak érintettek az előzőben.- Hogy a jelentkező pácien­sek közül kik vehetők be a programba, azt a következő szempontok szerint dolgozták ki: csak olyan egészséges há­zaspár, ahol a férj termékenyí­tőképes spermiummal, a feleség lehetőleg 40 év alatti és pete- sejt-termelésre alkalmas petefé­szekkel rendelkezik. Joggal te­hetik fel a kérdést, ha egészsé­gesek és nemző, illetve termé­kenyülőképes ivarsejtekkel rendelkeznek, miért van szük­ségük a a mesterséges beavat­kozásra. Azért, mert ezen felté­telek megléte nem zárja ki a meddőséget. Ha a nő peteveze­téke valamilyen oknál fogva el­záródott, az egyébként egészsé­ges petefészekből az érett pete­sejt nem tud a méhbe jutni. Igaz, vannak módszerek a pete­vezeték átjárhatóságának hely­reállítására, de ez nem mindig sikerül. Sokszor a férjnek, bár megtermékenyítésre alkalmas ivarsejtjei vannak, de mennyi­ségében kevés. (A klinikán elő­forduló esetek csaknem felénél ez a meddőség oka.) Ezenkívül vannak ún. ismeretlen eredetű meddőségek, amikor mindkét félnél minden rendben, mégsem jön létre a terhesség. Ezekben az esetekben először az insze- minációval próbálkozunk (a pe- tesejt érésekor mesterséges úton juttatják be a nőnek a spermiu­mot) s ha ez sikertelen, akkor jöhet a lombikbébi-programba a házaspár. Mikortól élőlény?- A legfontosabb pontja az etikai bizottságok által kidolgo­zott alapfeltételeknek, amely­ben a megtermékenyíthető pete­sejtek számáról rendelkezik. Mert nézzük, mi is a lombik­bébi program lényege: az, hogy a természetes úton megtermé­kenyülni nem tudó nőnél, a pe­tesejt érését serkentő injekció­kúra után leszívják az érett pe­tesejteket, ezt laboratóriumi kö­rülmények között hozzák össze a spermiummal, s ha megtörtént a megtermékenyítés, s a sejtek osztódni kezdenek, beültetik a méhbe.-Tudni kell, hogy amikor a peteérés bekövetkezik, gyakran 6-8-10 érett sejt is leszívható, s mindegyiknek esélye van rá, hogy megtermékenyül. A méhbe viszont maximum 4 ül­tethető be, a többletet meg kell semmisíteni. S itt merül fel egy fontos etikai probléma: az osz­tódásnak indult petesejt élő­lénynek tekinthető-e vagy sem. Még szakmai körökben sem egységes erről a vélemény. Vannak, akik azt mondják, ha az agyhalált tekintjük az emberi lét végének, még akkor is, ha egyéb szervei még egy ideig működnek, vagy mesterségesen működésben tarthatók, akkor az embrió az idegrendszer, az agy csírájának megjelenésétől szá­mítható már embernek. Mi azt mondjuk, amikor a megtermé- kenyülés megtörténik, s a két ivarsejt kromoszómái egyesül­nek, abban a pillanatban az em­beri fajra jellemző kromoszóma számmal rendelkező új élet jött létre, hiszen, ha megfelelő kö­rülmények közé kerül, ember lesz belőle. Ezért mi nem a már megtermékenyült többlet-pete- sejtet semmisítjük meg, hanem a négy feletti petesejtet még megtermékenyítés előtt, még akkor is, ha így kisebb az esély a sikerre. Az etikai megfontolás mellett még azért is ezt tesszük, nehogy előfordulhasson, hogy valaki a megtermékenyült fölös­leges petesejtekkel manipulál­hasson.- Az etikai bizottságok által szabott feltételek között szere­pel az is, hogy ezért a beavatko­zásért az orvosok nem fogad­hatnak el pénzt, s hogy emiatt a program miatt a klinika egyéb munkája, a többi betegek nem szenvedhetnek hátrányt. Jobb feltételekkel- Az indulás előtt a klinikán kisebb átalakításokat végez­tünk, a petesejtekkel, spermiu­mokkal foglalkozó laborató- rumba beszereztünk néhány fontos műszert, biztosítottuk a steril környezetet, s a műtő kö­zelébe helyeztük. Egy fiatal kol­légát kiküldtünk Göttingenbe Michelmann professzor intéze­tébe tanulmányútra, hiszen Mi­chelmann professzor Európá­ban a legsikeresebb a lombik- bébi-programjával. Az indulás­kor pedig eljött Pécsre, s ő maga személyesen segített a kezde­teknél. Most, amikor megszüle­tett az első bébi, értesítettük a sikerről. Jelezte, a közeljövőben eljön, hogy együtt ünnepeljük meg. Sarok Zsuzsa Bili Clinton tanára Az újszülötteket is fokozott figyelemmel kísérik A fák metszését nem szabad félbehagyni Versenyhelyzet a parkokban Megszaporodó köszönőleve­lek, a hajnal hűvösében már az utcán található dolgozókat ká­véval, meleg teával kínáló pol­gárok: ezek is jelzik, hogy a Környezetvédelmi Bt munkáját elfogadták a város azon a részén élő pécsiek, ahol a BT elvállalta a zöldfelületek, a parkok rend­ben tartását. Nem kis területről van szó. Pécsett mintegy 3 millió négy­zetméter parkosított terület van, ennek egyötöde a BT gondja. (További 400 000 négyzetmé­tert egy vállalkozó tart rendben. A maradék a Parkfenntartó Vál­lalaté.) Ekkora területhez persze sok pénz kell - de mindenek előtt megrendelés. A BT a vá­rosi önkormányzathoz benyúj­tott pályázataival nyeri el a megbízást, mégpedig - ezen a területen is kezdi már éreztetni a hatását a versenyhelyzet - el­sősorban árai alapján. A lé­nyeg: olcsóbban, mint mondjuk a már említett vállalat. A BT 12 forint 35 fillérért vállal egy-egy négyzetmétert. A más cégek áraihoz viszonyítás helyett in­kább azt érdemes megjegyezni: ez 10 százalékkal kevesebb, mint amennyit a múlt évben kértek. Ami persze az adófizető polgárnak sem mindegy. A munkájuk - amelyet szak­mailag két kertészmérnök és egy kertésztechnikus irányíta­nak, összhangban a megrendelő Városgondnokság kertészeti fő­előadójával - korántsem merül ki a parkfenntartásban. Leg­utóbb az őz utca végén alakítot­tak ki egy új, 400 négyzetméte­res parkot. Ä BT ebben az évben 7,6 mil­lió forint értékű munkára kapott megbízást a Városgondnokság­tól a Mecsek Árúháztól a Rét utcáig, illetve a Mártírok utcájá­tól a Mecsek-Nyugat víztároló­jáig terjedő területen. Az emlí­tett összeg nem csak ahhoz ke­vés, hogy minden munkát - „á-tól cett-ig” - elvégezhesse­nek, de azt sem fedezi, amit ténylegesen megcsináltak. He­ring Gyula ügyvezető igazgató azonban úgy véli: ha már pél­dául belekezdtek a tél előtti fa­metszésbe, s az erre rendelke­zésre álló összeg elfogyott, ak­kor sem állhatnak le a fűrészek­kel, metszőollókkal, mert „gusztustalan lenne ... A fák- metszését nem szabad félbe­hagyni!” Többek között ennek is az eredménye, hogy ebben az évben a BT közel 1,6 millió fo­rint értékű munkát nem számláz le a Városgondnokságnak, ezt a Pécs javára felajánlott munká­juknak tekintik. • Egyéb módon is érezhető az a vezérelv - „Szívvel és ésszel kell csinálni!” -, ami a BT-ot moz­gatja. Számos olyan tanulót fog­lalkoztatnak, akik megakadtak az általános iskola végén. Ösz­töndíjat fizetnek nekik, termé­szetesen a TB-járulékot is, mi­közben a fialatok a gyakorlatban sajátíthatják el a parkfenntartási munkákat. Egyébként az így pénzhez, elfoglaltsághoz jutott tanulók által elvégzett munkát sem számlázza a BT a város­gondnokságnak.- Egyszer már kijöhetne egy szakemberekből álló bizottság - mondja Hering Gyula -, hogy megnézzék és tisztán lássák, mi­lyen minőségű munkát végzünk! Mert eddig ugyan senki sem­miféle szakmai kritikát nem jel­zett feléjük - de versenyhelyzet van, és adott esetben ilyenkor nem az ár és a minőség számít. Mészáros A. Az egész városban szükség van a hangulatos parkokra Fotó: Läufer László

Next

/
Oldalképek
Tartalom