Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)

1992-11-01 / 301. szám

A PMSC szeretné, ha Horváth maradna Négyen egy posztra A négy kapusjelölt: balról jobbra Horváth, Kovácsevics, Bo- gyay, Regős. Fotó: Szundi György Kerékpár a pápának A pápának ajándékozta idei legértékesebb nyereményeit Miguel Indurain. A spanyol ke­rékpáros bajnok a napokban ta­lálkozott egy audiencián II. Já­nos Pd/lal, s a főméltóságot a Giro d’Italián, illetve a Tour de France-on nyert rózsaszín és sárga trikóval lepte meg. Az ereklyék mellett Indurain egy mountain-bike kerékpárral is megajándékozta az egyházi ve­zetőt, akiről köztudott, hogy legszívesebben az Alpokban tölti szabadságát. Maradonát letiltották Nem örültek a Bayem Mün­chen házatáján a FIFA döntésé­nek, amely szerint a nemzetközi szövetség megtiltotta, hogy az argentin Diego Maradona pá­lyára lépjen a Bayern színeiben az olasz Lazio ellen. A müncheniek november 11-re tűzték ki azt a barátságos találkozót, amelyen a 32 éves Maradona az ő csapatukat erősí­tette volna. A tervet a FIFA meghiúsította, mivel „egy játé­kos csak akkor szerepelhet egy idegen csapat színeiben, ha szándékukban áll a későbbiek során szerződést kötni”. Mara­dona ezen kívül abban az eset­ben is pályára léphetett volna „müncheniként”, ha a találkozót jótékony célokért hirdették volna meg. A Bayem München ezzel a döntéssel nagy pénztől esett el. Sok nézője lett volna, és tete­mes lehetett volna az a pénzdíj, amit a tv-közvetítésért kap. Bodnár távozásakor két jelölt maradt az első számú kapusi posztra, Kovácsevics és Bogyay. Közülük a tavaszt előbbi védte végig, ám az idei őszi bajnoki nyitányra mindketten megsérül­tek, sürgősen új ember után kel­lett nézni. Jött Regős az NB Ill-ból, ám ő sem birkózott meg a hirtelen nyakába szakadt teherrel, úgy­hogy a piros feketék leigazol­ták, pontosabban ez év végéig kölcsönbe kapták a Siófoktól Horváthot. Aki szintén hosz- szabb kihagyás után állt NB I-es kapuba, ám azóta is biztosan őrzi helyét a PMSC-nél. Ám a kölcsön nemsokára le­jár, és egyelőre nem tudni, meghosszabbítható-e, vagy esetleg véglegesen is eladó a Balaton-partiak játékosa. Úgy­hogy jelenleg négy jelölt van a kapusposztra, most mind a né­gyüktől azt kérdeztük, hogyan látják saját helyzetüket, jövőjü­ket PMSC portásaként. Horváth szívesen maradna ha tehetné, azt mondja jól érzi ma­gát Pécsett, főleg amíg ő véd. „Komolyabb ez a csapat mint a Siófok, látszik, hogy nem 5 éve jutott föl az NB I-be” - mondja. Saját bevallása szerint is ráférne egy komolyabb alapozás, némi súlyfeleslegtől is meg szeretne szabadulni. Megpróbálta, hogy egy meccs előtt két napig nem eszik, de akkor meg ereje nem maradt. Regős nagy feladatot vállalt magára, amikor az NB Ill-ból az első osztályba ugrott. Meg is viselte a váltás, a heti hét edzés a korább három helyett. Két évre szól a szerződése, és sze­retné, ha a következő szezon alapozásától egyenlő esélyekkel szállhatna harcba a többiekkel. Erez magában annyi erőt és el­szántságot, amennyi ahhoz kell, hogy versenyben maradhasson. Bogyay legfőbb óhaja, hogy egyszer végre már hosszabb ideig egészséges legyen, ami - a tavaszi karambolja, majd egy-egy ujjának elrúgása után - nem is lenne kis dolog. Most éppen gyógyultnak tűnik, ha minden igaz, kimaradt fél sze­zon után éppen ma védhet elő­ször a tartalékban. Reményei szerint nem utoljára, szeretne a tűz közelében maradni. A legszűkszavúbb Kovácse­vics volt, akiből minden igye­kezetem ellenre csak annyit si­került kihúzni, hogy számára január 1-je a bűvös dátum. Ad­dig nem nyilatkozik egyetlen újságnak sem, de hogy mi en­nek az oka, és miért csak akkor, arra mindössze egy barátságos mosoly volt a válasz ... Koller Nándor vezetőedzőtől pedig annyit tudtunk még meg a négy hálóőr sorsáról, hogy a szakosztály szeretné, ha Hor­váth maradna. Ennek feltételei­ről azonban még nem tárgyal­tak, a kapusokról pedig a jövő heti szakosztály-értekezleten ej­tenek majd bővebben szót. Sz. Zs. Dél-Dunántúl Guinness sportrekordjai 63 évesen lett először magyar bajnok Valóban nagyon nehéz találni még egy sportolót, aki - a sportágában eltöltött fél évszá­zados versenyzés után - 63 éve­sen nyeri élete első magyar baj­noki címét. Nos, Pécsett ez megtörtént! A ma is aktív, NB-s asztaliteniszezőről/fagorccsűFe- rencrői van szó, aki jelenleg a Pécsi Gázmű NB III-as csapa­tának egyik legszorgalmasabb pontszerzője. S aki éppen a kö­zelmúltban szerezte első baj­noki címét a korosztályos ver­senyen.-A sportág közelebbi isme­rői azt állítják, hogy nem kell a pécsi asztalitenisz-sport törté­nete után kutatni, elég ha meg­hallgatják Ragoncsa Ferenc versenyzői múltját, abban ugyanis minden fontos benne van, amit sporttörténészek in- nen-onnan összegyűjthetnének.- Mint minden hasonlat, ez is sántít. De tény, hogy pontosan fél évszázaddal ezelőtt, 1942-ben találkoztam a sport- ' ággal. Az egyik barátom csalt be a leventékhez, hogy ping-pongozzunk egyet. Mit mondjak? Valósággal belesze­rettem, aminek az lett az ered­ménye, hogy - ha csak egyetlen mérkőzésre is -, de egy év után NB I-es játékos lettem. Ugyanis bekerültem 1943-ban a Kapos­vár elleni bajnoki mérkőzésen szerepelt pécsi együttesbe.- Többen állítják, hogy sok­kal egyszerűbb lenne felsorolni azokat a pécsi klubokat, ahol nem játszott, mint sorra venni azokat a csapatokat, ahol meg­fordult.-Valóban egy kezemen megszámolhatom, hogy milyen színekben nem játszottam. Pe­dig voltak évek, amikor szinte asztalhoz sem állhattam. Töb­bek között mindjárt az NB I-es szereplésem után három évig sem ütőt, sem labdát nem lát­tam. Aztán 1946-tól jöttek a kü­lönböző klubok. Először a MADISZ, aztán a PBTC. Ott minden játékos kapott két pár cipőt, márpedig az akkor szinte megfizethetetlen kincs volt. Itt lettem másodszor NB I-es játé­kos. Utána következett a PVSK. Onnan vonultam be katonának Miskolcra. Leszerelés után jött a Pécsi Vörös Meteor, a Pécsi Spartacus, ismét a PBTC, ahol negyedszer lettem NB I-es játé­kos.- S ezzel még nincs vége ... A híres mexikói nyaralóhe­lyen, Acapulcoban tartja a na­pokban a NOB csúcstalálkozó­ját, melynek színhelye a világ egyik leghíresebb luxusszállója, az Acapulco Princess. Az egy hétig tartó ülésszakon várható­lag 183 nemzeti olimpiai bizott­ság és 25 nemzetközi sportszö­vetség több mint 600 sportfunk­cionáriusa vesz részt, köztük dr. Schmitt Pál és dr. Aján Tamás. Fontos állomás lesz az aca- pulcoi a 2000-ben megrende­zésre kerülő olimpia színhelye- Az átigazolásokban ezt kö­vetően - 1957-től 13 éven át - nyugalmas évek következtek, mert több mint egytucat évet játszottam a Pécsi Ércbányász NB I-es csapatában, Arató. Ba­lázs, Székelyhídi és Horváth László, társaságában, majd csat­lakozott hozzánk dr. Horváth Attila, Koronics és Szederkényi. Talán ez volt a pécsi asztalite­niszport legszebb időszaka, hi­szen ekkor sikerült megszerezni a vidék legjobbja címet.- S ezzel még mindig nem ért véget a vándorlás.-Újabb egyesületek követ­keztek, játékosként és akkor már edzőként is. A negyvené­ves jubileumomat például ép­pen a Vasasi Bányász NB Il-es csapatában ünnepelhettem. Amikor megszűnt a Bányász, akkor közel három éven át csak egyéni versenyzőként indultam a különböző tornákon, azt köve­tően kerestek meg az NB III-ba jutott Pécsi Gázműtől. Nagyon örülök, hogy eszükbe jutottam, és velük versenyezhetek, immár vagy négy éve.-Most, a kezdő év után fél évszázaddal nyert korosztályos magyar bajnoki címet, de előtte szempontjából is. A rendezés jogát 1993. szeptember 23-án ítélik majd oda Monte-Carló- ban. A pályázóknak azonban már most egy 15 perces reklám- filmet kell bemutatniuk az elő­készületekről a NOB végrehajtó bizottságának. Egységes olimpiai kvalifiká­ciós és részvételi rendszert kí­vánnak kidolgozni, és természe­tesen ismét napirendre kerül a kérdés az olimpián rajthoz álló sportolók számának szabályo­zásáról. Tízezer főben szeretnék 10 évenként megviccelte az egész baranyai mezőnyt.- Valóban így volt. Az első megyebajnoki címemet 1949-ben nyertem, aztán győz­tem 1959-ben, 1969-ben, ráadá­sul ekkor az NB Il-es Pécsi Bá­nyász színeiben. Végül is egyé­niben és párosban 10 megye­bajnoki címet gyűjtöttem, ez vált most magyar bajnoki arannyá. Kapu László maximálni az indulók számát, annak ellenére, hogy a tagor­szágok köre egyre bővül. Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke a NOB végrehajtó bizottságával az olimpiai prog­ram megújításáról tárgyal. Az ezredforduló olimpiája előtt a feltörekvő és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő sport­ágak sürgetik a változásokat. A golf, a triatlon és a női labdarú­gás már sorban áll, jó esélyek­kel pályázik már az 1996-os at­lantai részvételre is. Olimpiai csúcstalálkozó Acapulcoban LELÁTÓ Győri furcsaságok Az elmúlt héten nem volt olyan nap, amikor ne foglal­koztak volna az újságok a Győri Rába ETO labdarúgó csapatával. Ezúttal azonban nem azért szerepeltek a győ­riek a középpontban, mint tíz évvel ezelőtt. Akkor bajnok­ságot nyertek és a dicséretük­től volt hangos a sajtó. Ára­doztak az írások Verebes Jó­zsef edzői felkészültségéről Hannich, Póczik, Burcsa kö­zéppályás sorról, Szentes meg Hajszán góljairól. Most vi­szont a csapat körüli botrá­nyok, a vezetők közötti ellen­tétek, a különféle tartozások szolgáltatják a témát. Egy jó hír azért felröppent a győriekről ezen a héten, neve­zetesen az, hogy önálló fut- ballklubbá alakulnak, és ez ta­lán valamit javít sanyarú anyagi helyzetükön. Ez azon­ban csak feltételezés, mit sem változtat azon a tényen, hogy tartoznak fűnek-fának, többek között a PMSC-nek is. A Rába kontra PMSC ügy igazolja, hogy a liga hibát kö­vetett el, amikor ez év tava­szán megváltoztatta korábbi döntését és leszavazta azt a határozatot, melynek értelmé­ben addig kell fordulónként két büntetőpontot levonni a tartozó csapattól, amíg nem rendezi adósságát. Nem vitás, ez a büntetés egy kissé túlzott, mert néhány hónap leforgása alatt mínuszba kerülhet a vét­kes klub és nevetségessé válik a bajnokság. A jószívűség azonban visszaélésre ad lehe­tőséget. Mit kellene tenni? Szerin­tem a jelenlegi rendelkezés nem vezet eredményre. Az, hogy kizárják az adós csapatot az átigazolás lehetőségéből, addig amíg nem rendezi tarto­zását, csak részmegoldás. Az a játékos ugyanis, akit hitelbe kaptak, ugyanúgy játszhat, mintha fizettek volna érte. A jelen körülmények között a megoldás csakis az lenne, hogy az MLSZ átigazolási bi­zottsága addig nem járul hozzá a játékos átigazolásá­hoz, amíg az érintett felek nem csatolják kiegészítésként az iratokhoz a vételár befize­téséről szóló bizonylatot. Még itt is lehetne némi könnyítés. Pl. az, hogy a két klub megál­lapodik egy későbbi fizetési határidőben. Ha viszont erre az időpontra sem fizet a vevő, akkor automatikusan felfüg­gesztené az MLSZ az érintett labdarúgó játékjogát. Ez az elképzelt szabály csaknem tel­jes egészében kizárná a fe­lelőtlen üzleteket. A győriek a jövő hétre is ígérnek témát az újságoknak. Kedden ismét az MLSZ fe­gyelmi bizottsága elé mehet­nek, mert a Siófok megóvta a Rába elleni mérkőzést. Az in­dok ismert: Máriást és Keszeg jogtalanul szerepelt a Bala­ton-partiak ellen, mivel a Rá­bát már szeptemberben ki­zárta az MLSZ az átigazolási lehetőségből. A szövetség döntésének okát a jelenleg ér­vényben lévő szabályzat szol­gáltatta, mely szerint nem igazolhat az a csapat, amely tartozik a másiknak. A győ­riek akkor „hivatalosan” még csak Klauszétt tartoztak, akit Tatabányáról szerződtettek. A fenti időpontban Belansky vé­telárával is adósak voltak, de a PMSC akkor még türelme­sen várakozott, és bízott a győri vezetők szavában, akik azt ígérték, hogy az október 7-én esedékes pécsi mérkőzé­sükre magukkal viszik a pénzt. A PMSC vezetői azonban hiába várakoztak, a Rába ETO menedzsere csak a mér­kőzés kezdetét jelző sípszóra toppant be az újmecsekaljai stadionba és természetesen annyi pénz volt nála amennyi a „kiküldetési” költségeit fe­dezte. Csaknem biztosra vehető, hogy a fegyelmi bizottság helyt ad a Siófok óvásának, hiszen jogosulatlanul szere­peltek játékosok a Rába ETO-ban, azok, akiket a letil­tás után szerződtettek. A Rába „szerencséje”, hogy a követ­kező fordulaban vesztett Kis­pesten, így a Honvéd nem óvja meg a meccset. T Visszavágás ’54-ért „Visszavágtatok a németek­nek a mi 54-es vereségünkért" - gratulált Buzánszky Jenő, az egykori aranycsapat tagja a Dombóvári Vágóhíd labdarúgó csapatának, mely 3-1-re nyert a Stuttgart melletti Kernen vá­roska öregfiúi ellen. Tudni kell, Dombóvár több évre visszatekintő testvérvárosi kapcsolatot ápol Kernennel - ahol egykor Dombóvárról és környékéről kitelepített svábok is élnek -, a kapcsolatok immár családias jelleget öltenek és sok szálon szövődnek, kulturális és sportegyesületek, iskolások, s a közigazgatás képviselői talál­koznak és vendégeskednek egymásnál minden évben rend­szeresen. Az idei kemeni sporttalálko­zón Dombóvárt a vágóhíd együttese képviselte, élén Mar- kovits Géza csapatkapitánnyal. Markovitsékat elkísérte Ker- nenbe Hidegkúti Nándor és Bu­zánszky Jenő, utóbbi Dombóvár szülöttje és díszpolgára. E ki­tüntető cím adományozásakor az önkormányzat ünnepi ülésén részt vett az aranycsapat még élő tagjai közül Grosics, Czibor és Hidegkúti is. Minderre azért érdemes visz- szautalni, mert már akkor fölve­tődött az ötlet: össze kellene hozni egy nosztalgia-meccsre a magyar és a német válogatottak még élő tagjait - és éppen a nagyszerű sportlétesítmények­kel rendelkező Kemenben. Fel­vették a kapcsolatot Fritz Wal- terrel, az egykori leggólerősebb német játékossal, aki azonban - sajna - öregségére hivatkozva nem vállalta egy ilyen mérkőzés megszervezését. A folytatás: november 13-án Dombóvárra érkezik a jövő évi programot összeállítani a ker- neniek küldöttsége Walter Epple vezetésével. A magyar lányt feleségül vett Epple úrnak nemcsak dombóvári kapcsolatai vannak: autóalkatrész-kereske­dést tart fenn Pécsett. Miklósvári Zoltán vasárnapi 7 Fischer Magyarországon? telepedik le? A 49 éves amerikai sakk ex- világbajnok, Bobby Fischer Belgrádban halványan célzást tett arra, hogy a Szpasszkij-jal folyó párosmérkőzése után is Jugoszláviában marad, állítólag már nem akar szülőhazájában tovább élni. „Amennyiben el­mennék innen, feltehetőleg Ma­gyarország felé venném az irányt" - jelentette ki meglehe­tősen sejtelmesen Fischer.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom